Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Á hévíz hasznosítása a mezőgazdaságban A raktárfejlesztési, technológiai és üzemszervezési szövetkezeti iroda a SZÖVOSZ megbízásából tanulmányt készített a geothermikus hőenergia egész éves komplex hasznosítására a mezőgazdaság termelő ágazataiban. Hazánkban ugyanis a hévizek energiáját általában csak idényjelleggel. október és március között használják, az év többi részében az értékes víz elfolyik, a berendezések munka nélkül állnak. A tanulmány egyik része általánosságban elemzi a hévizek hasznosításának különböző módjait, s így alkalmas arra, hogy a melegvíz-forrással rendelkező mezőgazdasági üzemek kiválaszthassák a részükre legmegfelelőbb megoldást. Ezenkívül részletes, konkrét tervet ad Tura és Táska községek hévízíkútjainak gazdaságos hasznosítására., A terv Tura 05 fokos mel/g vizét 50—60 Vagonos hűtőház. továbbá szeszfőzde, gépesített állattenyésztő üzem, növényházak üzemeltetésére, s végül haltermelésre tartja a leggazdaságosabbnak. A javasolt létesítmények költsége mintegy 34 millió forint — ez évi 21,7 millió forint termelési értéket hozhat — s az őszszeg 5 esztendő alatt megtérül, A táskái hévízkút 72— 74 fokos termálvizének felhasználására hasonló létesítményeket ajánlanak 8 esztendős megtérülésre. A terveket — amelyeket a SZÖVOSZ azért állított öszsze. hogy elősegítse a termelőszövetkezetek egymás közötti, vagy tsz-ek és fogyasztási szövetkezetek, MÉK-ek közös vállalkozását — pénteken a SZÖVOSZ székházában ünnepélyesen edták át a két község termelőszövetkezetének, (MTI)' Üdébb a levegő, frissebb az ember A szegedi szökőkutak és ivókutak Festő vásznára kívánkozó kép: a tajtékos vízben barna gyerektestek merítőznek. Július van, harmincegynéhány fok, árnyékban is forr a levegő. Ilyenkor fürdeni kell. Csupán az a vicc, hogy ez a füzdőzés ezúttal nem a villogó Tisza-parti vizet fröccsenti a Nap felé, hanem a Honvéd téri díszmedencéét. Kicsit furcsa, de a környékbeli szülők, úgy látszik, már megszokták, mert nem harsan egyetlen hívó vagy korholó kiáltás sem. S ugyanez — mesélik a kerület építési osztályán — nap mint nap megtörténik a Szent György téren is. Mikor pedig a kellően bepiszkított, szeméttel telehajigált vizet nem tudják szívni a motorok. leégnek és nem működik a szökőkút, türelmetlen levelek sürgetik javításukat. Hadjárat a por ellen Ha elromlik a kút, hamarosan megérzi a környék. A szökőkút és a díszmedence ugyanis nemcsak a látványosságért van. A zöldövezetek mellett csak rájuk számíthatunk a por elleni harcban, mert megkötik azt, frissítik a levegőt. Ezért kedvelt pihenőhely Szeged legnagyobb szökőkútjának környezete, ahol néhány perc alatt is felfrissül az ember. A szennyeződés nagy ellensége a kutaknak, különösen azóta, hogy a város szökőkútjainak zömét cirkulációs rendszerűvé alakították át. Olyanná tehát, amelyből nem folyik el azonnal a kilövelt víz, hanem zárt rendszerben mozog. újra és úira visszatér. Ezzel a változtatással az átalakított szökőkutak költségéből évente háromszázezer forint térül vissza. A Széchenvi tér patinás, szép szökőkútját tavaly alakították át cirkulációs rendszerűvé, s addig évente százezer forint vízdíjat fizettek, hiszen 150—180 köbméter vizet fogyasztott naponta. Ez a vízmennyiség most három-négy napig kering a szökőkút bonyolult csőrendszerében, enynyi ideig elég. A nyári hónapokban ugyanis hetente kétszer mossák a medencéket, ennyiszer engedik le a vizet. A város legnagyobb, szintén ilyen rendszerű szökőkútjának, a múzeum előttinek háromszáz köbméter fér el csöveiben. Még elgondolni is rossz, mennyibe kerülne, ha naponta telítődne új vízzel. Különösen akkor, amikor a város amúgy is szomjazik. Vízgomba és borosüveg Ezeknek a cirkulációs rendszerű szökökutaknak nemcsak a szemét nagy ellensége. A napokban a Dugonics téren különös baleset történt: éjjel valamely vidám társaság kiráncigálta a vízleeresztő dugóját, szárazon maradt a medence. Ezt pedig borosüveggel dobálták tele, volt mit takarítani. Persze, a szegény embert még az ág is húzza: éppen azt a kutat választották ki, amelyik a legtöbb vitára adta az okot. mert három szűk csövéből aligalig szökken fel a víz. Legutóbb — ideiglenesen — kissé átkozmetikázták. Amíg működött, a szegedi szökőkutak minden kedvelője láthatta azt a kis vízgombát, mely végre megtörte a medence egyhangúságát. A fontosabb kutakat és medencéket számítva, most Szegeden mintegy nyolcszáz négyzetméter terület a szökőkutaké. Ezek közül a legismertebbeket már mind átalakították cirkulációssá az utóbbi két évben, csak az újszegedi liget elején levó, a Korányi rakparti és a Honvéd téri maradt változatlanul. Az átalakítási tervek azonban már ezekre is készülnek. Így is hatalmas összegeket emészt fel a szökőkutak rendbetartása, nagyjából heti tízezer forintot. Kevés az ivókút Amíg szökőkutakban a szegedi ember szerint nincs is nagy hiány, ilyen forró nyarakon sokan keveslik az ivókutakat. Ha jól utánaszámolunk, akkor sincs több hét-nyolcnál, s ezek közül csupán a Széchenyi téri az, amelyik esztétikailag megfelel a modern városkép követelményeinek. A legtöbb ivókútnak az a baja, hogy nincs felszerelve nyomásszabályzóval, s így, amikor városszerte kicsi a vízhasználat, akkor nagyon magas a sugara, amikor meg, késő délután sokan eresztik meg a csapot. alig-alig akar felbugyborékolni a szójakig a víz. Rossz a Bartók téri, a Honvéd téri is. Kárpótlásul: még a nyár elején megjavíttatta a tanács az újszegedi liget végében álló, békaformájú ivókutat. Mihelyt pedig lebontják a Lechner téren a felvonulási épületeket, oda is ivókút kerül. Ez sem olcsó mulatság: a modern vonalú Széchenyi téri nyolcvanezer forintba került. Ezért kellene óvnia őket mindannyiunknak. Szökőkutakat és ivókutakat, nyári napjaink frissítőit. Veress Miklós Elutaztak a bolgár vendégek Csaknem háromnapi szegedi, Csongrád megyei tartózkodás után tegnap elbúcsúzott a Bolgár Kommunista Párt Politikai Főiskolájának képviseletében itt járt delegáció. Előző napi makói és apátfalvi látogatásuk után a bolgár pártmunkások, a szófiai Politikai Főiskola tanárai és hallgatói tegnap délelőtt Szegeden, a megyei Megnyílt a Étterem A város rangjához méltó új étteremmel gazdagodott Szeged: tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt a Szeged Étterem. A megnyitón — amelyen részt vett dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is — dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese mondott megnyitót. A nevezetes és az elmúlt évben újjászületett Zsólérházban megnyílt Szeged Étterem tekintélyes befogadóképességű: az eredeti bolthajtások miatt is igen hangulatos nagyteremben 260 vendégnek teríthetnek. a fonott bútorokkal berendezett kerthelyiség 200 személyes. A legszebb talán a 150 személyes sörözó, amelynek egyedi bútorait, tölgyfa boxait, a Szegedi Felszabadulás Asztalos Ktsz készítette. A 100 személyes bár pedig az egyetlen Szegeden, amely — nonstop módon — reggel 9-t.ől hajnali 4-ig tart nyitva. esténként műsorral, hetenként egyszer pedig a budapesti Moulin Rouge mulató műsorát adják elő Szegeden. Az étteremben esténként ifi. Lakatos Géza zenekara szórakoztatja a vendégeket. A berendezés — a műkőpadlótól a falburkolapártbizottság székházát keresték fel, ahol fogadást rendeztek tiszteletükre. Baráti hangulatú eszmecsere alakult ki a pártszékház vb termében. Dr. Ágoston József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a vendégeket és tájékoztatta őket iparunk, mezőgazdaságunk helyzetéről, a nép életkörülményeiről és megyénk mozgalmi, politikai életéről. Végül a bolgár delegáció vezetője, Gancso Todorov elvtárs tolmácsolta a bolgár testvérpárt üdvözletét és köszönetet mondott a fogadtatásért. A fogadás után a bolgár vendégek hajókirándulást tettek a Tiszán. Délután a várossal ismerkedtek, majd a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítást tekintették meg. Ezután búcsút vettek Csongrád megyétől. Ezt látják a gyerekek E

redj csak fiam, hűsölj egy kicsit, nagy a meleg itt a műhelyben!" — Egy idős „szaki" mondta a fiatalembernek, aki hiába tiltakozott, hogy ő azért van itt, termelési gyakorlaton, hogy dolgozzon, csak küldték pihenni, „örülj, hogy neked nem kell annyit dolgozni!" — mondták a többiek is, akik mór kezdték a szemük sarkából méregetni a kis buzgót. A technikumi hallgató fiatalember meg nem egészen érti most már, az előírt üzemi gyakorlat második hetében, hogy miért is kötelezi őt arra az iskola, hogy csellengjen, láb alatt legyen az üzemben, vagy éppen „buzgó mócsingnak" nézzék, ha meg akar ismerkedni egy géppel, egy gyártási folyamattal. Jó szokás, hogy a legtöbb szülő igyekszik nyárra, a bőven mért szünetnek egy részére állást szerezni nagyobbacska gyerekeinek. Jól jön a családnak is, ha keres pár száz forintot a gyerek, s megveheti érte a ruhadarabot, a kerékpárt vagy könyveket, amit már szeretett volna, vagy éppen könnyebben vészelik majd át a tanévkezdés sok kiadással járó napjait. De benne munkál a szándékban az is, hogy tanulja meg a gyerek: munkával szerzi a pénzt apja, anyja, s bizonyára jobban megbecsüli maid a százasokat, ha nehezen szerzi meg ő maga is a forintokat. Nem csekély tehát a pedagógiai haszna is ezeknek a munkával töltött heteknek. A munkáltató — hiszen meggondolandó, milyen munkára lehet ezeket a „fehér kezű" gyerekeket befogni —, akkkor profitál a maga és valamennyiünk hasznára, ha előre megfontolja, mit bíz az alkalmi segítségre. Sok gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben kell a munkáskéz — az apróbb kéz is! — a nyári hónapokban, de ha megbízták a gyereket valamivel, azt végeztessék is el velük, munkájuk legyen pontosan megjelöli a számonkérés határozott. Ha nem így történik — szóljunk most csak az önmaguktól dolgozó és nem a szakiskola által küldött tanulókról —, akkor jobb, ha nem is veszik fel őket dolgozni. Jobb a munkáltatónak és jobb a gyerekeknek is. Nem véletlen, hogy szívesebben mennek a fiatalok KISZmunkatáborba, ahol a végzett munka örömét is keresik a kellemes táborélet mellett; bár minél több gyereket lehetne oda elvinni és minél többet vihetnénk külföldi, nemzetközi építőtáborokba is. Ez a szervezett munka öröm a fiataloknak és nem csekély haszon a népgazdaságnak. Mert ne higgyük, hogy a gyerekeket nem érdekli a munka! De érdekli őket bizony a környezet is, ahová kerülnek. Két iskoláslány azért nem akarta megkezdeni a munkát egy élelmiszer-feldolgozó vállalatnál, mert — „olyan rendetlenségben, összevisszaságban nem tudnánk eltölteni két hetet". Nem az érdekelte tehát őket. hogy könnyű munkát kapnak, hanem — hogy hol dolgoznak. Mint ahogy azt a gimnazista fiút sem riasztotta el a nehéz munka, aki holtfáradtan ért haza naponta a téglagyárból, s hiába kérlelték szülei, ne menjen, ha ilyen nehéz a téglahordás, ö meg akarta mutatni, hogy igenis hasznos ember. A „hűsölj csak fiam" munkafelfogás igen káros. Mert a tettrekész gyerek azt hallja és tapasztalja — nem is mindenütt, de az is romboló, ha jó néhány vállalatnál —, hogy sok felnőtt is csak aféle „hűsölgetéssel" dolgozgat. „Nem tapossák le egymás lábát, ahol a munkáért kell sorbanállni!" — mondta egy fiatalember, amolyan hosszú hajú farmernadrágos, pontosan az a típus, akit annyiszor megszólnak a felnőttek. Ha őt külsejéért állítjuk tükör elé, milyennek láthatja magát az a kollektíva, ahol ezt tapasztalta a fiú? Végig merjük-e gondolni pironkodás nélkül, hogy milyennek láthatjuk magunkat az ő szemük, véleményük tükrében? Hiszen ők most fedezik fel, hogy a munkahelyeken civakodások, „fúrások" vannak, és akad nem egy olyan ember, aki a „könyöklés" és helyezkedés miatt rá se ér — dolgozni. Hogy vannak felnőttek, akik csak nagyképűségből állíthatják, hogy dolgozó emberek. Nem is szólva arról, hogy sok munkahelyen goromba beszédnek és udvariatlanságnak már nem is nevezhető viselkedést tapasztalnak. V

ilágos, hogy nem mindenütt van így, ez sem, mint ahogy az is érthető, hogy maguk az emberek, akik között megfordulnak ezek a gyerekek, sokat tehetnek, hogy ne ezt tapasztalja, lássa az utánuk jövő munkásnemzedék. Még azt a feltételezést is megkockáztathatjuk, hogy sok helyen változtatnak magatartásukon miattuk, érezvén a kritizáló tekinteteket. Bár így lenne mindenütt! Amit most látnak, éreznek ezek a gyerekek, jót és rosszat — talán életre szóló tapasztalatuk lesz. Egy munkáséletre. Ha rossz az indulás, ha kedvezőtlen kép alakul ki bennük a munkáról, a munkahelyekről — elég erőfeszítésünkbe kerül majd a későbbiekben helyrehozni ezt a hibát! P. Szőke Mária tig — igen ízléses, szép, valóban rangos külsejű étterem született. Az étteremben emblémázott herendi készletekkel tálalnak, a sörözőben emblémázott korsók. hamutartók vannak. A szegedi jelleget az étterem falképei — amelyek paprikafűzést. tápéi lakodalmast és a szegedi papucsvásárt ábrázolják — is kiemelik. De mert az étterem jellegét elsősorban az ételek adják, a szegedi és alföldi konyha specialitásait is tálalják: a szegedi tarhonyáshúst és a „komaasszcmy kedvence" nevű ételkülönlegességet. A közönség örömére szolgál bizonyára, hogy ez a szép étterem — noha a berendezése elegáns, mindén kritikát kiáll — másodosztályú árakkal működik. Mint azt Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója és P^íer József, az új étterem vezetője elmondották: a bár vasárnapi megnyitója iránt máris nagy az érdeklődés. Ügy véljük, ez a későbbiekben is így lesz, mert nagyon kellett már ez a ..vendéglátó kombinát", amely — a Tisza Étterem és bár mellett — a város egyik reprezentatív szórakozóhelye. P. Sz. M. Ma kezdődnek az ifjúsági napok Déiután S órakor Indul a karneváli manót A Tanácsköztársaság fél évszázados juN-eumának jegyében megrendezendő III. Szegedi Ifjúsági Napok eseményei .ma, szombaton kezdődnek a városban. A hivatalos megnyitót deiutá n 5 órakor tartják a Széchenyi téren. Ezután a karneváli menet felvonulása következik, amely a Kossuth Lajos sugárúton, a Széchenyi torén és a Kárász utcán át faiad. A karnevál után a fiatalok megtekintik a szabadtéri Háry-elóadását. majd részt vesznek a Széchenyi téri utcabálon. Itt a Fortuna zenekar és a Radnóti gimnázium zenekara szolgáltatja a muzsikát. A találkozó második napján, vasárnap, az újszegedi szabadtéri színpadon vidám zenés műsort rendeznek délelőtt 10 és délután 2. valamint 5 órakor. Ezen Gálvölgyi János. Horváth Vilmos, Nagy Lívia, Hegedús Péter és Heller Tamás az Atlasz együttes kíséretével ad műsort. Hazaérkezett Berlinből dr. Biczó György Dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, mint a Testvérvárosok Világszövetsége végrehajtó bizottságának tagja a közelmúltban részt vett Berlinben a Világszövetség előkészítő ülésén. A két évenként esedékes, sorrendben most hatodszor megrendezésre kerülő konferencia az idén szeptemberben vagy októberben lesz Drezdában. A mostani tanácskozás az őszi, VI. konferencia előkészítő ülése volt. SZOMBAT, 1969. JÜLIUS 26. DÉLMAGYARORSZÁG 3