Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

Hazánkban iidiilt Cyrankiewicz A Lengyel Népköztársa­ság kormányának elnöke Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének meghívá­sára családjával Magyaror­szágon üdült. Balatoni prog­ramja során több alkalom­mal találkozott Fock Jenő­vel. a kormány elnökével. Elutazása előtt Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vacsorát adott tiszteletére. Részt vett a vacsorán Ta­deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság magyaror­szági nagykövete is. (MTI) Magyar— javaslat Az NDK úttörő-szövetsé­gének központi fúvószeneka­ra, amely a pécs-gyárvárosi úttörőzenekar meghívására két hétig Magyarországon vendégszerepelt, csütörtökön hazautazott. A magyar és az NDK-beli zenekar vezetői megbeszélést folytattak szo­rosabb együttműködésükről és ennek során érdekes ja­vaslatokat tettek: rendezzék meg Pécsett a szocialista or­szágok úttörő-zenekarainak fesztiválját. A két zenekar vezetői javaslatukat eljutat­ták a bolgár, lengyel és szovjet úttörő-zenekaroknak, s egyben meghívják őket a tervezett fesztiválra. (MTI) Országos S Munkás-paraszt találkozók, ünnepi nagygyűlések, üzemavatások augusztus 20-án Alkotmányunk 20. szüle- Erdei Ferenc, a Hazafias tésnapját országszerte ben- Népfront Országos Tanácsá­sőséges ünnepségeken tisztel- nak te meg a dolgozó nép. Nagy- fifen Cseterki Lajos, az El gyűléseken, hagyományos nöki Tanács titkára mondott munkás-paraszt találkozó- ünnepi beszédet, kon, népünnepélyeken és Budapesten egész napos avató ünnepségeken fejezte Programmal emlé­, • , , ... , , , , keztek meg augusztus 20-a ki tiszteletet a dolgozonep ha- jelentőségéről. A honvédelmi talmát biztosító alkotmány nap keretében hagyományos iránt. Ezen a napon Bara­nyában, Szigetváron 220 millió forintos költséggel felújított konzervgyárat avat­tak, Pécsváradon az állam­alapító I. István emlékére állítottak mellszobrot, Za­laegerszegen szabadtéri olajipari múzeumot nyitot­menetben. hogy meghallgas­sák Csápenszki Istvánnak, a főtitkára, Zalaegersze- szegedi járási pártbizottság első titkárának ünnepi be­szédét. Domaszéken hasonló­an szép felvonulás előzte meg a nagygyűlést. Sövény­házán. Tápén és Űjszentivá­keztek meg augusztus 20-a non pedig ünnepi tsz-köz­gyűlés kapcsolódott az al­kotmánynaphoz. Zso mbón és légiparádét rendez- teljesen berendezett, új vízi­tek. este pedig tűzijátékkal négytantermes iskolát avat­köszöntötték az alkotmány születésnapját. Az ünnep kiemelkedő eseménye volt a Kossuth téri zenés őrségvál­tás az állami zászlónál, majd csütörtökön a zászló­levonás a Parlament előtt és Gellérthegyen. Szegeden és a szegedi já­tak. Mezőtúron felavatták az rásban is számos ünnepsé­új sportkombinátot. Bábol­nán 180. évfordulóját ünne­pelte a híres gazdaság. Deb­recenben virágkarnevált rendeztek. Szarvason a né­pek barátságának jegyében rendezték meg a nemzeti­ségek találkozóját. Több vidéki ünnepségen a párt és a kormány vezetői beszéltek a népes nagygyű­léseken. Orosházán a ha­gyományos szövetkezeti na­pon Nyers Rezső, Miskolcon, a Hősök terén Komócsin Zoltán, Tolnában Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai mond­tak beszédet az ünnepi nagygyűlésen. Sellyén dr. gen. munkás-paraszt talál­kozón emlékeztek meg az alkotmány törvénybeiktatá­sának évfordulójáról. A sze­gedi járási ünnepi hangula­tából helyszűke miatt csak tak, Kiskundorozsmán az új lakótelepre vivő út és a há­rom hónap alatt felépült üzletház felavatásával tették még emlékezetesebbé a na­pot. A baksi termelőszövet­kezeti gazdák bolgár vendé­gek társaságában ünnepel­tek. ugyanis a Magyar—Bol­gár Barátság Tsz meghívá­sára háromtagú delegáció érkezett a faluba. Vaszil Bogdanovnak. a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követének vezetésével. A nagygyűléseket minde­néhány községet emelünk ki. .nütt kultúrműsor követte, s hogy érzékeltessük az ünnep jelentőségét. Kistelek. Do­maszék. Algyő. Zákányszék, Sövényháza. Zsombó. Kis- eleven népköztársasági cí­a zákányszékiek különösen büszkék lehetnek a színvo­nalas műsorra, és arra az kundorozsma, Baks — szinte önkényesen kiválasztott köz­ségek. Kisteleken a szövetkezeti napok záróakkordja esett merre, amelyet búzakalá­szokból és pompás mezei virágokból készítettek el augusztus 20-ra. Este mindenütt hagyomá­Jó! működik a társadalmi ellenőrzés Tanácsülés a II. kerületben A szegedi II. kerületi ta- József, Jámbor Jánosné, Ra­nács, tegnapi ülésén dr. Vár- dics Sándor. Süli István, konyi László tanácstag el- Laczkó Istvánné, Csányi Já­nökletével megtárgyalta az nosné, Kondorost János, Ör­ipari és kereskedelmi bizott- dögh János, Soós Károlyné, ság, valamint ennek albi- Goldea György, Pásztor Al­zottsága munkájáról készült bert tanácstagok, Bökönyi egybe az alkotmánynapi" nyos, hangulatos alkotmány­ünnepséggel. Több mint. 4 napi ünnepség, bál zárta az ezren vonultak fel díszes augusztus 20-i programot. Tisztavatási ünnepség beszámolót. A Móczó Ist­vánné áb-elnök által előter­jesztett beszámoló és a vitá­ban felszólaltak véleménye szerint sokat jelentett az el­múlt két és fél év alatt a kiskereskedelem és az ipari János a rókusi pártszervezet titkára és Koncz Mihály vb elnökhelyettes. Az előterjesztések, inter­pellációk között Solymosi Lapos a rókusi temetőárok, Süli István pedig a Tavasz szolgáltatások fejlődésében a utca tisztántartása; Nagy Jó­társadalmi ellenőrzés. Javas- zsef és Hajnal László Baktó latok hangzottak el, hogy az víz- és úthálózat építése; állandó bizottság az ellátat- Szekeres István a 47-es köz­lan és a kevésbé ellátott te- lekedési út nagy forgalmára rületek számba vétele alap- való tekintettel az út bővíté­ján készítsen több évre szóló se, Koics Erzsébet a Sziliéi i tervet, amelyet a hatóság el- sugárút, Lengyel András a sősorban vehet figyelembe III. kerülethez tartozó Teréz ipari és kereskedelmi enge- utca; Sipos József pedig a délyek kiadásakor. A tanács- Párizsi körút rendezése; dr. ülés elismerését fejezte ki az Várkonyi László a József állandó bizottság és albi- Attila sugárúti gyermekor­zottság eddigi tevékenységé­ért, majd a beszámolót egy­hangúlag elfogadta. vosi szakrendelő bővítése és korszerűsítése ügyében szó­lalt fel. Pántya József vb-el­Ezután dr. Kerepesi József nök és Vágó Lászlóné meg" a végrehajtó bizottság titká­ra tájékoztatta a tanács tag­jait a legutóbbi választások óta tartott tanácstagi beszá­molók tapasztalatairól. A tájékoztató elfogadása után Hévézi János pénzügyi osztályvezető a költségvetési, dr. Kerepesi József vb-titkár pedig a fejlesztési pénzügyi terv első félévi teljesítéséről számolt be. A beszámolót a tanács elfogadta. A napirenden szereplő elő­terjesztések megtárgyalása során felszólaltak: Solymosi Lajos, Vígh István, Nagy bízott építési, közlekedési osztályvezető válaszai után a tanácsülés végetért. Az alkotmány ünnepén a Parlament előtt először ren­dezték meg a különböző ka­tonai főiskolák nyilvános tisztavató ünnepségét. Az avatáson ott volt Biszku Bé­la, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, s a politikai és a tár­sadalmi élet más vezetői. A parancs ismertetése után került sor az ifjú tisztek fo­gadalomtételére, amelynek elhangzása után Czinege La­jos mondott beszédet. A képen: az avatásra fel­sorakozott egységek. Helyiipar tegnap és ma H elyiipar. Ne tagadjuk: az elmúlt másfél—két évtized­ben némi lebecsülő hangsúly vegyült a kifejezésbe. A gyakorlati következmény: erőteljes megkülön­böztetések a bérszínvonalban, az anyagellátásban, az érté­kesítésben. S mégis: a hátrányos bánásmód elllenére a he­lyiipar dinamikusan fejlődő ágazatnak bizonyult. Ma 15 százalékkal részesedik a nemzeti jövedelem előállításá­ban. A helyi és sajátos igények, s nem különben a speciá­lis foglalkoztatási gondok kielégítésében döntő szerepe van a helyiiparnak. Ha azonban összegezzük a helyiipari vállalatok tevékenységét, messze meghaladják azt, amit helyi, lokális szerepként értékelhetnénk. A tanácsi válla­latok száma országosan megközelíti a háromszázat; a fog­lalkoztatottak pedig 130 ezres sereget alkotnak. A teljes termelés meghaladja a 19 milliárd forintot. A fa- és cipő­iparban dolgozók fele helyiipari vállalatoknál tevékeny­kedik, az ország kenyérszükségletének kilencven százalé­kát helyiipari vállalatok elégítik ki, a lakáskarbantartá­sok 80—85 százalékát a tanácsok építőipari vállalatai vég­zik ... A kisipari szövetkezetek száma mintegy 780. a fog­lalkoztatottaké pedig kétszázezer fölött van, a termelési érték 17 milliárd forintra rúg... Minden negyedik ipari dolgozó helyiipari vállalatnál van. A példák beszédesek. S még inkább azok, ha hozzá­tesszük: a tanácsi vállalatok évente átlagosan 6—8 szá­zalékkal növelték termelésüket, s a szövetkezeti ipar 1968 első félévében kilenc százalékkal termelt többet, mint 1968 hasonló időszakában, míg az egész ipar egy százalékkal növelte csak termelését. A minisztériumi iparét megha­ladó fejlődési ütem, valamint az, hogy a helyiipari válla­latok jövedelmezősége relatíve nagyobb, mint a nagyipar­ban, mert azonos termeléshez egynegyed,, egyhatod álló­eszközt vesznek csak igénybe — nem mélyben rejlő, ne­hezen kiásható okok következménye. A helyiipar — na­gyon kevés kivételtől eltekintve, mint például a vízmü­vek — vállalatai a régi mechanizmusban éppúgy, mint napjainkban — ahogy azt szellemesen valaki megfogal­mazta —, „nyakukon a késsel" dolgoztak. Azaz: a piaci kereslet döntően hatott tevékenységünkre, ritka esetben engedhették meg azt a luxust, hogy ne megrendelésre, hanem raktárra termeljenek, s ez az örökös készenlét po­zitív gazdálkodási vonások kialakulását segítette — segíti napjainkban — elő. A nagygüzem-kisüzem párhuzam és összevetés mind­két fél számára tanulságos. Kétségtelen: a helyiipari vál­lalatok nem versenyezhetnek a nagyüzemek korszerűbb állóeszköz-álllományával, megszilárdult termelési szerve zetével, de versenytársak — mégnedig győztesek — olyas­miben, mint a kézzel előállított exkluzív termékek, a kis sorozatok, a piaci igények kielégítésére való gyors átál­lás. Vagy abban, hogy: helyben termelnek valamit. Pél­dául kenyeret. Mert kiderült, elsietett volt a kisebb sütő­üzemek fölszámolása, a túlzott koncentrálás, s ezért ké­sik a kenyér szállítása, ezért kevés a szállítójármű stb. Vagy abban, hoggy elvégzi a „kis-munkát" is — az építő­ipari vállalatok például —, azokat, amelyekre még a kije­lölések idején sem akadt minisztériumi iparhoz tartozó megvalósító. Mindezek, s sok más tényező egyik, nem lé­nyegtelen következménye, hogy a legutolsó ilyen termé­szetű számítások szerint — 1965-re értve — az egy forint lekötött eszközre jutó megtermelt nemzeti jövedelem a ta­nácsi iparban 0,87, míg a minisztériumi iparban 0,48 Ft volt. J A gazdasági reformmal járó változások a helyiipart is hatásuk alatt tartják. A jelentős eredmények mel­lett néhány kedvezőlten tapasztalat is akad. Így pél­dául a nagy bérhányad miatt a csekély mértékű fejlesztési alap képződés, az ágazati irányítás bevezetése után a piac­kutató, távlati műszaki fejlesztői munka átmeneti megre­kedése. Ezek néhány helyen olyan benyomást keltettek, mintha a helyiipar távlatai eltűnőben lennének. A reform — mégha szabályozói nem is minden esetben igazolják ezt — éppen az ellenkezőjét célozza. A tanácsoknak a he­lyi iparpolitika alakításában adott döntő szerep ékesen bi­zonyítja ezt, s az is, hogy a reform előtti évekhez képest a kétszeresére növekedett a helyiipar fejlesztésére nyújtott állami támogatás. Tény, hogy a helyiiparnak van mit ta­nulni a nagyüzemi minisztériumi ipartól: munkaszervezeti fegyelmet, szervezettséget, jobb állóeszköz-kihasználást, az anyagelosztás és szállítás gazdaságosabb módszereit pél­dául. Bátran állíthatjuk azonban, hogy van mit tanulság­ként fölhasználni azokból a fölhalmozódott tapasztalatok­ból is, melyeket évek során a helyiipar vállalatai szerez­tek. Mészáros Ottó fcsrB^cmiffleflc slmí ellatottscagcaneslc jcaififtasa Magyar ifjúsági delegáció Helsinkiben Kárpáti Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága tit­kárának vezetésével szerdán Helsinkibe utazott a magyar fiatalok delegációja. A küldöttség részt vesz azon az ifjú­sági találkozón, amelyet a Vietnammal való szolidaritás jegyében, augusztus 23—27 között rendeznek a finn fővá­rosban. A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. A kereskedelmi csoport külön vb-Űlés munkájának értékelése so- tárgyalja meg rán a végrehajtó bizottság kielégítőnek találta a kétta­gú csoport munkáját, előter­jesztett jelentését elfogadta, de megállapította, hogy a mechanizmus változásával a csoport módszereiben is vál­toztatásra van szükség. Sok olyan probléma megoldásá­ban intézkedett eddig a ke­reskedelmi csoport, amelyet megnyugtató módon intéz­hetnek a körülményeket el­sőkézből ismerő helyi taná­csok. Szükségesnek látja azon­ban a végrehajtó bizottság, hogy a jövő év elején egy keretében a járásban működő, egyre bővülő, de korántsem kielégítő kereske­delmi hálózat munkáját. Mindinkább sürgető feladat­ként került szóba a tanyai kerületek alapvető kereske- ségeit is. delmi cikkekkel való rend szeres ellátása, a zöldség gyümölcsboltok növelése és választékának bővítése. Leszögezték: ha a szövetkezeti kereskedelem egyedül nem tudja megol­dani a lakosság igényeinek megfelelő áruellátást, akkor e kereskedelmi hálózat mel­lett módot kell találni az íl­lami kereskedelem pozíciói­nak erősítésére, illetve job­ban meg kell vizsgálni a magánkereskedelem lehető­gei A járás tanácsainak szak­szóménak ember-ellátása, a személyze­ti munka hatékonysága volt a 2. napirendi pont. PÉNTEK, 1969. AUGUSZTUS 22.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom