Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

t Félidejéhez közeledik a moszkvai tanácskozás (Folytatás az 1. oldaliról.) megsértésével vádolja a Szovjetuniót. Zamjatyin a kérdésre vá­laszolva rövid nyilatkozatot olvasott fel, amely hangsú­lyozza: ez a kínai hatósá­gok soronlevó provokációja a szovjet—kínai határon vég­hez vitt provokációk kö­zött. Céljuk a határ pontos megvonására hivatott kon­zultációk megakadályozása. Kínai részről ilymódon kí­vánják ellensúlyozni azt a jó légkört, amely a kommu­nista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán ki­alakult. A moszkvai tanácskozás szerda délutáni ülésén To­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára el­nökölt. Felszólaltak: Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának' első titkára és Prado, a Perui Kommunista Párt főtitkára. A tanácskozás csütörtökön folytatja az első napirendi pont megvitatását kifejtette pártjának állás- néhány megfogalmazást ki­pontját az előkészítő bi- fogásol, s ezek helyett az zottság által kidolgozott do- olasz pártdelegáció módosító kumentumokról. Az OKP indítványokat nyújtott be. Gustáv Husák beszéde Todor Zsivkov beszéde Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kedd délután elhangzott be­szédében többek között ki­jelentette: a nemzetközi fej­lődés fö irányát nem az im­perializmus határozza meg, hanem a három fő forradal­mi erő, a szocialista világ­rendszer, a kapitalista or­szágok kommunista és mun­kásmozgalma, és a nemzeti felszabadító mozgalom közös harca. A mostani feltételek közepette — folytatta a szó­nok — döntő kérdés a nem­zetközi kommunista mozga­lom egysége. A bolgár pártvezető nyug­talanságát fejezte ki a Kíná­ban kialakult helyzet miatt, majd kijelentette, hogy a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán elfogadott ha­tározatok új helyzetet terem­tettek nemcsak Kínában, ha­nem a nemzetközi életben is. Todor Zsivkov leleplezte Mao Ce-tung csoportjának a nemzetközi kommunista moz­galom bomlasztasára irá­nyuló szakadár tevékenysé­gét, szovjetellenességét és nagyhatalmi sovinizmusát A testvérpártok néhány vezető tényezője — folytatta Zsivkov — úgy vélekedik, hogy a kínai kérdés csupán két párt — az SZKP és a KKP, valamint két ország — a Szovjetunió és n Kínai Nép­köztársaság nézeteltérése. Kö­telességünknek tartjuk hang­súlyfizni, hogy a kínai problé­ma mélységesen elvi problé­ma, amely kapcsolódik egész mozgalmunk és harcunk lé­nyegét érintő kérdésekhez. A baloldali opportunizmus ellen fellépve semmi esetre sem becsüljük le a másik ve­szélyt, a jobboldali opportu­nizmust, különösen akkor, ha az valamelyik párt veze­tőségében döntő jelentőségre tesz szert, a part hivatalos ideológiájává, vagy, ha ural­kodó pártról van szó, álla­mi politikává válik. A szónok hangsúlyozta, a Varsói Szerződés és a KGST­országok egységének jelentő­ségét. Nem érthetünk egyet az olyan kijelentésekkel — mondotta —, hogy a KGST állítólag korlátozza a tagor­szágok gazdasági független­ségét, a Varsói Szerződés pe­dig akadályozza az európai feszültség csökkentését és korlátozza a szocialista or­szágok nemzeti függetlensé­gét és szuverenitását. Az igazság ennek pont az ellen­kezője. Berlinguer beszéde V A szerda délelőtti ülésen Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkár­helyettese, az értekezleten részt vevő olasz delegáció vezetője beszédének elején az olasz belpolitikai helyzet részletes képét adta. Beszédé­nek további részében a mun­kásmozgalom nemzetközi kér­déseivel foglalkozott. Az Olasz Kommunista Párt úgy látja, hogy ma a forradalmi mozgalom legjelentősebb tagjai között nincs tökéletes egység, sőt bizonyos szem­pontból „talán ez internacio­nalizmus válságáról is lehet beszélni. Nehezíti ezt a helyzetet, hogy óriási forra­dalmi átalakulások közepette kell róla szót ejteni. Az el­lentétek dacára meg kell ál­lapítani — hangsúlyozta Ber­linguer —, hogy a forradal­mi mozgalom az egész vilá­gon terjed, s olyan arányokat öltött, mint soha eddig. A Szovjetunió és a szocialista országok újabb gazdasági si­kereket értek el, megerősö­dött és nőtt az az alapvető szerep, amelyet a Szovjetunió tölt be ebben a küzdelem­ben." Egyrészt az ellentetek té­nye, másiészt a forradalmi nv '-fialom erősödése teszi kötelezővé az Olasz Komm.i nista Párt véleménye szerint az internacionalizmus erősí­tését. hiszen éppen ennek a helyzetnek a következtében kell természetesnek venni az imperializmus agresszivitásá­nak növekedését — mon­dotta Berlinguer —. hang­súlyozva. hogv a helyzet .megérlelődött" ennek az internacionalista egységnek a megszilárdítására. Ezután tért rá Berlinguer a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió közötti el­lentétre, amely — mint rá­mutatott — nem csupán a Szovjetunióval, hanem szin­te minden szocialista or­szággal és szinte minden kommunista párttal szembe­állította a Kínai Kommunis­ta Pártot. Igen károsnak ítélte Berlinguer ezt a hely­zetet az egész munkásmoz­galom szempontjából, s ki­fejtette, hogy ez — vélemé­nye szerint — negatív ha­tással van az egész nemzet­közi helyzetre is. Az olasz kommunisták már évek óta nyíltan bírálják a kínai né­zeteket. A téves nézetek kö­zül is a legsúlyosabbnak mi­nősítik azt a kínai álláspon­tot, amely egvenlőségjelet tesz az amerikai imperializ­mus és a Szovjetunió közé. Az olasz kommunisták elíté­lik. hogy a kínai kommunis­ta vezetők rá akarják kény­szeríteni a maguk elgondo­lásait minden országra és minden pártra. Mao Ce­tung-ot a marxizmus—leni­nizmus „egyedüli képviselő­jének" kiáltják ki. Mind­amellett az olasz kommunis­ták elleneznek mindenféle „klátkozást". A szónok hangsúlyozta: pártja készségesen közremű­ködik a jelenlegi helyzetből kivezető út, de legalábbis ,,a feszültség enyhítése módoza­tainak felkutatásában". Az olasz küldöttségvezető megerősítette az OKP-nek a múlt évi csehszlovákiai ese­ményekkel kapcsolatban el­foglalt álláspontiát, majd kifejtette: „Amikor újból leszögezzük ezt az álláspon­tunkat. nem szándékozunk beavatkozni a csehszlovák elvtársak, pártjuk és álla­muk beliigveibe. Senki sincs nálunk jobban meggyőződve arról, hogy feltétlenül el kell kerülni minden olyan lépést, amelynek megtétele kizárólag Csehszlovákia né­pének és kommunistáinak feladatkörébe tartozik. Mi őbennük — ismét leszöge­zem — mélységesen meg­bízunk. és kívánjuk, hogy az előttük álló nehéz felada­tokkal sikeresen birkózzanak meg". A továbbiakban Berlinguer 12 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. JÜNIUS 12. A CSKP Központi Bizott­sága nevében Gustáv Husák első titkár többek között ki­emelte: ideológiai téren az ultrareakciós, nyíltan harcias és kommunistaellenes ideoló­giával párhuzamosan egyre határozottabban nyomul elő­térbe egy raffináltabb vál­tozat, amely minden haladó és népszerű elméleten élőskö­dik, visszaél velük, torzítja őket és hamis következteté­sekre vezet. Terjeszkedik a szocializmussal való burzsoá kacérkodás, valamint a több­féle revizionista-opportunista elmélet. A mai világ valamennyi problémájának megoldását — beleértve a pusztító ter­monukleáris, vegyi és bakté­riumháború elhárítását — az éhség problematikájának megoldását, nem lehet meg­találni a kapitalizmus és a szocializmus fokozatos össze­olvadásában, és a kölcsönös ellentétek automatikus elha­lásában, miként azt a, kon­vergencia elmélet hívei hir­detik. A megoldást elsősor­ban az összes antiimperialis­ta erők széles körű és szilárd akcióegységében lehet megta­lálni — hangsúlyozta Husák. Küldöttségünk nagyra be­csüli, hogy az SZKP veze­tősége józanul, reálisan és konkrét módon közelíti meg a mai világ, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor alapvető problémáit — mondotta ez­után Gustáv Husák, majd a továbbiakban így folytatta: Szeretném néhány szóval kifejteni véleményünket a Szovjetuniónak a szocialista közösségben játszott szerepé­ről. Az, aki a második világ­háború előtt a kommunista mozgalomban tevékenykedett, jól tudja, hogy mit jelent a világ első szocialista államá­nak létrejötte és létezése a munkásmozgalom, a világ haladó erői számára, az anti­imperialista és demokratikus mozgalom számára; jól tud­ja, mit jelentett a Nagy Ok­tóberi Forradalom és azt is, hogy mit jelentett Lenin ne­ve és a szocializmus építé­se a Szovjetunióban a ki­zsákmányolt osztályok és né­pek számára. Az, aki átélte a második világháborút és részt vett az antifasiszta harcban, sohasem felejti el azt a kizárólagos szerepet, amelyet a Szovjetunió ját­szott a népek szabadságáért vívott harcban, nem felejtke­zik el népének és hadseregé­nek áldozatairól és hősiessé­géről. Tekintettel arra — folytatta Husák —, hogy egyesek ma­napság mégis megfeledkez­nek a Szovjetunió történelmi érdemeiről, vagy csak sza­vakban és forma szerint is­merik el azokat, azt hiszem emlékeztetni kell a mai Szovjetunió anyagi, gazdasá­gi, tudományos-műszaki po­tenciáljára, a szocialista kö­köségben és a világban be­töltött szerepére a kapitaliz­mussal folyó békés verseny és az esetleges válságos hely­zet időszakában. Arról van szó, hogy mi mint marxis­ták. a magasztos szavak, sót gyakran az ábrándok és az üres frázisok szárnyán, ki­csinyes nemzeti szempontok­tól vezéreltetve, ne szakad­junk el a való helyzettől eb­ben az osztályokra forgácsolt világban, ne szakadjunk el mindenekelőtt attól az alap­vető ténytől, hogy a szocia­lista közösség és az antiim­perialista mozgalom haté­konysága. reménye) és fej­lődésének lehetőségei elsősor­ban a Szovjetunió erejétől és fejlődésétől függ. A CSKB KB első titkára ezután részletesen foglalko­zott a Csehszlovákiában ki­alakult helyzettel és többek között kijelentette, hogy a CSKP 1968. januári politi­kai irányvonala semmikép­pen sem jelentett elhajlást a szocializmustól, Az 1968. Szovjet jegyzék Kínához január utáni bonyolult fej­lődés azonban jelentős ne­gatív tendenciákat is elő­idézett, amelyek során ak­tivizálódtak a szocialista­ellenes erők. Ezt a párt nem ismerte fel idejében. A tapasztalatok megmu­tatták, hogy a legyőzött ki­zsákmányoló rétegek, ame­lyek a normálisan működő szocialista államrendszer viszonyai között elveszítet­ték politikai befolyásukat, az 1908 január után kiala­kult viszonyok között poli­tikailag és ideológiailag is­mét aktivizálódtak. Ebben nemcsak az imperializmus­tól kapott nemzetközi támo­gatás nyújtott nekik segít­séget, hanem az a körül­mény Is, hogy 1968. tava­szától kezdve eltűrtük a párt vezető szerepének sú­lyos meggyengülését, szo­cialista hatalmi apparátu­sunk fokozatos gyengülését és részben szétzilálódását. A CSKP KB első titkára így folytatta: Gyakran meg­kérdeznek bennünket: ele­gendő volt-e a belső erőnk arra, hogy megvédjük a szocialista vívmányokat? Igen, elegendő erőnk volt! Mégis miben hibáztunk? A lenini tapasztalatok alapján ismeretes számunkra, hogy milyen jelentőséggel bír az, ha — különösen a válságos helyzetekben — a kommu­nista pártnak, mint a mun­kásosztály élcsapatának el­vi, célratörő és határozott vezetése van. A kritikus pillanatokban ez meghatá­rozó tényező. A Csehszlovák Kommunista Párt vezetésé­ben azonban 1968. januárja után nem volt meg az egység sem a helyzet érté­kelését, sem a programot, a távlatokat és a célokat il­letően. Sőt, mi több, nem volt-meg az egység a konk­rét, elkerülhetetlenül meg­hozandó intézkedések te­kintetében sdm. Naivitás és a politikai romantika jutott túlsúlyba, olcsó gesztusok és jelszavak a szabadságról, a demokráciáról, a huma­nizmusról és „a nép akara­táról" —, amelyet nem osztályszemnontból hang­súlyoztak. Megrészegülve a „szabadságtól" és az olcsó népszerűségtől, elfeledkeztek a társadalmi konfliktusok és célok osztálygyökereiről, és osztályindítékairól, va­lamint az osztályellenesség hatásáról, annak ideológiá­járól, országunkban és a határokon túl. Sajnos, csak egy év el­múltával, 1969. májusában jutott a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának plénuma arra a következtetésre, hogy ál­lamunkban a belpolitikai Eejlődés,i amellyel a pártve­zetőség nem fordult kellő­képpen szembe, csak kéte­lyeket, aggodalmakat és nyugtalanságot támaszthatott nemcsak állampolgáraink és párttagjaink nagyrészében, hanem a kommunista test­vérpártokban is azokban az országokban, amelyekkel szövetségi kapcsolatok , fűz­nek össze bennünket. \ A Csehszlovák Kommu­nista Pártban és Csehszlo­vákiában a helyzet kibon­takozását illetően a CSKP Központi Bizottságának ez év áprilisi és májusi plé­numa hozott fordulatot. E plénumok fő értelme és célja az volt, hogy kivezes­se a pártot és a népet a politikai, társadalmi és gaz­dasági válságból. E plénu­mok munkája és dokumen­tumai ismeretesek a test­vérpártok előtt. Nem egé­szen két hónap telt el az­óta és teljes felelősséggel elmondhatjuk, hogy pártunk és a csehszlovák dolgozók többsége támogatja a CSKP új vezetőségét és ennek po­litikai irányvonalát, ebben látja a kivezető utat és a szocialista fejlődés további perspektíváját. A Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügymi­nisztériuma jegyzéket inté­zett a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumához. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma megállapítja: a Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériuma jegyzéket tett közzé, amelyben dur­ván elferdíti a folyó évi június 10-én a Taszta folyó térségében (szemipalatyinsz­ki terület), a szovjet—kínai határon lezajlott eseménye­ket. Ténylegesen a dolog a következőképpen történt: 1969. június 10-én a kínai hatóságok a fenti térségben, a szpvjet—kínai határon újabb provokációt rendez­tek. E kalandjuk leplezésére a kínai hatóságok, mint ko­rábban is, juhászokat és egy juhnyájat használtak fel. Június 10-én 18 órakor egy kínai személy egy juh­nyájjal az említett térség­ben átlépte a szovjet ha­tárt, és 400 méterre beha­tolt a Szovjetunió területé­re. A határsértést a Szov­jetunió területére titokban benyomult kínai katonák egy csoportja fedezte. Amikor a szovjet határ­őrök követelték, hogy a ha­társértő hagyja el a szovjet területet, a kínai katonák válaszul géppisztolyokból tüzet nyitottak a szovjet határőr-szakaszra. Ez ön­védelemből kénytelen volt viszonozni a tüzet. Ezután a határsértők elhagyták a Szovjetunió területét. Ami a kínai jegyzéknek azt az állítását illeti, hogy szovjet részről tankokat és páncélos szállító eszközöket használtak, ez provokációs célzatú otromba kohol-? mány. A Szovjetunió külügyi minisztériurha határozott tiltakozást jelent be a Kínai, Népköztársaság külügymi-) nisztériumánál a kínai ható-: ságok ezen újabb kaland­jával kapcsolatban és haJ tékony intézkedéseket kö-J vetel annak i érdekébenj hogy ne szítsák tovább a feszültséget a szovjet—kínai határon, a Taszta-folyó tér­ségében. Gromiko kairói tárgyalásai O Kairó (MTI) Nasszer elnök szerdán fo­gadta a hivatalos egyiptomi látogatáson tartózkodó Gro­miko szovjet külügyminisz­tert és kíséretét. A találko-' zón jelen volt Mahmud Favzi, az elnök külpolitikát tanácsadója és Mahmud Riad külügyminiszter. Gromiko magával hozta a Szovjetunió vezetőinek Nasszerhez intézett üzene­tét — írja az A1 Ahrarrt szerdai számában. A lap szerint Gromiko az üzene-; tet szerdán adta át Nasszett elnöknek. Ugyancsak szerdán folyJ tatódtak Gromiko és MahJ mud Riad kedden megkezd dődött tanácskozásai. A háború után az építés következik Autonómia Szudán dóll rászánok • Khartoum (MTI) A Szudánban két héttel ez­előtt hatalomra került új rendszer autonómiát adott az ország déli, négerlakta területeinek. A döntésről Dzsafar Numeiri, a forra­dalmi tanács elnöke szá­molt be rádióbeszédében. Joseph Garang szudáni közellátási miniszter, a Dél­szudáni Demokrata Párt el­nöke a déli regionális auto­nómia tervének bejelentése után fogadta az MTI khartoumi különtudósítóját és válaszolt kérdéseire. — Ez jó terv, és okos döntés eredménye — mon­dotta a miniszter. —% A déli lakosság, amelynek egyik képviselője vagyok bizalom­mal és reménnyel fogadja a kormány elhatározását és támogatni fogja megvalósí­tását Joseph Garang elmondot­ta, hogy a helyi önkormány­zat tervét a szudáni kom­munisták dolgozták ki elő­ször. Az ország haladó erői ls magukévá tették ezt a tervet. így a forradalmi ta­nács és a kormány együttes tanácskozásain rövid vita után megszületett az a dön­tés, amelyet mind Észak, mind Dél lakossága meg­könnyebbüléssel fogadott; A háború után az építég korszaka következik. A miniszter a továbbiak-í 1 ban rámutatott, hogy ai szudáni kormányok 1964 óta átlagosan havi egymillió fontot költöttek a déli há­borúra. Hatalmas összegeket! emésztettek fel a hadműve­letek és a közintézmények védelmére rendelt csapatok ellátásának költségei. Most a felszabaduló milliókat útépítésre, iparfejlesztésre, öntözésre, Iskolák és kórhá­zak létesítésére fordíthatják. Az új egységmozgalomról és elveiről szólva a mi­niszter hangoztatta, hogy a haladás és a szocializmus elveire építik az egységes Szudán nemzeti demokrati­kus frontját. Ez a front Északon és Délen egyaránt tömöríti majd a népi erő­ket. Feladata lesz az egysé­ges szocialista Szudán épí­tése. A kormány amnesztia­rendelete alapján több ezer elítéltet bocsátanak szaba­don. Visszatérhetnek ottho­naikba azok. akik a dzsun­gelbe húzódtak. Elősegítik a szomszédos országokba menekültek hazatérését. Bonni kompromisz­szum o Bonn (MTI) A két bonni koalíciós párt hosszú tárgyalások után kompromisszumra lé­pett a náci bűncselekmé­nyek elévülésének feloldása ügyében. A Bundestag szer­dán a törvényjavaslatnak első olvasásoan való vitája után azzal adta át a javas­latot a jogügyi bizottság­nak. hogy a népirtás bűntet­te egyáltalán ne évülhessen el. a gyilkosság viszont az eddigi 20 év helyett 30 év után. A CDU—CSU. amely dif­ferenciált megoldást kí­vánt, tehát a „kis" gyilko­sok megmentése mellett szállt síkra, e kompromisz­szum folytán elállt követe­lésétől. Cyrankiewicz Pozsonyban • Pozsony (MTI) Józef Cyrankiewicz a lengyel minisztertanács el­nöke, szerdán a szlovák fő­városba, Pozsonyba utazott, ahol Peter Colotka a szlo­vák kormány elnöke és más szlovák vezetők fogad­ták. S Prága (MTI) A lengyel miniszterelnök látogatásáról Prágában köz­leményt adtak ki. A közle­mény bejelenti, hogy a kö­zeljövőben megtartják a két ország gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési bizottság ülését, amelyen a gazdasági kap­csolatok legidőszerűbb kér­déseit vizsgálják meg. A lengyel kormányfő tárgya­lásain megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a köl­csönös árucsere az utóbbi Időben gyorsan növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom