Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

JTCLAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 179. szám 1969. AUGUSZTUS 5, KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Befejeződtek a tárgyalások a magyar országgyűlés és a szovjet parlamenti küldöttség között ' Hétfőn az Országház De­legációs termében véget ér­| tek a magyar országgyűlés : és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Budapesten tar­tózkodó küldöttsége közötti tárgyalások. A magyar or­szággyűlés küldöttségét Kál­lai Gyula, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, a szovjet delegációt Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetuinó Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek tagja, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára vezette. A szívélyes, baráti hangú eszmecsere során P. M. Ma­serov összegezte azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a szovjet küldöttség az üze­mekben, a tsz-ekben tett lá­togatásain szerzett. A szov­jet küldöttség örömmel ál­lapította meg, hogy a szo­cializmus teljes felépítésén fáradozó magyar nép figye­lemre méltó eredményeket ért el mind politikai, mind gazdasági és társadalmi té­ren. A szovjet vendegek el­ismeréssel szóltak a magyar —szovjet kapcsolatok állan­dó gyarapodásáról, a két nép közötti barátság elmélyülé­séről, amelynek látogatásuk alatt ezernyi jelét tapasztal­ták. A magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldöttségének tárgya­lásairól, a két országnak a kérdésekben elfoglalt állás­Jelentés első félévről Hatezerrel Kállai Gyula fogadja P. M. Maserovot pontjáról, az egymást kői- séről, fejlesztéséről a tárgya­csönösen érdeklő kérdések- ló felek közös közleményt ről, valamint a két testület fogadtak el, amelyet későb­együttműködésének bővíté- bi időpontban tesznek közzé. Augusztus 17—20-a között: Nem változtatható a munkaidő Egyes vállalatoknál az augusztus 18-i és 19-i mun­kaidőt előre vagy utólag akarják ledolgozni, illetve szabad szombatokat e na­pokra akarnak áthelyezni, hogy az augusztus 17-i va­sárnapi és a 20-i munkaszü­reti nappal együtt négyna­pos munkaszünetük legyen. Ezzel kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium­ban elmondották, hogy augusztus 17-e és 20-a kö­zött a szokásos munkaidő­beosztást nem szabad meg­változtatni. A Munka Tör­vénykönyvének végrehajtási rendelete szerint pihenőna­pot akkor lehet áthelyezni, ha azt a munkaszüneti nap­tól csak egy munkanap vá­lasztja el. • Az idei augusztus 20­át két munkanap választ­ja el a vasárnaptól, s ez esetben nem kerül sor a pihenőnap áthelyezésére. Ugyancsak nem helyezhe­tő át a szabad szombat az augusztus 17. és 20-a közöt­ti napokra és nem lehet a két munkanap közötti mun­kanapokat előzetesen vagy utólag ledolgozni. (MTI) Koszigin és Kekkonen találkozója Urho Kennonen finn köz­társasági elnök, aki július 29., és augusztus 3. között a Szovjetunióban üdült, talál­kozott és megbeszélést foly­tatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével. A véleménycsere során megvitatták a baráti szov­jet—finn kapcsolatok továb­bi fejlesztésének kérdéseit. E kapcsolatokat a két ország kölcsönös bizalmának erő­södése jéllemzi. A kiadott sajtóközlemény szerint érintették többek között az európai biztonság és békés együttműködés prob­lémáját is. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a finn köztársasági el­nök leszögezték, hogy a két ország minden tőle telhetőt megtesz az e problémák megvitatására szolgáló eu­rópai értekezlet sikeres elő­készítése és összehívása ér­dekében. Alekszej Koszigin és Urho Kekkonen találkozója és megbeszélése baráti légkör­ben, a széles körű kölcsönös megértés szellemében folyt le. Vasárnap az adleri repü­lőtéren Urho Kekkonentől Koszigin szovjet miniszter­elnök, Givi Dzsavahisvili, Grúzia Minisztertanácsának elnöke és más szovjet sze­mélyiségek vettek búcsút. A Szovjetunió területét el­hagyva Kekkonen elnök repülőgépéről táviratban mondott köszönetet Koszi­ginnek a meghívásért többen dolgoznak - Csök­kent a termelékenység A statisztikusok összegez­ték Csográd megye, Szeged elmúlt félévinek fejlődé­sét. az ipari termelés alaku­lását, az életkörülmények változását. Amint a KSH Megyei Igazgatóságának leg­frissebb jelentéséből kitű­nik — az iparban mintegy hatezer fővel dolgoztai? többen a megye területén az első félévben, mint ta­valy. Jellemző, hogy szinte valamennyi minisztériumi vállalat növelte dolgozóinak létszámát, annak ellenére, hogy ezt a termelés nem in­dokolta. Talán nem vélet­len. hogy az előbbi eszten­dőhöz képest szinte minden ágazatban nagyobb volt a fluktuáció: például az épí­tőiparban a dolgozók össz­létszámának 21,5 százaléka változtatta meg a munka­helyét. Az ipari termelés 1956 óta először az idén mérsék­lődött — a korábbi évek körülbelül tíz százalékos fejlődési üteméhez képest —, 1969 első félévében egy százaléknál kevesebb volt, mint egy esztendővel ez­előtt A foglalkoztatottak szá­mának növelésével egyide­jűleg visszaesett a termelé­kenység is: egy dolgozóra 6 százalékkal kevesebb ter­melés jutott 1969 első fél­évében. mint tavaly ilyen­kor. Mind a termelés, mind a termelékenység visszaesé­sének mértéke az élelmi­szeriparban és a könnyű­iparban volt a legnagyobb. Az új gazdaságirányítási rendszerben érvényesülő el­vek az eddigiektől eltérő nyereségnövelő döntésekre késztetik a vállalatokat. Elő­fordul, hogy az üzemek olyan eszközöket alkalmaz­nak. amelyek népgazdasági­lag nem célszerűek, de a vállalat számára növelik a nyereséget. Az első félévben például csökkenő termelés és termelékenység mellett a Tisza Bútoripari Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Divat­kötöttárugyár megkétszerez­te nyereségét. Figyelemre­méltó. hogy a rövidített munkaidő bevezetésével elő­állt időkiesést sok vállalat­nál nem pótolták a terme­lékenység növeléséveL 1969 első félévében a me­gyei székhelyű szocialista ipar 350 millió forint nyere­séget ért el — 13 százalék­kal kevesebbet, mint ta­valy. (Igaz, a két időszak nyereségadatai nem vethe­tők közvetlenül egybe, mi­vel sok helyütt módosult a nyereségelvonási mód.) ör­vendetes viszont, hogy az exportértékesítés mintegy 6 százalékkal nőtt. és hosz­szabb idő után a tőkés or­szágokba jutó termékek ex­portja 1969 első felében meghaladta az export 40 százalékát. Az állami épí­tőipar termelése 8 százalék­kal volt magasabb, mint ta­valy. A bérből élők bevételei a tavalyi esztendőhöz képest jobban növekedtek: 53 szá­zalékkal magasabb év végi részesedést fizettek ki a vállalatok. Kihirdették a képzőművészeti pályázat eredményeit Á megyei jogú városi ta­nács idén májusban zártkö­rű meghívásos pályázatot hirdetett nyolc szegedi fes­tőművész számára, azzal a céllal, hogy a városi tanács dísztermében felszabadulá­sunk 25. évfordulója alkal­mából, 1970 április 4-én fel­avatandó két nagyméretű pannó tervét elkészítsék. A feltételek szerint a képeknek ki kell fejezniök Szeged sa­játosságait, utalniok kell a múltra és a jövőre is. A pályázat szép eredmény­nyel járt. Mint Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhe­lyettese tegnap délelőtt hiva­talában a vb nevében kihir­dette, a beküldött és a kép­zőművészeti lektorátus zsű­rije által elbírált vázlatter­vek alapán első díjat és a két nagyméretű 2,70xl,70-es pannó elkészítésére megbí­zást Zombori László festő­művész kapott. A pályázat további három résztvevője, Dér István, Pin­tér József és Zoltánfy István második, harmadik, illetve negyedik dijat kapott. Képünkön: Zombori Lász^ ló díjnyertes pályaművének egyik képe. A vázlatterv Szeged jelenét ábrázolja és utal a város jövőjére is. Miniszter és megyei pártvezetők látogatása Hódmezővásárhelyen Kétnapos Csongrád me­gyei látogatása során va­sárnap Hódmezővásárhelyt kereste fel dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Útjára elkísérte Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság első titkára és Rózsa István, a megyei pártbizottság tit­kára. Délelőtt a felsőfokú me­zőgazdasági technikum ta­nári kara fogadta a minisz­tert, és a megyei vezetőket. A közvetlen hangú megbe­szélésen jelen volt dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosztályvezető­je is. Az intézmény mun­kájáról, a szakemberképzés­ről, a fejlesztési programról Fekete Gyula igazgató adott tájékoztatást. A program további részé­ben a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot látogatták meg a vendégek délután pedig a mezőgazdasági technikum modern kollégiumával is­merkedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom