Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

Kitüntetések Á népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Dobó Árpádnak, a történelemtudományok kandidátusának, a debreceni Péch Mihály Építőipari Technikum és Szakközépis­kola igazgatójának. Kürti Hedvignek, a Külügyminisz­térium osztályvezetőjének, dr. Somogyi Zsigmondnak, az orvostudományok kandidátu­sának, az Országos Bőr-Ne­mi-Kórtani Intézet szakorvo­sának, dr. Varga Istvánnak, az orvostudományok kandi­dátusának. a Budapesti Or­vostudományi Egyetem egye­temi tanárának eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugalomba vonulásuk al­kalmából. dr. Renner János Kossuth-díjasnak, a műszaki tudományok doktorának, az Állami Geofizikai Intézet nyugalmazott tudományos osztályvezetőjének eredmé­nyes munkássága elismerésé­ül, 80. születésnapja alkal­mából, dr. Falk Richárd­nak, a műszaki tudományok kandidátusának, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem egyetemi tanárának, Orosz Dezsőnek, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete társadalmi munkatársának eredményes munkásságuk el­ismeréséül, 70. születésnap­juk alkalmából, dr. Wittman Istvánnak, az orvostudomá­nyok kandidátusának, a bu­dapesti Balassa János Kór­ház belgyógyász főorvosá­nak, eredményes munkássá­ga elismeréséül, 60. szüle­tésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. (MTI) Érkeznek az áruk a BŐV-re ?5 Buzdító mód" Alig három hónapja zá­rult a BNV és ismét vásár­ra, vásárlátogatók fogadásá­ra készül a városligeti vá­sárváros. Utolsó szakaszhoz érkeztek a szeptember 5-én nyíló Budapesti öszi Vásár előkészületei. Egy héttel a hazai közszükségleti cikket gyártó iparágak második nagy seregszemléje előtt, a kiállítók többsége már bir­tokába vette pavilonját. A Hungexpo a tavalyinál 50 százalékkal nagyobb terü­letet bocsátott a mintegy 500 kiállító rendelkezésére. A vállalatok termékeik felso­rakoztatására 42 pavilont foglaltak el. Ez azt jelenti, hogy a BÖV-re igénybe ve­szik a vásárváros térségé­nek, illetve pavilonjainak 70 százalékát. Lényegesebb belső átala­kítások váltak szükségessé a Petőfi-csarnok egy részében, ahol a divatbemutatók zajla­nak majd, és a Hungexpo igazgatósági épületének szomszédságában levő üveg­falú pavilonban, ahol a „szuper-konyha" lesz. A di­vatbemutató színhelyén már be is fejeződtek a műszaki munkák, elkészült a manö­kenek számára a „kifutó" ahol a számozott új divat­kreációkban sétálnak majd végig. A feltűnő módon el­helyezett számozás a ruhá­kon egyébként azt a célt szolgálja, hogy az érdeklő­dők könnyen megjegyezhes­sék a nekik legjobban meg­tetszett öltözék számát és annak alapján kérjék a Centrum Vállalat helyi kis­áruházában, amennyiben meg akarják venni. Javult a tanácsok pénzgazdálkodása Ülésezett a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnapi ülésén — Hantos Mihály vb-elnökhelyettes elnökletével — megtárgyalta a szentesi járási tanács irányító-szervező és ellenőrző mun­kájáról készült beszámolót, amelyet Csorba György, a szentesi járási tanács vb elnöke terjesztett elő. Az ülés második napirendjén szerepelt a költségvetési és a fej­lesztési alap 1969. első félévi felhasználásáról készült je­lentés. amelynek előterjesztője dr. Petrik István pénzügyi osztálvveztő volt. Ezt követően dr. Bozó Sándor, a me­nek csupán egyharmadát használták fel. Ez is több azonban, mint az egy év­vel ezelőtti, s a megkezdett munkák jelenlegi állása sze­rint a második félévben a lemaradásokból sok pótol­ható. A fejlesztési tervek teljesítésének legnagyobb gyei tanács vb titkára javasolta, hogy Siklós Jánost más akadálya az, hogy az építő­munkakörbe való helyezése miatt — érdemeinek elisme­résével — mentse fel a tanács végrehajtó bizottsági tag­ságából. A megyei tanács a napirenden szereplő beszámolót és jelentést a vitában elhangzottakkal kibővítve és meg­felelő határozatokkal együtt, a felmentésre vonatkozó elő­terjesztést pedig felszólalás nélkül egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta. A gazdaságirányítás új jellemzői egyre jobban ér­vényre jutnak a tanácsok Vastaps — Londonban A 2600 főt befogadó Royal Festivál Hallban szerdán es­te tartotta bemutatkozó elő­adását a Magyar Állami Népi Együttes. Háromszor hívta ki a lelkes londoni közönség a függöny elé a magyar táncosokat, daloso­kat zenészeket az előadás végén, s hosszantartó, üte­mes taps jutalmazta az együttes művészetét a hatal­mas csarnokban. Bár a sajtót a rendezőség csak a csütörtöki előadásra hívta meg. a londoni lapok közül eddig már a Moming Star, a Quardian, azEvening News és a Daily Telegraph foglalkozott a magyar tán­cosok második londoni ven­dégszereplésével. (Az első 1956-ban volt.) A Quardian háromhasábos fényképet kö­zöl a nagybajuszú Urai Zol­tánról és Bladeczky Tündé­ről, az együttes táncosairól, akik számára a londoni ven­dégszereplés egyszersmind nászút is lesz; a fiatalok szombaton házasodtak össze Budapesten. Képünkön: Részlet az együttes műsorá­ból. költségvetési gazdálkodásá­ban és a fejlesztési tervek teljesítésében. Az előző évekhez képest nagyobb­fokú tanácsi önállóság kéz­ipar kapacitása jóval ki­sebb a kívántnál, ráadá­sul megfelelő koordináció hiányában ezt a meglevő kapacitást sem eléggé szer­vezetten hasznosítják. A tanácsi pénzgazdálkodás tárgyalása kapcsán egyéb­ként is sok szó esett a ko­ordinációról. Mert nem csu­pán az építési munkák szűk lehetőségei diktálják a feladatok egyeztetését, ha­zelfoghatóan éreztette ha- nem az anyagi források fel­tását 1969. első félévében. A használása is célszerűbb, tanácsok a „gazda" pozíció- ha különböző tanácsok, vál­jában, a helyi érdekeknek lalatok, termelőszövetkeze­megfelelően kutatták fel az tek fognak össze egy-egy eddig figyelmen kívül ma- célkitűzés megvalósításához, radt bevételi forrásokat is, Elsősorban kommunális, és kiadásaikat megfontoltab- Kulturális, egészségügyi és ban, a célok fontosságának kereskedelmi fejlesztések sorrendjében tervezték. meggyorsítását segítheti elő E megállapításokat iga- ilyen együttműködés. A zolják a Csongrád megyei gazdálkodás és az intézke­tanács 1969. első félévi ősz- dések önállósága ebbe az szesített költségvetési adatai, irányba ösztönzi az alsóbb A z igeragozás módjai közül, melyeket derék taní­tóin nagy gonddal plántáltak emlékezetünkbe, an­nak idején kimaradt a „buzdító mód". Természet­szerűleg — hiszen ilyen módot nem ismernek nyelvtan­könyveink. Az élet azonban annál jobban ismeri, s ahol nem találkozik vele, vagy csak nyomaira lelhet, ott igény­li, keresi kiteljesedését. S mert a buzdító módnak újab­ban, a gazdasági reform valósítása során különösen meg­nőtt az ázsiója, munkás hétköznapjainkban még inkább megmutatkoznak iránta az igények is. Lelkesítés, biztatás, a hasznos cselekvésre való buz­dítás, anyagi és erkölcsi ösztönzés — s még lehetne to­vább sorolni, hányféleképpen is tiszteljük manapság ezt a szocialista elveinket, s reformcélkitűzéseinket szolgáló ráhatásrendszert. Azt azonban, hogy a sokféle ráhatás valóban „jól együtt van" az üzemben, hogy valóban rá­illik a vezetés szellemére a buzdító mód kifejezés, még sok helyen aligha mondhatnák el. Van. ahol a felszólító mód sztentori hangja szorítja háttérbe, másutt meg a rá­hatásrendszeren belül túlhangsúlyoznak egy-egy részt a többi rovására. Például csak az anyagi ösztönzésre törek­szenek, jól-rosszul. Például csak arra biztatják emberei­ket, hogy szerezzenek maguk mellé új társakat, magya­rán: csábítsanak munkaerőt. De akármi is a favorizált motívum, a többi elhanyagolása nyilván megbosszulja magát. Termelékenység — ez a „bűvös" szó, ami mai való­ságunkban a „szézám. nyílj meg!" varázsigét helyettesí­teni képes, vagyis valóban új távlatokat nyit meg a gaz­dálkodás számára. Ezért, is emlegetjük annyit, ezért elé­gedetlenkedünk egyes gyárakban, üzemekben a terme­lékenység alacsony színvonalával, ezért keveseljük máshol növekedésének ütemét. Hogy mindennek mi köze a buzdító módról való esz­mefuttatáshoz? Nagyon is sok. A termelékenység emelé­sének hatalmas tartaléka a buzdító ráhatásrendszer. Sporttudósításokban olvashatjuk, hogy a buzdítás szárnya­ltat adott a csapatnak. Nos, így van ez a köznapi életben is. Üj. nagy hevületű energiákat képes adni a bátorítás, lelkesítés. Segít, hogy a szándékok sokfélesége egy akarat­tá összpontosuljon, mint lencse gyújtópontjában a nap­sugarak. Merj kezdeményezni! Nyilvánítsd a véleményedet bátra! Legyen kitartásod a továbbképzéshez, tanuláshoz! — így hangzanak — ahol elhangzanak — a nélkülözhe­tetlen buzdítások. A munkaversenyek jó eredménye maga is egy harsány biztatás, sarkall a jobb. a több elérésére másokat is. Már csak azért is. mert a szóval való ösztö­kélés att.ól kerekedik nagy hatásúvá, ha párban jár vele a jó példa buzdító hatása. Néhol mégis hagyják elhalvá­nyodni a verseny elevenségét, nem keresik megújításának módjait. Pedig, ha valami jó eszköznek bizonyul a tisz­tesen tiszta haszon szolgálatában, a tartalmas, szerve­zett szocialista munkaverseny valóban az. Keresd a jobb megoldásokat, újíts! — ez a buzdítás sincs eléggé fölhangosítva. anyagi ösztönzési lehetőségeit sem használják ki megfelelően, éppúgy, mint erkölcsi mozgatórugóit. Furcsa, ahogy filléres ügyekben is képe­sek elvitatkozni nehéz emberekkel, ahogy például a hasz­nos. de forintértékben nem kifejezhető munkavédelmi és más újításokat gáncsolják. Holott megint csak egy fontos lendítő, emelő erő az üzemi gazdálkodásban az újító te­vékenység. — Érezd magad tulajdonosnak! Maradj hű­séges az üzemhez! — ezek is a biztatások sorába tartoz­nak, a gyárhozkötődésre, a gazdaszemmel való szemlélő­désre ösztönzik a dolgozót, azonban minden buzdítás any­nyit ér, amennyi aranyfedezet van a szavak mögött. M ert, ha a gazdaszemmel figyelő észrevesz valami rendellenességet, szóvá teszi, de semmi foganatja nem lesz, akkor már ott az ellenpélda. Üres sza­vak nem buzdítanak, legfeljebb ideig-óráig. S ha a törzs­gárdatag azt látja, hogy a frissiben odakerült fiatal munkatár­. , . , I KÚIUDIUGAINDIJA, UUGJ' AXII^BIUCII NUNÍVCIUI; IIAUII ULUIÍMUÚ­A bevételek a mult ev ha- szintű tanácsok es a megyei j márls annyit — netán még többet — kap fizetéskor, mint sonló időszakához képest tanács munkáját. S ha bát- jómaga, furcsa kép alakul ki benne a hűség elismeréséről 118, a kiadások pedig 111 százalékot értek el. A be­vételek között azonban je­lentős a lemaradás a válla­latok nyereségadójának be­fizetésénél. Ennek egyik oka, hogy a vállalatok nye­resége nfim volt annyi, mint tavaly az első félév­ben. A kiadások között leg­nagyobb a lemaradás a gaz­dasági ágazathoz tartozó mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi, kommunális és vízgazdálkodásra bizto­sított összegek felhasználá­sában. Utak, hidak felújítási költségeire a szegedi já­rásban például mindössze 1,8 százalékát használták fel az előirányzott összeg­nek. A fejlesztési alapra egész évre tervezett bevéte­lek 84 százalékát már az első félévben teljesítették. Ezzel szemben, főleg a be­ruházások késői kezdése mi­att az előirányzott összeg­ran, de megalapozottan lép­nek a már egy-két helyen megpróbált és bevált útra, az eddig is javuló pénz­gazdálkodásban még na­gyobb eredményeket érnek el. K. J. is. A kezdeményezés, az újítás, kutatás mind függvénye annak is, van-e felkarolója. inspirálója, vagy sem. A te­hetség. rátermettség helytalálásához. kicsiszolásához ugyancsak segítség kell. S éppen az az igazi buzdító mód. amikor mindezek már mint pozitív példák győzik meg a közösség tagjait: érdemes nekibuzdulni, lelkesedni, többre törekedni. Simái Mihály Marad a borús idő Európa időjárásilag ketté­szakadt a Helsinki—Buka­rest vonal mentén. Ettől nyugatra csütörtökön jobbá­ra erősen felhős, sokfelé esős volt az idő. A hőmérséklet 8—10 fokkal is alatta ma­radt az évszakhoz illő átlag­nak. A keleti oldalon ezzel szemben derült volt az idő, csak szórványosan alakultak ki futó záporok. zivatarok és a hőmérséklet ugyan­annyival haladta meg az évszakos átlagot, mint amennyivel a vonal túlsó oldalán alatta maradt. Hazánk most a szárazföld nyugati feléhez tartozott. Ennek megfelelően tovább tartott az évszakhoz képest rendkívül hűvös, esős, nap­sütésben igen szegény idő. Még hétfőn is borús, esős idő várható. Fizetési meghagyás az adós vállalatoknál Kormányrendelet jelent meg. amely a gazdasági dön­tőbizottságok eljárásában bevezeti a fizetési megha­gyás intézményét. Ezzel kap­csolatban a következő tájé­koztatást adták a központi gazdasági döntőbizottságnál: — Hosszabb ideje tapasz­talható. hogy egyes vállala­tok nem' tesznek kellő idő­ben eleget fizetési kötelezett­ségeiknek, adósak maradnak a részükre árut szállító vagy szolgáltató partnervállala­toknak. A késedelmes fizeté­seket többnyire készletezési, termelési, értékesítési prob­lémák idézik elő. Ezzel a népgazdaságilag is káros je­lenséggel szemben határo­zottan fel kell lépni. — Néhány olyan megoldás, amely per nélkül is biztosí­tékot nyújt a vállalatnak, már eddig is rendelkezésre állt. A vállalatok a Nemzeti Bank útján előre biztosít­hatják a pénzügyi fedezetet, s ha ez nem sikerül, megta­gadhatják a szállítást. Im­port esetén a fizetés biztosi­tékául a Nemzeti Bank már korábban bevezette a bank­garancia és a kezesség mód­szerét. Arra is lehetőség van, hogy a vállalatok infor­mációt kapjanak a banktól egymás fizetőképességéről. — A most bevezetett fize­tési meghagyásos módszer további eszközt jelent a tar­tozások behajtására, mégpe­dig anélkül, hogy az ügyet peres útra kellene terelni. Éz a módszer egyszerűbb és olcsóbb, mint a peres el­járás, és a tartozás igen gyors behajtását teszi lehe­tővé. Az eljárás lényege, hogy ha az adós kellő idő­ben nem egyenlíti ki tarto­zását. úgy a hitelező, köve­teléséről űrlapot állít ki és nyújt be a gazdasági döntő­bizottsághoz. A döntőbizott­ság, a kérelem alapján fize­tési meghagyást kézbesít az adósnak, ha az adós nyolc napon belül nem reklamál, akkor a gazdasági döntőbi­zottság a fizetési megha­gyást végrehajtási záradék­kal látja el, amelynek se­gítségével a hitelező a pénz­intézetnél haladéktalanul hozzájuthat követeléséhez. — A fizetési meghagyásos módszert azonban csak olyan esetekben alkalmazzák, ami­kor szerződés alapján szállí­tották az árut, vagy nyúj­tottak szolgáltatást, amelyért a hitelező az adósságot kö­veteli. A fizetési meghagyásos el­járás esetén egyébként — a rövidesen megjelenő pénz­ügyminiszteri rendelet ér­telmében — a rendes döntő­bizottsági eljárás illetékének csupán egy tizedét kell fi­zetni. Ezzel is ösztönözni akarják a vállalatokat, hogy éljenek a követelések behaj­tásának ezzel az új lehető­ségével. A fizetési meghagyás mód­szerét ez év október 1-től vezetik be. PÉNTEK, 1969. AUGUSZTUS 29. DÉTMAGYARORSIÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom