Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

A M AG YAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAP) A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 180, szám 1969. AUGUSZTUS «.. SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR fi. Koszigin hazánkban Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására magyarországi üdülésre kedden Budapestre érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Az érkezésnél jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Elutazott a szovjet parlamenti küldöttség A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Tegnap elutazott Budapestről a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely — mint ismeretes — a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, Papp János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke, valamint F. J. Tyitov a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A szovjet parlamenti küldöttség magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. A szovjet küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nevében meghívta a magyar országgyűlés küldöttségét, hogy 1970-ben tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. A meghívást köszönettel elfogadták. Tegnap az esti órákban hazaérkezett Moszkvába a szovjet parlamenti küldöttség. Megújulnak a szegedi utak és járdák Harmincmillió forint idén a munkálatokra — Lesz harmadik körút — Fejlődnek a külterületek is Magyarország tagja lett a genti leszerelési bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bizottság két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztársaság képviselőjéül dr. Kőműves Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet kinevezte. A küldöttség tagjait a külügyminiszter jelöli ki. A város útjai és járdái csak az utóbbi években fejlődtek megfelelően. Tízszer ennyi pénz se lenne elég az igények kielégítésére, pedig ebben az évben a tanácsok jelentős összeget, 30 millió forintot költenek arra, hogy újabb utak és járdák szépüljenek meg. Ennek az összegnek több mint a felét az I. kerületben használják fel: 18 millió forintot költenek 1969-ben útfelújításra, építésre, kátyúzásra. Az első fél évben különösen a Belváros cslnosodott: a Lenin körút újabb szakaszát, s az Árpád tér környékét korszerűsítették. A kiskörút SZTK és Dugonics tér közötti szakaszának felújításával lezárult a több évre tervezett teljes átalakítás első üteme: az útvonal harmadrésze készült el. Ennek a 400 méteres szakasznak, valamint a Földvári utcának az útépítése négy és fél millió forintba került. Július elején ért véget a másik belvárosi csomópont, az Árpád tér és környéke felújítása is. A több mint kétmillió forintos összegből nemcsak a teret varázsolták újjá, hanem a Jókai, a Toldi utcát, és az Eötvös utcának egy részét. A két nagy útépítés szinte elterelte a figyelmet azokról az ugyancsak tavasszal megkezdett munkákról, amelyeknek az a célja, hogy a Szent István teret és környékét hozzák rendbe. A Szent István tér és a Vidra utca kocsiútjának és gyalogjárdájának felújítására 3 millió forintot irányzott elő a tanács, de a munka sajnos vontatottan halad, mert a DÉGÁZ nem tudta idejében befejezni a csőlerakást. Az első félévben — szinte terven felül — még egy újszegedi utcában kezdődött meg az építkezés: a tanács, az erdőgazdaság és a KISZ együtt határozta el, hogy rendbe hozatja a Szövetség utcát. Az útépítések nagyobbik része tehát lezárult az első félévben. Most már csak az újszegedi Középkikötő sor első szakaszának meg a Török utcának út- és gyalogjárda építése van hátra. Az újszegediek kérésére a tanács egymillió forintot hasított ki a költségvetési összegből hat újszegedi utca járdájának megépítésére. A szegedi oldalon öt utca, illetve tér járdájának felújítására kerül sor még ebben az évben. A II. kerületi tanács területén az eddigi években a járdák felújítása volt a legfontosabb feladat, most az utaké. Nem kisebb terv megvalósítása kezdődött meg, mint az északi kőrútból kialakítandó úgynevezett harmadik körúté. Ezzel függ össze az északi körút egy részének ideiglenes átépítése, és a Gladics utca felújítása, amely hozzájárul a gedói részek közlekedésének megjavításához. Készen vannak már azok a tervek is, amelynek alapján két éven át — nagyrészt 1970-ben — a Kereszt utca — Etelka utca építésével részben kialakítják a harmadik körút egyik szakaszát is. A Csillag tértől a Felső Tisza-partig, a tarjáni körút folytatásaként, mintegy egy kilométeres szakaszon hét méter szélesen a majdani körút egyik oldala épül meg. Megszépült az Eszperantó utca is az elmúlt hónapokban. Jelentős megtakarítás után a 135 méteres útszakasz felújítása háromnegyed millió forintba kerül. Előbbre lennének a Hétvezér utca építésével is, ha a DÉGÁZ nem késleltette volna a munkát. Ezt a fontos útvonalat fél kilométer hosszan építik most át: hét méter széles, korszerű út épül két és fél millió forintos beruházással. Valószínűleg megtakarítással zárul az építkezés, hiszen a lakosság és a diákság jelentős munkát végzett a kockakő burkolat bontásakor. Negyvenezer forint értékű társadalmi munkával gazdagították önmagukat. A III. kerületi tanácsnál is átfogó programot dolgoztak ki az idei út- és járdaépítésre. Az utak és a járdák felújítására hárommillió forint hitelt kaptak. Legalábbis ennyivel indultak az év elején. A programból elkészült a több kilométer hosszú Alsónyomás sor járdájának aszfaltozása, 471 ezer forint költséggel. A móravárosiaknak régi kívánságuk volt a Répás utca gyalogjárdáinak aszfaltburkolása. Ez az utca is meglehetősen hosszú és nagyforgalmú, átszeli a városrészt a viszonylag új telepítésű Lendvai utcáig. Erre a munkára 486 ezer forintot költött a kerületi tanács. Meglehetősen elavult volt a Bem tábornok utca laktanya felőli oldalának gyalogjárdája. Erre és a Fűrész utca mindkét oldalának aszfaltozására 10 ezer forint híján 400 ezer forintot költöttek. Az Alsóvároson átmenő autóbuszút meglehetősen kanyarog, a Bem tábornok utcától tart Ságváritelepig, miközben érinti a Szécsi utcát, a Szabadság teret és a Csonka utcát stb. Az erős forgalomtól az úttest sok helyen megrongálódott. E vonal kátyúzása 230 ezer forintba került az idén. A program jelentős részét képezi a forgalmas Rákóczi utca rendezésének költsége, amely 3 millió forint. Az ott megkezdett munkára az idén 1 millió forintot fordítanait, s jövőre folytatják a kocsiút építését a Hámán Kató utcától a Petőfi Sándor sugárútig. A macskaköveket modern aszfaltút váltja fel. Hátra van Hattyastelepen a Szent Imre és a Pancsovai utca gyalogjárdáinak aszfaltozása. Mihályteleken a Felszabadulás utcán eddig még nem Volt gyalogjárda. Ezt községfejlesztési alapból építik még az idén 650 ezer forint költséggel. A 10-es AKÖV és a III. kerületi tanács összefogásával épül modern kocsiút a Vásárhelyi Pál utcában, s a kábelgyár vállalta a Huszár utca kocsiútjának átépítési költségeit. A Pulcz utca útépítési költségéhez — a Teréz utcától a Vásárhelyi Pál utcáig — 100 ezer forintot adott a szegedi gázmű. A korszerű útviszonyok megteremtéséhez ezen a részen vállalati fejlesztési alapból járul hozzá a konzervgyár is. Mindent összevetve: hét és fél millió forintot fordítanak az idén a III. kerületben közutakra, gyalogjárdák korszerűsítésére. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bizottság megalakulásától fogva rendkívül nagy felelősséget hordoz. Napirendjén az emberiség jövőjét közvetlenül érintő kérdések szerepelnek. A bizottságot az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének egyetértésével, a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezések sorát utalta a bizottság elé. A leszerelési bizottság zártkörű tárgyalásaival és a nyilvánosság számára tett megnyilatkozásaival egyrészt megoldásra érleli a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos igen bonyolult kérdéseket, másrészt segít éleszteni a nemzetközi közvélemény éberségét a fegyverkezési hajsza veszélyeivel szemben. Mindezek mellett elősegíti. hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásra jusson a leszerelést előmozdító intézkedések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság tagjaival és az ENSZtagállamok széles közvéleményével egyetértésben, tekintettel a független államok számának az elmúlt évek során bekövetkezett nagyarányú megnövekedésére, megállapodott a bizottság jelentős kibővítésében, az államcsoportok és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irányuló törekvéseinek megfelelően. készségesen részt vesz minden olyan kezdeményezésben, amely a nemzetközi feszültségek csökkentését, a háborús veszély elhárítását, az általános és teljes leszerelés előmozdítását szolgálja. Az elsők között írta alá és ratifikálta a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt. az atomsorompó-szerződést és más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat. sőt kezdeményezéseivel maga is hozzájárult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság eddigi tevékenysége iránti megbecsülése kifejezésével egyidőben a Magyar Népköztársaság kormánya várakozással tekint a bizottság további munkája elé, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttműködve kíván hozzájárulni az emberiség békéjének és biztonságának erősítéséhez. TÁVVEZETÉK Egészségügyi mérleg Az Egészségügyi Minisztériumban arról tájékoztattak. hogy júliusban országosan kedvezően alakult az egészségügyi mérleg. Az eddig beérkezett adatok szerint a nyári szezon legjellegzetesebb fertőző betegségei, mind a tavalyinál, mind a tízéves átlagnál jóval ritkábban fordultak elő. A hastífusz és a paratífusz csak egészen szórványosan jelentkezett. A szakemberek ennek egyik okát abban látják, hogy a kezdetben hűvös, csapadékos nyár száraz melegre változott át Ez pedig korántsem kedvez annyira a baktériumok elszaporodásának, mint a nedves meleg. „Megcsapolták" a tavat A két hete tartó kánikulában megapadt a Bódva vízhozama. másodpercenként másfél köbméter alá esett a szállított vízmenynyiség. Ez pedig kevés a Sajó völgyében települt ipari üzemek és a csaknem harminc, nagyobbrészt bányásztelepülés ellátására. A hiány pótlására „megcsr polták" a rakacai tavai, amelyben a tavaszi esőz' ' sek során több mint ötmi' » köbméter vizet gyűjtőt! ; össze. A 320 hold kiterjedésű mesterséges tó zsilipjeit szükség szerint nyitják meg, s a vizet a Bódván át engedik le.