Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m MAGYAR S Z O Cl ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 177. szám 1969. AUGUSZTUS 2„ SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 90 FILLÉR Főszezon a konzervgyá Naponta tizenöt vagon őszibarack — Uborka• dömping — Kezdődik a paradicsomszezon Áz évi ötezer vagonos kapacitású Szegedi Konzervgyárban elérkeztek a főszezonhoz. A nap minden órájában gyümölccsel megrakott vagonok gördülnek be a gyár kapuján. Csupán őszibarackból tizenöt vagon érkezik egyetlen nap alatt. A nagy tételnek számító zöldborsó feldolgozását befejezték és a tervezett 610 vagon helyett 853 vagon borsó került üvegekbe. Jó termés volt az idén és a gyár azért emelte termelésének mennyiségét zöldborsóból, mert biztos értékesítési lehetősége van a hazai és a külföldi piacon egyaránt A sárgabarack is „lefutott", összesen 210 vagon készterméket kínálhat a gyár vevőinek. Zömmel befőttnek rakták el a sárgabarckot, összesen 130 vagon készült belőle, míg 30—30 vagon pulpot (felezett kemény barack) és velőt (ebből lesz a lekvárt, Öletve 20 vagon alapanyagot (dzsemnek) készítettek. Ez a mennyiség megfelel az elképzeléseknek, de ha megfelelő minőségű sárgabarckot kínálnak a termelők, a gyár nem zárkózik el a további feldolgozástól. Más a helyzet a zöldbabbal. Nem termett annyi, mint amennyire a konzervgyár számított. Csak a másodvetés segíthet, amelyet szeptemberben dolgoznának fel. Eddig 100 vagonra valót raktak üvegbe, de még 50—60 vagonnal szívesen eltennének, mert erre is akad vevő. Szeged környékének híres és nagy mennyiségű gyümölcsét, az őszibarackot másfél hete fogadja a konzervgyár. Naponta 13—15 vagonnal szállítanak a termelők, s ilyen tempót tart a gyár még körülbelül 3 hétig. Az eredeti elképzeléseiket 15—20 százalékkal tetézik, mivel igen jó termés van ebből a finom gyümölcsből. Az árak is Bábolnára látogatott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége X Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserowal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — pénteken a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott Társaságukban volt Pap János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, valamint a gazdaság több vezetője fogadta. Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója rövid tájékoztatót tartott. A szovjet vendégeket főként az üzemszervezési módszerek, illetve a termelési eredmények érdekelték. A tájékoztató után a szovjet küldöttek megtekintették a gazdaság több részlegét, s részt vettek egy lovasparádén is. A látogatás végeztével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége visszautazott Budapestre. Szovjet kitüntetések magyar partizánoknak A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a közelmúltban magas kitüntetéseket adományozott azoknak a magyar partizánoknak, akik a nagy honvédő háború idején a brjanszki erdő ellenálló osztagaiban küzdöttek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó delegációja magával hozta a kitüntetéseket, pénteken a budapesti szovjet nagykövetségen Pjotr Mironovics Maserov átnyújtotta az egykori partizánoknak. Az ünnepélyes eseményen ott volt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes. Úszta Gyula altábornagy honvédelmi miniszter-helyettes, dr. Perjési László és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetői, Pap János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke és Gábor István, a Magyar Partizánszövetség főtitkára. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magasrangú képviselői is. A „Honvédelmi háború érdemrendje" első fokozatát kapta Hamburger László, Kende Béla. Major István és Földes Pál, Vöröscsillag rendet kapott dr. Névai László. „Hősihelytállásért" érdemrendet kapott Fogarasi György és Fogarasi Ferenc. „Harci érdemekért" érdemérem kitüntetettje Kádár Vilmos és Lantos Sándor. A fasiszták elleni fegyveres harcban elesett dr. Gellén Istvánnak és Tánczos Istvánnak — in memóriám — a „Honvédő háború érdemrendje" második fokozatát adományozták. kedvezőek, jól jár a feldolgozó vállalat, de megtalálják számításaikat a termelők is. Ügy tervezik, hogy 350—380 vagon őszibarack-befőttet készítenek az idei szezonban, ennyit el tudnak adni, de ennél többet már nehezen. Az uborka is szezonális cikk a gyárban, naponta 6 vagonnal dolgoznak fel, amely nagy mennyiséget jelent. Ügy néz ki az uborkafront, hogy a gyár kötelezettségeinek eleget tud tenni, bár ha többet raknak el, azt is könnyen értékesíthetik, mert a savanyúság ugyancsak keresett erkk a piacon. A paradicsomszezon ezután kezdődik. A hét közepén indult a nagyobb mennyiségű gyártás, a gyári kapacitásnak azonban csak 15 százalékát terheli le a mostani mennyiség. Aziigazi hajrá augusztus 10-e után kezdődik, amikor naponta 52 vagon paradicsomot várnak és dolgoznak fel. Panaszkodnak a gyár vezetői, hogy meggyből az idén nagyon keveset tudtak beszerezni, az elrakott menynyiségnek akár a háromszorosát is vígan eladhatnák. Kár, hogy környezetünkben alig ültetnek meggyfát Terme! az Éj betongyár Korszerű üzem építését fejezték be a Lábatlani Vasbetongyárban. Az új létesítmény egy 20 méter magas és 10 méter átmérőjű impozáns torony, amely lényegében egy komplett betongyár. Magába foglalja a nyers- és készáruraktárt, a termelő berendezéseket, s egyúttal betontöltő állomás is. Az óriás hengerben többféle előmegkevert betonfajtát közvetlen felhasználásra készítenek elő, s nyers állapotban — megfelelő kötesgátló vegyszerekkel keverve — gépkocsikkal szállítják a megrendelőkhöz. Az üzemben évente 150 000 köbméter transzport-betont termelnek. (MTI) 1970L január 1-én: Kezdi működését az Xnterchim A Minisztertanács legutóbbi ülésén — mint jelentettük — jóváhagyólag tudomásul vette, hogy július 17-én Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió aláirta az Interchim nemzetközi vegyipari ágazati együttműködési szervezet megalakításáról szóló egyezményt. A szervezet célja, hogy a tagországok számára gazdaságosabbá tegye olyan vegyianyagok gyártását, illetve beszerzését, amelyekből viszonylag kis mennyiség szükséges ugyan, de mégis nélkülözhetetlenek. A nagyobb menynyiség gazdaságossá teszi a gyártást. A szervezet javaslatokat dolgoz majd ki a termelés kooperációjára, esetleg közös beruházásokra, később pedig kereskedelmi funkciókat is betölt. Közreműködik majd abban, hogy a tagországok egymásnak kölcsönösen szállítsanak a vegyipari cikkekből, s vállalja majd, hogy a tagországok megbízásából fellépjen más piacokon. Az egységes fellépés a nyugati piacon sok előnnyel járhat, sor kerülhet licencek beszerzésére is. Az új szervezet 1970. január 1-én kezdi meg működését, s székhelye az NDK-beli Halle lesz. Száz lakos közül tizenhárom nyugdíjas Statisztika az idősek háztartásáról Statisztikai elemzés ké- fokozatos növekedés melszült a nyugdíjasok helyze- lett — legfigyelemreméltóbb téről. A számarányuk alakú- adat, hogy 1960—64 között lását illetően — a közismert ugrásszerűen, évente körülÚj otthonban A Rózsa Ferenc sugárút 5. szám alatt elegáns ház áll. Földszintjén az újszegedi pártszervezet otthona. A régit — igen rossz állapotban volt — ősszel le kellett bontani. Januárban már alapozták az új házat, s tegnap, pénteken át is adták rendeltetésének. Ez a gyors és szép munka igen sok önzetlen társadalmi munkásnak, az I. kerületi tanácsnak — mely 500 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez —, a Beruházási Váfllalatnak, s talán légióként a tervező és kivitelező Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak köszönhető. Az új pártház — az I. kerületben ez már a harmadik — az újszegedi népfront bizottságnak, a nőtanácsnak és a Vöröskeresztnek is otthont ad. Az avató alkalmából rendezett pártnapot Nitsinger Gyula, az újszegedi pártszervezet titkára nyitotta meg, majd az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága nevében dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára adta át az öt helyiségből álló új létesítményt. Ezután a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának 'munkájáról, határozatairól és az ezekből eredő feladatokról tartott tájékoztatót a pártnap résztvevőinek. Az avatóünnepségen részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Korek Józsefné dr., az I. kerületi tanács elnökhelyettese, valamint a kerületi pártalapszervezetek több titkára is. Somogyi Károlyné felvétele Az első pártnap az új pártházban, Dr. Ozvald Imre tájékoztatóját mondja belül százezerrel emelkedett a nyugdíjasok száma. JEzt azzal magyarázzák, hogy az 1950-es években nagy számban munkát vállaltak' egy része az 1960-as esztendők elejére megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt és elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbá, hogy akkortájt vonták be az idős mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat a járadékellátásba. Azóta az évi átlagos növekedés 55 000-re mérséklődött A nyugdíjasok száma jelenleg 1 320 000, ami az ország összes népességének 13 százaléka. Jelenleg a nyugdíjasok és járadékosok 47 százaléka saját jogú munkásalkalmazotti nyugdíjas, 28 százaléka tsz-járadékos és -nyugdijas, a további 25 százalék özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban részesül, illetve egyéb címen kap támogatást. A folyósított nyugdíjak és járadékok összege a múlt évben már meghaladta a tízmilliárd forintot. A nyugdíj azonban az ellátottak nagyobb részénél nem jelenti az egyetlen jövedelmi forrást. A legutóbbi széles körű felmérés szerint például a nyugdíjasok és járadékosok közül körülbelül 650 000-ren olyan háztartásban élnek, ahol egy vagy több aktív kereső is van, mások rokoni támogatásban részesülnek stb. A statisztikai adatok jól szemléltetik, hogyan gazdálkodnak jövedelmükkel a nyugdíjasok. Egyrészt az alacsonyabb jövedelem, másrészt a család kis létszáma, illetve különleges összetétele a gazdálkodás sajátos módját alakította ki. Például a nyugdíjasok jövedelmük nagyobbik felét — átlag 61 százalékát — élelmezésre fordítják, ugyanakkor a dolgozók háztartásaiban az ilyen kiadások a kereset kisebb hányadát — 44 Százalékát — alkotják. Lakásuk fenntartására a nyugdíjasok 12 százalékot, a dolgozók hét százalékot költenek. A nyugdíjasok feleannyi pénzből ruházkodnak, mint a keresők, jövedelmüknek mindössze egy százalékát fordítják tartós fogyasztási cikkek vásárlására, mfg a dolgozó családoknál ugyanez a kiadás az ösz-i szes kereset 8 százaléka.