Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
Szegedi fiatalok az NDK-ban A közelmúltban 70 tagú KISZ-küldöttség járt az NDK-ban. Tagjai Csongrád megyei KISZvezetok, aktivisták voltak. A programban ezért természetesen nemcsak Drezda, Szász-Svájc, Melssen, Lipcse és Halié idegenforgalmi nevezetességeinek megtekintése szerepelt, hanem hivatalos tárgyalas is a testvérmegye, Halle FDJ-vezetőivel. s minden lehetőséget megkerestünk arra, hogy találkozzunk az NDK-ban dolgozö magyar fiatalokkal, elsősorban szegediekkel, megyeiekkel. Az ö eletükről számol be most ez a cikksorozat. Teljességre nem törekszik, nem ls törekedhet, de talán több eddig kevésbé ismert részletét tár fel hétköznapjaikról, munkájukról, örömeikről és gondjaikról. Éjszakai beszélgetés GJf fajtát, / több gépet Hagymatermesztési tanácshozás Makón Éjfél már jóval elmúlt, amikor elbúcsúzunk az itteni magyar fiataloktól BrunoPlache-Strasse-i otthonuk kapujában. Innen még fél óra villamossal Lipcse belvárosa, úgyhogy ideje hazaindulni. Pedig beszélgetni való lett volna akár reggeAz NDK-ban KISZ-szervezetek rendkívül fontos, amit legrövidebben a közvéleménykutatásban felbukkanó egyik mondattal lehetne megindokolni: „apátlan-anyátlanokról" van szó. Ki törődne, ki foglalkozna itt velük elsőiig is. A KISZ Csongrád sorban, ki képviselné érdemegyei bizottságának vezetői találkoztak a lipcsei magyar fiatalok párt- és KISZ-szervezetének vezetőivel. Ebben a házban 450 magyar lakik, mind, aki Lipcsében dolgozik. A 450-ből 350 fiú. Küzülük kb. 50 már motorkerékpárt vett magának (halálos végű baleseteket is okoztak sajnos a kinti magyarok). Egy motor ára 2800—3300 márka, persze részletre is lehet kapni. A j,beugró" 800 márka. Tehát nem rossz anyagi körülményeket mutat az 50 motorkerékpár! A beszélgetés elején a fiatalok általános helyzetéről esik szó. Túlságosan sokat vannak együtt, nem tanulnak nyelvet, arra számítanak, hogy három év alatt majd maguktól megtanulnak németül. Mulatságos lenne, ha nem volna szomorú, hogy azt a néhány szót is, ami rájuk ragad, tájszólásban ejtik a szegediek, Szeged környékiek. Így: förstéen (verstehen). Ezt egyik nyelv, oktatójuk mondja. Sokan nem tanulnak szakmát sem, holott három év alatt egy érettségizett fiatalból itthon szinte játszva szakmunkás lehet. Alapvető hibának tartják, hogy nem minden itthoni tanácsi munkaügyi osztály ad pontos tájékoztatást az DNK-ba indulóknak. Ebből sok félreértés ered. Kezdve a szakmai továbbtanulás kérdéseitől a keresetek várható alakulásáig. A nem megfelelő előkészítés és kiválogatás számtalan problémát okoz. A lipcsei könyvkötögépgyár 192 magyar fiatalja közül eddig 23 tért haza, egyharmada fegyelmivel. A fegyelmi bízottságok igyekeznek hivatásuk magaslatán állni, s megakadályozni, hogy munkakerülők, bajkeverők rontsák a légkört. Nyilvánvaló tehát, hogy az itthoni felkészítés a hároméves külföldi munkavállalásra, rendkívül fontos. S nemcsak a szervező és lebonyolító tanácsok dolga, hanem legalább annyira a KISZ-szervezeteké. Azt természetesnek kell venni, hogy a tisztes keresetért az NDKban — akárcsak itthon — nagyon becsületesen meg kell dolgozni. Az a fiatal, akiben olyan reményeket keltenek, hogy az NDK-ban az itthoninak négy-ötszörösét keresi majd meg, nagyot csalódik. A betanított munkások sehol a világon nem keresnek vagyonokat, márpedig mi igen sok szakma nélküli fiatalt indítunk útnak az NDK-ba. Szükség volna alapos politikai tájékoztatásukra is még idehaza. Sok meglepetéstől mentené meg a kint dolgozó fiatalokat, s hamarabb felkeltené bennük a szocialista internacionalizmus érzését, ha már kiutazásuk előtt alaposan megismernék és meg is értenék Németország, a németség történelmi múltját, a szocialista német állam, az NDK — mely most készül megünnepelni fennállásának huszadik évfordulóját — megalakulásának körülményeit, s jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét. keiket, ha nem saját szervezetük? Ennek politikai oldala; hogy lépést tartsanak a napi eseményekkel, s közben megismerjék az első szocialista német államot. Szintén politikai, de kissé más irányú oldala: hasznosan, jól használják ki szabad idejüket. Ne sörözéssel, verekedéssel, huligánkodással — mert sajnos ez sem egészen ritka —, hanem kulturált szórakozással, tanulással, országjárással. A kinti KISZ-szervezetek igen nagy felelősséggel, s nem is rosszul dolgoznak. De mintha túl sok lenne az a feladat, amit rájuk bíztak. Illetve ftmét csak az itthoni előkészítés hiányosságai ütnek vissza odakint. Kevés például a mozgalmi gyakorlattal rendelkező KISZ-vezetőjük. Az NDKban új arcok, új nevek tűntek fel, s mint már szó volt róla, az itthoni KlSZ-vezetők közül csak kevés vállal megbízást. Még azok sem, akiket a KISZ-bizottságok erre felkészítettek. A Szabad Német Ifjúság, az FDJ szervezeteivel sem a legjobb a kapcsolat. A felsőbb szervekkel még igen (a pártszervekkel ls), de az üzemekben jobbára csak formális az együttműködés. Mindkét fél a másiktól várja a kezdeményező lépéseket. Sajnos, ez sem csak lipcsei tapasztalat, hasonlóképpen nyilatkoztak azok a magyar fiatalok is, akik Drezdában és Halléban dolgoznak. Mindössze másfél éve jelentek meg az NDK-ban a magyar fiatalok, szakmunkások és szakma nélküliek, segítségként a két állam egyezménye alapján. De ottlétük számukra is felbecsülhetetlen haszon: megismernek egy baráti országot, megismerik annak városait, gyárait, megtanulhatnak egy olyan nyelvet, mellyel szinte egész Európában boldogulni lehet. Egy életre szóló tapasztalatok, élmények birtokába jutnak. működő Ha ezt mind szembe állítszerepe juk azokkal a nehézségekkel, melyek még kétségtelenül fennállnak, a következtetés egyértelmű: így is megéri. Húsz-huszonöt éves fiatalemberekről van szó, akik könnyen és szívesen túlteszik magukat az előforduló apróbb kellemetlenségeken. Nem kell őket félteni! Más kérdés és ez is természetes, hogy a kezdeti nehézségeket, azokat amelyeket emiitettem is, minél hamarabb le kell gyűrni. Jelenleg idehaza vannak, a Balatonon, az NDK-ban dolgozó KISZ-vezetők, bizonyára hasznos tapasztalatgyűjtésre ad alkalmat, amit elmondanak; innen Csongrád megyéből is .nemrég járt tanulmányúton egy tanácsi küldöttség; és az a megyei KISZ-delegáció, melynek tagja voltam, szintén jelentésben számol be a KISZ Központi Bizottságának a tapasztalatokról. Ősszel, amikor ismét több mint kétszáz Csongrád megyei és szegedi fiatal indul az NDK-ba, már minden bizonnyal mindama ismeret birtokéban lesznek, amely megkönnyítheti számukra a beilleszkedést, a helytállást. De én azért isten igazából az elsőket, az úttörőket irigylem. Azokat, akik legfeljebb két-három hetes itthoni építőtáborok után vállalkoztak arra. hogy elmenjenek egy bár testvéri, de mégis idegen országba dolgozni és tanulni, teljesebb emberré válni. Ennél szebb és igazibb romantikát nem is adhat az ifjúságnak ez a modern élet! Csongrád megyében igen nagy szerepet játszik a vöröshagyma-termesztés, hiszen évszázados hagyományai vannak a makói tájban. Évről évre vagonok ezrei indultak el. s vitték, viszik messzi földekre e jóízű árucikket. A nagyüzemi hagymatermesztésnek azonban akadnak problémái is. Tegnap Makón, a Korona szálló emeleti termében orgatója és Pósvári József, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője. A 150—200 főnyi résztvevő nagy érdeklődéssel figyelte a hozzászólásokat, előadásokat és a kibontakozó vitát. Annál inkább, hiszen lényeges, hogy a terület növelése nélkül, minél nagyobb terméseredményeket tudjanak betakarítani a termelőszövetkezetek, a mezőszágos hagymatermesztési és gazdasági üzemek. Üj hagyFehér Kálmán forgalmazási tanácskozást tartottak. A szegedi járás közös gazdaságaiból, főként a Tiszán-túli szövetkezetekből, ahol jelentős területeken termesztenek vöröshagymát, több szakember ellátogatott a hagymás városba. A megyei érdeklődőkön kívül Bács megyéből is sok szakembert, érdekeltet, vendégül láttak. A téma fontosságára való tekintettel a tanácskozás rendezői között megtaláljuk az MSZMP Csongrád megyei bizottságát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági és termelési főosztályát, a megyei tanácsot, az illetékes területi szövetséget, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetét. A tanácskozáson részt véli dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Dr. Paczuk István, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének megnyitója után a vitaindító előadást dr. Tompa Béla kandidátus, a MÉM termelésfejlesztési főosztálya, kertészeti osztályának vezetője tartotta. A felkért hozzászólók között neves szakemberek szerepeltek, így dr. Somos András akadémikus, Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezérigazmafajtákat, nagyobb gépesítést kértek a tanácskozás résztvevői a kutatóktól. Tízéves az autóbiztosítás Kerek számhoz érkezett a kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás: most lett 10 éves! Tíz év óta az autók száma tízszeresére, a motoroké a háromszorosára növekedett. Tíz év óta — az akkor „startoló" gépjárművezetők által okozott kármegtérítés — a 200 ezer forintról 40 millióra növekedett. Az idén már az esztendő első öt hónapjában például Budapesten gépjármű-szavatossági biztosítás alapján 30 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző esztendők azonos időszakában. Végre itt a nyár! Amint Wissy Károly, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa csütörtökön délután elmonszont a felmelegedés elérte a 24—28 fokot. Ez a kellemes nyári időjárás meteorológusaink szerint dotta, az elmúlt 24—48 óra egyelőre vendégünk marad, alatt egész Közép-Európa Szintén jót ígér a távolabbi időjárásában határozott ja- előrejelzés. Hétfőig a legalavulás következett be. Ha- csonyabb hajnali hőmérsékzánkban csütörtökön délelőtt, let 12—17 fok között, a legsőt már az azt megelőző éj- magasabb nappali hőmérsékszaka sem volt csapadék. A letek pedig 24—28 fok közölt legalacsonyabb hőmérséklet ^nek öt millimétert megéjszaka 7-14 fok között ala- hala-d°- -csaPadék az orszáS kult ki, kora délutánra viterületének várható. 30 százalékán Elveszett milliók Az Országos Kőolaj- és az oltással, helyreállítással, földcserével stb. kapcsolatos teendőket. A vizsgálatból kiderült, hogy a magyar olajbányászat történetében az egyik legnagyobb károkat okozó kitörésnél mintegy 35 millió tek földjén keletkezett kárt, forint értékű veszteség keaz elégett olaj mennyiségét, letkezett. Gázipari Tröszt szakemberei a napokban összegezték a 168-as kút kitörésekor előállott károkat. A vizsgálat során külön elemezték a környező termelőszövetkezeD moszkvai fő dokumentummal száma A Központi Bizottság fo- miségről és a nők helyzetélyóiratának júliusi száma ről szóló cikkek, szerkesztőségi kommentárral Az új gazdasági mechateljes terjedelmében közli a nizmus és a gazdasági-polikommunista és munkáspár- tilcai tevékenység új vonátok moszkvai nemzetközi ta- sait a szerzők a Duna Cinácskozásának fő dokumen- pőgyár, a Corvin Áruház és tumát. a főváros XXI. kerületének Kulcsár Kálmán és Far- életében vizsgálják, kas János írásukban a po- A folyóirat hasábjain lelitika és a tudomány kap- folyt féléves vita után közcsolatáról szólva megálla- Rk Harsányi Iván vitazáró pítják, hogy mindkét kate- cikkét az elmélet és a gyagória önálló képződmény, korlat kapcsolatáról. A pártsajátos vonásokkal rendel- oktatás fejlesztésének fontos kezik. Mindazonáltal kiala- szemléleti és módszertani kulóban van a politikai tu- tapasztalatai hosszai időre domár.y, más szóval a poli- megtermékenyíthetik a protika tudománya. Propagan- pagandamunkát. disták számára hasznos is- Folytatódik a szocialista mereteket ad Háy László képzőművészet haladó hacikke a tőkés monopóliumok gyományairól indult cikkfejlődésének újabb vonásai- sorozat: a júliusi számban ről. az első világháborút megSokoldalúan foglalkozik a előzö „nyolcak" jelentőségét Pártélet a termelőszövetkeze- méltatja a szerző, tek életével. Az évtizedes Megyénk ismét két írással fejlődést értékelő írás (szer- jelentkezik: Nagyvári László, zője Pataki László megyei a Szegedi Kenderfonó pártPB-titkár), a vállalatszerű vezetőségi tagja beszámol a gazdálkodás és a szövetkeze- munkaidő-csökkentésről szóti demokrácia kölcsönhatását ló közvéleménykutatás eredelemző cikk (dr. K. Nagy ményeiről. Szabó Lajos, a Sándor). a mezőgazdasági szegedi járási PB osztályüzemek kiegészítő tevékeny- vezetője összegezi a járás ségét elemző tanulmány pártszervezeteiben lezajlóit (Mihók Sándor írása) mellé politikai számvetések főbb csatlakoznak az agrárértei- gondolatait. H^gf janicsárok (39.) Amikor újra fény árasztotta el a szobát, szó nélkül és gonddal fésülködött a talpig érő tükör előtt. Se harag, se öröm a szemében. Parasztokat láttam községi adóhivatalból ilyen beletörődéssel kilépni, miközben belső zsebükbe gyűrték az adókönyvet. .Se harag, se öröm. Inkább valami olyan, hogy ez is megvolt. Sietve, félve kaptam magam rendbe. Ha netalán Gabi jönne. Egyébként végig izgatott, hogy Gabi bármely pillanatban jöhet. A tolvaj félelme nem hagyott pihenni, ö meg bántóan unott, s kicsit megvető volt. A tekintetéből láttam, mert többet törődött azzal, hogy a szék pontosan a helyén álljon, hogy a díszpárnácska pontosan betöltse a kerevet sarkát, hogy a vázában arányosan elosztva üljenek a virágok. Azt se tudtam, melyik lábamra álljak. Szerettem volna elfutni. Mondtam is. De illik Ilyenkor beszélni vagy kérdezni? Még csókkal búcsúztunk, s kicsit megöleltük egymást, de már nem kérdezte, mikor jövök ismét. A magam részéről biztos voltam benne, hogy egyhamar nem. Kerékpárt vásároltam, és körülkocsikáztam a Balatont. Minden éjjel más boglyában, más eresz alatt vertem fel tanyámat, és úgy szöktem a lány emlékétől, mint a valódi tolvaj. Ha szembe széllel tapostam a pedált, a kormány szorításában az ő karja fogásét éreztem. Ha ültem, vagy ha ettem, agyam rejtett vetítőgéDe el kezdte forgatni az ötven-hatvan perces filmet az előszoba bezárásától a fésülködésig. És ha valami elhagyott, néptelen vendéglő udvarán ebédelve déli híreket mondott a rádió, erőltettem magam, hogy nem érdekel. Nem érdekelnek a hírek, az események. Csinálják, ahogy akarják, nekem úgy sincs hozzá semmi közöm. Azt tartottam, ez nem az én dolgom. Hogy nevetséges vagyok ezekkel a világmegváltó gondolatokkal. Hogy ez az egér nagyképűsége, amikor távol a bajszos ellenség. „Hol az a macska, hadd eszem meg!" És kacagtam is magamban. Csak akkor nem. amikor szeptember elsejével visszaérve a munkahelyemre, azt látom, hogy az éveken át gyűjtött kacatjaim halomra vannak hányva a padlás feljárójában. Berontottam az igazgatóhoz. Szerencsém, hogy nem kapom ott. mert csak magamnak csinálok bajt, ha megragadom a nyakkendőjét. A pedellus meg azt mondta, hogy parancsra tette ki, mert a szertáramat átalakították vendégszobának. Geológusok turkálták a határt nyáron. Hely kellett nekik. Az igazgató úgy bökött a múzeumi tárgyakra, hogy tüzelje fel őket, Sebi bácsi. De Sebi bácsiban volt annyi becsület, hogy csak a fából való tárgyakat tüzelte fel. A köcsögöket, vas nyakörveket, béklyókat és lakatokat a MÉH-nek szánta. A régi zsíros, pecsétes, nemesi okleveleket félretette, hogy majd a télen jók lesznek gyújtósnak. Az igazgató Pesten értekezett a megváltozott helyzet követelményeiről. Dúltam, fúltam magamban, ha módom lett volna, messzire futottam volna. Hová futhassak? Szegedre? Százszorosan nem. Dodival paroláztunk, de most ő nem nagyon tolakodott hozzám. Nem ért rá. Minden szabad percében a politikai eseményeket kommentálta a tanáriban. Ha csak egy hallgatója akadt, okosan citálta a kijegyzetelt anyagot a Pártélet-bőL Dallamos, zengő hangon olvasta a függönyös funkcionárius autók, a tüskésdróttal elkerített balatoni nyaralók ügyét, a kiváltságosok boltjait és iskoláit. Fullákolt a gyönyörűségtől. Íme, az osztály nélküli társadalom készülődése az osztályon felüliségre, drága kartársaim! És a kollégák kacarásztak, kuncogtak. Én nem tudtam örülni. Mért kell ennek így lenni? De nem is replikázhattam velük. Hogy állhatnék elébük, hogy hazugság az egész? A Pártélet-ből idéz, az Irodalmi Üjság-ból, a Művelt Nép-bői. Érveket, tényeket olvas. S szerzókül nagy tekintélyű neveket. Milyen érveim lehetnek nekein? Hogy nem igaz? Semmi? A tanítás döcögött, már úgy szeptember végétől kezdve. Amikor Dódi izgalmasat olvasott valamelyik pesti újságból, a tanárok be sem mentek az órákra. Én bementem. Nekem menekülés volt, mert nem kellett hallanom a dörömbölő vádakat. A gyerekek nem figyeltek rám. Tüntetően mással foglalkoztak, és ha szóltam, hogy figyeljenek, kacarásztak. Október első hetében egy gyereket megdorgáltam. Kihívóan zörömbőlt a táskájával. Leverte a tolltartóját, aztán a könyveit dobálta a fiókban. Én, megmondom, nem voltam valami türelmes. Eleinte csak mérgesen néztem rá, hogy legyen elég a pimaszságból. De ő továbbra ia okoskodott. Éppen Rákóczi kurucait tárgyaltuk a negyedik osztályban. Csendes, ez volt a neve, el kezdte tépdesni füzetéből a lapokat. Az osztály röhögött. Elébe álltam. — Fiam, úgy látom, elment az eszed. Szépen menj haza utána. — Épp azt is akartam. Nem vagyok hajlandó ávós tanárokat hallgatni a szabadságharcról! — Micsoda? Az osztály zúgott. Többnyire helyeslően nyerítettek. Felugráltak és kiabáltak. Éljen Csendes! Éljen az igazmondás! Le az ávóval! — Meg vagytok őrülve? — Felálltam a katedrára. — Aki akar, menjen el! Kilencen ottmaradtak. Nem tudtam magamhoz témi. Hányingerem volt. Alig láttam, míg a tizenhét gyerek nagy zajjal és csapkodással kivonult a teremből. Percekbe tellett, mire odaszorítottam magam, hogy felvegyem előadásom fonalát. Mégsem tudtam folytatni. — Mi volt ez? (Folytatjuk)