Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

/ yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! M A G Y A R SZ O C I ALISTA MUNKÁS PÁ RT LAPJA 59. évfolyam, 194. szám 1969. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR 1959 23. íliS'!flz építőipar eredményei és feladatai korlátozása Sir Jan Freeland altábor­nagy, az észak-írországi fegyveres erők főparancsno­ka pénteken bejelentette, hogy az észak-írországi kü­lönleges segédcsendőrség (USC) fegyvereit „egy köz­ponti raktárban fogják tá­rolni" és a csendőröket a jövőben nem vetik be ut­cai zavargások színhelyén. Az USC (más néven B­alakulatok) maximális lét­száma 8400. A katolikusok és általában a polgárjogi harcosok régóta követelték, hogy a volt frontharcosok­ból és fanatikus protestáns suhancokból álló segéd­csendőrséget oszlassák fel, de a belfasti konzervatív kormány Londonban kial­kudta Wilsonnál, hogy ettől a megszégyenítő döntéstől tekintsenek el. A pénteki bejelentést üd­vözölték a polgári jogok mozgalmának harcosai, a „Népi demokrácia" nevű szervezet képviselői, vala­mint Észak-Írország egyet­len munkáspárti parlamenti képviselője. Kijelentették, hogy az intézkedés nem megy eléggé messzire: a csendőrség bűnös tagjait fe­lelősségre kell vonni és az egész USC-t szőröstül bő­röstül fel kell oszlatni. A szélsőséges protestánsok fél­fasiszta vezére, Paisley lel­kész viszont dühödten til­takozott az intézkedés el­len, azt állítva, hogy Wilson „máris megírta a csapatok halálos ítéletét, sőt a ko­porsóvivőket is kinevezte „majd azzal fenyegetőzött, hogy az USC nélkül" fel­borul a jogrend és a közbiz­tonság. Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött az a tanácsko­zás, amelyet az építőipari ágazat időszerű kérdéseinek megbeszélésére hívott össze az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­szervezete. A tanácskozás első előadója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Elmondotta többek között, hogy az ágazat az első félév­ben 16,8 milliárd forint értékű építési munkát végzett, ami a múlt év azonos idő­szakának eredményeit 11, a népgazdasági előirányzatot pedig 4 százalékkal haladta meg. A termelés mennyisé­gének növekedése ellenére a fizetőképes kereslet még mindig felülmúlja az építőipar ka­pacitását. A vállalatok az első fél­évben körülbelül 30 száza­lékkal több építtetői igényt utasítottak el, mint egy év­vel korábban. Az el nem vállalt munkák értéke — az állami építőipart tekintve — meghaladta a 4,5 milliárd fo­rintot Az építőipari ágazat ter­melékenysége 2,4 százalék­kal haladta meg az előző év azonos időszakának termelé­kenységét, viszont jóval na­gyobb mértékben nőtt a munkások havi átlagbére, egy órára jutó keresete és az al­kalmazottak bérjellegű jöve­delme. A termelés gazdasá­gosságának egyik kulcskér­Pirosodik a fűszerpaprika Két hét múlva kezdődik a szedés A szegedi járás homok­földjein egyre több a színe­sedő, pirosodó termés a fű­szerpaprika táblákon. A szegedi feldolgozó vállalat termeltetési osztályának szakemberei most kezdik meg a szezon előtti határ­járást, hogy Csongrád, Bé­kés és Bács megyében a körzethez tartozó területe­ken szeptember 10-ig fel­mérjék a várható termést. Amíg más években az aszálytól szenvedett többet a növény, az inkább a nyáreleji csapa­déközönt sínylette meg. A legtöbb kárt a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet­ben okozta az elemi csa­pás. Kilencvenhat holdon olyan sokáig állt a víz, hogy tönkrementek a palánták. Most viszont már esőre len­ne szükség, mert sok gaz­daságban nincs lehetőség az öntözésre. A kiskundorozs­mai József Attila Tsz-ben 180 hold az összes terület, s ebből 70 holdat tudtak vízzel árasztani. Szemmel látható a különbség a szá­raz művelésű és az öntözött táblák között az utóbbiak javára. Két hét múlva kezdődik o szedés a tájkörzetben, ahol összességében jó kö­Eepes,' holdanként harminc­hat—harmincnyolc mázsa közötti termés ígérkezik. Mivel tavasszal alaposan elhúzódott a palánták ki­ültetése, most különösen be­folyásolja az időjárás a ter­méshozamot, amin sokat se­gíthetne egy hosszú ideig tartó kellemes őszi évszak. A paprikaszüretre már ké­szülődnek a gazdaságok. Sok munkáskéz kell a betakarí­táshoz, amelyben —, mint minden évben — diákok is leg- segítenek majd. idén dése — állapította meg a miniszter — a termelékeny­ség alakulása. A vállalatve­zetés kötelezettségei e téren annál is nagyobbak, mert a szabályozók önmagukban nem ösztönöznek a terme­lékenység növelésére. A vállalatok széles körben munkaidő-csökkentést vezet­tek be, béremelést hajtottak végre és jelentősen növelték a személyi jövedelmeket. Mi­ből? Az akkumulációs forrá­sok terhére. Ez pedig sokáig nem megy, ezt tartósan egyetlen népgazdaság sem tudja elviselni. Ezért a kö­vetkezőkben jobban ki kell használni a munkaerőt a termelés feltételeinek javítá­sa és a szervezettség fokozá­sa útján. — Csökkentett munka­idő mellett különösen nem engedhető meg, hogy a dolgozók anyag, gép, szer­szám vagy intézkedés hiá­nya miatt ácsorogjanak. Nem engedhető meg, hogy a szabadszombat előtti pénte­ken, már délben abbahagy­ják a munkát, hogy a válla­latok vezetői idő előtti bérki­fizetéssel segítsék a munka­fegyelem lazítását. Ellenőrző vizsgálatok alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a munka­helyek többségénél'az építő­iparban nincs rend. Jellem­ző, hogy húsz építésnél vég­zett vizsgálat alkalmával péntek délután többnyire nem volt található építésve­zető. — A csökkentett munka­időben dolgozók aránya már elérte a 97 százalékot. Az el­ső félévi termelési és gazda­sági eredmények azt mutat­ják, hogy a munkaidőcsök­kentés lényegében nem befo­lyásolta hátrányosan a válla­latok tevékenységét. A vi­szonylagosan elfogadható eredmények ellenére azon­ban nem hallgathatjuk el, hogy kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Mindenesetre csak negatívan lehet értékelni az egy főre jutó túlórák mintegy 17 szá­zalékos emelkedését. Utalt a miniszter a mun­kaerővándorlás csökkentésé­nek és az anyagi ösztönzés fokozásának fontosságára. A vállalatok vezetői — mondot­ta — sokhelyütt még mindig nem élnek eléggé azzal a lehetőséggel, hogy a kereseteket a teljesítmé­nyek szerint differenciál­ják. Ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell: az keressen többet aki többet teljesít. Meg kell szüntetni az in­dokolatlan másodállásokat, mellékfoglalkozásokat hangoztatta a miniszter. Ho­gyan legyen hatékony a ter­melésirányítás, ha a vállala­tok jelentős részénél irányító műszakiak és művezetők ide­gen vállalatoknál, szerveze­teknél, másodállásban a fő­állással azonos munkakört töltenek be? Jellemző, hogy miközben egyes ipari, építő­ipari és tervező vállalatok vezetői panaszkodnak a tsz­ek elszívó hatására, ugyanak­kor tömegesen adnak enge­délyt másodállás vállalására. A tsz-eknél másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban levő vállalati dolgozók kő­zött szép számmal akadnak műszaki vezetők, gyáregységi igazgatók, gazdasági igazga­tók, jogtanácsosok, főépítés­vezetők, építésvezetők, disz­pécserek és művezetők egy­aránt. Ezután a miniszter rátért a jövő évi feadatok ismerte­tésére. — Az előzetes számítások szerint 1970-ben az építőipar ter­melésének 7—8 százalékkal kell növekednie. Feladatai Között nagy súly­lyal szerepelnek a beruházá­si építkezések, különösen a közműépítkezés, valamint a lakosság céljait szolgáló épít­kezések. Ennek megfelelően az építőanyag-iparnak leg­alább 7 százalékkal kell a termelést növelnie. A Szonda—7 színes felvételei — A Szonda—7 szovjet űrállomás révén a Holdról és a Földről készült színes fényképfelvételek az első kísérletet jelentik, de máris lényegesen elősegítik a bolygók vizs­gálatának fotografikus módszerét oly módon, hogy automa­ta űrállomások ilyen fénykép-felvételket tartalmazó film­szalagokat juttatnak el a Földre — jelentette ki Nagyezsda Lavrova, a légi fényképezés ismert szovjet szakértője a TASZSZ tudósítójának. Elmondotta, hogy a színes fényképfelvétel filmszalag­járól több információt szerezhetünk, mint a fekete-fehér­ről. Megállapították, hogy az emberi szem 12 000—14 000 színárnyalatot képes megkülönböztetni, szürke tónus esetén viszont nem többet 200-nál. Lavrova hangsúlyozta, hogy a Szonda—5, Szonda—6 és a Szonda—7 szovjet automata űrállomások elvileg új lehe­tőséget nyitottak meg, amikor elhozták a Földre a Holdról és a Földről készült fénykép-felvételeket. Különösen nagy értékűek a színes fényképfelvételek. A felvételen a Föld képe — hetvenezer kilométer távol­ságból. A Szonda—7 szovjet automatikus űrállomás fény­képezte. A kép középpontjában a Káspi-tenger, de jól lát­ható a felvételen Délnyugat-Afrika és Afrika északkeleti része is. A csárda közelében: A legnagyobb kutatófúrás A szikáncsi csárda közelé­ben — ahol néhány eszten­deje Attila király aranypén­zeit találták a szántóföldön — ismét kincs után kutat­nak. Most azonban nem a sárga nemesfém, hanem a szénhidrogén felfedezése a cél; az OKGT szakemberei 6—7 ezer méter mélységig kívánnak a föld mélyébe le­fúrni. A gondos műszeres mérések, valamint az eddigi mélyfúrások tapasztalatai­nak felhasználásával hamarosan megkezdődik Magyarország jelenlegi leg­Klliterliiefi Jeldifi A Szegedi Postaigazgató­ság vállalta, hogy 1969. de­cember 31-ig Csongrád me­gyében harminchárom kül­területi helyen állít fel táv­beszélő állomást. Ezt a vál­lalást jóval a határidő előtt teljesítette és augusztus 25­én, hétfőn délben kerül sor az utolsó, a 33-ik állomás ünnepélyes felavatására Ül­lésen a karahomoki iskolá­nál. A községektől távol eső helyeken bekapcsolt telefon­állomások elsősorban se­gélykérés célját szolgálják. Létesítésükkel közelebb ke­rülnek a tanyabokrok lakói a városhoz, hamarabb meg­kaphatják sürgető esetekben az egészségügyi, a tűzren­dészeti vagy közrendvédel­mi segítséget. Egy-egy kül­területi lakott településhez sokszor 5—10 kilométer hosszúságban kellett meg­építeni a távbeszélő oszlop­vonalat. Egymillió 912 ezer forint költséget igényelt a Szegedi Postaigazgatóságnak ez a most megvalósult prog­ramja. A tervet a műszaki szakemberek és vonalépítő munkások nagy igyekezet­tel, dicséretes helytállással teljesítették. Mindenütt sze­retettel fogadták őket, a községi tanácsok — amiben tudták —, segítették őket és a tanyavilág lakosságának önkéntes társadalmi mun­kája is sokat jelentett. Az összefogás eredményeként mindjobban eltűnnek a „fe­hér foltok" és az új telefon­vonalak ahogy az építéskor, úgy ezután is közelebb vi­szik egymáshoz az embere­ket. drágább és legérdekesebb szénhidrogén kutatófúrása. Mint arról lapunkban már beszámoltunk. Szegedtől mintegy 40 kilométerre, Hódmezővásárhely és Makó között jelölték ki a kutatás helyét. A terv szerint június­tól augusztus 20-ig mintegy 2—3 holdon rendezték a te­rületet. kiépítették az elekt­romos szolgáltató hálózatot, trafóállomást és telefonvona­lat, s megkezdődött a Ro­mániától 45 millió forintért vásárolt fúrótorony alkatré­szeinek helyszínre szállítása is. Az előkészületek jó ütemben haladtak és ennek köszönhető, hogy a 63 méter magas torony mintegy 525 négyzetméte­res betonlapja elkészült. Mivel a közúttól két és fél kilométerre fekszik a fúrás színhelye — aránylag nagy­teherbírású. pormentes utat építenek a nagy súlyú gép­alkatrészek. szivattyúk szál­lításához. Amint az OKGT szakem-. hereitől megtudtuk, a re­kord mélységű kutatás aránylag nagy beruházást igényel. Az egy érig tartó munkára összesen 100 millió forintot fordít a magyar szénhidro­génipar. Tegnap a rekordfúrás szín­helyén jártunk, ahol előre­láthatólag a jövő héten a to­rony összeszerelése is meg­történik. majd szeptember elején működ­ni kezd a fúróberendezés. A különleges, egy évet igénybe vevő munkáról, a fúrás érdekes eseményeiről lapunkban beszámolunk. Tízezer faallgaló a József Attila Szabadegyetemen összeállították a József Attila Szabadegyetem 1969 1970. évi programját, amelyet sajtótájékoztatón ismertetett pénteken az újságíróklubban dr. Kontra György professzor, a szabadegyetem tanácsának alelnöke. Elmondotta, hogy növekvő érdeklődés kiséri a szabadegyetem munkáját: a hallgatók száma megkétszereződött az utóbbi öt évben, öt­ezerről csaknem tízezerre emelkedett. Az idén több mint tízezer hallgatóra számítanak. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom