Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

aakétókkai Háromszázhatvan Elviség eiienVe gyerek sorsa és gyakorlatiasság Tegnap, csütörtökön dél­előtt az Állami Biztosító saj­tótájékoztatót tartott a jég­verés elleni védekezésről. Czakó Flórián, az OMFB jég­elhárító munkacsoportjának elnöke elmondta, hogy a jég­verés elleni védekezésre, megelőzésre hazánkban első­sorban Baranya megyében, Eiklós és Villány környékén van a legnagyobb szükség. Az előkészületek után — amennyiben megfelelő anya­gi támogatást kapnak — jö­vőre rakétákkal megkezdik a jégeső-elhárítási kísérleteket. (MTI) Sajátos dolog, hogy van­nak gyerekek, akiket szü­leiktől kell félteni. Nem kimondottan a gyerekgon­dozásra, nevelésre alkal­matlan emberekről van szó, hanem azokról, akik nem törődnek gyerekeikkel. Ha kategorizálni lehetne — márpedig az embereket ne­hezen lehet „beskatulyázni" — azt mondhatnánk: jól szituált, de magukat mo­dernnek tartó, függetlensé­güket, gondtalanságukat mindenek elé helyező em­berek, és másik oldalról: nehéz körülmények között élő nagycsaládok gyerekei­vel kell a gyermek és if­júságvédelmi felelősöknek legtöbbször foglalkozniuk." A városi gyermek és if­júságvédelmi főelőadónak, Szalka Lajosnak a dosszié­jában 360 gyerek neve sze­repel a veszélyeztetettek listáján. Közülük száznak a szülei alkoholisták! Rossz lakáskörülményeik miatt 44 iskolás szerepel itt, egész­ségügyi szempontból nem megfelelő környezetben él 35. Viszonylag elenyésző azoknak a gyerekeknek a száma, akik a család rossz anyagi lehetőségei miatt szorulnak támogatásra — mindössze 9 a 360-ból. A Dózsa általános iskolából 5 tanuló tartozik ebbe a kategóriába. Például: egy 8 gyerekes család három iskoláskorú gyereke, ahol a gyerekek fejlődése minden más szempontból jó irányú, de a nagy család a külön­ben is beteg édesapa ke­Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár A vas- és fémipar újdansá ffüi Az új gazdasági mechaniz­mus jótékonyan hatott a vas­és fémipar, a közszükségleti cikkeket készítő gyárakra. A XXIV. Szegedi Ipari Kiállí­táson és Vásáron is ezt bizo­nyítja a gazdag választék. Eltekintve az Orion és a Vi­deoton már jól ismert készü­lékeitől — a résztvevő orszá­gos és szegedi üzemek sok újdonságot, prototípust, min­tapéldányt mutattak be. A szomszédos hódmezővá­sárhelyi gyár. a Hódigép pa­vilonjában a „Hakaolval" kooperációban készülő fürge kerti traktorokat gyakran szemlélik a mezőgazdasági szakemberek. Ilyen kisgépek nagyon keresettek mind a hazai, mind a külföldi pia­con. A szegedi kábelgyár íz­lésesen díszített vitrinjeiben is újdonság az új technoló­giával előállított, az eddigi­eknél lágyabb, a követelmé­nyeknek jobban megfelelő vezetékcsaláddal találkoz­hatunk. A Szegedi Fémipari Vállalat pavilonját pedig nem annyira a szekemberek. mint inkább a háziasszonyok keresik szívesen, ahol a mo­sogatógép mintapéldánya látható. Sajnos a sorozat­gyártás még mindig késik, amint az üzem vezetői el­mondották. a jövőben sem várható kedvező fordulat, egyelőre komoly akadályok nehezítik a termelést. A szö­vetkezeti közös pavilonban egy automata — a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz által készített sikkötőgép hívja fel a figyelmet. E berendezés már a Budapesti Nemzetközi Vásár találmányi bemutató­jának is sztrája volt, a most kiállított változat az eredmé­nyes továbbfejlesztést bizo­nyítja. örvendetes, hogy a Fővá­rosi Gázkészülékgyártó Válla­lat mellett a Lampart Zo­máncipari Művek is Szeged­re hozta új gázkonvektorait. Mindkét gyár fűtőszerkezetei tetszetősek, s amint a pros­Dektusok. az ajánlások állít­ják. megbízhatók. jók. Ugyancsak elismerés illeti a Lampart kitűnő minőségű zománcozott edényeit, ház­tartási cikkeit, s az oly sok­szor hiánycikknek számító fürdőkádakat. A Metripond Hódmezővásárhelyi Mérleg­gyár termében több újdonsá­got is felfedezhetünk, így az optikai és digitális mérlege­ket. a gabona fajsúlyát meg­határozó berendezést. A VBKM Világítástechnikai Gyára meglepően szép csil­lárjait a lakásokba most be­rendezkedők nézik irigyked­ve. Milyen kár. hogy a sze­gedi üzletekben nem lehet vásárolni a Budapesten már kereskedelmi forgalomban is levő armatúrákból, csillárok­ból. íróasztal-lámpákból. Az említetteken kívül még sok vas és fémipari kiállítót le- az idén a hagyományos élel­hetne felsorolni, megdicsérni, miszeripari és textilipari pa­De erre nincs szükség, hiszen rádé mellett a vas- és fém­a vásárlátogatók maguk is ipar nagymértékben emelte meggyőződhetnek arról, hogy a kiállítás nívóját Somogyi Károlyné felvétele A Lampart Zominclpari Müvek ezúttal korszerű gáztűzhelyeket ls bemutatott, amelyek földgáztüzelésre, városi gázra egyaránt alkalmasak Mosószerek európai színvonalon Tegnap délelőtt a szegedi újságíróklubban Vad János, az Egyesült Vegyiművek ve­zérigazgatója sajtótájékozta­tón számolt be az ország egyik legnagyobb vegyiüze­mének eredményeiről, első szegedi kiállításáról. Amint az érdekes tájékoztatóból ki­derült. az Egyesült Vegyi­művek készíti hazánkban a mosószerek alapanyagát. Amint Vad János említette — az EVM által készített Ultra-..család" legújabb tag­jai már elérték az európai színvonalat. Az új Ultra Lux folyékony mosószer, az Ultra Dézi mosogatószer verseny­képességét bizonyítja, hogy külföldön is érdeklődnek iránta. Az EVM termékeinek felét Budapesten adják el. ez arra indítja az Egyesült Vegyimű­vek vezetőit, hogy fokozot­tabban foglalkozzanak a vi­déki piaccal, hiszen itt újabb vevőkre találhatnak. Az EVM az üzemek, nagyfo­gyasztók kérésére 50 kilós csomagolásban bizonyos ár­engedménnyel is árusíthatja az Ultra általános tisztító­szert. A Délmagyarország mun­katársának kérdésére Vad János közölte, hogy licensz vásárlással kívánják tovább­fejleszteni a szintetikus mo­sószerkésztítés technológiá­ját. sőt egy NSZK céggel a közeljövőben kooperációs kapcsolatot létesítenek. Az Egyesült Vegyiművek az idén először állított ki Sze­geden, de az érdeklődésre, a kiállítás jelentőségére tekin­tettel a jövőben rendszere­sen megjelenik a szegedi ipari vásáron. resetéből él — elképzelhe­tő, hogy milyen nehezen. : Számukra az volt az első segítség, hogy napköziottho­ni elhelyezést és szociális segélyt biztosítottak. Azt, hogy melyik tanuló él hátrányos környezetben, az iskolai gyerekvédelmi felelős pedagógusok fedezik fel és segítésüket, támo­gatásukat is ők irányítják. Az iskolai gyermekvédel­mi felelősök teendői a tan­év alatt „tetőznek". Munka­terv szerint dolgoznak; ezekben a napokban készí­ti számukra a művelődési osztály az új tanévre szóló munkatervet. A munkaterv alapgondolata az, hogy —, mint a latin közmondás tartja — „kétszer ad, gyor­san ad", tehát a felfedezés után minél gyorsabban in­tézkedni, segíteni, hogy a veszélyeztetett gyermek környezete, életkörülményei kedvezőbbre forduljanak. Az elmúlt tanévben 360 veszélyeztetett gyereket tartottak nyilván. Sok ez, vagy kevés? A városban mintegy 22 ezer — általá­nos iskolai, középiskolás és ipari tanuló — iskolás gyer­mekből, úgy véljük, nem sok. De az a cél, hogy eny­nyi gyereknek se legyen rossz gyerekkora, kérdéses a becsületes felnevelése. P. Sz. M. Korszerűsödő iskolák Tegnap délelőtt ülést tar­tott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület tagjai a különböző elő­terjesztések után meghall­gatták a járási tanács vb művelődésügyi osztályának munkájáról szóló, valamint a városi járási földhivatal munkájáról szóló beszámo­lót. A művelődésügy is jól fejlődött a járásban. A iá­rási vb megnövekedett ön­állóságának tulajdonítható, hogy az oktatási intézmé­nyek a korábbi évekhez vi­szonyítva nagyobb felújítási összegeket kaptak. Minden villamosított Iskolát televí­zióval, a többit pedig tran­zisztoros rádióval látták el. nagyobb összegeket fordí­tottak a korszerű audiovi­zuális technikai eszközök beszerzésére. Az idei évi beszerzési ke­reten felül a költségvetési megtakarításból 611 ezer fo­rint áll e célra rendelkezés­re. A hogyan a társadalmi életünk valamennyi területén, úgy a pártmunkában is az újabb, a korszerűbb módszerek és formák keresésének időszakát éljük. A növekvő feladatok sokrétűsége — mindenekelőtt a gaz­daságirányítás reformjának bevezetése, állami életünk to­vábbfejlesztése, a szocialista demokrácia kiszélesítésének feladata — erőteljesen igényli a pártmunka stílusának továbbfejlesztését. Ismeretes, hogy pártunk IX kongresszusa, majd a Központi Bizottság több határozata is foglalkozik azzal a követelménnyel, hogy a pártszervezetek tevékenységében nagyobb helyet kell biztosítani az elvi elemző munkának. Az is újszerű követelmény, hogy az elvi. elemző munkával ne csak kifejezetten vezető pártszervek, hanem megyei, járási, városi, sőt az alapszervezetek is rendszeresen fog­lalkozzanak. Egyesek úgy képzelik el ezt a feladatot hogy a pártszervezetek fokaztosan valamiféle elméleti irányító szer­vekké. a pártmunkások podig tudományos kutatókká vál­nak. A pártszervezetek — úgymond — csupán elvi jellegű feladatokat oldanak majd meg és a gyakorlati munka, a szervezés, az ellenőrzés az illetékes állami és gazdasági szervek feladata lesz. Más oldalról viszont jelentkeznek olyan nézetek is, amelyek ugyan elismerik az elvi elemző munka szükségességét, de azt kizárólag a vezető pártszer­vek monopóliumának tekintik. Mondani sem kell, hogy mindkét álláspont téves és nem felel meg a pártmunkával szemben támasztott új kö­vetelményeknek. Szocializmust építő társadalmunk fejlő­dése olyan irányban tart, hogy a helyi szervek önállósága minden téren és nagy mértékben növekszik. Az önállóság fontossága, fejlesztésének szükségessége nem valami diva­tos jelszó, hanem a társadalmi, gazdasági fejlődésünkből következő objektív szükségszerűségek felismerése. Arrf van szó, hogy a feladat általában sokrétűbbé, differenciál­tabbá vált és ezért a megoldási módokat is árnyaltabban életközeiben, a helyi szervek által vagy azok közreműkö­désével kell kidolgozni. Ez viszont nem alapulhat rögtön­zésekre. szubjektív elkéozelésekre, hanem alnnos, mélyre­ható elemző munkára. Vagyis nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy a helyi pártszerveknek nem csupán a fel­adatok végrehajtásában, hanem az előkészítés folyamatá­ban, a feladatok meghatározásában is az eddiginél léikve­gesen nagyobb szerepet kell kapniuk. ™ Mit jelent ez a követelmény a pártmíinkában? Min­denekelőtt azt. hogy érvényesíteni kell az elméleti munka stílusának lenini követelményeit, azaz a konkrét helyzet, konkrét elemzését. Kívánatos általános gyakorlattá tenni, hogy a helyi pártszervek rendszeresen tanulmányozzák saját területeik speciális problémáit, az ismétlődő gazda­sági és politikai jelenségeket és ezekre a párt politikájával szinkronban levő helyi megoldási formákat dolgozzanak ki. Elméleti munka ez? Igen. a szó igazi értelmében! A korábbi állapotokhoz képest az ilyen jellegű feladatok megnövelik a pártszervezetek munkáiéban az elvi elemző munkát. De mégsem mondhatjuk, hogy a munka ilyen irányú fejlesztése a gyakorlati a szervező munka háttérbe szorítását eredményezi. A helyes irányú elméleti munka végső soron a gyakorlati, szervező munka tartalmát, értel­mét adja meg s annak erősödéséhez vezet, több vonatko­zásban is. Az egyik, hogy az elméleti munka is nagyfokú tervszerűséget, szervezettséget követel a pártszervezetek munkájában. Meg kell keresni, találni, mindenekelőtt azo­kat a kommunistákat, akik erre a munkára a helyi párt­szervezetekben a legalkalmasabbak. Továbbá gvakorlati munka része az is. hogy ezeknek a kommunistáknak a tevékenységét irányítani, szervezni, ellenőrizni és segíteni kell. Az elvi elemző munka eredményeként több helyes feladat megoldását tűzhetik majd napirendre a pártszerve­zetek vagyis sokasodni fog a gyakorlati tennivalók száma is. M int már az eddigiek során volt róla szó. a pártmun­ka is szüntelenül fejlődik, de ez a fejlődés nem fordulatok, különböző ugrások útján ment végbe. A pártmunka fejlődése egy viszonylag lassú és átgondolt feladat. E folyamat eredményeként a pártmunka szünte­lenül új vonásokkal gazdagodik, és ugyanakkor fokozato­san megszünteti a régi. idejétmúlt módszereket. A párt­munkát tehát úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy ne csak tagadjuk az elavultat, hanem úgy is, hogy mindinkább erősítsük benne az újat, a korszerűt. V. I. Befejeződött az ipari tudományos konferencia Oltalom a vásáron bemutatott találmányoknak Tovább emelte a szegedi ipari vásár rangját az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének legutóbb kiadott rendelete, amely 2/1969. (VII. 19.) OMFB szám­mal jelent meg a Magyar Közlöny július 19-i számá­ban. A rendeletben ez áll: „Az 1911. évi XI. törvény 2. paragrafusa alapján megálla­pítom, hogy az 1969. évi jú­lius 18. és 27. napjai között megtartandó XXIV. Szegedi Ipari Vásáron és Kiállításon közszemlére kiállított talál­mányok. minták és védje­gyek az említett törvény 1 paragrafusában biztosított időleges oltalmat igényelhe­tik." Az MTESZ Csongrád me­gyei szervezete és a Szeged m. j. városi tanács végrehaj­tó bizottsága, valamint Ide­genforgalmi Hivatala által megrendezett II. ipari tudo­mányos konferencia tegnap, csütörtökön szekciókban folytatta munkáját, Délelőtt Mandel Miklós, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének munkatársa tar­tott előadást az állóeszköz­gazdálkodásról és annak gazdasági ösztönzőiről. A té­mához dr. Havas Gábor, a Magyar Beruházási Bank osztályvezetője adott kiegé­szítést. A szekció ülését dr. Rédei Ottó. a Rostkikészítő Vállalat igazgató-főkönyve­lője. az MTESZ szaktitkára vezette. Ezután dr. Parányi György, az INTRANSMAS Magyar—Bolgár Társaság helyettes főmérnökének elő­adására került sor amelynek témája a termelőberendezé­sek időbeni kihasználásának kérdéseiről szólt. Az. elő­adáshoz Soltész Gábor, a Magyar Beruházási Bank főosztályvezetője fűzött kor­referátumot, a témavezető pedig Tóth László, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat vezérigazgatója volt. A konferencia befejező előadását dr. Lénárt Lajos, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tartotta „Koncentráció, kooperáció és vertikális integráció" cím­mel. ennek a témának a szekcióvezetője dr. Bátyai Jenő. a Szeged Városi Mi­nőségvizsgáló Intézet önálló irányító mérnöke, az MTESZ szaktitkára volt. A II. ipari tudományos konferencia dr. Erdélyi Ferencnek, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat főosztály-vezetőjének, az MTESZ Csongrád megyei szervezete titkárának zár­szavával fejeződött be. Tartásnak ígérkezik a szép idö A hét második fele Euró­pa legnagyobb részén de­rült, vagy csak mérsékelten felhős, száraz, csendes idő­járással kezdődött — mond­ta Rajkai ödön, a Központi Meteorológiai Intézet tu­dományos főmunkatársa. A hőmérséklet Európa legna­gyobb részén meghaladta az. évszaknak megfelelő átla­got. Ami pedig a távolabbi ki­látásokat illeti, hétfőig a legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet 16—21 fok között, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 30 fok körül lesz. öt milliméternél nagyobb eső az ország te­rületének 40 százalékán vár­ható. PÉNTEK, 1969. JÜLIUS 25. DÉLMAGYARORSIÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom