Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

A gátak védelme Kétnapos tapasztalatcsere; kezdődött kedden Miskolcon, az Országos Vízügyi Hivatal' kötelékébe tartozó mezőgaz- i dasági és erdőmérnökök részvételével. A tapasztalatcserén I az árvízvédelmi töltések, gá- | tak és a hullámtéri erdők hasznosítására és védelmére tett intézkedések tapasztala- í tait vitatják meg. Borsod : megyében a folyók gátjainak ' és a vízfolyások könnyen leszakadó partfalainak megkötésére a költséges kőbiztosí- j tás helyett énind szélesebb | körben alkalmazzák a természetes védekező módokat — a gyepesítést, a mely gvökérzetű bokrok és Iák telepítését. A tapasztalatcsere, résztvevői tanulmányozzák• ezeket a természetes védekezési módszereket. ' A lakosságot érintő kérdések a népi ellenőrzés napirendjén Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kedden a népi ellenőrzés munkatervéről tájékoztatta a sajtót. Elmondotta, hogy több fontos, évek óta viszszatérő téma vizsgálatát tűzték napirendre. Elemzik például a szénellátás helyzetét: ezen a téren ugyanis különösen télen nem mindig megnyugtató a helyzet. A bányák folyamatos, egyenletes termelésre törekednek, a felhasználás azonban szezonális jellegű. Emiatt az üzemek kénytelenek kedvezőtlen körülmények között nagyobb készleteket tárolni, ami végeredményben minőségromlással jár. A népi ellenőrzés valószínűleg olyan javaslatot tesz majd, hogy alakítsanak ki idény árakat, tehát nyáron olcsóbban lehessen hozzájutni a tüzelőhöz. Egy másik, tervbe vett módosító javaslat: a nagyfogyasztóknak biztosítani lehetne. hogy szükségletüket közvetlenül a bányától szerezzék be. A népi ellenőrök napirenden tartják a magánlakás-építés problémáját. A lakások 60—65 százaléka magánerőből épült az elmúlt években, nagyobb részük községekben, vidéken. Jelenleg nincs megoldva a normális telekellátás, gyakori a spekuláció és nincs minden rendben a közművesítésnél sem. A második félévi programba a lakosságot közvetSzáz év után Sző regre költözik az újszegedi ládagyár Száz éve elmúlt, hogy Újszegeden megalapították a Lőwi-féle fatelepet és fűrészüzemet. A Tisza-parti fűi észüzem 1867-től 1930-ig kizárólag deszkákat és gerendákat állított elő, s csak azután tértek át a ládagyártásra. A közismert ládagyárat azonban „halálra ítélte" a fejlődés. Az újszegedi lakónegyed bérházai körülvették, s elcsipegettek területéből. A valamikori 16—17 holdas üzemudvarból már csak 10 hold maradt, amelyet hamarcsan át kell adni a városnegyed további építkezésének. Az újszegedi ládagyárban 350 ember dolgozik, a jelenlegi időszakban még mintegy 100 diák is segít. A telep munkája igen sokrétű és érdekes. Évente 22—23 ezer köbméter gömbfát és 40 ezer köbméter fűrészárut dolgoznak fel különféle méretű ládákká. Van olyan láda, amelyből 10 darab 1 köbméter, de vannak olyan ládák is, amelyekből 10 ezer darab tesz ki egyetlen köbméter anyagot. A fa nagyobb része vasúton érkezik a gyárba, de még ma is számítanak a Tisza folyó olcsó közreműködésére Évente 80 ezer köbméter nyárfát úsztatnak a tutejosok Szegedre. Fenyőfa azért nem jön a Kárpátokból, mert a tiszalöki vízilépcsőnél nehéz átvezetni a tutajokat. Az úsztatott fát a Bertalan-szobornál szedik ki a folyóból és autón szállítják az újszegedi gyártelepre. Az újszegedi városnegyed további építése megköveteli, hogy a ládagyár új helyet keressen magának. A megállapodások szerint 1972 végére átadják a terepet az építőknek. Szőregre települnek, a hajdani tégla- és cserépgyár. valamint a temesvári vasútvonal háromszögébe. Miért erre a helyre és miért nem a szegedi iparkörzetbe? A gyár vezetői azt mondják, hogy sokkal előnyösebb, mint a szegedi iparkörzet. A terület is nyílt és megfelelő, vasút mellett helyezkedik, két villamos távvezeték húzódik határában és könnyen lehet leágazást biztosítani, a csatornázás is jól megoldható, mivel a tisztított szennyvizet a téglagyári kubikgödrök elnyelik. vizet viszont új kút fúrásával biztosítanak. Talán első szempontként lehetett volna említeni a munkaerő gondokat. A ládagyár munkásainak több mint a fele Szőregröl, Deszkről, Üjszentivánról és Tiszaszigetről jár be. Egyébként is a szőregi autóbusz sűrűn jár arrafelé, s a jelenlegi végállomást egy megállóval tovább viszik és a buszok a gyár kapuja előtt állnak meg. A temesvári vasútvonalról viszont könnyen építenek egy iparvágányt a gyár területére. A nyersanyag ellátásban semmiféle gondot nem okoz az újtelep helye, mivel így is, úgy is vasúton szállítanak. Sőt a bejövő farönkök még könnyebben eljutnak majd a feldolgozó helyre, mert a Szovjetunióból érkező szállítmányok Békéscsaba felől előbb érkezhetnek. Szállítás szempontjából a mostani telep sem valami szerencsés, amint a gyár vezetője elmondta, hogy az újszegedi liget megkerülésével évente egymilló forinttal több kiadásuk keletkezett, mert az újszegedi vasútállomásra érkező nyersanyagot két kilométeres kerülővel szállítják a telepre. Ez a gyár százesztendős múltjával elavult. Nem is a gépek, hanem a technológiai sorrend hibás. Évtizedek során mindig volt valami fejlődés, de csak olyan alkalomszerű. Ahol helyet találtak, ott építettek egy-egy üzemrészt. A munkának több mint lenül érintő kérdéseket vettek fel. Egyebek között tisztázzák a tartós fogyasztási cikkek javításának körülményeit, pontosabban a cserealkatrész és alapanyag ellátás helyzetét. A gyakori panaszokból arra lehet következtetni, hogy az építési és a szerelési munkák számlázása kifogásolni valót hagy maga után. A KNEB részletesen elemzi majd a jelenleg érvényes elszámolási rendelkezéseket és kimutatja azokat a tényezőket, amelyek esetleg visszaélésre, a lakosság megkárosítására adhatnak lehetőséget. A fuvardíj-elszámolással kapcsolatban sem ritka a reklamáció: a megrendelőknek gyakran olyan tételeket, utakat kell fizetniök, amelyekre tulajdonképpen nem lennének kötelezhetők. Az. államtitkár elmondotta még. hogy napirendre kerültek a műszaki fejlesztés egyes kérdései. Egyrészt értékelik, hogy a vállalatok miként használták fel a rendelkezésre álló 3,6 milliárd forintos műszaki fejlesztési alapot, másrészt megvizsgáliák, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság miképpen gazdálkodik a rendelkezésre bocsátott anyagi lehetőségekkel. (MTI) a felét anyagmozgatás tölti ki, kézierővel. Az új szőregi üzemet már a jelenlegi munkaszervezésnek megfelelően építik, sorba szedik a munka fázisait. Az áttelepítést szakaszosan oldják meg, hogy a termelésből ne legyen jelentős kiesés. A leendő fűrészüzem épületvázait már a helyszínre szállították, s ez lesz az első lépcső az áttelepítés során. A szőregi ládagyár építésé- I nek tervei szeptemberre ké- í szülnek el. A kivitelezővel, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalattal meg- j & kötötték a szerződést az I építkezésekre. Még az idén elkezdik az utak építését és remélhetően minden mozzanatra megtartják az előírt határidőket. A korszerű üzemben a dolgozók munka- és életkörülményei is megváltoznak. Az anyagmozgatást szinte teljes egészében gépesítik: oldal- és homlokemelős targoncákat vásárolnak. A műhelycsarnokokat központi fűtéssel melegítik. s megfelelő öltözőket, fürdőket és éttermet alakítanak ki a leendő gyártelepen. G. I. JÁTÉK Egy tudósítás margójára A Délmagyarorszag június 26-i számában tudósítás jelent meg Szegedtől 18 kilométerre címmel. A cikk arról tájékoztatja a lap olvasóit, hogy a szegedi járási | tanács vb ezen a napon Zsombón tartandó ülésén ! megtárgyalja a helyi tanács ! vb munká ját. Csongrád me' gyében gyakorlattá vált, hogy j a felettes tanácsszervek idői közönként, általában 1—1 váI lasztási ciklusban megtárgyalják az irányításuk alá tartozó tanácsszervek munkáját. Egy-egy járás, város, vagy községi tanács végrehajtó bizottsága beszámolót készít a megadott irányelvek alapján. így történt ez Zsombó esetében is. A tudósítás írója a szegedi járási tanács vb elé kerülő jelentésből szó szerint idézi a bevezető részt és azzal fejezi be; hogy „ehhez kommentár nem szükséges". A jelentés második részét munkastílus címmel értékeli szubjektív módon, a rendelkezésére bocsátott anyag alapján. A jelentésnek ezt a részét gyengének, érdektelennek, száraznak, semmitmondónak minősiti. A községi tanács vb tevékenységét, a tanács működéséért végzett munkáját általánosnak, fogalmazásában pedig szegényesnek nyilvánítja. Ezután felteszi a kérdést a tudósításban: ez volna jellemző a végzett munka stílusára is? Meg is válaszolja egy szóban: lehet. Ez az előzetes értékelés sértő a községi tanács végrehajtó bizottságára. Meggyőződésem szerint helyesebb lett volna, ha a tudósítás írója június 26-án részt vesz a járási tanács vb ülésén, a zsombói tanács vb munkájának éltékelésén. Az ülés megkezdése előtt csatlakozott volna a vb tagjai által történt helyszíni- szemlékhez, s láthatta volna, hogy sokkal több az elért eredmény, mint amiről az általa idézett jelentés tájékoztat. A saját erőből épített, eredményesen működő művelődési ház mellett a községi tanács határozata alapján a végrehajtó bizottság 4 tantermes iskolát is építétt KÖFA-alapból. Szervezik a víztársulást az ivóvízellátás megjavításáért. A két szakszövetkezetnek jól gondozott, termőre forduló őszibarack közös telepítésű ültetvénye van. Épül az egyik szakszövetkezet majorközpontja saját erőből, ami szintén az elért fejlődést tükrözi. A községi tanács vb által az egyik szakszövetkezettől a múlt évben felavatott művelődési ház berendezésének megvásárlására kölcsönkért 200 ezer forint visszafizetésére vonatkozó megállapításaival a tudósítóval egyetértek. Javaslom, hogy a két szakszövetkezet a kölcsön összegét egyenlő arányban vállalja el és tekintsen el annak visszafizetésétől. A járási tanács vb állásfoglalása, javaslata alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága a jövő évi fejlesztési alap és a saját erő felhasználásával orvosi rendelőt szeretne építtetni. A tudósításban idézett jetentés szerényen fogalmaz, keresi a korszerűbb formát, a végrehajtó bizottság testületi munkájára, az igazgatási, hatósági feladatok színvonalasabb ellátására. Ennek azonban még a kezdetén vau A járási tanács vb ezen az ülésen — igen helyesen — kifejezte elismerését a községi tanács végrehajtó bizottságának az elért eredményekért. Ráirányította a figyelmet a testületi munkában az igazgatási, hatósági feladatok ellátásában meglevő gyengeségek megszüntetésére. A testületi értékelés kifejezi a felelősségérzetet, a segítőkészséget a járási tanács vb hez tartozó községek fejlődéséért. KATONA SÁNDOR országgyűlési képviselő MÚZEUMOK A

közelmúltban volt egy megbeszélés, vitaféle a Szeged városi népfront rendezésében arról, hogy Szegednek mi a helye, szerepe és jövője az ország szellemi életében. Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese többek között azt mondta vitaindítójában, hogy Szegednek van is és nincs is múzeuma. A múzeum itt van, megyei funkciókat lát el. de a két tanács közötti jó koordináció alapján kielégíti a szegedi igényeket is. Mert a megyei múzeumok központja a Móra Ferenc Múzeum. Ezt a kérdést érdemes közelebbről is megnézni és a jelenleginél valamivel jobb megoldást kialakítani. Máiönmagában is új helyzetet teremt az. ha a szaktárca, a megye és a város összefogásával ' megépül egy olyan könyvtár, amelyik magába foglalja a múzeumban levő Somogyi Könyvtarat is. Ez egy igen nagy jelentőségű kulturális intézmény lenne, de a legjobb esetben is három-négy évre lenne szükség, amig elkészül. Persze figyelembe véve, hogy az ehhez szükséges összegnek csak a kisebbik hányada áll rendelkezésre, s ez is még csak elvileg. Ennél fogva indokolt és érdemes lenne a jelenlegi viszonyok között gondolkozni, hogyan lehetne a mostani konstrukción javítani. Oly módon, hogy Szegednek múzeumi lehetőségei nagyobbak legyenek. Hiszen minden városnak van múzeuma, csak éppen Szegednek nincs, holott, ez a valódi „történelmi múltú" múzeuma. Ebben a konstrukcióban a szegedi múzeum valami irányító, koordináló funkciót ellátó és betöltő intézmény elsősorban. S ez rendjén is van, de a városnak a múzeummal szemben támasztott igényeinek jobb kielégítését is szükséges lenne biztosítani. A jelenlegi konstrukciót nem itt találták ki. ez országos érvényű, törvények és rendeletek által szabályozott intézmény. Megyei irányítású kulturális terület. Gyökeresen változtatni ezen önkényesen nem lehet, de nem is szükséges, különösen akitor, ha figyelembe vesítúk. hogy a megyei közigazgatási rendszer a jövőben és méc hosszú időn keresztül megmarad a maga középirányítasi és összefe^jp funkciójával, éppen úgy. mint most. Ezt nem szabad szem elől téveszteni, s ez nem mond ellent annak, hogy ugyanakkor erőteljesebbé kell tenni az urbanizációt, nagyobb lehetőséget biztosítani városainknak. A gazdaság új irányítását követően a tanácsoknál is bekövetkezett egy nagyobb hatáskör, amelyben megnövekedtek a döntési lehetőségek. Az országos elvek, rendelkezések helyi alkalmazásában nagyobb az önálló döntés joga és az érte vállalt felelősség is, mint korábban volt. Igaz, eddig is itt határozták meg. hogy egy-egy múzeum milyen fő jelleggel működjék (több mellék ..profilt" meghatározva és fejlesztve), hogy ne legyenek azért a múzeumok városi kulturális bazárok. A történelmi múlt. • társadalmi, kulturális tradíciók, meglevő szakemberek ' stb. alapján alakultak ki a városokban működő múzeu. mok jeli eg szerint, s fejlődött ki tevékenységük köre. Szükséges lenne a bátrabb megyei ösztönzés a tájjelleg erősítése érdekében, amely egyben védelmet is nyújtana a beszűküléssel, a provincialitás veszélyével szemben. E

zért a megyei irányítás nélkülözhetetlen Ugyanis ez az irányítás kapcsolta össze e fontos kulturális intézményeket a centrális irányító szervekkel, minisztériumokkal és más intézményekkel. De megoldható, hogy Szeged is tartson fenn a meglevő múzeumhelviségel: ben önálló múzeumot, önálló szegedi igazgátóval, al alárendeltje egy megyei múzeumi főigazgatóságnak, illet : ve főigazgatónak. Ez csak megegyezés és döntés kerdése. (Különösen, ha figyelembe vesszük azt az anakronizI must, hogy ebben a szűk épületben hat helviséget maj gánlakás címén foglalnak le olyanok, akik legszívesebI ben már régen kiköltöztek volna onnan. De miután Szeged nem érdekeit a kérdés megoldásában, a megyének nincsen lakáskontingense. másfél éve a helyzet változatlan.) F, konstrukciófejlesztésnek a lehetősége felveti a múzeumok további „specializálódási ' lehetőségét. Hiszen Szegeden és Szentesen az etnográfiai kutatás sürgető vo1 tát a tanyavilág megszűnési tendenciája indokolja és a/, ipari munkások élete, sorsa is egyre izgatóbbá teszi e kutatási problematikát. Vásárhely az alföldi festészet centruma, de a valóságban csak azáltal válik központtá, ha sikerül a múlt hatvan-hetven esztendőnyi képzőművészettermésének javát begyűjteni. S a ma élő festőket életük munkásságával odakötni. Felesleges a szószaporítás. Van lehetőség o meglevő konstrukciók tökéletesítésére, hogy az jobban kielégítse a helyi igényeket. Indokolt magasabb szinten megfogalmazni a múzeumokkal szembeni követelményeket; megyei főigazgatót beállítani, szegedi igazgatót kinevezni és ha szükséges, más vezető személyiségeket is beállítani. Ezt nem óhajokkal, szubjektív indíttatású türelmetlenséggel, hanem meggondolt, a szükségetekhez igazodó igények meghatározásával lehet eldönteni. A

kérdés érdekességét még az is fokozza, hogy most készülünk hazánk negyedszázados felszabadulásának ünneplésére A visszaemlékezések már szeptember végén és október elejen elkezdődnek. Ezekben igen nagy szerepük van a múzeumoknak és az itt dolgozó apparátusoknak. szakembereknek. Megmutatni a felszabadulást és a mögöttünk levő 25 esztendőt e kulturális faktor sajátos eszközeivel is. Ez a cikk voltaképpen gondolatébresztő és figyelemfelhívó szándékú, mert az ügy megoldása elég sürgetővé válik kulturális életünk e fontos területén. S. J. SZERDA. ! 1969. JÚLIUS 2. DÉLMAGYARORSZÁG