Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

Iskolák, óvodák felújítása Akárcsak az előző esztendőkben, az idén is tetemes öszszeget fordítanak a tanácsok az iskolák, óvodák karbantartására, felújítására. A Csongrád megyei általászeptemberig 700 ezer forintos költséggel korszerűsitik. A mórahalmi iskolához tartozó diákétterem és konyha fejlesztésére csaknem 900 ezer forintot költenek. Sanközépiskolák nyári dorfalván, Szőregen és Apátfelujitasara, tatarozasara - . . ..... . , mintegy tízmillió forintot falvan tobbszaz ezer forintot fordítanak. Zsombó község irányoztak elő az ottani általános iskoláját például óvodák csinosítására. tJjlsw^ciEbol ! sülhet a kenyér Szegeden befejeződött az aratás A vártnál kedvezőbb, gyor- ez a munka. Jelenleg a részsabb aratást hozott ez a nyár. eredmények alapján elmondHiszen Medárd után egyre- hatjuk, hogy valami kicsivel másra jöttek az esőfelhők. jobb termést értek el a szeázott, búsongott a határ. A gedi közös gazdaságok, mint viharok megdöntötték a ka- az elmúlt esztendőben. Újlászosokat és néhány helyen búzából sülhet ezután kenyea szegedi járás területén kéz- rünk. zel kezdték meg a nyár legnehezebb munkáját, termés, az új kenyér betakarítását. Szeged négy közös eazdaságában gondosan, tervszerűen készültek fel erre a nagy munkára, amit az is bizonyít. hogy több gabonakombájnt javítottak ki. üzeüí Az aratás után — mint „ minden jól szervezett mezőgazdasági nagyüzemben — a szalmaletakarítással egv időben szántják. forgatják a tarlókat. Részben tarlóvetésre készítik elő a területeket, ott. ahol meltettek ezekben a hetek- öntözni tudnak. Érdemes ezben. mint az elmúlt eszten- 7el foglalkozni, hiszen a szedőben. Vegul is kedvezett az ,.,..,. „, „„. idő, hiszen a városi birtokon gedl tal hlres 15 erro1 Mas" mindössze 8 holdon kellett részt pedig az őszi mélykaszával levágni az idei ter- szántások alá készítik elő a mést. a többit talait Évtizedek bizonyítják. „felfalták" a kombájnok. hogy a magas termésátlaeoKedden estig a Haladás és kat a talajmunkáknál kell Tóth Béla felvétele BALLONRAKTAR. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz•rmelő Vállalat két „ballon"-raktárt vásárolt. Az egyiket már fel is állították a 168-as kúttól nem messze. A hétszáz négyzetméteres raktárban helyezik el a tervezett gázüzem berendezéseit megalapozni, optimálisan, jól előkészített talajban, az idő! a Felszabadulás Termelőszövetkezet befejezte ezt a nagy nyári munkát, tegnap estig , , . .. , . pedig az Új Élet és a Móra ben elvetett mag jo eredmeFerenc Tsz is. Annyit jelent nyeket hoz. mint azt már a ez. hogy összesen 3243 holdról takarították be a termést. 1340 holdon termett búza. intenzív, nagyhozamú fajták. 1613 holdon takarmánybúza. 170 holdon őszi árpa és 120 holdon rozs. Lészegedi termelőszövetkezetektől megszoktuk. A járás területén is az utóbbi napokban meggyorsult A vállalatok „takarója" is véges I nyegében három hétig tartott a búza aratása. Több homoki szövetkezet, miután végzett A gazdasági reform új lőnek saját pénztárcájából alapokra helyezte a válla- kell finanszíroznia, latok pénzügyi gazdálkodá- i •• i • sát Megszűnt az a régi gya- fl hant j|7|p{ Q^hipr korlat, hogy az állam kasz- H uu,m ""w" HHI H"" szájából ingyen lehetett részesedni. A reform bevezetése óta másfél év telt el, egyre több tapasztalat gyűlik Közölte az igazgató, hogy a bank nem avatkozik be hatósági jelleggel a vállalatok pénzügyeibe, mint réKértem az igazgatót, hogy nevezze nevén azokat a vállalatokat, amelyeket példaként említett. — Nem említem, mert minket köt a diszkréció, s ezt üzleti titokként kezeljük. — Partnereik kérésére adnak-e információt az ügyössze a pénzügyi szabályzók göbhe i n^ i^yenl n ráhatásáról Ezekről a tapasz- f k 'ügyfelei^el. Stelt felek pénzügyi helyzetéről? falatokról beszelgettunk Ko- újt ~zdasági élet nor_ - Igen S annak alapján vacs Lajossal a Magyar vé^kering|sének bizt0_ a szállító fel akar zárolt sítására, de nem minden számlát is kerhet esetleg esetben finanszíroz. Olyan- faran«at vevőjének vasárkor, amikor a vállalat rosz- ja .'' , .... , szul gazdálkodik, nem ad- Szoba kenalk hogy k?z". hat segédkezet. Régen azt gazdasz korokben a váltó dicsérték, aki százalékosan bevezetését is elfogadhatosokat teljesített, közömbös nak. tartanak amelynek :se- - - - gitsegevel talan elkerülhető Nemzeti Bank Csongrád megyei fiókjának igazgatójával. Sajá! pénztárcára Elmondta az igazgató, volt úgy kihangsúlyozva az önfinanhogy régebben nem volt úgy volt a hatékonysága, a nye- , , . ,, „ , resége. Most az járhat csak ^nne a még jellemző banki szírozás fontossága, szüksé- jól, aki hasznos tevékenysé- ?orDaallas. A valto kiallitogessége, de ennek a pénz- get végez, ahol nyereséggel Ja, nyilvánvalóan meggonügvi feltételei sem voltak lazdálkodnak. dolna, milyen ügyletet kos_meg. hogy a hitel ténylege- - Ugyanúgv kell gondol- mert lejáratkor fizetősen a saját pénzeszközök ki- kodni, mint odahaza a szú- Repesnek kell lennie. A valegészitéséül szolgáljon. kebb család költségvetésé- lougyl«t nelepese a gazdasa- Ha valamilyen vállal- nél. Mindenki csak addig gl eletbe ne™ Jelentene penzkozáshoz plusz pénzre volt nyújtózkodhat, ameddig a "P1, zavart, na mögötte szüksége a cégnek, azt ál- takarója ér. Ez a vállalati lényleges árucsere zajlik. tálában hitellel oldotta meg pénzgazdálkodásra is ér- me-szorítá' — mondta Kovács Lajos. — vénves. legieljeDD olyan megszoritaEz beruházási hitel néven Példákat sorolt fel Ko- fkra kellene _ ügyelni, hogy futott, de gyakorlatilag in- vács Lajos. Jelentkezett egy az ismert „szívességi váltó" gyen kapott pénz volt köny- ktsz és hitelt kért személy- a nyen ment. Most elsősorban gépkocsi vásárlására. Nem „ ?r .toDD peIlz aramiuc a a saját eszközök felhaszná- adtak, elutasították a kérel- gaz„a^agl etetbe, mint lásával kell megoldaniuk a met. A „háttér": a ktsz amennyi normálisán szuksevállalatoknak pénzügyeik majdnem 70 napi bérnek g rendezését, s csak annak megfelelő részesedést osz- i' („-..-l-— kiegészítését szolgálhatja a tott. Ügy döntöttek közösen. JU d PSIIZUyyl IcQyGlülil hitel. Ahol ilyen sokat lehet oszA reform bevezetése óta tani, ott félretehettek volna Beszélgettünk Kovács Latöbb nyereség is marad a belőle kocsira is. De kocsi- jos bankigazgatóval a szegevállalatoknál, amelyből kü- ra nem érdemes hitelt adni, di vállalatok pénzügyi felönféle alapokat képezhet- hiszen készpénzért is sorba- gyeiméről is. Az a tapasznek, így fejlesztési alapot is, állnak érte, kár lenne ezzel talat, hogy nincs különösebb amelyből beruházást lehet a lehetőséggel tovább szapo- baj, lassan „átállnak" a remegvalósítani. Hangsúlyozta rítani a sorbaállók számát, formból eredő új elvekre, a bank igazgatója, hogy az Ez a nemkívánatos hitel. Ta- — Az új gazdasági mechaállóeszközök és a forgóesz- Ián a konfekcióipar teriile- nizmusban kialakuló pénzközök összegét együttesen téről is lehetne példákat el- ügyi szabályzók más tartalkell kezelni, mivel mind a mondani, két rész egyformán vesz részt a termelésben és a hozamra, a nyereségre együttesen hat ki a gazdálkodás során. Előfordulhat, hogy az állóeszközökből kihasználatlanul hagynak bizonyos őszA diszkréció kötelez mi üzletpolitikai vitelt, vállalati vezetést igényelnek — hangsúlyozta Kovács Lajos. — S ezt a helyben gazdálkodó vállalatok szépen és fokozatosan elsajátítják. A Hitelt nyújtottak viszont olyan vállalatnak, amely pil- kezdetben tapasztalt bizonylanatnyi realizálási nehézsé- talanság lassan eltűnik, s szeget, vagyis gépeket, be- gekkel bajlódott. De ezt is megértik a vállalatok vezerendezéseket nem működtet- el lehetne kerülni jobban át- tői, hogy üzleti döntéseik nek. Ez kihat a hozamra, a gondolt szervezéssel. A piac előtt gondos számvetést kell gazdálkodásból várható nye- ugyanis időre kéri az árut. végezniük, reségre. Persze ugyanez a A nagykabátot például ősz- — Vannak-e fizetőképtelen helyzet a forgóeszközök vo- szel kell eladásra kínálni és vállalatok Szegeden? natkozásában. Ha a terme- természetesen gyártani is, — Nincsenek. Általában lő olyan árukat gyárt, amely- nem pedig tavasszal. Amely minden vállalat fizetőképes, re a vásárlónak nincs szük- vállalat fordítva cselekszik, csak ritkán és rövidebb idősége és eladatlan, akkor is annak kára lesz. mert a re fordult elő fizetésképtehozamcsökkenés történik. A készlet ott heverhet fél lenség, gazdálkodást minden terme- évig a raktárban. Gazdagh István az aratással, átirányította kombájnjait a feketeföldi gazdaságokba, hogy ezzel is meggyorsítsák a betakarítást. Jó néhány helyen kiosztották a természetbeni előleget, s a szövetkezeti gazdák a jó minőségű lisztből megsüthették az idei év terméséből az első fehér cipókat. Nem hiánycikk a téile Lekerült a hiánycikk listáról a tégla, az előregyártott betonelem, a kő és a kavics. Ezekből a tömeges építőanyagokból a termelés lényeges növelésével még a múlt év második felében létre jött a piaci egyensúly. A piaci feszültség megszűnésével azonban az idén már csökkent a kereslet e termékekből. Az értékesítési nehézségek következtében pedig a termelés is csökkent, amihez a téglagyártásban még a kedvezőtlen időjárás — a kőés kavicslparban szállítási probléma is hozzájárult A tömeges építőanyagok piaci egyensúlya egyébként nem tekinthető véglegesnek. Á gyár mint fogyasztó A

termelés aranytartalékai közt szoktuk emlegetni a munkaidő jobb kihasználását. Hozzátehetjük: a gyárakban, üzemekben, különösen a munkaidő-csökkentés bevezetésével reflektorfénybe került ez a kérdés: hol, miből lehet időt nyerni, honnan lehet fedezni a szabad szombatos kieséseket. Általaban alapos felkészülés előzte meg a rövidített munkahétre való áttérést, ennek köszönhető a „tartozik" és „követel" rovat egyensúlya. A gépeknél, munkapadoknál. az Irodákban dolgozók egyaránt arra törekszenek, hogy a teremtő munka fogaskerekei jói kapcsolódjanak egymásba, olajozottan forogjanak. Hisz a hibátlan öszszedolgozás; a közös igyekezel; új. célszerűbb megoldások alkalmazása — előfeltétele a veszteségidők csökkentésének. Időt azonban nemcsak a gyárkapun belül veszthet a többretörekvő kollektíva. Pontosabban: a várakozások, állások — s az ezeket követő „ráverések". túlórázások — az egyes termékek piacra dobásának késedelme olykor nem is, vagy nem is csak rajtuk múlik. Nyilván nem lehet teljességgel önellátó egyetlen gyúr sem. A túlnyomó többség anyagok és segédanyagok, gépalkatrészek, s egyebek tekinteteben másra, másokra van utalva. Ez persze kölcsönös. S magától értetődik, hogy a sokféle kontaktusban az egymásra utaltság érzése vigye a prímet. Vagyishogy: ami az egyiknek kedvező, az jó legyen a másiknak is. Más szóval, hogy „együtt sírjanak, nevessenek". De vajon igy van-e? Nem fordul-e elő, hogy mikor az egyik gyárban szalagok állnak le anyaghiány miatt, akkor ezzel a „sírással" szemben közönyösek maradnak a hiányzó anyagot előállító gyárban? A kérdés egészen naivnak tűnhet; mindenki tudja, hogy előfordul. Előfordul, hogy nem vált ki serénykedést a másik helyen mutatkozó szükség, az ismételt sürgetés sem. S mivel az idő pénz, a veszteségidők pénzbeli károsodást ú jelentenek ilyenkor. Nem is ritkán. Készen állt töbt száz kabát a szőrmegyárban, csak még a gallér hiányzót' róluk. Nem kapták meg időben az anyagot, nem tudtálbefejezni, várni kellett. Máskor alapanyaghiány miatl kellett várakozni. A folytatás túlmunkába, túlórázásba torkollott. Épp így az ütemes, egyenletes termelés gátja volt. hullámzást eredményezett a Tisza bútorgyárban különféle anyagok, szerkezetek hiánya. Korábban az irodabúto rok lába körül „sántított" az ellátás, nem kapták meg i. fémvázakat, tavaly ez jelentős többletmunkát okozott a üzemben. (A kész asztalokat nem lehetett befejezni, raktározni kellett, majd újra előhordani, szerelni, miko. sokára megérkezett a hozzávaló.) Idén a ragasztóanyr. hiányzott az év elején, egy darabig nem tudtak műgyantát készíteni. Az Elzett-zárat sem kapták meg idejében egyik munkájukhoz. Ha — nyilván, előző tapasztalataikon okulva — nem szereztek volna be előzőleg tartalékot is, stagnálás, várakozás lett volna a következmény. Rengetegszer elhangzik a panasz a csomagolóanyagok gyártásával kapcsolatban. — Minden kész. csak a tasak hiányzik, emiatt késünk hónapokat — mondják a vezetők. S legyen szó akár a paprikafeldolgozó ételkészítményéről, vagy a hanglemezgyár egy lemezújdonságáról; az ember sajnália az elvesztett időt, s eszébe jutnak az arányosan növekedő anyagi veszteségek is. K

ülön irodalma van ilyen tekintetben az építőiparnak. ahol egy-egy anyagféleség, berendezési tárgy, szerkezet késése, a rossz kooperáció határidőket — és azokhoz kapcsolódó terveket — boríthat fel. Mindezek kihatása messze túlmutat egy-egy család, vagy egyegy közösség sérelmein, hisz a dolgok láncszerűen összefüggenek. A felelősség értelmezése körül vannak komoly hibák: egyes vezetők nem akarják ideérteni az egymásért érzett felelősséget. Különbséget tesznek a „nekünk fontos" és a „nekik fontos" között, ezen belül is árnyalatokat, fokozatokat állapítanak meg, felborítják a „tartozik" és „követel" egyensúlyt. A termelő és fogyasztó kapcsolatáról — ennek viszonylatairól. viszonylagosságairól — sok szó esik egyének esetében. De nincs ez másként a közösségek vonatkozásában sem. Minden gyár termelő is meg fogvasztó is, a nagy társadalmi munkamegosztásban feladatokat kell elvégeznie, s más termelőegységek feladatot végeznek el az ő számára is. E felnagyított termelő-fogyasztó kapcsolatban természetesen még nagyobb fontossága van a korrektségnek, a pontosságnak, az érdekek kölcsönös tiszteletbentartásának. Egtr.z népgazdaságunk számára döntő kérdés: hogyan működnek együtt a vállalatok a gazdasági reform megvalósításáért, hogyan serkentik és segítik egymást jobb. nagyobb teljesítményekre. Mind lényegesebb, hogy éppen olyan termelő, olyan pontos szállító is legyen egy-egy gyár, amilyen fokú ellátottságot igényel magának — fogyasztóként. Simái Mihály Ipari tudományos konferencia Töpb olyan helyi, illetve bizottságának titkára. Ko- adást dr. Neményi István, a oxszagos jelentőségű ese- vács Imre, a Csongrád me- Magyar Beruházási Bank mény tér vissza nyáron Sze- gyei és Halász Árpád a Sze- vezérigazgatója tartotta Műgedre, amely római számmal ged városi tanács vb. elnök- szaki fejlődés, hitelpolitika kap jelzést. Ilyenné vált az helyettese is. valamint több és vállalati üzletpolitika címipari tudományos konferen- országos hatáskörű szerv és meL A tegnapi nap a konfecia is, amely országos jelen- szakminisztérium képviselő- rencia résztvevői megtekintőségű, s ez alkalommal má- je. meSrendezésre. A konferencia népes résztA MTESZ Csongrád megyei vevői előtt dr. Kovács Kálszervezete. a Szeged m. j. mán egyetemi tanúr, az tékok előadásán. I3™3' tanács végrehajtóbi- MTESZ Csongrád megyei A mai napon tovább folyzousaga es idegenforgalmi szervezetének elnöke mon- tatja munkáját az ipari tuHivatala altal rendezett dott megnyitót. Az első elő- dománvos konferencia, konferencia tegnap, szerdán kezdte meg kétnapos munkáját a városi tanács disz- ——____ termében. Részt vett a tatették a Szegedi Ipari Vásárt és Kiállítást, illetve este részt vettek a szabadéri jánácskozáson dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi 1969. JÚLIUS 24. DÉLMAGYAROPSZAG