Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

ötven éve halt hősi halált Szamuely Tibor — A forradalom katonája Semmiképpen sem volt te- ták Magyarországi Pártja igaz ügyért harcol, hitének, hát véletlen, hogy a Nagy már megalakult. De, mint meggyőződésének erősnek, Októberi Szocialista Fórra- korábban Oroszországban, megingathatatlannak kell dalom földrengése Szamuely Itthon is ő volt a megteste­lennie — írta egy évvel ha- Tibort, a hadifogoly zászlóst sült fáradhatatlanság. Szün­lóla előtt. Huszonnyolc éves az elsők között késztette cse- telenül járta az országot, volt akkor, mögötte már egy lekvésre. Ezerkilencszáztizen- Szabolcstól Vas megyéig, a közéleti harcban töltött év- nyolc kora tavaszán már pártszervezetek százainak tizeddel. Moszkvában volt. ahol az létrehozásához nyújtott se­Még nem volt húszéves. Oroszországi Kommunista gítséget. A polgári1 köztársa­amikor a Szabolcs megye cl- (bolsevik) Párt Központi Bi- ság reakciós körei összeszö­mű lapban szót emelt a ki- zottsága támogatásával meg- vetkeztek elveszejtésére: lemmizett, jogfosztott szegé- alakult a magvar kommu- egyik nyíregyházi gyűlés al­oyek védelmében. Egy tizen- nisták csoportja és kiadta kalmával merényletet tervez­négy éves Inasgyereket el- Szocialista Forradalom című tek ellene, de annak végre­keseredettsége öngyilkosság- magyar nyelvű lapját. Sza- hajtását a munkásság Sza­ba kergetett: amikor ennek muely, mint a lap szerkesz- muely iránti rokdnszenve okait a budapesti Népszavá- tője, fáradhatatlan munkát meghiúsította, ban feltárta, a bűnösök v*. végzett az orosz földön éló 0 lsmerték, mint a delmezőinek íelzudulasa magyarok felvilágosításáért. forradalom kímélet­olyan vihart kavart, hogy el írásaiban kitűnően hasznos * . kellett hagynia Nyíregyhá- otta korábban megszerzett mezőjét A valóságban a zat .Bátorságát ez nem csók- ismeretei s mi közben • eze- legnehezebb heiyzetekben is kentette. Csakhamar hadat ket szüntelenül u tapaszta- igyekezett lga2ságosan eljár­az egyik leghatalma- latokkal gyarapította, ke- ** megküló?nböztetni az el­sabb tőkés részvénytársaság, mény elszántsággal szervezte 8 megtévesztettek­a ü katonákat Le- tői; de az utóbbiak iránt mindig türelmet, kíméletet tanúsított. Lenin nagyra be­A néprajzi filmszemle körül valósult vállalkozás éppen a költő és filmtudós születés­napjának idején lenne évről évre, alkalmat adva arra is, hogy ugyancsak évi rendsze­rességgel tisztelegjünk a akiknek gyártelepein ember- nin zászlai a'-á. telen állapotok uralkodtak. — Szamuely Tibor az ln­Ezerkilencszáztízben Nagyvá- teimacionalista zászlóaljak képességeit,"^hűségTt" rndról küldte tudósításait a egész sorát szervezte — írta rnoroi KUIUIU vuuusiuasuii A rKt®' SUIAT — UN lendületét Népszavának, éles szavakkal róla Kun Béla —, és részt Többször leplezte le a bihari földes- vett a szociálforradalmárok urak, a dzsentrik uralmát. Júliusi felkelésének leverésé­amely cinikus érzéketlen- ben. Századparancsnok volt sé™el szemet hunyt a nő- abban a hadifoglyokból hir­Y^S ** a SZenVC" íflen Ö9Sfá"ított fífz,6aü- rázsfészkeir^Lenin egy Y\­déS*elliáttá.n„ux , ., . an?e y zn Y uYn kálómmal í^y említette: a A háború kitöréséig külön- dalmárok által elfoglalt íiaim E/ért nevezték ma JT^v S^T^SJ? gukat'a forradalmi karhatató mi különítmény tagjai Le­vakmerőségét. Többször fontos feladatok­kal bízta meg. Embereit, akiket' Budapesten maga mellé vett, hogy lecsapjon velük az ellenforradalom da­Szívemből szólt Ak6.cz László, amikor e hasábokon szóvá tette az ünnepi hetek műsorából hiányzó filmszem­le ügyét. Két évvel ezelőtt ugyanitt én vetettem föl a vaiija a filmszemlét, s a ta- , . , , . , . , gondolatot, s néhány lelkes Valyi kezdet tanulságait le- koltö Dugonics téri hazának segítőtársammal, elsősorban vonva most több áldozattal, emléktáblája előtt. _Balázs Juhász Antallal, az elmúlt nagyobb propagandával vál- Bé}a világhíre szülővárosa évben az első lépést sikerült íalkozik a folytatására, számára is kamatozna — ha is megtennünk. Megelége- jvagy csalódás volt mind a ?obban élnénk vele. Bizo­désemre szolgált, hogy a ta- filmművészet, mind a nép- nyos vagyok benne, hogy valyi 1. országos néprajzi rajz szakköreiben, hogy minden év augusztus 4-én filmszemlének szakmai kö- Szeged nem élt a fölkínált sok külföldi filmművész jön­rükben igen szép visszhang- lehetőséggel, az idén mel­ja támadt. Mind a Filmkul- lőzte a néprajzi filmszemlé­túra, mind az Ethnográphia nek az ünnepi hetek műso­részletesen beszámolt róla, rába iktatását. A vigasz, örömmel nyugtázta mint a hogy ősszel vagy — bienná­magyar filmművészet, a ma- léként, jövőre — majd is­gyar néprajzi kutatás és mét megrendezzük, sovány, hívná. ne városunkba, ha a szabad­téri játékok kiegészítő műso­raként néprajzi filmszemle, vele kapcsolatos filmtudo­mányi tanácskozás és Balázs Béla emlékére kis ünnepség Nem most, majd az ünne­pi hetek után lesz az Ideje, nemzetközi vonzásúvá a sze­gedi nyár programja. Péter László sok mindent látott, hallott, tot vettük vissza az ellenfor. megismerte a kor több ne- radalmároktól. Kint volt a nin_fiúknak Ezek p£rvik~ _ ves emberét - írókat, mű- kazáni fronton, ahol a cseh- KerekeT Arnád- fz eben "•ielLe6Ítf^k „' ,f"ení0rrlalmj^a' forradalmárok rabságban" haladó eszmék és elképzelé- patok ellen harcolt. Kazán- _ , . t íRyó átV nokfRh mt tonté^ÖVaz IntoraTctnT sebtébt rus lövészárkok pokla már lentést tett az internaciona- ___fl_„ „ . ,. csak megerősíthette "benne lista csapatok harcairól... % Szamuelyröl" azt a gyűlöletet, melyet a Később érkezett haza Ma- "J J»z*™ie'»™1­népellen6* elnyomó rendszer, gyarországra, mint a többi ^ ^^eljked a milliókat pusztulásba ta- magyar kommunista: 1919 , a'ílK ne , ugy „ .„ ez szító hatalom iránt érzett, elején, amikor a Kommunis- ahoRy,.a k°n?,mu" torvér nyei megkívánták. Nemcsak arról volt ismeretes közöt­tünk, hogy jól tudott paran­csot osztogatni. Bátor elha­tározását és bátor magatar­tását mind az ellenséggel szemben, mind bárhol, di­cséretre méltónak tartom ..." ötven évvel ezelőtt, au­gusztus másodikán, amikor a proletárforradalom már elbukott a magyar—osztrák határ túlsó oldalán. Savanyú­kút. vagy Bécsújhely közelé­ben halt hősi háláit. Máig sem tudjuk, hogy üldözői, a magyar ellenforradalmárok ölték-e meg. vagy védekezés közben önkezével végzett magával, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Testét jeltelen sír nyelte el, de for­radalmi szelleme és félémét nem ismerő helytállásának emléke félévszázad távolából is elevenen él. Magyar járművek a trópusokon Bírják a nagy hőséget, nedvességet és a rossz utakat Tizenhárom évvel ezelőtt szabb Ideig tartó kényszer­jelentek meg az első ma­gyar gyártmányú gépkocsik a forró égövi tájakon. Most 17 országban közlekednek magyar gyártmányú teher­autók, dömperek, autóbu­szok és speciális szállítóko­csik, a többi között Jemen­ben. Nigériában, Pakisztán­ban, Indonéziában, Indiában, Ghanaban, Irakban, Szudán­ban, Líbiában Kuwaitban, az Egyesült Arab Köztársaság­ban, Vietnamban. A különleges klfma, a szokatlan útviszonyok, a trópusi „kresz" magas kö­vetelménveket ró a forga­lomba állított járművekre. A nedvességgel váltakozó szárazság, a nagy hőség és a rossz utak leküzdésére az egyik legfontosabb műszaki követelmény a könnyű és biztonságos kormányozható­ság. Különleges szűrőberen­dezés óvja a sivatagi autó motorját a legnagyobb el­lenségtől. a portól, a púder­finomságú homoktól, a sza­vannák állandóan lebegő porfelhőitől. Szúnyoghálót erősítenek a vezetőfülke ab­lakaira. n motorházra pe­dig sűrű védőrácsot szerel ­nek, így védekeznek a leve­gőben repkedő apró bogarak hadától, nehogy eltömjék a hűtő finom réseit. Különle­ges gumiabroncsot kapnak a gépkocsik, hogy a sivatagi homoktengerben és a dzsun­gel átázott, csúszós talaján biztonságosan közlekedhes­senek. A trópusokon több száz kilométert is megtesznek a járművek lakott terűlet érintése nélkül. Ilven uta­kon a gépkocsi műszaki hi­bája vnpv más okból törté­nő elakadás végzetes is le­hetne. ha a gépkocsivezetők nem nvúitanának segítséget névmásnak. Az utakra fek­tetett faágakkal jelzik, ha bajbajutnak. Ha az űt men­tén az esősorompó követke­pihenő vár rájuk, mert a trópusi zápor után még fél napig nem járhatnak a gyenge alépítményű utakon. Leeresztett bambuszrúd zár­ja el ilyenkor az utat, a gépkocsi oszlop megáll és teljesen megbénul a forga­lom. Vadász Ferenc Hűtőgép orvosoknak A sürgős esetekben kihívott orvosoknak gyakran szük­ségük van hordozható hűtőgépre, amelyben különféle ké­szítményeket vagy a betegektől elemzés céljából vett anya­gokat tartanak. A gépjárművek elektromos berendezései­vel és műszereivel foglalkozó tudományos kutatóintézetek és kísérleti intézet munkatársai a moszkvai Lihacsov autó­gyárral közösen 12 liter űrtartalmú félvezetős hűtőgépet konstruáltak. Súlya mindössze 5 kilogramm. A< hordoz­ható hűtőgép a mentőkocsiba is beszerelhető. népművészeti ismeretterjesz- s egyik megoldással sem tu­tés, egyszersmind a Szegedi dok egyet érteni. Éppen a _ Ünnepi Hetek gazdagodását, nemzetközivé tágítást segíte- hogy végre ne térjünk ki S azt hiszem, ezt az utóbbi né jelentősen elő, ha a sza- Balázs Béla tervének többi gondolatot kell egy kissé badtéri külföldi idegenfor- megoldásra váró tenniva­jobban tudatosítani illeté- gaimát használnánk ki az iója elől, s megvitassuk vég­keseinkben és a szegedi ko- ünnepi hetek programjába re hogyan frissülhet föl zönségben egyaránt. Azt tud- illesztéssel. Egyben szolgál­niillik, hogy a kezdeménye- nánk hagvományaink ápolá­zés folytatására, a néprajzi sát is Mert ez a Balázs Béla filmszemlére nem csupán a szellemében született és meg­hazai filmkultúrának, a ma­gyar néprajznak van égető szüksége, hanem legalább ennyire Szegednek, a Szege­di Ünnepi Heteknek! Több mint két évtizede vagyok önkéntes propagan­distája Balázs Béla tervei­nek, amelyeket a szabadtéri játékok, az ünnepi hetek megújítására, sajátos arcula­tának kialakítására 1946-ban ugyancsak e hasábokon fej­tett kl, s amelyből most e vitában Moldován Domokos is jó érzékkel idézett Megis­métlem, hogy Balázs Béla tervei még ma is megvaló­sításra várnak. Egyáltalán nem vakultak el, mint néme­lyek kitérőleg emlegetni szokták. Állítom, hogy ünne­pi játékaink néhány év múlva csak akkor kerülik el a sablonba merevedés sor­sát, csak akkor tudják föl­venni a versenyt Gyulával, Szentendrétiel, Szombathely­ivel, s a többi egyre szaporo­dó nyári ünnepi műsorral, ha a Balázs Béla megálmod­ta elgondolás jegyében dél­kelet-európai jellegű, nem­zetközi kulturális seregszem­lévé nő. S ebben az irányban tet­tünk meg tavaly egy lépést az országos néprajzi film­szemle első megrendezésével, már akkor azzal a nem is titkolt reménnyel, hogy egy­két éven belül lépésről lé­pésre sikerül a szomszéd or­szágok hasonló törekvéseit idevonzani, filmszemlénket nemzetközivé tenni. A fo­gadtatás kedvező volt, né­hány véletlen külföldi ven­dégünk már tavaly is akadt, s ezek elvitték a hírét kez­deményezésünknek. Az lett volna a természe­tes, ha Szeged megragadta volna a kedvező lehetőséget, s már az idén magáénak Igazi virtuóz janicsárok — Beszélni saL — Tessék helyet foglalni, szeretnék az Igazgató kartárs­(62.) Annyira összekuszálódtak bennem az egykori egyéni sérelmek az október utáni álnoksággal, ne fülön fogni a bujtogatókat! hogy nem merek nekivágni ennek a ködös, bi­zonytalan útnak. És nincs egy emberem, aki- WB vei tanácskoznom lehet. Professzor Pista az táltak,_ itt most is, hogy mondjam... egyetlen, de ő nem ismeri az itteni helyzetet, nem Ismeri előző életem. Nem tud tanácsot ad­ni. Különben is hívják vissza a tanszékére, és ez mindennél jobban lefoglalja gondolatát. Még őrség, akkor is bejött volna? vonakodik, kéreti magát és dolgozik. Befejezi a félbeszakadt könyvét, s rögtön indul vissza, ha egyúttal azt ls asztalra teheti. Nem sok ideje akad az én bajomat patikázni. Nem is igen érti élni, pár évet még szeretnék dolgozni És szeretném, ha egyébkor ls eljönnének, de nem ilyen ügyekben. Tudom, hogy hencegésnek, gőgnek tűnik, én szívesen tanácskozom önökkel. Sokáig igazgatta magát, mélyre szívta a füstöt, de egészen más alapon. Fátylat a múltra. Csak és belekapaszkodott tekintetembe. annyiban emlékezzünk a régire, hogy elkerül­— Szeretném, ha nem értene félre. Nem fúr- jük. Én csak ezt kérem, Margit néni. Azt ne ni akarom a többieket. De most már ideje len- felejtsük el, amit rosszul tettünk. Nem nagyon értette miről van szó, mert fől­— Nem értem. vonta vállát, és fázósan távozott — Kérem, itt sztrájkot szerveztek, itt bojkot- — Nem akartam rosszat. WMQii A jóindulatát köszönöm, ós higgye "1. szt­— És ön? Tett ellene valamit? vesen látom bármikor, nem hasonló ügyek­— Mit tehettem? Belekényszerítenek. ben. — Ha a direktort nem tartóztatja le a rend- Május elsejére megalakult az iskolai pártszer­vezet. Három tagból állt. Első alkalommal in­— Zavarba hoz. vitáltak belépésre. Csak a fejem ráztam. Üsz­— Legyen őszinte. Fél? tam a munkában. A múzeum szépen alakult. — Nem vagyok fiatal. Szeretnék nyugodtan Gyűjtöttünk továbbra is. ék dolgozni. A két tanár pöre folyt. Többször kihallgat­— És ezért bemártja a többieket? Nehezemre tak engem is. De konkrétumokat Dorgay szer­problémáimat, én meg nem traktálom vele. Magam vagyok, soknak vélt bajaimmal. Más esik éles szavakkal élni, hiszen tulajdonképpen vezkedésére nem tudtam. Tettleg nem bántal­lskolákból hallom a számonkérés zaját. Nem az önök mentalitása szerint nekem ehhez nincs mazta a rendőr hadnagyot. Mellettem állt, ami­szeretem Ez nem az én utam. Le kellene ülni is Ͱ6om. Én csak egy megvetett paraszt va- kor az az esemény történt. Ártatlanságára ilyen a tanárokkal és őszintén beszélni. De lehet? syok. Gyorstalpalós. ön .161 nevelt, klasszikus vonatkozásban én voltam a koronatanú. Védője Van foganatja az őszinte szónak? műveltségű tanár úrnő. Ezért nem is értem fel vallomásomba kapaszkodott. Sziroviczáék szid­. . . ... m , „. , ésszel, hogyan akar magának mások lepocskon- tak, hogy mentem a reakcióst. Nem ugráltam 'ASrortooenTi^Lretó ^J^TT^ • ^ S f-^- véleménye ellen. Fáradt, fásult vol­onok? Mi kormányozza onoket? Csak a jólét? tam. Sokat koptatott rajtam az új beosztással Az emberség érzete milyen szavakra, színekre, járó hajsza. Ami mégis igazán érdekelt, a napi hangulatokra váltódik ki magukból? Miért tart- munkán túl, az a házasság előtti láz volt. ösz­ja fontosnak, hogy másokat pocskoljon? ön kü- szel házasodtunk. A lány megírta, hogy már be­lönbül viselkedett, mint a többi? ön szerint mit adta a válópert. Ebben a helyzetben nem húzó­Egy reggel, szcp tavaszi nap volt. közlik ve- kellene tennem a többiekkel? Fejeztessem le dik sokáig. Gabi hagvta el őt. A bizonyításhoz !enh hofry az egykori _ igazgatót és^ Dorgayt le- őket? Zárassam börtönbe? És akkor ön nyu- nem sok adat kell. Lakást kértem. Kaptam. godtan tudna dolgozni? Előzékenyen kiutalták. Adtak volna akár há­— Magát most is gúnvolják, és azt tartják, romszobásat is. Az elnök ajánlgatta, hogy mind­hogy maga fogatta le Dorgayékat. Én tudom, járt menjek nagyobba. Mert aztán utólag nehéz revedtek. Lábuiihegyen jártak, a földet bámul- hogy ez nem igaz, és véget kellene vetni a csereberélni. Adjanak szoba-konvhást. Nem ál­tak. gondterhelten ültek a teremben.^ Napokig vádaskodásnak, hogy az igazgatónak legyen te- szerénységből. De hát most menjek neki a vas­„..tx . * —i—x .x .x kintélye. tagjának, mert módomban van? Mindent lefö­— Fojtsam beléjük a szót? Az idő úgyis min- lözni? Minden az enyém? Akkor miben va­dent bebizonyít. Vagy verjem be a szájukat, s gyok különb, mint az elődök? Több akartam akkor meggyőztem őket? Még hisznek ebben lenni. De nem a lakásom szobaszámai szerint a mentalitásban? Szeretném, ha nem féltenének. (Folytatjuk.) döccent a kocsi. A tanárok szeppent igyekezet tel húztak, és nagyon figyelték a kevéske uta­sításokat. Hogyan suhogtassak meg fölöttük fe­nyegető korbácsokat, amikor bűntudattal feküsz­nek a hámba, és viszik, viszik a terhet. tartóztatta a rendőrség. Meglepődtem. Lassan hegedő sebnek véltem a közelmúltat, amiből \égre mindenki kigyógyult. A tanárok megme­csak suttogva beszéltek, nagyokat sóhajtoztak. Néhány nap múlva bejött hozzám Margit néni. Arcát az álmatlanság redői öregítették, zavartan állt asztalom előtt, s mereven rám nézve ke­zését jelző tábla áll. hosz- reste a szavakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom