Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOC I A L I STA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 191. szám 1969, AUGUSZTUS 19„ KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az ország nyilvánossága előtt A katonai főiskolák végzett növendékei, akik holnap felsorakoznak az Országház előtt, az Állami Zászló alatt, mái- a felszabadult hazában születtek. A szocializmusban cseperedtek emberré és jutottak el életük nagy perceihez Katonai díszelgés és pompa közepette tesznek esküt a néphartalom szolgálatára, védelmére. Nemcsak a szülők, kedvesek, hozzátartozók, barátok jelenlétében. hanem az egész ország nyilvánossága előtt. Mert a hozzátartozókkal együtt az Országház terén ott lesznek a gyárak, földek és irodák képviselői, és „meghívottkent" az egész ország, mert a szerdán délelőtt 10 órakor kezdődő, összevont tisztavatást a tévé és a rádió közvetíti. Húszesztendős szocialista alkotmányunk, jövőre köszöntjük hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumát. E két történelmi dátum és az új tisztek avatása is összetartozik. Szabadság kellett ' a néphatalomhoz, a munkások. parasztok, minden dolgozó ember jogainak alkotmányos türvénybeiktatásához. E feltételek között született. izmosodott néphadseregünk. A most esküt tevő új tisztek is hivatásuk teljesítésekor olyan nagy elődöket követnek. mint például a Vak Bottyánok, Hunyadi Jánosok, Damjanich Jánosok, Stromfeld Aurélok, Kiss Jánosok, Tartsay Vilmosok és Sziklai Sándorok. Vajon igazán értik-e, mit vállaltak. érzik-e felelősségüket az avatásra felsorakozók? A főiskolán alkalmam volt jó néhányukkal beszélgetni. Ennc-k alapján is bátran megállapítható: az igazi hazaszeretet és a munkás nemzetköziség tulajdonságuk. természetes kötelességüknek tartják a haza védelmét. A katonai főiskolák művelt, csinos hallgatói természetesen azzal is tisztában vannak, hogy a tisztek szolgálata nehéz. s többnyire le kell mondaniuk a városi. nagyvárosi környezetről. Áz egységek, a gyakorlatok ugyanis — mint közismert — nem a városokban vannak. Ezen nem sopánkodnak, s vállalják ezt a körülményt is. A katonai főiskolák idén először tartják együtt, összevontan, és az iskolák falain kívül a tisztavató ünnepséget. S hogy ezután a Parlament előtt, alkotmányunk napján kerül erre évenként sor — nem formalitás. Azt szimbolizálja. hogy a szó igaz értelmében egy a nép és a hadserege, a katonák alkotásainkra, békességünkre vigyáznak. Földön, vízen és a levegőben. Morvay Sándor Bútorgyár épiil Szegeden Kij'elölték a területet — Á beruházás értéke Áz 1963-as átszervezés előtt eldöntött tény volt. hogy az elavult szegedi Lenin körúti bútorüzem helyett újat építenek. A tervből eddig nem lett semmi; a Tisza Bútoripari Vállalat Szolnokon emelt új gyárat, • s vitatkoztak azon, vajon Szegeden szükséges-e valóban új üzem. Az idén tavasszal végleges döntés született, mintegy 25 —30 millió forintos beruházással, a kitelepülő sertéshizlalda területén felépítik az új szegedi bútorgyárat. Amint Juhász László, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyáregységének igazgatója elmondotta, gyakorlatilag megkezdődött a beruházás. A vállalat megvásárolta az üzem számára kijelölt területet — a sertéshizlalda egy részét —, sőt a négyholdnyi terület bekerítése is megkezdődött. A végleges terveket, a beruházási programot a Tisza Bútoripari Vállalat megrendelte az ÉM Szegedi Tervező Intézettől, ahol ezek után a részletes kiviteli terveket is elkészítik. Az elképzelések szerint a zsúfolt, s a követelmények30 millió forint nek már nem megfelelő Lenin körúti üzemhez képest korszerű bútorgyár készül. A felmérések, a piackutatás azt bizonyítja, hogy az új szegedi bútorgyárnak legkedvezőbb, ha termelése eléri majd az 50—60 millió forintot. Ezért a jelenlegi termelési érték kétszeresére készülnek: a gyár szíve egy nagyméretű üzemcsarnok lesz, amelyet öt elhatárolt részre osztanak. Külön termet kap a szabászat, a gépi megmunkáló részleg, a felületkezelés, a kézi- és végszerelés, valamint a raktár. A technológiai terveket úgy készítik, hogy munka közben a terméknek a lehető legkevesebb utat kelljen megtenniök egyik géptől a másikig, az anyagmozgatás csökkentésére továbbító görgősorokat állítanak fel. Bár a TBV szegedi üzemében az egész magyar bútoripart tekintve is megfelelő a termelékenység — az új gyárban még ezt is tovább szeretnék javítani. Juhász László érdekes választ adott arra, hogy változik-e az üzem gyártmányösszetétele. Természetesen a beruházás végén új igényekkel kell számolni, ezért felkészülnek a gyártmány változtatására, az új termékek készítésére. Szó van arról, hogy az új üzemben készítik a bútorok vasvázát, is, sőt esetleg kárpitoznak majd. Már az idén tárgyalások kezdődtek a Pénzügyminisztérium ügyvitelszervezési osztályával arról, hogy az elkövetkezendő termelési időszakban az úgyvitelszervezési osztály által tervezett irodabútorokat gyárt a TBV szegedi üzeme. Ebben az esetben az új termékeket a PM ügyvitelszervezési osztálya értékesítené. A szegedi bútorgyár érdekes egyedi megrendelésekkel próbálkozik irodaházak komplett belső berendezését is vállalja. A végleges tervek kézhezvétele után, 1970 elején kezdődik az új gyár építése. Az új gazdasági mechanizmus szabályai szerint a beruházást a TBV saját erőből végzi, a régi, Lenin körúti üzemi épületet eladja, s a kapott összeget is a fejlesztésre fordítja majd. M. L II vállalati gazdálkodás hatékonysága Á Pénzügyminisztérium mintegy kétezer vállalat és háromezer mezőgazdasági termelőszövetkezet múlt évi mérlegbeszámolója alapján részletesen elemezte a gazdasági folyamatokat, a jövedelmek képződését és felhasználását, a gazdálkodás jellemző vonásait, s az adatokat összehasonlította a gazdasági reform előkészítésekor végzett számításokkal. A nagyszabású értékelő munkába körülbelül 400 000 adatot dolgoztak fel, a számítástechnikai és ügyvitelszervező vállalat elektronikus számítógépei több millió műveletet végeztek el. Az elemzések legfőbb megállapításait tartalmazó jelentést a kormány Gazdasági Bizottsága is megtárgyalta. Az adatok szerint a közgazdasági szabályozók biztosították a vállalati gazdálkodás folyamatosságának feltételeit, s a vállalatok éltek is a szabályozó rendszer adta lehetőségekkel. A nagyobb mozgási szabadság kedvező feltételeket teremtett a következő évek harmonikusabb, gyorsabb fejlődéséhez. A pénzgazdálkodásban egyre több jel mutat arra, hogy a vállalatok már most kihasználják a számukra kedvező piaci viszonyokat, keresik a legkedvezőbb értékesítési irányokat. Közismert, hogy a vállalatok nyeresége lényegesen meghaladta a várakozásokat. A vállalatok jövedelemszínvonala és ennek megfelelően érdekeltségi alapjaik kedvezően differenciálódtak. A saját fejlesztési erőforrások nagyrészt éppen a legjövedelmezőbb gazdasági egységeknél koncentrálódtak. Ez lehetővé teszi, hogy a leghatékonyabban dolgozó vállalatok fejlődhessenek a leggyorsabban, s így perspektivikusan is növekedjék a gazdálkodásuk hatékonysága. Ez azt jelenti, hogy a jobban gazdálkodó, kedyezőbb feltételekkel rendelkező vállalatok az átlagosnál mintegy 10—20 százalékkal nagyobb termelésnövekedést képesek elérni. Ugyanezeken a helyeken képződött a személyi jövedelem növelésére szolgáló erőforrások nagyobb része; ez a vállalatok számára lehetővé teszi a hatékonyabb anyagi ösztönzést, ami ugyancsak a gyorsabb fejlődést segíti elő. A differenciálódási folyamat tehát már ma is azokat a vállalatokat hozza előnyösebb helyzetbe, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a szükségletekhez. A vállalati gazdálkodás kedvező irányú változását jellemzi, hogy a termelés összetétele a nagyobb jövedelmet biztosító termékek felé tolódott el. A gazdasági élet néhány területén érezhető az érdekeltségeknek a racionális gazdálkodásra kényszerítő ereje is, amely a belső munka szervezésében és a termelés és forgalom közvetlenebb kapcsolatában nyilvánul meg. A számos pozitívum mellett a vállalati gazdálkodás hatékonyságában nem történt kielégítő változás. Az átmenet feltételei túl lazák voltak, a magas jövedelmeket nemcsak a vállalati jó munkával lehetett elérni. A kevésbé hatékony, de a népgazdaság számára átmenetileg szükséges munkák folytatását a szabályozó-rendszer az indokoltnál nagyobb mértékben tette jövedelmezővé és ez megkívánta, hogy a jobb vállalatoktól erőforrásokat vonjanak el. A különböző támogatások elsősorban veszteségtérítés jellegűek voltak és a mai struktúra fenntartásának irányába hatottak. A közgazdasági szabályozó eszközök nivelláló hatása a kívánatosnál nagyobb mértékben érvényesült, ugyanakkor a gazdálkodás hatékonyságától többé-kevésbé független adottságok nem elhanyagolhatóan differenciálták a vállalatokat. Ez a kettősség, párosulva a nyereségnek a számítottnál magasabb színvonalával, csökkentette az érdekeltség intenzitását. Acél költészet Szegedi Kéziszerszámgyár. Mindennapi eszközeink készülnek itt. Fogók, metszőollók és sok más szerszám. A munka nagy részét gépek végzik, de mellettük ott áll az ember. Szaktudásával, eszével és begyakorlott, gyors kezével formálja az acélt, az anyagot. A szem a munkán, és a kéznek gyorsan, pontosan engedelmeskedik a gép Szávay István felvételei Az ember küzdelme az acéllal. Gép nem segít* de i kalapács ütésének enged az izzó cső Szeptember 1-én: Tanévnyitó ünnepségek A művelődésügyi miniszter utasításában szabályozta az 1969—70-es oktatási év tanulmányi rendjét. Az alsóés középfokú tanintézetekben a szorgalmi idő vátozatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik. A tanulók első félévi osztályzatait a december 22-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünet — a népszámlálás miatt — a szokásosnál hosszabb lesz: 1969. december 22-től 1970. január 14-ig tart. Március 21-e — akárcsak az idén — jövőre is tanítási szünnap. Kimondja a miniszteri utasítás azt is, hogy a népszámlálás következtében meghosszabbított téli szünet miatt a tanévet — legföljebb június 20-ig — akkor kell meghosszabbítani, ha a tanítási napok száma a 190-et nem érné el. A tanévnyitó ünnepségeket országszerte szeptember 1én tartják az általános és középiskolákban egyaránt. Szeptember 2-án kezdődik az oktató-nevelő munka.