Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Kinek van igaza? | őszre „prolongált" néprajzi filmszemle — Majd megmutatom én magának, hogy az én gyerekemet nem fogja zavarás zni. — Azt mutassa meg inkább, hogy tud parancsolni neki. Éktelen veszekedés zavarta meg az udvar délelőtti csendjét. Közben több olyan fenyegetés is elhangzott, amelyben a mumus 'vagy a rendőrség vagy az újságíró volt. A Bécsi körút 8—16. számú háztömb Bartók Béla tér méretű közterületét az állami és szövetkezeti lakóházak építésekor, három éve mintegy félmillió forint költséggel aszfaltoztatta, a házak szegélyében füvesittette. virággal ültettette be a tanács. Padokat is. lámpaoszlopokat ls állíttattak, gyöngykaviccsal felszórt labdázó teret hagytak, másutt hintákat, egyéb játszószereket helyeztek el. Tavaly és tavalyelőtt — miután az építővállalat egyéves garanciája lejárt — gazdátlan volt a nagy pénzen rendezett terület. A fiatal fák. virágok kiszáradtak, a gyep kikopott, csak a szemét és a por lett egyre több. Az idén tavasszal a házak lakói közül többen ásót. kapát fogtak, virágokat ültettek. füvesítettek, rendszeresen locsolták a beültetett részeket. A kerületi tanács megköszönte a munkát s most már üzemi kezelésbe adta a terület gondozását. Nyilván nem kis összeget szánt erre. De úgy látszik, nem lehet igazságot tenni. Mintegy 250 lakás használójának, tehát hozzávetőleg ezer embernek érdeke, hogy rend, tsiztaság. egy tenyérnyi üde zöld szegély legyen a házak körül. Érdek az is, hogy a sok virgonc gyereknek legyen hol játszani. Szerencsére, ebben a háztömbben erre is van lehetőség. Néhány megfontolatlan szülő azonban a randalírozó gyerekek alá adja a lovat a munkájukat jól végző udvargondozókkal szemben. Az egyik házfelügyelő még tetlegességgel is ijesztgette a munkát irányító dolgozót. Pedig éppen a felnőttek összefogására van szükség, hogy szép, rendezett környezet alakuljon ki a remek épületek között. K. J. Bű nszövetség ben Elkészült a vádirat Véber Ferenc és társai bűnügyében Hosszabb Időn át folyt a rendőrségi vizsgálat Véber Ferenc, a Szegedi Vasés Fémipari Ktsz volt elnöke és nyolc társa ellen a társadalmi tulajdon elleni vétségek miatt. A Szeged városi és járási ügyészség már el is készítette a vádiratot, amely szerint a letartóztatásban levő Véber Ferenc társadalmi tulajdon elleni csalás, üzletszerűen és bűnszövetségben jelentős értékű áruval elkövetett üzérkedés, valamint vesztegetés vádjával kerül majd a bíróság elé. Letartóztatásban várja bíróság elé állítását Daoda János 39 éves, Szeged, Oskola utca 06/A. C. lépcsőházi lakos, a Vasés Fémipari Ktsz volt művezetője- Szabadlábon pedig Halász Ferenc 28 éves, Szeged, Tábor utca 1/b, a ktsz volt kooperátora is, üzletszerűen és bűnszövetségben jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés, Illetve vesztegetésben való bűnrészesség miatt. Véber hatáskörébe tartozott az újítások elbírálása ls a vasipari ktsz-néL 1965ben a gépexport irodától megrendelést kapott a ktsz úgynevezett szerelvényes pódium gyártására. Ezzel kapcsolatban Botka István újítást nyújtott be. Közreműködési díjként Véber Ferenc és Tarján Károly, a vasipari ktsz kereskedelmi osztályvezetője, az újítási díj 40—40 százalékát kapták a megvalósítási szerződés szerint. Csaltak is hozzá, amelyre úgy nyílt lehetőség, hogy az újítási és közreműködési díjat Tarján és Véber a valóságos időnél egy évnél hosszabb időszakra számoltatta el, s a tényleges darabszámnál ezernél többet csaptak a végösszeghez. Az újítót és a közreműködőket valójában 182 ezer 848 forint illette volna meg, ehelyett Véberék „arányosan" 331 ezer 428 forintot számoltak el és vettek fel. A különbözet a ktsz kára, amely ma sem térült meg. Tarján baráti kapcsolatban volt Kocsis Vilmossal, a Vasipari Ktsz bér- éa munkaügyi előadójával, aki felelősséggel tartozott az újításért esedékes kifizetésekért. A végösszeget ezért nem ellenőrizte, de elmulasztotta az ellenőrzést a ktsz főkönyvelője, Veres Mihály 37 éves, Bordány dűlő, 204. szám alatti lakos is. Tarjánnal ő is baráti viszonyban volt. Véber Ferenc tárgyalt és megrendelést kapott a FERUNION Műszaki Külkereskedelmi Vállalattól csigafúró tartódobozok gyártására, amelyet korábban a Szegedi Finommechanikai Vállalatnál készítettek. A külkereskedelemtől kapott mintapéldányt, amelyről elkészíthették volna a rajzokat. A megrendelésről nem tudott más, csak Véber. Ezért megkérte" Tarjánt, hogy a FERUNION-tól kapott megrendelés realizálására adjon be újítást, s majd ő elbírálja. Az újításért pénzt viszont majd adja neki át. Erre a cselre azért volt szükség, mert Véber újításainak elfogadásához az OKISZ jóváhagyása kellett volna. Mi sem „természetesebb", Véber tervezési és újítási díjként Tarján révén 15 ezer 035 forintot vett fel a ktsz pénztárából. Kiderült közben, hogy a terméket veszteségesen állította elő a ktsz, s már ezért sem lett volna szabad újítási díjat felvenni. Tarján a többlet költségeket Véber utasítására más munkaszámra íratta át több alkalommal is. Az utókalkuláció meghamisítása révén a csalással és a veszteséges gyártással Véber és Tarján 263 ezer forint kárt okozott a ktsz-nek. A főkönyvelő ezt a durva manipulációt sem vette észre, sőt amikor a rendőrségi vizsgálat már megkezdődött, a könyvszakértő rendelkezésére nem a valódi, hanem a fiktív, a meghamisított utókalkulációs okmányokat bocsátotta rendelkezésre. Ezzel a büntetőeljárás sikerének meghiúsításához nyújtott segítséget. Más alkalommal a ktszen kívülálló újítóknak számoltak el többet a megengedettnél. Nem a népgazdasági eredményt vették alapul, s ezért 206 ezer forint helyett 310 ezret számoltak el. Az újszegedi Haladás Tsz-től vasszerkezeti munkákra kapott megrendelést a ktsz. Véber és Domaházi Antal nyugdíjas mérnök, a Haladás Tsz műszaki ellenőre megállapodtak, hogy a megrendelésnek majd a ktsz dolgozói mellékmunkában tesznek eleget. Daoda János, a ktsz volt művezetője kötött szerződést, s vállalta Véberrel együtt a munka „irányítását". Jogtalan haszonként 1—1 ezer forintot tettek ezért zsebre. Más alkalommal is ugyanott dolgoztattak a ktsz tagjaival, de azokat is becsapták. A nekik dolgozó ktsz-tagok a bérjegyzéket soha nem látták, csak „suba" alatt kapták kézhez a pénzt, Daoda 1984 júliusa és 1967 decembere között 372 ezer 194 forintot vett fel a Haladás Tsz-től. Véber és Daoda ebből „leszakított" fejenként 80 ezret, 12 ezer forintot pedig három részletben átadtak Domaházi Antalnak. Más ilyen magánvállalkozásuk is volt. Véber és Daoda, valamint Halász Ferenc, a ktsz volt kooperátora. elvállalták mellékfoglalkozásként. hogy hat elárusító pavilont gyártanak a Szeged és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek. Munkabérként 210 ezer forintot vettek fel, amelyből jogtalan nyereségként Véber 30, Daoda és Halász fejenként 22 ezer forintot tettek zsebre. Az újszentivánl Magyar—Csehszlovák Tsz-ben lakatosipari részleg működik, amelynek Szűcs Lajos Szőreg, Petőfi utca 116. szám alatti lakos volt a vezetője. Vébernél bérmunka után érdeklődött, aki röviddel ezután tárgyalt Balla Pállal, a tsz elnökével. Véber félreérthetetlenül megértette vele, hogy a bérmunkáért „másodállást" vár a maga számára a tsznél. Balla Pál ezt a szabálytalanságot elfogadtatta a tsz vezetőségével is. Véber Ferenc semmi munkát nem végzett a tsz-ben, mégis 16 ezer 860 forintot vett fel onnan. A Véber-féle ügynek több mellékmotívuma van még. Vádlottként szerepel a szabadlábon levő Tarján Károly, Veres Mihály, Kocsis Vilmos, Domaházi Antal, Balla Pál és Szűcs Lajos — kinek-kinek a bűncselekmény minősítése szerint — társtettességben elkövetett társadalmi tulajdon elleni csalás, hanyag kezelés, bűnpártolás, hűtlen kezelés, folytatólagosan elkövetett vesztegetés, Illetve az abban való bűnsegéd! bűnrészesség miatt. A szegedi járásbíróság a tárgyalás megkezdését szeptemberre tűzte kl. L. F. Balázs Béla írta: „Almod- reális „álom", arra élő pél- címmel, amelyre Döbrenetl forradalmasítóbb hatalom az álmodásnál". Az idézett sorok 23 esztendeje íródtak — a' Dél— a Magyar Tudományos Akadémia titkára —, illetve, az Akadémia — örömében, tíz napon belül John Hasonló Iróniája a sorsnak, hogy az első magyar gos-filmfelvétel nem való- népmesegyűjteményt is sítható meg — legalább Bécsben adták ki németül — ni kell, álmodni — volt Le- daként választ „édestestvénin egyik legnépszerűbb re", a szabadtéri játékok izmondása, és az ő álmodó mosodó, virágzó sikere adnépe nyerte meg a világhá- hatja." borút. Minden idők legreáli- Bartók Béla már 1936-ban Bowringot tagjai közé vásabb politikusa álmok után felvetette; „Arra szeretném lasztotta. indult. Nemzedékek vágyál- a gyűjtők figyelmét felmaiban érlelődött minden hívni, hogy — ha már han társadalmi átalakulás. Ne tessék mosolyogni. Nincsen fényképfelvételek készülje- érdemeivel, hibáival a nagy nek a közlőkről, játék- és népmesekutató, J. Grimm is táncjelenetekről... ez is kö- foglalkozott, zelebb juttatja gyűjtemémagyarország közölte őket nyünket a való élethez"... —, de ma is tűzként éget- Fenti írása, amely a magyar mezés hajnalán ismét egy nek. miként megjelenésük zenekutatás egyik alapköve, külföldi jelentkezett, Illions idején. Szerencsére, amiért így elsők között buzdít a íródtak — a Szegedi Szabad- néprajzi filmezésre is. téri Játékokért — már nem A magyar néprajzi fiiérvényesek. De perzselnek mezés múltját tekintve ködő masináival bejárta az szavai a Néprajzi Filmszem- egyébként ma már néprajzi ország minden faluját. Viszíe ügyében! filmgyárunk is lehetne, ha szatérve Amerikába, az itt Akácz László filmszemlét arra gondolok, hogy az el- felvett magyar-néptáncokat ébresztő cikke s Laczó Ka- ső néprajzi rövidfilm 1927- könyvalakban is megjelentalin válasza késztet arra, ^n készült, akár az első tette „Dans of the Hungahogy néhány sorban vála- szociográfiai film: Eizenstein rians" címmel. (New York, szoljak, vagy ha úgy tetszik, .>Régi és új" c. műremeke. 1939.) a vitát folytassam. "ézve a engedjék Ennyl elhalasztott JeheAkácz reálisan látja, s meg, hogy eleink néhány tőség után, most ne engedmutatja be a helyzetet, naky bűnét is elsorjázzam a jük ki kezflnkből az elsőséazon túllépve már, hogy a "jóst dolgozók okulásául. Az get, Ezek után aiigha filmszemle kell és szükséges, első magyar népdalgyűjteDe talán az a legcifrább, hogy a magyar néprajzi fii— (USA) állam lakójának, Elisabeth Rearick-nek személyében, aki kitűnően műbizonyítani, hogy kell miért geden a II. Néprajzi Filmszemlét, 1969-ben. Moldován Domokos Válaszol az illetékes Zsúfolt parkolóhely A Párizsi körúti parkoló- tapasztalták, hogy a Párizsi helyről volt szó július 10-1 körúton az említett helyen Gyorsposta-rovatunkban. A minden felügyelet nélkül. Csiszár Géza olvasónknak nagy területet elfoglalva sok adott hivatalos válaszhoz jármű parkol, és ezek gyaknéhány megjegyzést is hoz- ran a parkot is rongálják, záfűztünk: szedhet-e pénzt mégis kezdeményezték a fia Szolgáltató Üzem, mielőtt zető szolgálatot. A fizető erre engedélyt kapna a ta- szolgálat nem gátolja a nácstól, és megfelel-e ez a szolgálatos gépkocsik bizparkolóheiy a KPM által tonságos parkolását, sőt a előírt minőségnek? A levél- szolgálat emberei a járműnek arra a kérdésére, amely veket igyekeznek úgy elhea zsúfolt parkolóhelyen el- lyezni, hogy az orvosi ügyehelyezkedni nem tudó gép- let autói zavartalanul vákocsikra vonatkozott, most rakozhassanak. Ezen a terümegkaptuk a választ a vá- leten fizető szolgálat csak rosi tanács Szolgáltató Uze- hétköznap reggel 6—14 óra métől. között van, tehát a levélBabinszki László üzemve- író által említett időben — zető arra hivatkozik, hogy ünnepnapon és éjszaka — az év elején, bár a II. ke- nem a fizető szolgálat miatt rületi tanács vb építési és képtelen beállni a parkolóközlekedési osztálya kérte helyre. A Szolgáltató ' Üzem a Párizsi körúton a rendőr- válaszlevele arra hivatkoség és az orvosi rendelő kö- zik, hogy a fizető szolgálatot zelében egy járműmegőrző kísérletként vezették be, és hely létesítését, még nem a szükséges engedély kiadátudták annak létrehozását sát a hatóságtól akkor kévállalni. Később, mivel azt rik, ha a próba beválik. es uasutépífö Ica toriak Európában — de talán a vl- mény 1830-ban Londonban szükséges megrendezni Szelágon is — egyedülálló kez- előbb látott napvilágot — a deményezés volt a tavaly kitűnő John Bowring szerSzegeden megrendezett Or- keszteseben —, mint itthon szágos Néprajzi Filmszemle. „Poetry of the Magyars" A vetítéssorozat magasabb ^^sm^HB^H^^BMm rangra emeléséért kitűnő javaslatot tesz cikkében, Illetve tett már a tél folyamán is, amikor azt javasolta, hogy egy évről évre megjelenő kiadvány tegye nyomtatásban is maradandóvá a lepörgetett tekercsek forgatókönyveit. Ez a gyűjtemény évek alatt egyedülálló könyvsorozattá válhatna mind a néprajzi szakemberek, mind a néprajzbarátok, a nagyközönség részére. „Jó gondolatnak" tartotta a hozzám intézett válaszlevelében a Szegedi Városi Tanács illetékes osztálya ls e fenti könyvtervezetet, s gondolom, hogy az őszre tervezett filmszemle egyik legnagyobb könyvslágere a fenti kiadványtervezet — már való formája — lenne. Ha az első kötetet még nem is nyomdai úton állítanák elő, hanem csak egy szegedi rotaüzemben nyomnák, még akkor is egy igen szép, fényképekkel illusztrált kötetet lehetne rövid időn belül ezzel a módszerrel elkészíteni. Az ilyen és ehhez hasonló „jó gondolatok" megvalósítása — aránylag kevés pénzből — emelné a* Filmszemle rangját, hírét, nevét Ügy, ahogy Miskolc a rövidfilm-szemléjéről, Pécs a játékfilm-szemléjéről, Szeged a Néprajzi Filmszemléjéről lehetne híres, s vívhatná ki a néprajztudomány „filmes fellegvára" nevet. Hogy ez mennyire nem irA néphadsereg út- és vasútépítő műszaki katonái évek óta igen megbízhatóan, kiegyensúlyozottan teljesítik feladataikat Az általuk végzett munka értéke már százmilliókban mérhető. Ebben az évben is kora tavasztól kezdve kitelepültek a tervezett munkahelyekre és folytatják a fontos közutak építését, 11vasúti létesítmények korszerűsítési munkálatait Az út- és vasútépítő csapatok katonáinak átlagos teljesítménye a legutóbbi hónapok összesített adatai szerint 102,9 százalék. A parancsnokok és törzsek egyre javuló Irányító és szervező munkáját tanúsítja, hogy az út- és vasútépítő egységek, alegységek t , * , , . évről évre Jobban együttIetve felújítását, valamint a működnek a polgári vállavasúti pályatestek és más latokkal. "Szegeri szobrai Izsó Miklós (1831—1875) (7.) Az egykori rimaszombati kőfaragólegény szegedi szobra a Dóm téri panteonban látható. Stróbl Alajos sárga márványszobra, mészkőtalapzaton, falifülkében elhelyezve áll. Izsó Miklóst nemcsak akadémikus ihletésű nortréja idézi Szegeden: az 6 munkája után készítette el Huszár Adolf Dugonics András szegedi emlékmüvét is. SZOMBAT, 1969. JÚLIUS 26. DÉLMAGYARQRSZÁG 5 j