Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

Arpademiékünnep A környékbeli falvak lakói — és egyre többen távolabbról is — minden szeptember elsó vasárnapján Sövényházára „zarándokolnak" az Arpád-szoborhoz. Az idei, szeptember 7-én rendezendő, hagyományosan nagyszabású ünnepség szónoka Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő lesz. A másfél őrás kulturális műsort az idén a Budapest Táncegyüttes adja. Közreműködik még Kovács János színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. szakkör Egy hónapja alakult Pusztamérgesen a KlSZ-szervezeten belül az irodalmi szakkör. A fiatalok hetenként egy alkalommal járnak öszsze, s foglalkozást tartanak. Legutóbb Andrássy Lajost, a Tiszatáj főszerkesztőjét és Sz. Lukács Imrét, a Délmagyarország munkatársát hívták meg. Piaci felhozatal és áralakulás A tavaly bevezetett gazdasági reform lehetőséget teremtett a szélesebb körű kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Ez a tétel érvényes a mezőgazdasági üzemek és a fogyasztók közötti viszonyra is. Az úgynevezett kényszerpályás értékesítési formát a többcsatornás értékesítés váltotta fel. Mind nagyobb a szerepük a közvetlen kapcsolatoknak, s a kölcsönösen előnyös, egyenjogú szerződéses viszony egyre jobban elterjed, bár koránt sem olyan hatékonyan, mint az iparvállalatoknál.. Felismerték ugyan a mezőgazdasági termékforgalomban is a verseny szükségességét, a jogszabályok azonban — a gazdasági és technikai feltételek hiánya következtében — még nem elegendők annak széleskörű érvényesüléséhez. A legutóbbi statisztikai jelentés igen alaposan és részletesen taglalja a mezőgazdasági üzemek áruértékesítésének változásait és hatásait. A meghatározás pontos: a mezőgazdasági nagyüzemek áruértékesítéséről, szabadpiaci részvételéről lényegében csak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta beszélhetünk. A korábbi években a szabadpiaci értékesítést csupán a kisgazdaságok évrőlévre csökkenő felhozatala jelentette, ami a növekvő igényeket egyre kevésbé tudta kielégíteni. 1967-től az önálló gazdálkodás körülményei között kezdett élénkülni a szabadpiaci értékesítés, s a korábbi csökkenő tendenciát lassú növekedés váltotta fel. Megjelentek a piacokon a közös gazdaságok is, bár még korántsem súlyuknak megfelelő részaránnyal. Jelenleg a mezőgazdasági termékek számszerűen igen széles köre, az áruforgalom mintegy kétharmada minden megkötöttség nélkül, bárkinek, bármilyen formában szabadon értékesíthető. Természetszerűleg a kisgazdaságok áruforgalmának nagyobb hányada, a mezőgazdasági nagyüzemek értékesítésének viszont alig több, mint egytizede tartozik csak ide. A termelők közvetlen áruértékesítése elsősorban azokon a területeken hódított, ahol a szabad árforma következtében viszonylag nagy szóródásokkal alakulnak az árak, s a felvásárló hálózat nem elég rugalmasan alkalmazkodott a kereslethez, s rossz volt az áruterítés. Különösen a zöldség- és a gyümölcs forgalmazásában van erre lehetőség. Bár a mezőgazdasági termékek viszonylag kis hányada kerül szabadpiacra — széles fogyasztói tömegeket érintő hatása következtében — jelentősége lényegesen nagyobb, mint részaránya. A friss zöldség- gyümölcsellátás, a reális áralakulás szempontjából döntő jelentősége van a nagyüzemek minél aktívabb részvételének a piacokon. A közvetlen értékesítés erőteljesebb fejlődését azonban gátolja, hogy a termelőszövetkezetek nagy hányada nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, illetve a magas eszközlekötést nem tartja gazdaságosnak. Hátrányos helyzetben vannak a forgóeszközmeghitelezés és egyéb pénzügyi kapcsolatok rendezetlensége miatt is. Továbbmenve, nem részesülnek mindenkor kellő támogatásban a helyi hatóságok részéről sem (ösztönző preferencia, épület, terület, helyiségjuttatás, stb.), de hiányoznak a kereskedelmi szakemberek is. Nehézséget okoz az is, hogy a termelési specializáció következtében a termelők nem tudnak egész éven át olyan széles áruválasztékot biztosítani, amivel a saját elárusítóhely gazdaságosan üzemeltethető lenne. A gazdaságok közötti kooperáció, szélesebbkörű öszszefogás az értékesítés megszervezésére csak most van kialakulóban. Ilyen például a Városellátó Szövetkezet, a tsz és ÁFÉSZ kooperációban. A nagyobb jövedelem reményében elsősorban az ellátatlan (ipari-, üdülőterületi, fővárosi) te-íiletekre telepítenek elárusítóhelye; ket, sokszor a helyi ellátás rovására is. A megyében levő tsz-ek zöldség- és gyümölcsboltot, illetve piaci elárusítóhelyet területünkön 39-et, a megyén kívül pedig 44-et tartanak fenn. A szervezett kereskedelmi forgalmon felül évente mintegy 1650 vagon zöldségfélét és 280 vagon gyümölcsöt szállítanak el Csongrád megyéből. Ezenbelül a közös gazdaságok a szabadpiacon értékesített zöldség mennyiségük 42, a gyümölcs 54 százalékát más megyék, illetve Budapest piacaira szállítják, s természetesen a kisgazdaságok is jelentős mennyiségű árut szállítanak ki a megyéből. Csongrád megye és Szeged piacain általában nem ilyen számottevő a mezőgazdasági nagyüzemek felhozatala, s így az árak alakulását sem befolyásolhatják kellően. A szabadpiaci áruforgalom döntő hányadát. 80—85 százalékát a háztáji gazdaságok és egyéb kistermelők felhozatala jelenti. A piacra hozott árumennyiség gyakorta nem elégíti lri a fogyasztói keresletet, s ez az árak alakulásában érezteti hatását. A korábbi években Szeged és Csongrád megye piacai az ország legolcsóbb piacai közé tartoztak. Az utóbbi években — az ellátatlan területekre irányuló fokozódó kivitel, s a növekvő helyi kereslet következtében —, erősen felzárkózott környezetünk is az országosan kialakult piaci átlagárakhoz. Az elmúlt évben a megyei piacain a zöldség- és gyümölcsárak már csak 16—18 százalékkal voltak alacsonyabbak az országos átlagnál, s a Szeged városi piaci felhozatal és áralakulás gyakran kedvezőtlenebb volt, mint a budapesti, vagy a vidéki városoké. A primőr áruk többnyire későbben és drágábban jelentek meg a helyi piacon, mint például a budapestieken —, állapítják meg a legutóbbi statisztikai kiadványban a KSH megyei igazgatóságának munkatársai. Gazdagh István BIRKAFOLYÖ Horváth Dezső felvétele A könyvtáros néni Így ismerik, így szólítják. Nem tősgyökeres deszki, Szegedről jár ki mindennap. Tíz éve, hogy kijár. A könyvtár is tíz éves. Sorolhatnék számokat, amiket ez a tíz év gyűjtögetett szorgalmasan egymás után, de nem hiszem, hogy mindig a számok beszélnek legtisztábban. Van ennek a tízéves könyvtárnak egy vendégkönyvből „javított" emlékkönyve. A lapok jobb oldalán kis szöveg, balról egy fénykép. Az első képien egy könyvet kapó gyerek látszik, vele szemben a könyvtáros néni. Mögöttük a fal — üres. Ha most betájolom magam az egykori fényképiész nézőpiontját keresve, sok polcot látok, tele könyvvel. A második kép (1960) iskolai ballagásról készült ugyan, de itt. a könyvtárban. Először jöttek a búcsúzó nyolcadikosok, nem azért, hogy búcsúzzanak, inkább, hogy beköszönjenek: ezután még többször jövünk. Mögöttük két piolc van már, de még kényelmesen nyújtózkodik mind a kettő. A mostaniak benyúlnak a terem közepéig, különben nem férnének el. Mellékletként egy újságcikket kapok. Arról beszél az újság, hogy ez a könyvtár söntésből lett, de úgy látszik, megmarad könyvtárnak. — Ballagnak-e még ide nyolcadikosok? — Már nem. Pár évig Jöttek, aztán megváltozott a ballagások rendje. Azóta én megyek hozzájuk, viszek mindenkinek egy könyvjelzőt meg egy szál virágot. Idetalálnak azért így is. Üjabb kép, két kedves gyermekarc. Bódi Ágnes és Bódi Sándor. Ágnes azóta leérettségizett, az újszegedi kenderben dolgozik, az öcsi meg ip»ari tanuló. A hatvanegyről szóló oldalon Cifra Lászlóné látható. Jár-e még? — A gyermekei. Mind a két gyereke ide jár, ők viszik a könyvet anyjuknak is. A jobboldali beírások közül első helyen hitvallásnak szánt Gárdonyi-idézet: „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek". A másik oldalon virágdíszes lapkezdet. Juhász Marika rajzolta, most megy tanítani Kömpöcre. Biztosan elviszi magával a Gárdonyi-idézetet is. Egy másik mondat arról tudósít, hogy lassanként kiÉleteket kockáztatott APAD A TISZA. A hetek óta tartó kánikula napról napra apasztja a Tisza vizét. Ez a kis földnyelv már szinte teljesen elzárta a tápéi téli kikötő medrét az „élő" folyótól A csónakok hajdani sárhajó módjára csúsznak át a néhány araszos vízi szoroson özv. Körmöczi Imréné 48 éves, Sándorfalva, Kassai utca 2. szám alatti lakost tiltott magzatelhajtás miatt eddig már háromszor vonta felelősségre a bíróság. Most öt asszonynak végzett magzatelhajtást fizettségért. Egyegy beavatkozását a mályvagyökér felhasználásával 200 forinttal honoráltatta. Több áldozata szorul most is klinikai gyógykezelésre. A szegedi járásbíróság Körmöczinét egy év és hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A fellebbezést a szegedi megyei bíróság elutasította, s az ítéletet jogerőre emelte. alakul a könyvtárlátogatók törzsgárdája: Aki tavaly beiratkozott, az jön az idén is. 1962-ből egy űrhajó képe díszíti a könyvet Csernai Klára olvasópályázaton nyert moszkvai útjáról hazatérve rajzolta be. Akkor lőtték fel Gagarint, amikor kint járt. örök élmény. A pályázat nyertese ma már kétgyermekes családanya, Kószó Istvánná, de egy dologban maradt a régi: olvasó mais. Ugyanebben az évben az emlékkönyv szerint a könyvtár egyik tagja (mi tudjuk, hogy az Máté András bácsi) elkészíti Petőfi és József Attila képét fából és a könyvtárnak adja. Azóta már ott van Ady is, Madách is, meg Móra igazgató úr is. Sorban jönnek az író-olvasó találkozók kézjegyei, beírásai. Lehel hogy a pillanatnyi „mit írjak?" hangulat szülte a sorokal de bizonyíték van rá, hogy igazak. Valóban Jó könyvtár a deszki. — Egy kicsit azért elfáradtam — mondja a könyvtáros néni. Ha olyan utódot kapnék, aki valóban könyvtáros lenne, jövőre nyugdíj-? ba megyek. — Milyen a Jő könyvtárost ö nem válaszol rá. Amit mond, közhely a szakmában. Hogy Ismerje a könyvelt — ne csak a táblájál de a belsejét ls, meg az olvasót —• ne csak kívülről, de az embert is benne —, kevés az igazsághoz. Hogy legalább tíz évig mindennap higgyen abban, hogy az 6 munkájára nagy szükség van, és ezt a hitet szolgálja a tőle telhető alázattal — ezt nem mondja, ezt látni rajta, ha belép valaki könyvet kérni. És ki ez a hangyaszorga-? lommal dolgozó halkszavú* mindennapi fáradhatatlanságával nyugdíjbafáradt aszszony? Faragó Józsefné. Valóban könyvtáros néni. Horváth Dezső Munkában a jarasi A népi ellenőrzés társadalmunk széles rétegeinek közreműködésével és közvetlen bevonásával oldja meg feladatait. A szegedi járási NEB első ülését augusztus 4-én tartotta. Ezen az ülésen i a NEB elnöke beszámolt a megalakulás óta tett intézkedésekről, amelynek során már néhány lefolytatott vizsgálatról is számot adott Az ülésen tájékozódtak azokról a feladatokról is, amelyeket a járás községeiből jeleztek. Így például több bejelentés érkezett a falusi vízművek létesítésével kapcsolatban, általános panasz, hogy lassan épülnek fel a vízművek. Elhatározták, hogy a járási NEB a közeljövőben megvizsgálja ezeket a bejelentéseket. Szövetkezeti napok Kisteleken Augusztus 18-án, hétfőn reggel 9 órakor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari, a háziipari és a fogyasztási szövetkezetek, valamint a gépjavító vállalat közös kiállításának megnyitásával kezdődnek az ismételten megrendezendő kisteleki szövetkezeti napok. A megnyitást követően a fogyasztási szövetkezetben dolgozó szocialista brigádok vezetőinek tanácskozására kerül sor a községi tanács dísztermében, délután pedig a szövetkezeti asszonyok bé. kegyűlése kezdődik az Üj Élet Termelőszövetkezet kultúrtermében. Kerékgyártó Miháiyné országgyűlési képviselő tart itt előadást. Ugyancsak hétfőn kezdődik a kétnapos, nagyszabású szövetkezeti vásár, árubemutatók egész sorával tarkítva. A szövetkezeti napok harmadik, zárónapja az egész község ünnepévé szélesedik. A reggeli zenés ébresztőt térzene követi, fél 10-kor pedig színes, hagyományos aratófelvonulás kezdődik. A felvonulás célpontja a külsővásártér, az alkotmány napi ünnepi nagygyűlés. A díszünnepség előadója Csápensz. ki István, a járási pártbizottság első titkára. A kulturális műsorban a KISZ központi művészegyüttesének közkedvelt Rajkó-zenekara működik közre. Délután sportrendezvényekre, este pedig a művelődési házban és a szövetkezet vendéglátó egységeiben bálra kerül sor. VASÁRNAP, 1969. AUGUSZTUS 17. DÉLMAGYARORSZÁG 7*