Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
Ikarusok Az aratás küszöbéri Tuniszban Vizsgáznak a gépek A MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat Tuniszban versenytárgyalást nyert. Az autóbuszok vásárlására kiirt nemzetközi pályázaton olyan ismert nagy cégek ajánlatait hasonlították össze a MOGÜRT-ével, mint a Fiat, és a Berliet. A megrendelő, a Societe National des Transportes de Tunis úgy döntött, hogy Ikarus-autóbuszokkal gyarapítja járműparkját, ötven városi autóbuszt és két 180-as típusú, csuklós autóbuszt rendelt. A megyei tanács korábbi határozata alapján a mezőgazdasági kampányfeladatok megkezdése előtt évek óta gépszemlét tartanak. Az aratás küszöbén minden termelőszövetkezetben újra átvizsgálják a gépeket, hogy azok a műszaki, biztonsági és tűzrendészeti követelményeknek maradéktalanul megfeleljenek. A mostani gyakorlat anynyiban különbözik a régitől, hogy nem a felsőbb hatóságok szorgalmazzák, hanem a mezőgazdasági üzemek, ök tűzik ki a szemle időpontját is, ők hívják a bizottságot is össze, a felsőbb szervek képviselői csupán részt vesznek a bizottság munkájában. Kabódi Istvánnal, a járási tanács műszaki felügyelőjével a kisteleki Feketehalmi Tsz-be látogattunk, hogy jelen legyünk az aratás megkezdése előtt két nappal rendezett gépszemlén. Az tűnt fel először, hogy Szegedi tudósok Ágoston György Nevét a szélesebb közvélemény hat évvel ezelőtt ismerte meg, amikor a Szegedi Pedagógiai Nyári Egyetem igazgatójaként lépett a nyilvánosság elé. A szakma, a pedagógia tudományának különféle rendű művelői természetesen jóval régebbről ismerik dr. Ágoston György nevét és munkásságát. S különösen jól ismerik a szegediek: 1959. óta a József Attila Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének a vezetője." Régebben, 1949-től 52-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója volt. A pécsi születésű Ágoston György egyetemi tanulmányait szülővárosában kezdte, de Szegeden folytatta, s 1943-ban a mi egyetemünkön kapott latin—francia szakos tanári diplomát. Aztán katona lett s a felszabadulás után Debrecenben kezdte tanári munkáját. Három évig, 1948-ig dolgozott Debrecenben, majd Budapestre került, s aztán lett nálunk a tanárképző igazgatója, — Életpályám — mondja a professzor, — ezzel kapcsolódott össze — azt hiszem és remélem, véglegesen — a magyar felsőoktatás. a magyar tanárképzés ügyével, és azóta bontakozott ki tudományos tevékenységem. Az életpálya újabb szakaszának kezdete 1952: egyetemi docenssé nevezték ki és megbízták a budapesti tudományegyetem neveléstudományi tanszékének kialakításával. Hét évig dolgozott a fővárosban, s 1959ben került vissza ismét Szegedre, jelenlegi munkahelyére. Tudományos munkásságának újabb szakasza kezdődött ezzel. Eredményeit több könyvben, s igen sok tanulmányban, értekezésben tette közzé. Most — olvasóink számára —, hogyan foglalná össze kutató munkájának lényegét? — A pedagógia kérdéseit két oldalról kell megközelíteni — mondja a profeszszor. — Az egyik a filozófiai oldal. Ennek a munkának az a feladata, hogy tisztázza a pedagógia célrendszerét. Ez tulajdonképpen az embereszmény problémája. Az a kérdés, hogy itt nálunk — természetesen hosszú távlatot figyelembe véve, — milyen embert kell nevelnünk. A pedagógia legfontosabb kérdése ez. Ennek tisztázása nélkül az iskola egyetlen problémája sem dönthető el. Az én tudományos munkásságom jelentékeny része az utóbbi években éppen erre, tehát a pedagógia embereszményére irányul. — Milyennek látja ezt az embereszményt? — Ismeretes, hogy a marxizmus eszménye a sokoldalúan fejlett ember. A vizsgálandó kérdés az — s ezzel foglalkozom én — hogy a mi körülményeink között mit is jelent a sokoldalúan képzett ember eszménye. — Hogyan lehet ezt a problémát megközelíteni? J — Ahhoz, hogy az emberi sokoldalúság mai tartalmát feltárjuk, történeti kutatás is szükséges. Hogyan alakult ki marxizmus klasszikusainál az emberi sokoldalúság normája? Honnan vették ezt a gondolatot? A választ keresve jutottam el többek között a német újhumanizmushoz. Erre vonatkozó tanulmányaim közül egykettő: Schiller az emberi egyoldalúságról és teljességről, Goethe emberségeszménye. Készülő munkám címe: Az utópisták embereszménye. — Hogyan kapcsolódik ez az ismertetett elgondolásokhoz? — A 18. század végén és a 19. század elején minden becsületes teoretikust, művészt foglalkoztatott, izgatott az emberség problémája. A nagyipar kialakulásának kora volt ez, s mint tudjuk, tömegesen mutatkoztak olyan jelenségek, amelyek súlyosan veszélyeztették az emberiséget. Ahhoz, hogy megértsük az emberi sokoldalúság marxista eszményét, vizsgálói kell ezeket a gondolatokat és természetesen vizsgálni kell azt is, hogyan értelmezték a sokoldalúságot a marxizmus klasszikusai. Ez utóbbira vonatkozó tanulmányom: Marx gazdasági filozófia kéziratok című művének konceptusa. Mindez elvezet a mához, vagyis ahhoz a kérdéshez, hogy a szocializmus és a tudományos-technikai forradalom körülményei . között mit jelent az emberi sokoldalúság. — És a pedagógia problematikájának másik megközelítési módja? — A cél tisztázása után kutatni kell a pedagógiai tevékenységet, a pedagógiai folyamatot, amelyben a célrendszer realizálódik. Ennek vizsgálatára egzakt kísérleti módszerek szolgálnak. Ez a fajta megközelítés az általam vezetett tan- : szék fő törekvése. Munkatársaim e tekintetben sok újat kezdeményeztek. Mi javasoltuk például Magyar- j országon először a programozott oktatással való foglalkozást illetve dolgoztunk ennek problematikáján. Többek között egy könyv őrzi eredményeinket: A programozott oktatás tapasztalatai. — Hogyan kapcsolódik ehhez a nyári egyetem? — Nemcsak a pedagógia megújítása izgat, hanem az is, hogyan lehet átvinni a gyakorlatba a rohamléptekkel fejlődő tudomány új eredményeit. Erre szolgál a nyári egyetem, amely az idén Korunk ifjúsága címmel tartja foglalkozásait. Feladata nem a diákmozgalmak politikai elemzése, — persze erről is lesz szó — hanem a pedagógiai módszerű tárgyalás. Ennek lényege a diák-tanár illetve még tágabban az ifjú-felnőtt viszony. A régi viszony elavult. Milyen legyen az új? — ez a kérdés áll majd a tanácskozások középpontjában. Ökrös László ez a szemle nagyban különbözött az előző évek gyakorlatától. Nem uralkodott az a hangulat, hogy „csak ezt is megússzuk valahogy". Nem tapasztaltam, hogy bármiféle hibát is kendőzni akartak volna. Nem is rendeztek kirakatversenyt. Maguknak csinálták. Ennek ellenére az a vélemény alakult ki bennem, hogy szükség van az ilyen gépvizsgákra nagyon. Az erőgépeknél sokszor találkozunk világítási, irányjelzési problémákkal. Olyannal is, hogy égett a lámpa, ha oldalba ütögették, és elaludt, ha abbahagyták a biztatást. A bizottság meghallgatta az indokokat is, lehet, hogy a friss mosás közben lett zárlatos a vezeték, de nem ment tovább addig, amíg meg nem javították. A világítási berendezések ellenőrzése után sorra gördültek elő a pótkocsis vontatók, zetorok és más erőgépek, fékpróbára. Sajnos, i kísért az a nézet, hogy a [ szántóföldön úgy is meg tud állni a traktor, ha csak félkeréken fog is a fék. A szemlét követő baleseti oktatás tisztázta a felmerülő problémákat, újra felhívta a figyelmet az ember egészségének védelmére. A kifogásolnivalókat pontról pontra jegyzőkönyvbe foglalták. A kijavítás határ:deje: azonnal. H. D. Cselek a vevő körül... Q cégtábláén? Incselkedő falfestékek címmel tettem szóvá nemrég, hogy Szegeden nincs íehér Praktikolor falfesték. Némi késéssel „válaszolt" a BUDALAKK. „A kereskedelemmel nagyon jó viszonyban vagyunk, amit bizonyít, hogy az ország második mintaboltját Szegeden nyitottuk meg. Éppen ezért nem kívántunk reagálni érdemben a cikkre." Továbbá azt ígérték, hogy a helyszínre érkező egyik munkatársuktól objektív tájékoztatást kapok mint egy a sok vevő közül. Valóban érdekes dolgokat tudtam meg, amelyeket érdemes többeknek is megismerni. Például azt, hogy az említett festék kizárólag Csongrád megyében nem felelt meg — az országban 420 ezer 320 kilót eladtak belőle. Sőt a megyében már elkelt 17 ezer 100 kiló, mire a megmaradt készletet visszaküldték a gyárnak. Tény, hogy a KERMI a megfelelő bizonyítványt nem vonta vissza. Mint a BUDALAKK szakértője említette — lehet, hogy egészen más ok vezette a nagykereskedelmet, amikor megszabadult a 80 ezer kiló falfestéktói ... Egy mintaboltban nincs olyan cikk, amit az „anyagyár" készít? Akkor miért van minta-, vagy szakbolt — ha ez az alapvető előnye a nagyobb választékot a töb' bi háztartási bolttal szemberT — sincs meg? Miért a „haragszom rád" a gyárral, miért tartja akkor a BUDALAKK meg a Csongrád— Bács megyei Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kö« zösen a szakboltot? Talán csak nem a díszea cégtábláért? „Gyógyszerként" áremelés? Az új lakások túlontúl egyszerű zárait gyerekjáték kinyitni. Sajnos ezt a betörők is tudják — előszeretettel keresik fel az új lakótömböket, a „sima záras" ajtókat. Jobb védelmet csak a b'ztonsági Wertheim-zárak adnának — csak éppen nem lehet kapni belőlük. Sőt, az évekkel ezelőtt jól bevált, kulcs helyére illeszthető biztonsági zárból sincs. Süllyed a ház Magas járda Baktó lakói régóta kérték a II. kerületi tanácsot, hogy építtessen járdát. Annál nagyobb volt az örömük, mikor a járdaépítés megkezdődött. Csakhogy — amint Poprádi Jenő, Népdal utca 23. és Kósa Péter, Népdal utca 24. szám alatt lakó olvasóink írják — örömük hamar ürömmé változott. Házaik alsó szintje alacsonyabb. mint a járda, amelyet a jóval magasabb Tölgyfa utcához szintezték. Olvasóink annak idején felajánlották társadalmi munkájukat is a járdaépítéshez, ezt azonban az építésnél nem vették igénybe. Most panaszukkal a kerületi tanács építési osztályához fordultak, de ott ügyükkel nem foglalkoztak. Hét éve vette át szövetkezeti lakását Dobó Szilveszter. Odessza, 3. épület A. lépcsőház IV. emelet 15. szám alatt lakó olvasónk. Két év múlva, 1964-ben felületesen végezték el az építők a garanciális javításokat. A ház—mint olvasónk írja — már akkor is süllyedt, de a repedéseket csak bemalterozták. Az eldeformálódott ajtókat és ablakokat meggyalulták, ennek következtében nem jól zártak. A javítás után hamarosan kiújultak a repedések, az ablakok, ajtók tovább vetemedtek. Olvasónk 1965ben saját költségén rendbe hozatta a hibákat. Ez sem segített, végül tavaly a MÉSZÖV lakásszövetkezeti osztályához fordult panaszával. Ott megállapították, hogy a javítás a lakásszövetkezet dolga, amely azonban az igényt elutasította. Mit tehet ezek után a szövetkezeti lakás tulajdonosa, aki havonta pontosan törleszti az építési költségeket, de nem tehet az építési hibákról? Megkérdeztük az ELZETTműveket, miért. Közölte a szokásost — „nincs kapacitás". Ellenben az ellátás néJ mi javítására intézkedéseket ígér, csökenti az exportot* kölcsönt vesz fel beruházásra, sőt importtal is megpró-i bálkozik. A legérdekesebb módszer; amitől szeretnénk, ha megmentenének bennünket: az áremelés. „Az importáruk és hazai termékek árkülönbözetének csökkentése céljából felemeljük árainkat, s az így felemelt többlet árbevételből fedezzük a beruházás visszafizetését. Tehát nem többlethaszonként kezeljük — ebből dolgozóink egyetlen fillérrel sem részesülnek'' — írták. Másként értelmezve — hogy legyen záram, „adakozzak", egy újabb ELZETTüzemrész építéséhez, gépvásárláshoz stb. Nem mondom, ügyes üzleti szellemről tanúskodó sorok — legalábbis, ami az indoklást illeti. Pedig csak a megnövekedett kereslet ürügyén akar többet vásárlóiból kipréselni az ELZETT... M. I. Udvarias villamos-vezetőnő Június 9-én a 3-as villamoson volt szemtanúja a vezetőnő rendkívül előzékeny magatartásának özv. Szilágyi Lászlóné, Kelemen utca 2. szám alatt lakó olvasónk.. Az 509—510. számú villamosszerelvény bérletes részébe szállt fel két idős nő — bérlet nélkül. Az utasok szóltak, hogy a másik kocsiban kellett volna utazniuk, jegyet csak ott árulnak. A villamos vezetője azonban ott tartotta a nehezen járó utasokat s a következő megállónál hátraszaladt a kalauzhoz megvenni a két jegyet. Ne a teret kerítsék be A Bartók Béla térnél történt gyermekbalesetről írtunk június 10-i lapunkban Oj termekek A Bőripari Tudományos Egyesület Bórdiszműipari Szakosztálya évente megrendezi a gyártási ághoz tartozó üzemek legújabb termékeinek modellkiállítását. Az idei kiállítás csütörtökön nyílik a BNV könnyűipari pavilonjában. ahol szerdán a kiállítás rendezői sajtótájékoztatót tartottak. Weitzner Péter, a tudományos egyesület főtitkára elmondotta: bemutatják az egyesület, a TANIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és az Iparművészeti Tanács együttes pályázatára érkezett mintadarabokat. A kiállításon 580 kézi- és aktatáska. bőrönd, és más bőrdíszműipari termék mintapéldánya látható. Egyik olvasónk levelét közöltük. amelyben azt javasolta. hogy kerítsék be a teret. az autóbuszforgalmat pedig "tereljék a Kossuth Lajos sugárútra. Dezső Ferencné, Partok Béla tér 3. szám alatt lakó olvasónk vitába száll levelében ezzel a javaslattal. Azt írja, hogy volt ott kerítés, de tönkretették. Szerinte a labdarúgópályát és a labdajátékot kellene megszüntetni a téren. Azt tartaná helyesnek, ha e forgalmas utakkal övezett területen kisgyermekeknek ; alkalmas játékok maradná| nak, s ott csak szülők íel1 ügyeletével lehetne játszani. Épült: 1969 a Tisza-parton (105.) Újszeged, új városrésze, Odessza a Tisza-parton kezdődik. Elsőnek is ezek a házak épültek fel, két hosszú, a folyóval párhuzamosan, s két rövidebb mögöttük, rájuk merőlegesen. A típusterveket Szabó József igazította az adottságokhoz. CSÜTÖRTÖK, 1969. JÜNIUS 19. jg^HSEEl