Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

I Hívatlan vendég Első i — Nincs semmi baj, hölgyem, esak gyakorlatozunk! Képzőművészek — a pálya szélén Darázsfészekbe 'nyúlnánk? gadhatatlanul sikeres, ön­Megeshet. Festőkről, szob­rászokról szólni, ökel cso­portokba sorolva, egymáshoz méregetni sohasem volt ve­szélytelen vállalkozás. Hát még Itt. Szegeden, ahol a rí­álló bemutatkozásig ez a fú­rna járta: „Legfeljebb. ha iparművész; nem szerencsés dolog képek, szobrok közé engedni az intarziát..." Veres Mihály? „Igen, vális Vásárhely közelsége — igen, érdekes, ahogy dolgo­pontsabban országos híre, zik. dehát az ő furcsa fái, rangja — miatt amúgyis ér- háztetőinek önismétlő so­zékenyebbek a művészlelkek. ra ... Mi lesz ebből az em­De indokolt viszolygás ide, bérből, hogyan lép majd „jól felfogott érdek" oda, tovább?" csak szólni kell mór egy- És Lehel István? öróla szer arról, hogy egyáltalán meg már suttogva sem igen nem érdemhez igazodó né- esett szó. Azok a kevesek, mely, városunkban élő-dbl- akik olykor bepillanthattak gozó képzőművész elismer- kartonjaiba, fejük-bólogatva tetése. mondták: igen. ez valami Hogy miképpen vált szo- egészen különleges; de aki­kássá ez az elhallgatás, vagy ken a tárlatra-invitálás mú­elvétve-emlegetés? Minden lik, azok nem vették fel bizonnyal az időben s szem- listájukra a Lehel nevet, léletben is túlhaladott évek A példákból elég is. Azt késztettek rá sokakat • a szeretnénk, hogy ilyen meg­vállvonogatással kísért nem- jegyzésekkel: „nehezen Illik nyilatkozásra. Az az idő, bele a koncepcióba", senki­amikor majdhogynem köte- nek a munkája se utasítas­lező volt a látvány parancsa sék el, s a tárlatra hívó le­szerint húzogatni a vonala- velek is minden arra érde­kat, s ugyancsak iskolás mes címre megerkezzenek. módon kellett bánni a szí- Ne legyen' kárára egy mű­nekke! is. Az izmusok er- vésznek se, hogy ő a meg­jesztő hatását emlegetni, rá- szokottól eltérő módon dol­bökni — elismeréssel — egy-. gozik, hogy — mondjuk így. egy szokatlanabb munkára? legegyszerűbben — „mást" szegtől az utolsóig Olyan szívósan invitált az öreg. mintha valami különös érdeke lett volna, hogy megnézzem a házát meg a kertjét. Fogtam hát magam, s amikor már vagy hetedszer jött értem, felkerekedtem. (Közbevető­leg gyorsan ideírom, hogy az „öreg" B. S. nyugalmazott tanácsjegyző, s itt ismerkedtünk meg Tiszagébicsen, ahol én nyaralok, ö télen-nyáron itt lakik.) — Látja ezt a házat? — kérdezte, amint megálltunk egy szerény, de kedves családi ház előtt. — Látom — feleltem", mert a ta­gadást céltalannak találtam. — Olvassa el, mi van a homlok­zatára írva, ott a padláslyuk alatt. „Magamcsináltalak" — ez volt odaírva. — Ügy nézze meg uram, ezt a házat — folytatta már bent a szo­bában, miközben a felesége uzson­nához terített —, hogy ez a ház az első szegtől az utolsóig nemcsak hogy az enyém, de a kezem munká­jának eredménye is. Halkan é.s elismerően füttyentet­tem, hogy én is részt vegyek a tár­salgásban. Ö folytatta: — Sohasem voltam nagyjövedel­mű ember. Harminc esztendeig tar­tott, amig ezt így, ahogy van, meg­csináltam. Magam öntöttem a vá­lyogott. Magam ácsoltam a tetőge­rendákat, de még az ablakkereteket is magam gyalultam. A kollégáim hivatalos óra után mentek tarok­kozni meg kuglizni. Én siettem ide az én kis telkemre és ácsoltam, szö­geztem, fúrtam, faragtam. Mindent magam! — De hiszen ön ezermester! — ki­áltottam fel. — Minimum — felelte. — Nézze ezeket a csendéleteket a falon. Pél­dául azt a három dinnyét a kancsó­val. — Nagyon megkapó. — Magam festettem 1906 nyarán. De magam kereteztem is be. Mert ahhoz is értek én. Éppen esni készültem az egyik bámulatból a másikba, amikor hir­telen megragadta a vállamat: — Jól ül? — kérdezte. — Pompásan. — Azt meghiszem — bólogatott büszkén — masszív székek ezek! Két hétig csináltam egy széket. De ezek aztán székek ám! Magam rak­tam a kályhát, magam üvegeztem az ablakokat, és nicsak milyen pom­pás pantallót varrtam magamnak a múlt nyáron! Megtekintettem a nadrágját és megelégedésemet fejeztem ki a lá­tottak felett. Ezek után karonraga­dott és hátravitt a kisudvarba. — Hogy a kertemet magam mű­velem, azt mondanom se kell. Ma­gam ültettem a gyümölcsfáimat, magam oltom őket, de nem bocsá­tom áruba a termésemet! Magunk esszük meg az egészet. Olyan büszkén nézett körül, mint az úristen, amikor a világot megte­remtette és az utolsó emberrel is ké­szen volt. Kezdtem irigyelni ezt az.embert. Életmüve látható és megfogható, teljes és befejezett egész. Kevesen mondhatjuk el ezt magunkról. Nem tudom, nem több-e megcsinálni egy tökéletes széket, mint írni egy töké­letlen elbeszélést — erre gondoltam. Ez az ember még a vizet is másként issza, mint én. Mert ő asta a kutat (természetesen), és ő csinálta a vöd­röt is (természetesen). Neki itt minden szöghöz személyes köze van. Némelyikről talán tudja, hogy az ujjára ütött, amikor beverte. De persze azért, azt a szöget is szereti. Sőt, talán még jobban. — Tudja, mivel volt a legtöbb vesződségem? — kérdezte. — A kutyaházzal. — Két óra alatt készült! — kaca­gott Jóízűen. — Hát akkor a rádióval. — Ne vicceljen. Rádiót minden kölyök tud csinálni. — Hát akkor nem tudom. — A súrolókeíével. Sehogy sem tudtam jól összefogni a sürtét. De három hét alatt azért megvoltam azzal is. — Hát mindent maga csinált? — Mindent. Magas, húsz év körüli fiú tűnt fel a kertajtóban és ment fel a tornác­ra vezelő lépcsőn. — A fiúk? — kérdeztem. — Igen. De nem a saját fiam Minthogy az asszony húsz év alatt se lett amúgy, most húsz éve örók­befogadtam egy fiút. Büszkén csillogott a szeme, ahogy hozzátette: — Magam mentem érte a lelenc­házba ! Tabi László össze is ugrottak volna hol mi bozontos szemöldökök... Aztán feljebb — vagy lej­jebb? — lépegettünk az idő grádicsán, s tárlatainkon elő­előbukkantak új s még újabb arcú alkotások, de a feszesre szoktatott szájak csak nem akartak szóra nyílni. D eln Gondolatok Gyomirtás — vegyszerrel csinál. A kár emlegetése egyéb­ként — a jól sejthető anya­giakon kívül — erkölcsi vonatkozásban is indokolt. ' Értelmetlen dolog volna ! persze a sok éves hányatta­tas után most valami meg­különböztetett bánásmódot követelni a többféle módon * ... , háttérbe szorult „más"-csi­. ^gytóból így van ez „átoknak. Nem is tesszük ma 1S' ezt. Csak mondjuk, mondo­Szűcs Árpád kubista meg- gátjuk: az volna jó. ha jelenésű — de szellemükben minden „nálunk" induló nagyon is lírai — képeinek képzőművésznek azonos len­egyikét másikát ugyan falra ne a startvonala, s nem kü­engedik. de valami ilyesféle lönbözők a versenyzési fel­kísérőszöveggel: pontos szer­kezetű színépítményei nehe­zen illenek bele a koncep­cióba ... Kováts Margit sem dicse­tételek sem A tehetség — a legkülönbözőbb müvekben megnyilatkozó tehetség — döntsön, az jelölje ki min­denkinek a helyét, s ne a — Üj olajtermelő hely. Az NKFV szegedi üzeme Kele­bia község mellett a napok- A szeggdi járás termelőszövetkezeteiben is mindent ban megkezdi a kiserleti elkövetnek az eredményesebb gazdálkodásért, a magasabb olaj termelest. Egye ore ideig- termésatlagok eléréséért. Évről évre nő a vegyszeresen lenes berendezéssel hozzak gyomirtott területek száma, nagysága. Amíg tavalyelőtt fel a szénhidrogént amelyet 12 ezer 500 hoWon addig a lmúlt esztendőben már 16 fSSíc v.riöf ^ ő^" ezer 827 holdon, az idén pedig ennél is nagyobb területen ir lítanak a vasúti toltoallo- tották> irtjók így fl gyomnövényeket. másokhoz. — A szegedi kcnderfeldol- „ . .... gozó ipar pécsi gyárában új — Harmadik a szegedi ja- — Félmillió forint megta­porszívóberendezést szerel- ras- A Csongrád megyei Ta- karítást eredményezett a nek fel. A műhelyek porel- nacs végrehajtó bizottsága, a szegedi gyufagyár dolgozói­szívását saját erőből oldják Hazaf,as Népfront megyei nak munkaversenye az idei rrteg, a központi gépműhely elnökségé és a KISZ megyei első fél évben. Különösen dolgozói nyújtanak segítséget blzottsaga által közösen in- értékes, hogy fával gazdál­ditott városok és járások kodtak takarékosan, s 182 közti községi ej lesztési ver- ezer forintot „spóroltak" senyben az elmúlt év ered- meg. A gyárban öt brigád ményei alapján Makó lett az versenyez a szocialista cím­első. a makói járás a má- ért, s közülük három kollek­— Hosszas súlvos beteesée sodik', Mögötte végzett a tíva többször is birtokába után tegnap szerdán ha i nal- Szegedl járas" mely végered" Íllt°tt a megtisztelő és kitűn­őn oltó?™; Tván * "tónytxto a harmadik, a já- tető címnek. Sreged^ Nemziü Y Srinház rások közt a második nyugalmazott gaXári helyet "szerezte meg- Ez6rt ~ Huszonöt ország mint­SVlas/^S tanács vég. e^ ezer küldöttének jelen­tir p.vL„ át V,q áio renajto bizottsága a tarsa- létében szerdán a MÉMOSZ vezettTT sz^ázgaréasS **»} ^^^t^tl ügyeit. a távol eső gyáregység szak­embereinek. Augusztus vé­gére a pécsi üzem minden poros műhelycsarnokába fel­szerelik a porszűrőket. — Szakadékba zuhant a busz. A kolumbiai főváros közelében szakadékba zu­hant egy utasokkal zsúfolt autóbusz. Tizenegyen életü­ket vesztették, huszonhár­mán megsebesültek. sának megszervezésére, ju- júság milliós tömegeit moz­talmazására 7 ezer forintot gósító világszervezet, a Fé­kapott. • dération Internationale des ... , _ Jt Jeunesses Musicales 23. kong­— Építkeznek a szovetke- resíizusa Az 1946-ban alakult zetek Lassan-lassan a me- nemzetközi szervezet most ZlgfZd.a,laS. első ízben tartja kongresszu­^ szocialista országban, ha­kedhetett — egészen a kö- véleményalkotás sok beideg­zelmúltig — a hivatalos ződése. képbírálók nagyobb fokú Mert alighanem csak így szimpátiájával. „Papírt pa- válhat Szegeden igazán pírra tenni, s igy fabrikálni pezsgővé a mostanában kenet — mi dolog az!?" megpezsdült képzőművészeti T. Nagy Irénről, a nemré- élet. giben megrendezett s leta- Akácz László Villanymotor 550 w. 0,75 HP 660 Ft. 1 éves jótállás­sal. Bizományi Áruház, Szeged. XS.46 277 kialakulnak a koncentrált beruházások, a szakosított, tömbösített állattenyésztési telepek. Azért itt-ott kisebb épületek is tető alá kerülnek. Tavalv például 6 tehénistál­lót 492 férőhellyel. 4 sertés­hizlaldái 794 férőhellyel és nak a gépek szalagok. Míg 4 juhhodályt 2100 férőhellyel adtak át a jelentősebb léte­sítmények közül a szegedi járásban. A régebbi történet­írás romantikus ta­lálgatásokkal vette körül azt a nőt. aki Hunyadi Mátyás ki­rályt egyetlen fiú­gyermekkel — a há­zasságon kívül szü­Ki volt Korvin János anyja? akadtak olyan — letett — Korvin Já- nemrégiben széle­nos herceggel a ián- Sebb körben ismerte­dékozta meg. Isme- tett — adatokra, retlen alakja köré amelyek hitelesen el­Fr. August Wenkel döntik Korvin János (1773—1823) osztrák származása kérdését, drámaíró regényes Eszereint Mátyás színművet alakított, s kedvesét, az alkalma­részben e mű nyo- sint alsó-ausztriai mán vélték azt. hogv Stein városából szár­Korvin János anyja mazó Edelpeck Bor­Krebil Mária volt. a bálát, aki Budán, boroszlói (wroclawi) 1473. április 2-án polgármester leánya, szülte meg Korvin Dr. Ludwig Vince Jánost. Mátyás ki­es Maschek Ferenc rály 1475 körül az ausztriai kutatók a elsó-ausztriai Enzers­klosterneuburgi ko- dorf n. kéttornyos lostor irattárában vízivárral, s egy besz­tercebányai palotá val ajándékozta meg, tember 13-án vég­rendeletét. Ebben besztercebányai há­zát. amelyet „urá­tól — Mátyástól — adománylevéllel és pecséttel kapott, ked­ves fiára, Hanns her­ceg úrra", (vagyis Kor­Edelpeck Borbála vín Jánosra) hagyta, 1476-tól —amikor is enzersdorfi varkasté­az elözvegyült Má- l*át, annak háziká­tyás Beatrixot fele- polnájával és mai­ségül vette — auszt- mával egyetemben riai váruradalmába Pedig férje, s férjétől vonult vissza. Itt származó kél gyer­férjhez ment Franz meke örökölte. Bor­von Enzersdorf lo- bála asszony — alig­vaghoz (1478) akitől hanem Frigyes Csá­két gyermeke is szar- szár zaklatásai miatt mázott. Túlélte Má- — 1491-ben a bécsi tvás királyt. majd Szent Jeromos zár­Frigyes császár alsó- dába vonuit vissza, s ráját" Valószínűtekbe b«" háború hatása alatt ben mozgalmas ele­írta meg 1491. saep- tét. — Emelkedett a vasutasok keresete, A MÁV Szegedi Igazgatósága területén az át­lagos MÁV fizetésemelések­nél jobban nőtt a vasutas dolgozók keresete. A külszol­gálaton foglalkoztatottak fi­zetésjavítására az idén pél­dául 50 millió forintot for­dítanak. — Gerlék a főutcán. Nem mindennapi fészkelő helyet választott magának egy vad­gerlepár: Miskolc legforgal­masabb részén, a főutcán, az Állami Biztosító székházának emeleti ablakát díszítő virá­gos ládában telepedett meg. A fészkén ülő gerlepár két fiókát nevel. Az ornitológu­sok érdeklődéssel figyelik, hogy a hagyományosan er­dőlakó vadgerlepár fiókái felnevelése után is megma­rad-e városlakónak, vagy visszaköltözik a nagyobb nyugalmat adó erdőbe? — Pia'-. Szerdai árak. Az őszibarack kilója 4—8. a sár­gabaracké 3—5, az almáé 3 —7, a körtéé 3—5, a szilváé 2—4, a meggyé 6—12, a niál­háé 13—22 forint volt. A zöldbab ára 3—4, a zöldbor­sóé 7—9. a kelkáposztáé 3— 4, a töké 1—1,20, a karfiolé 4—7. az uborkáé 2—4, a pa- . radicsomé 4—8 forint. A cecei zöldpaprika kilója 20. a hegyes paprika darabja 0,40—0,60. a töltenivaló pap­rika darabja 0,60—1 forintba került. A sárgarépa csomón­ként 0,80—1,50, a gyökér 1— 1,80. a vöröshagyma 1—1,80, a retek 1—1,20 forint volt. A csirkének 30—31 forintért, a tyúknak 24—25 forintért ad­ták kilóját. — Alpár Mária, a szegedi színház volt tagja — mint a Magyar Szó hírül adja — az új évadra az újvidéki operá­hoz szerződött. — Differenciált eszközellá­tottság. A szegedi járás kö­zős gazdaságaiban nemcsak az adottságokban, a termelé­si eredményekben, de az eszközellátottságban is igen nagyfokú differenciáltság mutatkozik. Ez jó néhány helyen lassítja a fejlődést. A vételével nagyszabású nem- gyenge közös gazdaságokban zetközi atomfizikai kongresz- 2—3 ezer forint értékű esz­szus kezdődött. Az értekezle- köz jut holdanként, ugyan­ten több szocialista ország, akkor az erősebbekben 13-tól valamint a Moszkva-környé- 15-ezer forintig. A tiszaszi­ki Dubnai Atomfizikai Ku- geti Búzakalász Tsz-ben pél­tatóintézet is képviselteti dául 15 ezer 70. a röszkel magát. Kossuthnál 15 ezer 60 forint zánk fővárosában. — Szabadságon a gyár. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében ezen és a következő héten nem dolgoz­a munkáspk szabadságukat töltik, a szerelők. TMK-sok elvégzik a nagyobb javítási, karbantartási munkákat — Heidelbergben a Max Planck-ról elnevezett atom­fizikai kutatóintézet rende­zésében 350 neves tudós rész­Gy ászközlemények Szomorú szívvel tudatjuk, tlogy szeretett férj, édesapa, nagyapa, sógor, keresztapa. ATYIM GYÖRGY, életének 62. évében hirtelen elhunyt. Teme­lófcr Július 18-án 15 órakor lesz. a Belvárosi temető ravatalozó­jából. A gyászoló család. Szi­várvány u. 54. T. 3294 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, ntgyapa, KOPP JÓZSEF, éle­tének 64. évében elhunyt. Teme­tése Július 17-én (5 órakor lesz, a 8zőregi temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család, Szűrés. T. 3297 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvér, édesapa, nagyapa, dédapa, DAKKANY! MF.NYHERT, életének 91. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése Július 17-én 15 órakor lesz, az újszegedi temető rava­talozójából. A gyászoló csa l\d. Vadrózsa u. 2. T. 3296 CSÜTÖRTÖK, mmm 1969. JÜLIUS 17. WWjj|

Next

/
Oldalképek
Tartalom