Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

Mozgalmas bét vége a téren Nagy tartalék: a termelékenység emelésének útján A francia forradalom, azaz a párizsi szín a Tragédia előadásából Somogyi Károlyné felvételei I Jelenet a Jeles napokból A szarajevói merénylet Fadil liadzic, a Szarajevói merénylet jugoszláv rendezőjének neve nem ismeretlen nálunk. Egyebek közt ő rendezte az öngyilkos című nagy hatású, modern társadalomkritikai művet. Üj filmje a történelmet idézi, a szarajevói merénylet napjait, amelyek — mint tudjuk — óriási jelentőségűek voltak az első világháború kitörésében. Hogy a vállalkozás nagyságát jellemezzük, nem kell egyebet mondanunk, mint hogy az elmúlt fél évszázadban 3000 könyv és tanulmány jelent meg erről a témáról. Ml újat tud mondani ezek után egy másfélórós film? Mi izgalmasat mondhat? Nos, az az igazság, hogy nem sokat. Nem vitatható, persze, hogy az a néhány nap 1914 júniusából, amelyről a film a legkisebb részletet is lényegretörően ábrázolva bemutat, sok újdonságot tartogat mindazoknak, akik nem ismerik egészen jól a történelemnek ezt a fejezetét. Ki tudla például, hogy a tulajdonképpeni, Ferenc Ferdinánd és felesége halálával végződő „igazi" szarajevói merényletet megelőzött egy másik — közvetlenül előtte — amikor valami kézigránát-szerű bombát dobtak a trónörökös pár autójára? A végzetes lövések csak ezután dördültek el. Ezek az adatok, továbbá azok, amelyek annak a csoportnak szellemi arculatát rajzolják fel. amely ennek a merényletnek az előkészítésében és végrehajtásában részt vett, mégegyszer mondom, a történelem eseményeiben járatlanabb nézők számára, nyilván érdekes újdonságok. Legfőképpen talán azok a mozzanatok, amelyek az összeesküvő csoport céljaira, s hogy úgy mondjuk, ideológiai alapjaira, elvi kiindulásukra utalnak. S ami ebből logikusan következik, bizonyos általános problétpék felvetése, egyebek közt olyanoké, mint az élettel és halállal összefüggő emberi magatartás, a szabadság, a nacionalizmus kérdései stb. Mindezt azonban egy második világháborúra utaló keret játék fogja egybe. Nem szerencsésen. Ebben a keretben ugyanis erőteljesen érvényesül a romantika. Ennek bizonyos esetekben természetesen megvan a jogosultsága. De legkevésbé az ilyen filmekben, mint a Szarajevói merénylet. Az ilyen jellegű művek fő — és, azt hiszem, helyes kiindulású felépítésének legfontosabb feltételét a tényekhez való szigorú ragaszkodásában kell megjelölnünk. A következeles pontosság a tények interpretálásában : ez adja meg az ilyen filmek hitelét. Még akkor is, ha játékfilmről van szó. Hadzic filmjének romantikus keretei ezt a hitelességet oldják, lazítják. Nem is beszélve arról, hogy fölöslegesen bonyolítják az egyébként világos mondanivalót. ö. L. lápszergyár Szárharmincötmillió forintos költséggel tápszergyár építését kezdik meg még az idén Körmenden. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár telepíti a Rábaparti járási székhelyre, elsősorban azért, mert a vidék tbc mentes szarvasmarha állománya alkalmas arra, hogy mindig elegendő egészséges alapanyaggal, tejjel, lássa el az üzemet. Elkészülte után a gyár dolgozóinak többsége nő lesz. A termelés előreláthatóan 1971-ben kezdődik meg az új Vas megyei üzemben. Az Egyesült Államok üzemeiben, raktáraiban tavaly 800 vezető nélküli programvezérléses jármű szállított anyagot, alkatrészt és árut. A programvezérléses szállítójárművek száma a tervek szerint jövőre eléri az ötezret az USA-ban. Ezek a pótkocsis targoncák naponta „vakon", percnyi időveszteség nélkül teszik meg ugyanazt az ismétlődő útvonalat, teljes biztonsággal, hiszen a jármű a legkisebb akadály esetén is automatikusan leáll. S az egészben nem annyira a technika, mint inkább o magas fokú szervezettség a meglepő. Hány üzemünkben szűnne meg a daru-, a targonca*, a tehergépkocsihiány és vele együtt a fizikai erő embertelen pazarlása, felőrlése, a nehéz cipekedés, ha az óhatatlanul naponta ismétlődő szállítási feladatokat hasonló módon végiggondolnák, rendszerbe foglalnák. Az ésszerű szállítási útvonalak kialakítása, s az eszközök pontos, menetrendszerű használata — beruházás nélkül — új kapacitásokat hozna létre. (Jelenleg a szállítóberendezések kihasználási foka 50—70 százalékos.) S ezzel nem csupán a szállítási gondok és költségek mérséklődnének, hanem mindenekelőtt a termelőmunka válna szervezettebbé, hatékonyabbá. S természetesen csökkenne a zsúfoltság, az eszközigény, a gyártás átfutási ideje. Vezető nélküli programvezérléses targoncával, a jelek szerint, még néhány évig nem találkozhatunk üzemeinkben. De elvétve máris feltűntek a legmodernebb transzkonténerek, amelyekben a termelőtől közvetlenül a felhasználóig szállítja az árut országúton, vasúton hajón — átrakás, raktározás nélkül. Képzeljük el, hogy a futószalagról egyenesen a rakodólapra, s azzal együtt a transzkonténerbe kerül az áru, amelyet azután esetleg csak a tengerentúli felhasználónál vesznek újra kézbe. Ehhez azonban még nem eléggé szervezett vállalatainknál a szállítás. Hogy mást ne mondjunk: kevés helyen alkalmaznak például rakodólapokat. A rakodólapok használata pedig transzkonténerek nélkül is kifizetődő. Ha az anyagot, félkész- vagy késztermékeket nyomban, ahogy elkészültek, szabványos méretű, fából, vagy fémből készült rakodólapra helyezik, sok felesleges munkától megkímélik a dolgozókat. Az árut ezután ugyanis már nem kell még egyszer darabonként kézbe venni, ötször, tízszer, százszor átrakni, leszámolni stb. A különféle anyagok, dobozok, üvegek légióját egymásra helyezve, 5—10 mázsás tömegben (úgynevezett egységrakományokban) emelővillás targoncákkal emelhetik a szállító járműre, a raktári polcra, viheti át onnan a feldolgozóműhelybe, üzletbe stb. Így meggyorsul az áruk, anyagok körforgása minimálisra csökken a nehéz testi munka, a szállítás, a tárolás vesztesége, egyszerűsödik az adminisztráció, javul a 'raktárak kihasználása stb. Mindehhez, persze, szoros kapcsolatot szükséges létesíteni a szállítóval, a vevővel, a közlekedési, a kereskedelmi vállalattal, hogy a rakodólapos szállítólánc folyamatos legyen. Csak így élvezhetik együtt, kölcsönösen a rakodólapos szállítás előnyeit. Hazánkban, sajnos, ezt még nem sokan élvezik. Pedig a feltétele adott, összesen 1,3 millió szabványos rakodólap van az országban, ebből 35 ezer csere céljaira, a közhasznú közlekedési vállalatoknál. Eddig 28 üzemet sikerült bevonni a rakodólapos szállítás teljes körű forgalmába; így például a konzerv- és az üveggyárak között már teljes a lánc. (De előfordul, hogy például a vegyi anyagot a Nyugati-pályaudvaron a vasutasok rakják rakodólapra, s a végállomáson le is szedik róla.) Tavaly a teljes vasúti forgalom 0,5, a darabáru-forgalom 15,8, százaléka bonyolódott rakodólapon. Ezek rendkívül alacsony arányszámok. Nyugaton például a darabáru-forgalom 80—90 százaléka már rakodólap^ egységcsomagokban bonyolódik. Sőt, az ömlesztett áru egyre nagyobb része, a műtrágya, a gabona stb. zsákkal együtt a rakodólapra kerül. Nálunk viszont az emberek cipekednek. Mert az átvevő vállalatok megjegyzés nélkül vállalják a nagyobb fuvar- és rakodási költséget, a szerződésekben nem ragaszkodnak a fizikai munkától mentesítő rakodólapok alkalmazásához. A korszerű szállítás, rakodás még sok más eszközt, formát és módszert is ismer. Az előző írásunkban a függőpályáról, a konvejerről futólag már szóltunk; folytathatnánk a felsorolást különböző futószalagokkal, targoncákkal, emelőgépekkel. A legkorszerűbb, vagy a leggazdaságosabb eszközt és módszert nem választhatjuk ki közülük ötletszerűen! Azért sem, mert gyakran különböző eszközök, módszerek kombinációja a célravezető, s azért sem, mert a szállítás a gyártástechnológia szerves része. Nem beszélhetünk korszerű gyártásról, ha elmaradott az anyagmozgatás. Az igazán korszerű gyártási folyamatoknál — a futószalagos szerelésnél, az automatizált gépsoroknál és gépláncoknál vagy az elektrostatikus festésnél — a szállítás; az anyagmozgatás maga is technológiai műveletté válik. Kovács József A befejező rész következik 1 Pénz, gép, szemlélet és ember Szeged szobrai Harminchárom fokos hőség, 65 százalék nedvesség Csütörtökön folytatódott a meleg, nedves légtömegek beáramlása Nyugat- és Közép-Európába —, mondotta Rajkai ödön, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Ezt az áramlást az alacsonyabb szintekben délies, a magasabb légrétegekben inkább nyugatias szél szállította. Beáramlásának következménye az lehet, hogy KözépEurópában a hőmérséklet ismét meghaladta a 30. sőt többfelé elérte a 33 fokot is, és a hőség-érzetet még tovább fokozta a fülledtség. Nyugatról hidegebb levegőtömegek indultak ugyan szárazföldünk felé, de egyelőre még csak Európa nyugati szegélyét érték el. Hazánkban szerdán a meleg, nedves levegő kezdődő beáramlása ellenére csak Sopronban és Kapuvárott volt elenyésző, a mérhetőség határán alul maradt csapadék, de csütörtökön már többfelé voltak zivatarok. A hőmérséklet csütörtökön mindenütt meghaladta a 28 fokot, sőt helyenként 33 fokot is mértek. Igen nagy volt a levegő nedvességtartalma. A meleg rovására írt roszszulléteket is nagyrészt az erős fülledtség okozta. Ebben az évszakban ugyanis a levegő nedvességtartalma legfeljebb 40 százalék szokott lenni, csütörtökön viszont átlagosan 50—60 százalék volt, sőt helyenként megközelítette, vagy túlhaladta a 65 százalékot is. Trefort Ágoston (1817—1888) (25.) Liberális politikusként. Íróként jegyzi fel a kultúrtörténet Trefort Ari<$lont. Magyarország egykori vallás- és közoktatási miniszterét, aki többek között a világhírű Zeneakadémiai is alapította. A szegedi panteonban levő szobrát Tilgner Viktor bronzból készítette. PÉNTEK, 1969. AUGUSZTUS 15. DÉLMAGYARORSZÁG Ismét mozgalmas hét vége következik a szegedi szabadtérin. Ma, pénteken este kerül sor Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének második idei előadására, Vámos László rendezésében. A főszerepeket Nagy Attila (Ádám), Sinkovits Imre (Lucifer) és Thirring Viola (Éva) játssza. Holnap, szombaton pedig ősbemutatót láthat a közönség. Az Állami Népi Együttes Jeles napok címmel mutatja be a Dóm előtti színpadra írt új műsorát, amely egyébként 19-én, kedden és 20-án, szerdán szerepel ismét a játékok programjában. A Tragédia harmadik és egyben utolsó előadása vasárnap lesz. Eszközök és módszerek