Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

Fórum a gyárban Győri Imre és Sipos Géza elvtársak látogatása az újszegedi szövőgyárban A gazdaságirányítás re-i formjának bevezetése óta mindenki tervez, számol, gazdálkodik — és kérdez. S az emberek különösen élénk érdeklődéssel várják azokat az alkalmakat, amikor pártvezetőkkel tanácskozhatnak, tőlük kérhetnek választ a gyárban, a piacon, a háztartásban megfogalmazódó kérdéseikre. Hiszen a gazdaságirányítás új rendjének eddigi gyakorlata nemcsak eredményeket hozott, és nem csupán megnyugtató távlatokat vázol fel. hanem ezer és ezer pozitív hatása mellett félreértéseket, jogos aggodalmakat, némi türelmetlenséget és bizonyos feszültségeket is szült. A munkás közvélemény eleven érzékkel fedezi fel ezeket, és első helyen a párt vezetőitől kér és vár tájékoztatást, magyarázatot. A közeljövőben Csongrád megyében és Szegeden számos alkalmuk lesz az üzemek és intézmények dolgozóinak arra, hogy a megyei, városi és járási pártbizottságok vezetőivel találkozzanak, s gazdaságpolitikai és napi kérdésekről velük a legőszintébben tanácskozzanak. Ilyen „konzultációs nap" volt tegnap, kedden a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában. ahol Győri Imre elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a Csöng Somogyi Karoiyne reivetefe Pillanatkép a délelőtti gyárlátogatásról... A kép előterében, balról jobbra: Papp Lászlóné munkásnő, Balassy Sándor, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára. Sipos Géza, Győri Imre és Tóth László, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója ságának, 6zövőeyári pártalapszervezet.einek és tömegszervezeteinek vezetői, majd kora délután a gyár vezető gazdasági szakemberei. S hogy a tájékoztatás végül foglalkozatott egészen széles körű legyen, 'ektiva anyafú lékenyebb munka kereteit ni, hogy a termelékenység biztosítja. Ezen belül minden javítására célfeladatokat üzemnek véghez kell vinni tűznek ki. s a megoldásokat a maga belső gazdálkodási a nyereségrészesedési alap reformjót is, hogy az ott terhére jutalmazzák, mert munkáskol- ez újabb nyereségösszegekboldogulása kel fizet majd —, de végül Magyar árukiállítás Moszkvában Az augusztus 20. és szeptember 2. között Moszkvában megrendezésre kerülő magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra 30 vagon árut mór útnak indítottak. Elsőként a kétezer négyzetméteres fedett és 1800 négyzetméteres szabad területű vásár dokumentációs és információs anyagát „postázták", majd ezt a szállítmányt követték a különféle konzervek és élelmiszeripari termékek. Miután a szovjet fővárosban első ízben került sor ilyen jellegű magyar bemutatóra, a rendezők arra törekedtek, hogy minél szélesebb legyen a választék. összesen négyezerféle terméket állítanak ki. (MTI) Nemzetiségi óvodákat nyitnak A művelődésügyi mimsí- a gyermekek felvétele és a ter — a nem magyar anya- helyek betöltése a magyar nyelvű lakosság igényének óvodákra vonatkozó rendelkielégítésére — utasításban kezésekkel azonos módon és szabályozta a nemzetiségi azonos szempontok szerint óvodák szervezését. Az uta- történik, sítás kimondja, hogy azok- A nemzetiségi óvoda, vagy ban a helységekben, ahol a gyermekcsoport létesítését a nem magyar anyanyelvű la- területileg illetékes tanács kossag száma szukségesse művelődésügyi szervénél kezteszi, az óvodahálózat fej- deményezheti a vezető óvólesztése során nemzetiségi nő> az általános iskola igazóvodákat kell létesítem. gatója, a körzeti óvodai felAhol magyar nyelvű óvoda ügyeiő vagv a nemzetiségi a délutáni pártnapon — aho- teljesebb és nagyobb ütemű a gondolatból valóság lesz. va a szomszédos üzemek, in- le8yen; , , f h°ey a gyári közvélemény i j . így kepzelik ezt el a ter- éber, arra példa lehet az a tezmenyek dolgozol is eljot- melés gondjait vállukon kezdeményezés, hogy vizsgálrád megyei pártbizottság el- tek — éppen a megelőzőbe- hordozó munkások is, akik ják felül, beváltak-e azok a só titkárával és Sipos Gé- szélgetéseken sűrűsödő kér- intézkedéseket szorgalmaz- műszaki intézkedések, ameza elvtárssal, a Szeged vá- désekhez ieazft0tta monda nak' pálfi Lászlóné pél- Iveket a munkaidőcsökkenrosi páltbizottság első titká- * „ , dául több kezdeményezést t.pc prHpkphpn Icidnlcfruzínlr rával folytattak kiadós esz- nivalóját Győri Imre elvmecserét az üzem pártbizott- társ, a pártnap előadója. Árak és bérek Az alapszervezeti párttit.károk a műhelyekben és munkatermekben gyűjtötték össze a kérdéseket, és ezek között nagyon sok vágott az árak és a bérek körébe. Az emberek úgy érzik, hogy kereseti viszonyaik javulása szerényebb, mint az idén kialakult ármozgás. A könynyűipari dolgozók pedig amúgy is hátrányos helyzetben vannak: alacsonyabb a bérszintjük, jórészt három műszakban dolgoznak, így örökös az iparágban a munkaerőhiány és a munkásvándorlás. Fegyelmet tartani is nehezebb ilyen körülmények között. S mindezek a problémák egyelőre még egy bűvös kört alkotnak, mert az átlagbér-megkötöttség akadályozza a hanyag munkások elbocsátását, a kiválóak lényegesen magasabb dotálását. A kender- és lenipar nem tud versenyezni más iparágak vagy más gazdasági szektorok béra j ánlataival: számos helyen magasabb órabért kínálnak. S név és forma szerint könnyűipari besorolása van ennek az ágazatnak, jóllehet a munka természete bizonyos üzemrészekben kifejezetten komoly fizikai erőfeszítést kíván, különösen olyan elöregedett technika mellett, ami még most is uralkodó a szegedi kender-, lenfeldolgozásban. Hiszen a szövőgyári gépek jó része túl van már a hatvanévi szolgálaton. Valóban el kell mindezt ismerni, attól kezdve, hogy ma még nem tudjuk bérben kellőképpen kifejezni a jó munkás és a hanyag ember közötti különbséget — odáig, hogy az iparág egykori bérbesorolása idejét mújta — így válaszolt Győri Imre és Sípos Géza. És azt is elmondták: mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a gyár kiváló és hűséges munkásai kapjanak illő anyagi megbecsülést. Ez majd marasztalóan hat az újabbakra, a fiatalokra is. Egyelőre, sajnos, „nincs szívük" a gyárvezetőknek ahhoz, hogy a felesleges vagy gyönge szorgalmú emberektől megszabadítsák a gyárat. Tartaléknak szánják őket esetleges nagyobb megrendelésekhez, új feladatokhoz, pedig inkább a műszaki-technikai fronton kellene tartalékot képezni. Az ármozgások nem idegenek a mechanizmustól — fejtegették a továbbiakban. De az eleven, s a vártnál szélesebb skálájú mozgást éppen a termelőüzemek idézik elő. Közismert, hogy a termelékenység idei mutatója kedvezőtlen — a nyereség mégis nő. Az árváltozással növelt nyereség így a piacon bosszulja meg magát. A nyereséget a termelésben kell megkeresni, csak így számíthatunk kedvező árváltozásokra. A szabadpiaci árak az első félévben az alacsony keresetűeket és a fixfizetéseseket megvámolták, de a második félévre lényegesen kedvezőbb piaci árak ígérkeznek, ezek bizonyosan kárpótlást nyújtanak majd az első hat hónapért. dául több kezdeményezést tés érdekében kidolgoztak, várna a gazdasági vezetők- mert véleménye szerint intői, s ezek felkarolásában kább a fizikai erőfeszítés fonagyobb aktivitast a part- ... , , , szervektől. Elmondta, hogy kozasara hagyatkoztak, ami nehéz volt ugyan megérteni levon a rövidített munkahét és a megvalósulásig segíte- öröméből. Lakásügyben az építés az első El sem képzelhető olyan kötetlen témájú beszélgetés pártvezetőkkel, ahol fel ne adnák a kérdések változatos szériáját a lakásgondokról — az albérletek drágaságától az elosztással kapcsolatos észrevételekig. S ezt a témát újra és újra magyarázni, fejtegetni kell. Pedig a lehetséges válaszok már elég széles körben ismertek. A lakásproblémák megoldása nem elosztási kérdés elsősorban, hanem építési. Az építés pedig képtelen lépést tartani a nagyarányú beáramlással. 1969. rekordot ígér Szegeden lakásépítésben. mert ennyi új hajlék egyetlen megelőző esztendőben sem épült. A jogos igénylők számához - képest azonban ez még mindig olyan minimális, hogy az elosztással ezrek és ezrek nem fognak most sem egyetérteni. Elképzelhető igazságosabb kiutalási rend, de abszolút elégedettség semmiképpen. Mindenképpen jogos viszont a munkásoknak az az észrevétele, hogy az új lakásokból nagyobb arányban részesüljenek. Csupán állami erőből évtizedek alatt sem lehetne minden családot korszerű, a szocialista igényeknek megfelelő lakáshoz juttatni. Ezért ragaszkodni kell ahhoz a társadalmilag igazságos elvhez, hogy mindenki járuljon hozzá ennek a hatalmas gondnak a megoldásához, s jövedelmi és családi viszonyai arányában hozzon anyagi áldozatot az új lakásért. Az sem idegen, hanem igazságos követelés, hogy a jobban felszerelt, kultúráltabb lakásokat jobban meg kell fizetni. Kérdés kérdéshez sorjázott. Szóba került a fiatalság, a pártoktatás és a pártépítés, az üdülési lehetőségek csökkenése, de még a közúti híd felújítása és a beszakadt szövőcsarnok is Sok kellemetlenséget okoz még a szövőgyáriaknak ez a hídjavítás, mert elég tartós válalkozásnak ígérkezik, még akkor is, ha esetleg nemzeti csodára elkészül az eredetileg kiírt határidőre. De ez a munka már halaszthatatlan volt. A távolabbi jövőbe azonban kellemesebb bepillantani, mert a negyedik ötéves tervben megkezdik majd a második tiszai híd építését. Ami pedig a szövőmunkásoknak ígér kedvező változást: a gyár beruházási hitelt kért új szövőcsarnok építésére. A várakozási idő azonban legalább két esztendő addig, amíg a gépeket oda telepíthetik. Hiszen ma már nehezebb kézzel mérik a hiteleket is. A szövőgyárnak viszont jogos lehet a panasza: nagy export megrendelései vannak kilátásban, hazai anyagból állít elő exportképes árukat — talán így is szemlélhetné a% bank népgazdasági hasznosságukat. Mérsékelt fejlődéssel Kölcsönös őszinteséggel Mire számíthatunk a közeli jövőben? — ez is mindennapos kérdés. Mikorra hozza meg a gazdaságirányítás új rendje a várt kamatokat? Erre ez volt a válasz summája: Minden anyagi juttatásnak, béremelésnek, szociális kedvezménynek meg kell teremteni a gazdasági feltételeit. A változás tempóját ez határozza meg. Lényegesen magasabb béreket mindaddig nem tudunk biztosítani, amíg a jelenlegi színvonalon termelünk. A munka termelékenysége valamennyi szocialista ország között nálunk a legalacsonyabb; a nemzeti jövedelem termelésében hátul kullogunk. Amíg ezen a helyzeten lényegesen nem változtatunk, csak mérsékelt bérfejlesztésre, szolid életszínvonal-javulásra számíthatunk. A reform csak a jobb gazdálkodás, a termeEnnek az egész napos gyárlátogatásnak a legnagyobb haszna a teljes és kölcsönös őszinteség volt. Sok érdekes, aktuális kérdés, sok fejtörés, sok mérlegelés — ez jellemezte a beszélgetéseket. Űgy sikerült, mint egy-egy jó Fórum a tévében. És izgalmas is volt ez a nap. Tóth Józsefné kedves közvetlenséggel elmondta: már kora hajnalban fölébredt, és izgalom fogta el, vajon el tud-e majd sorolni mindent, amit dolgozó társai rábíztak... S hogy ezt a kis idegességet meg is magyarázza, hozzátette: Ha az elvtársak gyakrabban jönnének, megszoknám, hogy nem kell izgulni... S a pártnap, amelyen már „egyoldalúbb" volt a beszélgetés, ugyanilyen légkörben zajlott le. Mert a délelőtti és kora délutáni eszmecsere adta a legfontosabb témákat. Sz. S. I. működik, de a szülőknek több mint' kétharmada kéri, az óvodát át lehet szervezni nemzetiségi óvodává. A magyar óvodákban is létesítenek nemzetiségi csoportokat, ha — az eddigi 25-tel szemben — legalább 15 nemzetiségi gyermeket szeretnének a szülők az anyanyelvüknek megfelelő foglalkozásokra járatni. A nemzetiségi óvodák nemzetiségi tannyelvűek, vagy a nemzetiségi nyelvet oktató óvodák lehetnek. A nemzetiségi óvodákban szövetség. üjab!i dömperek A Vörös Csillag Traktorgyárban megkezdték az új, nagy teljesítményű, tíztonnás dömperek gyártását és exportját. A magyar dömperek jelenleg 42 országban találnak piacra. Izek, zamatok Ma zárja kapuit az őszibarackés borkiállítás Nagy hagyományokkal rendelkezik a szatymazi termőtáj. Hosszú évekkel ezelőtt eljutott már innen a homok kincse, az őszibarack a világ különböző tájaira, s azóta is igen keresett mindenfelé. A versenyt nehéz állni. Manapság változtak az igények is, mondhatjuk bátran, hogy átalakulóban van az őszibaracktermesztés, átalakulóban a szatymazi termő körzet is. A sárgahúsú magvaváló fajták kerülnek előtérbe, ezek a „piacosabbak". Napjainkban 120 új fajta található hazánkban, leginkább amerikai fajták, amiből 10—12 választódik majd ki köztermesztésre. Mindenesetre az tény, hogy gyors fajtaváltásra kell elkészülnünk, ha nem akarunk a nemzetközi versenyben elmaradni. Ennek a jegyében rendezték meg az idei országos őszibarack- és borkiállítást is. Erre kettő kutatóintézet, hét állami gazdaság, 26 termelőszövetkezet, és hat szakszövetkezet, valamint hét vállalat küldte el őszibarack mintakollekcióját. A fajták száma 43 volt. örvendetes, hogy naponta több százan nézik meg a színek, ízek, illatok parádéját felvonultató kiállítást. Vasárnapi számunkban közöltük a nagydíjasokat és a különdíjasokat, most pedig közreadjuk az első helyezetteket. Első díjat nyert a Kertészeti Kutató Intézet, a szatymazi Béke Tsz, a zsombói Gyümölcsöskert Szakszövetkezet, a pusztamérgesi Rizling Tsz, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz. a szatymazi Béke Tsz — Ford őszibarackjával is — a Csongrád megyei AGROKER bemutatott növényvédő szereit, a Délalföldi Kísérleti Intézet fajtagyűjteményéért, a szatymazi Tranzit telep, valamint Kiss Sándor Exlibrisek a szőlészetben című montázsáért. Az első díjat nyert borok közül ez alkalommal sem hiányzik a tájjellegű itóka. Ugyanis a balatonszepezdi olasz rizling, promontor bittér fehér, az egri bikavér, a csongrádi kadarka, és a jászberényi rizling, valamennyi a Magyar Állami Pincegazdaság borai a győztesek. örvendetes, hogy az ország valamennyi történelmi borvidékéről érkeztek ide minták, 10 állami gazdaságból, három tsz-ből, két egyéb szektorból és az állami pincegazdaságból összesen 86 fajta, összesen 3 ezer 698 palack bort állítottak ki. Szeged és vidéke 23 fajtával — a legtöbbel — képviseltette magát. A Magyar Likőripari Vállalat is kitett magáért, mint a sajtótájékoztatón hallhattuk, komoly múltra tekinthet vissza ez a szakma, s a világviszonylatban is elsőként jelentkeztek azzal, hogy koktélokat nagyiparilag állítottak elő. ízléses csomagolásban, megnyerő díszdobozokban kerül az itóka a fogyasztókhoz, így aztán szívesen vásárolják, ajándékozzák. Elismerés illette a vállalat termékeit, hiszen a nagydíj és a különdíj, mellett egy első, egy második és egy harmadik díjatVis szereztek. A sikeres és sok látogatót vonzó kiállítás ma, szerdán zárja kapuit. SZERDA. 1969. AUGUSZTUS 6. G 3 *