Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

Sxélfagyzot az őszinteségről Érintőleges elegancia — írja le a kifejezést az ÉS hasábjain Somlyó György, képszerű gondolattársítással fogalmazva a művekhez felszínesen közelítő olvasó, kritikus megbocsáthatatlan módszerét. Egy ma divatos, mondhatnám krónikusan divatos észrevételező alapállást, megnyilatkozást vádolva. A látszólag nyelvi szintagma —, amely megfordítva is körülbelül ugyanazt sugallja: „elegáns érlntőlegesség" — korjelenség, minthogy az érdeklődőbefogadó nehezen tájékozódik pl a művészeti sokarcúsag egyedi példányaiban is küzdelmesen követhető (mennyiségében meg szinte felmérhetetlen) labirintusaiban. Ezért van a sok „érintőleges eleganciával" van szó) származik. De nem erre mutat a modern zene klasszikus szabályokat szétfeszítő, felrúgó, majd önkényesen újabb és újabb szisztémákat kidolgozó | mechanizmusa (ami mellesleg a komponista-én, a szubjektum látványos temetője is lehet), a tiszta, tehát mólyen őszinte zene megteremtésének igyekezete, vagy filmen egy Fillini, egy Antonioni életmű, s ne menjünk messzire, egy Jancsó oeuvre? De maradjunk az irodalomnál. Az én megnyilatkozásának aztán nyelvi kifejező eszközeiben is persze óhatatlanul előbúvik a totális-hűségre törekvés, az őszinteség, a nyers szóki- j Tárgynyereményt Szegeden Munkaidőki-" mondás, olykor a drasztikum, amit az í: vesség esztétikai mondott vélemény; az egyes ^iJ^l^J^ művészeti ágakban ahány es „ Li r'w alkotó, annyi formáció, any- pMéroMott olvasó nyi igazságkeresés, hit, cél, eszköz, annyi sajátos alkotói modor, a valóságlátás annyi szubjektív szempontja. Nem tudom, az eljövendő évtizedek, századok hogyan teszik helyükre a ma modernnek mondott művészeteket, milyen kategóriákkal illetik majd (nehéz dolguk lesz), valami közös tendencia azonban máris felsejthető az alkotófolyamatokban. S ez a hűség, az ábrázolandóval (személlyel, tárggyal, szituációval) szembeni konok-csökönyös hűség, az őszinteség. Talán soha nem volt nagyobb keletje (nem szerepe: keletje!) az én, a szubjektum jelenlétének, mint ma. A világnak, a környező valóságnak az alkotógyakran visszataszítónak, erkölcstelennek, vagy finoman lebecsülve primitívnek tart. Arról is hallani, hogy az olvasói ízlés (különösen nyugati tendenciák nyomán) egyre ijesztőbben beéri az olcsó irodalommal, minek következménye (és viszont) a könnyűműfaj túlburjánzása, a krimik, az üres szalonkönyvek, álnaplók, a szóviccek szellemességében elmerülő, az eseménybonyolításban kimerülő bestsellerek. (De a filmi és színházi bohózatok, a sekélyes vígjátékok, a bűnügyi logika-példák dömpingje is!) Talaja veszne hát az írói szépmesterségnek, a szorosan vett szépirodalomnak? Aligha. Csupán ezúttal is disztingválni kell. Az esztétikailag művész egyéniségétől képes tetsző, szép írás, a műgondkifejezésében az átszürési dal kerekített mondatok élfolyamatnak egyre döntőbb ménye mellett felismerni a szerepe lesz ahhoz, hogy a puszta rálátásra nyersnek, kész mü, az alkotás, az új- netán szabadszájúnak, az szerűség igényével kerüljön „érintőleges eleganciával" a befogadóhoz. Előttem egy kpnyv, a Nobel-díjas japán író Kavabata Jaszunari Hóországa. ami a könyvhét alkalmával a napokban került a boltok kirakataiba. A mozgalom, melynek apostola éppen ez a japán szerző, az „újfajta érkékenységűek" cinevezését kapta, s lírai jelképrendszere szemléletesen tanúskodik valóságlátásának sajátos, szenzitív módszeréről. Kétségtelennek látszik: Kavabata valahol, valamiképpen maga is átélhette azokat (vagy a hozzájuk hasonló) szituációkat, magasszintű műélvezet, melyek hősével történnek, olvasói intelligencia melyekből annak gondolatai sorjáznak, miként elképzelhetetlen fizikai átélés nélkül Jacques Borel pőre őszinteségű, erőteljesen szubjektív regénye, a Rajongás is (más kérdés, hogy életrajzi regény.) Ahogyan napról napra telik, telítődik az Irodalmi, a művészeti arzenál, annál biztosabb mentsvár, védett terület az epigonizmus vádjával szemben a szubjektum, az én rezervátuma. Ahány én, annyi szemüveg mered a valóságra, belőle annyi specifikum (még ha csupán lehelletnyi, apró, finom elkülönbözésekről is durvának, primitívnek tetsző mai irodalomból az értéket, a tartalmában esztétikumot adó (mert akkor nyelvi eszközeiben is majd esztétikusnak tetsző), őszinte, valósághiv irodalmat. És az értékest elkülöníteni a talmitól. Persze ha jól meggondoljuk, ez nem is olyan egyszerű dolog. Még a fejlett ízlés, a mennyiségében és minőségi szelekciójában is tekintélyes olvasottság, a csalhatatlan recept hozzá... Nikolényi István Padot a megállóhoz A Sárkány utcában az autóbusz megállóhoz is elfelejtették kihelyezni az ősszel leszerelt padokat, írja Balogh István. Paprika utca 63. szám alatt lakó olvasónk. A buszra várakozók között sok a beteg, idős ember, s a hanyagság miatt kénytelenek az árokparton ülve tölteni az időt. Tartós tatarozást Miért nem lehet tatarozáskor kőporozni azokat az épületeket, amelyeknek a homlokzata nem tagolt, nem cizellált? — kérdi D. F. Felsőkikötősor 2/a. szám alatt lakó olvasónk. De ha stílusvédelem miatt ezt nem teszik, akkor olyan maltert használjanak, amely nem csupán 1— 2 hónapig tart a falon. Az Akadémia épülete, a Zsótérház homlokzata máris tönkrement. Sok más példát is lehetne még említeni, amelyek azt bizonyítják, hogy az elkapkodott, nem megfelelő tatarozást a legtöbb esetben elölről lehetne kezdeni, mihelyt befejezik. Jogos-e a portó? A kecskeméti főpostán megérdeklődte Kovács Tibor Lomnici utca 83. szám alatt lakó olvasónk ballagásra hívó, hosszú alakú levélborítékjának tarifáját. Megnyugtatták, hogy egy forint a portóköltség, a szabványboríték rendszer csak 1971-ben lép érvénybe. A címzettel ennek ellenére portót fizettettek Szegeden. A József Attila sugárúton levő postahivatalban érdeklődésére e szavakkal utasították el: „Nem látja a falon a postai szabályzatot? Nézze meg. Hosszú alakú boríték és nem szabvány két forintos bélyeggel szerelendő." Olvasónk a szabályzatból ott is azt olvasta, hogy a szabványt 1971. január elsejétől alkalmazzák. Ezek után végképp nem tudja, jogos volt-e levelének megportózása, s ha igen, miért nem e szerint kapott felvilágosítást Kecskeméten. Lottó vásárlási utalványt nyer t Mészáros László, Dobó utca 74. szám alatt lakó olvasónk. Az utalványt azonban csak a budapesti Lottó Áruházban válthatja be. Véleménye szerint Szegeden és környékén van annyi rendszeres lottózó — és szerencsés nyertes —, hogy a tárgynyeremé- ; nyeket vásárlási utalványra itt helyben is átvehetnék. Javasolja, hogy jelöljék ki, i bízzák meg a Centrum Áruházat ilyen utalványok bevfltására, ezzel még nagyobb kedvet csinálnának a lottózóknak. a vízügynél Hibás cégtábla Két cégtábla is hirdeti a Kígyó utca 5. szám alatt, hogy „Higénia Háztartási Vegyibolt". Palló József, Dugonics tér 3. szám alatt lakó olvasónk észrevételezi, hogy a „higénia" szó a klasszikus és az élő nyelvek egyikében sem fordul elő, így értelmetlen. Helyesen „higiénia" megjelölés az értelmes, kívánatos lenne a cégtábla feliratának ennek megfelelő korrigálása. Nemzetközi orvoskongresszus A nemi betegségek ellen, küzdő Nemzetközi Unió júlasztotta. A kongresszust a Magyar Dermatológiai TársuGépkocsi-tulajdonosok figyelmébe! külföldi nyaralás, utazás esetére igénybe vehető a külföldi CBSCO nius 11—19 között Budapes- lat rendeziten tartja 26. kongresszusát, „ Ugyanebben az időben Bui i ni z. £ j , dapesten rendezi evi gyűlését ameynek elnokeve dr. Fold- a nemi betegségeket tanulmávári Ferenc professzort vá- nyozó angol orvosegyesület is. A tanácskozásokon egyebek között megvitatják a nőgyógyászati vizsgálatok jelentőségét és lehetőségeit a betegségek korai felismerésében, valamint a venereas betegségek járványtanát, kezelését. A kongresszusokon 21 európai és tengerentúli ország neves szakemberei vesznek részt. Hegakadályozni a balesetet Megdöbbentő, hogy a Bartók Béla teret szegélyező úton már a második halálos gyermekbaleset történt — írja dr. Vitos Zoltán, Blaha Lujza utca 5. szám alatt lakó olvasónk. Három évvel ezelőtt az autóklub által rendezett ankéton felszólalt olvasónk az Attila utca közlekedési veszéveiről. Akkor saját gyermekének súlyos sérülése is késztette a felhívásra. Ennek eredményeként gyermekátkelőhely jelző táblát tettek ki, de a gépkocsivezetők nem sokat törődnek vele, mint a legutóbbi eset is bizonyítja. Javasolja olvasónk, hogy az egyébként is szűk Attila utcában tiltsa meg a közlekedésrendészet az autóbuszok, teherautók és vontatók közlekedését. Ezek járjanak a Kossuth Lajos sugárúton és a Tolbuhin sugárúton. A gyermekjátszóteret teljesen körül kellene keríteni, s ugyanakkor sebességkorlátozó tábla kirakásával maximum 20 kilométeres sebességet kellene előírni a tér körül. Kedden budapesti székházában ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége. Ott volt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhelyettes és Beckl Sándor, a SZOT titkára. A központi vezetőség ezúttal a vízügyi szolgálat munkáját vitatta meéBreinich Miklós, az Országos Vizügyi Hivatal elnökhelyettese beszámolójában elmondotta, hogy tavaly — gondos előkészítés után — a vízügyi ágazat nyolc szervénél történt munkaidőcsökkentés. Az intézkedés hozzávetőleg 13 ezer dolgozót érintett, és az ágazatba tartozó szakemberek 32 százalékának biztosította a szabad szombatot, illetve a több pihenési időt. A tapasztalatok jók. ezért idén további 13 vízügyi szervnél 23 ezer dolgozó munkaidejének lerövidítését tervezik. Így az év végre a vízügyiek 90 százaléka dolgozik majd 44 órás munkahétben. Tudományos ülésszak Dr. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes ünnepélyes megnyitó beszéde után az Iparművészeti Múzeumban megkezdte munkáját a Magyar Tanácsköztársaság idején alapított Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Művészete Múzeum félévszázados jubileumára rendezett tudományos ülésszak. Mintegy negyven, nemzetközileg elismert szaktekintély, ázsiai művészetének hazai és külföldről érkezett tudósai adtak egymásnak találkozót ez alkalomból a magyar fővárosban. Gyermekek bilincsben Mi történt az „isten angyalai fészkében?" Sok olasz újságban jelent meg még a közelmúltban is egy hirdetés, amelynek rajza egy apácát ábrázolt, mi-' közben angyalok glóriával diszítik a fejét. A hirdetés címe ez volt: „Napjaink csodája". Azoknak a szülőknek szólt, akik aggódtak szellemileg visszamaradt gyermekük sorsáért. Maria Diletta Pagliuca volt római katolikus apáca ígért boldogabb, élményekben gazdagabb életet és nevelést a szerencsétlen sorsú gyermekeknek emeletes frascatai villájában, amelynek homlokzatára ezt a nevet festették: „Grotta-Ferratai Szent Rita". De a rendőrség, amely a minap razziát tartott a nevelőotthonban, távolról sem nyilatkozott ilyen elragadtatással Maria nővér intézményéről. A riadőztatott rendőrök 28 gyermeket találtak úgy. hogy legtöbbjüket az éjszakai pihenőre odaláncolták az ágyhoz. A négy és tizennyolc év közötti fiatalok a verés félreismerhetetlen nyomait viselték testükön. Volt, akinek kezét-lábát gúzsba kötötték, mások meztelenül bujkáltak és jajgattak. Pagliuca nővért a hétvégi razzia után letartóztatták, majd a lapok közölték a jól megtermett asszony és a megkínzott gyermekek fényképét. Volt olyan újság is. amely azt a riportképet közölte, amelyen Maria Diletta Pagliuca és ..gyermekei" kihallgatást kapnak VI. Pál pápától. A megdöbbentő történetre egy Nyugat-Németországban dolgozó olasz vendégmunkás hívta fel a rendőrség figyelmét. Az illető az otthon gondjaira bízta gyermekét. A napokban látogatta meg fiát és elborzadt a látottaktól. Pietro Marra rendőrfelügyelő vette kezébe a nyomozást. Először egy volt tanítót hallgatott ki, aki rövid ideig az intézetben dolgozott A pedagógus elmondotta. hogy az otthonban, amelyet a prospektusok „isten angyalai fészkének" neveztek, éheztetik, verik a bentlakókat. Az olasz vendégmunkás részt vett a razziában. Mintha látogatóba ment volna, becsengetett a villa kapuján, majd, amikor Maria nővér kinyitotta az ajtót, a rendőrök félretaszították a volt apácát és benyomultak az épületbe. Marra felügyelő és rendőrei kiszabadították a zokogó gyermekeket és megfigyelés vagy gyógykezelés céljából beszállították őket a Frascati kórházba. A bilincsekeS helyettük Maria nővér kapta meg, aki — mint kiderült — gondozottjait délután hattól reggel hat óráig kötözte az ágy lábához. Maria Pagliucát vád alá helyezték, amely — ha bíróság is elfogadja — öt évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Épült: 1957—1969 SZOCIALISTA ORSZÁGOK, valamint AUSZTRIA, OLASZORSZÁG és a NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG területein. Anyagi biztonságot nyújt törés, lopás és rablás, tűz, villámcsapás, robbanás és baleset esetén. Felvilágosítást nyújtanak fiókjaink és körzetfelügyelöink. éT.LAMI BIZTOSÍTÖ HK 312 Új műszó/gyártó üzem A nyergesújfalusi viscosagyárban megkezdték a negyedik szintetikus szál üzem, a poliakrilnitril (PAN) gyár építését 870 millió forintos beruházást a Petrolber bonyolítja le. Az új üzem gépeinek zömét Olaszországból vásárolják. A PAN-gyár termeléséhez az alapanyagot, az akrilnitrilt — kész termék ellenében Ausztriából vásárolják. Az új üzemet 1972 végén helyezik üzembe. Évi 4600 tonnás termelésével ez lesz a legnagyobb hazai szintétikusszál gyár. Terméke — az eddig ismert vegyiszálak közül — a legjobban hasonlít a gyapjúhoz. Semmelweis Kollégium (100.) A női klinikával szemben épült fel 1962-ben az Orvostudományi Egyetem 200 személyes kollégiuma. Szabó István tervezte. SZERDA, 1969. JÚNIUS 11. DELMAGYARORSZAG 5