Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

Földúton A házépítő Siklós Jánosi A valóság olyan, hogy azt sok is, mit csinálok. Miért becsukjanak nyolc embert, i több oldalról is meg kell nem a faluba építek? Azt De a bíró is, aki kiszabná az nézni. Ha csak félig nézem mondom nekik, azt mondom ítélelet. elmenne utána meg ezt a tanyát, itt az magának is, ha éppen erról gyónni. eperfák árnyékában, akkor a végről jött ide. meg azt _ Lehet ugyan hogy meg válogatni kezdek a szótá- mondanám a római pápá- úsznák a rvSk?^ ^ ramban: viskó vityilló, out- nak is. hogy én csak oda (A mf d^rekuiíf már rl. ágrólszakadt ember ma- építhetek, ahol nekem föl- úgvis odavan l De egv lónv gányossngát födelével őrző dem van. • • ' e egy lany Az ~ Fölszólított a tanács, erezetet fe jel eléri az em- hogy bontsam le. Mondtam, ber kívülről. Fele nad. fele hogy ez a ház nem tévedésí vt'F moR lukas b6' épül, hanem szántszánfölfelé. Szemben vele még dékkal, előré megfontolva, rozzantabb valami. Háznak £n ezt le nem bontom, olyan, mint a penge nélküli megijesztenek, akkor nyeletlen bicska szalonna- Akinek útjában van jöjjön evéshez. Ezt a részt is lak- ki. és bontsa le. Erőszakot Jak; , nern tehetek ellene, de én Ne tériünk haza azonban éjjel fölrakom azt amit ők ezzel a benyomással. Van nappal szétdúrnak. Örmény rádió Úgy látszik. Európa és Ázsia mezsgyéjén a szellemes tréfákat, vicceket az lameiylk intézetébe örmény rádióval hozzák kap- Forintra átszámítva ennek a tanyának túlsó oldala is. Ahogy onnan is előbukkanok, falderéklg fölépített kockaházat látok, tetejében pedig a házigazdát. Rákiáltok: — Hát maga mit csinál? — Én most, kérem szépen, megszegem a törvényt. Fölmászok hozzá a falra, hogy szemtől szembe kerüljek a törvényszegővel. —• Megkérdezték már má— Itt van velem a hat gyeférhezmenésit nem lehet messziről meghatározni Kinyílik a virág, ha itt az ideje. Mit gondol, ki veszi el ebből a házból? A ház lyukas téglákból ha épül. Ritka erre még a csuse- pa tégla. — Azt gondolja, azért, mert n bőröm alatt is pénz van? Régen azt hitték, aki tanyán lakik, az mind szegény és mind buta. Most azt hiszik, mind pénzes. Nem anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: 1'alánkai Gellért és Karacsonyl Maria. Varga Jánoa os Vlcsai Ilona Mária, dr. Szilárd László és Somlai Rozália, Sós György László és Csonka Ilona, Kopasz András ós Csányi Maria Katalin. Bácskai Ferenc ón Kelemen Zsuzsanna, Boldizsár Tibor és Gémes Maria Piroska, Agócs Bóla Pál ós KotoKilnv l'iroska, Csamangó Antal os Balogh Anna, Kovács Bertalan os llornyák Elvira, Kordás l.ászlo ós liübsch Eva, Janka Bóla és Várkonyl Ágnes Anna házasságot kötöttek, Születés: Farkas Lajosnak és Márta Erzsébetnek Zsolt. Jéga— Srabó Lajosnak ós Kálmán Erzsébetnek Hajnalka Judit, dr. •Szlrtesi Zoltánnak és Csanádi Zsuzsannának Zsuzsanna Veronika. Török Lászlónak us Sári Kvángk László, Hörcsög Györgynők es Ruck Ilonának Tünde. Solymosi Gubornak es Simon Mártának Zoltán János. Herédl Istvánnak ós Bcrnáth Annának Ildikó, Canlavec Gyulának ós i'iirics Gizellának Tamás Gyula. Kovács Mihálynak ós Halász I tulkának Hajnalka. Kalocsay Gézának ós Szabó Máriának Mária Tünde. Farkas Antalnak és Horváth Margitnak Margit, Léhák Józsefnek és Kálty Erzsébetnek József. Danicslpak Istvánnak és Gallal Ilonának l.ászlo István. Lukács Dezsőnek és süli Ilonának Dezső, Kónya Lajosnak cs Vetró Ilonának Lajos, Bóka Lasz.lonak es Faragó Máriának Lás/.lo, dr. Munka lattannak ós Sötét Piroskának István, Offtclr Józsefnek es Bovsák Veronikának Marianna, Deme Simonnak es Kovács Jolánnak Eva. Balogh Györgynek cs Búzás Irénnek Zoltán László, Márki Lászlónak és Joó Erzsébetnek Csnba. Klsmarcz.1 Józsefnek és Bíró Katalinnak Attila. Király Mihálynak és szekeres Rozáliának László, dr. Harangozó Józsefnek és Dörnyel Zsuzsannának Eszter. Szávai Sándornak és Csendes Erzsébetnek Katalin, Mecs Gergelynek es Mészáros Annának Anikó, Hngvért Ferencnek ós Markó Zsuzsannának Csaba, Fekete Istvánnak és Nagy Sárának Magdolna, Megyeri Józsefnek és Kovács Máriának Csilla, Terhes Szilveszternek és Szabó Irénnek Attila István, Szakái Istvánnak ás Simon Annának Zoltán, Fődl Józsefnek és Bozaó Erzsébetnek Gyöngyi, Szécsi Józsefnek és Mohai Etelkának Aranka, Kónya Józsefnek és Fodor Erzsébetnek Zsuzsanna, Laczkó Jánosnak és Rácz Piroskának Gábor János, Szurmal Tibornak és Csontos Máriának Csaba, Ágoston Lajosnak és FUvesl Máriának Lajos, Daka Józsefnek és Kálmán Ilonának József, Imre Istvánnak és Kiss Sárának Zsuzsanna Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Vas György Márk, Sutka József. Aponyl Róza, Szilágyi Illés, Vári Attila, Kincses János, Bitó Jánosné Dobó Mária, Csontos Jánosné Bukl Mária. Sípos Istvánné Kardos Irén, Rácz Pál, Andrev József, Csotye Mihály, Kormányos Etelka. Ctike Ágnes. Polyvás Mthályné Jáger Margit., Msgyesl Pál, Petrovits Mthályné Fenyvesi Erzsébet elhunytak. n. KERÜLET Hátasság: Raboezi Ferene Árpád és Molnár Klára, Ábrahám István és Bernecker Mária. Farkas József és Truczán Zsófia. Czlrok József és Szakács Erzsébet, Böresök J«nő Js Gál Márta Ilona, tder Sándor és Vakula Jolán, Molnár László Sándor e* rek. Nyolceves a legkisebb, bánnám, ha nekik lenne a nagy lányom meg mar at- igazuk. Kőműves vagyok én. ,*-,a huszonkTttöt. En nem piacra kódorgó autós, ezektol nem tudok elvenni Arva gyerek voltam, nekem tízezer terintót, hogy neki- a demokrácia adott szakmát adjam az allamnak falusi a kezembe. Ha már adott, házhelyert. Megtehetnem, legalább a családnak hadd nem is sajnalnám erte de mutassam meg. milyen háTJ^* S^l ULhuáZ" ^ »t tudok epíteni. Kiszáalább két evet. Ahhoz már moltam én vályoggal is. Abbírósagi ítélet kell, hogy eb- ból szélesebb a fal. több vábe a rossz házba kát évre l>'óg kell. Ha szélesebb, nagyobb fa kell hozza, meg nagyobb tető. A vályogverők azt mondják, ezréért adjak még egy liter pálinkát ls, meg egy kiló szalonnát. Hát a feleségemet ne adjam mellé? összeszámoltam mindent, a fuvart is, a magam munkáját is. Mire mindent összefordítottam, kiderült, hogy téglából se drágább. — Van nekem más gondolatom ia. A hat gyereket nem elég fölnevelni. Ha ők itt hagynak, mi maradunk egyedül. Gyerekzsivajban éltem mindig. Olyan lenne a csönd itt, mint amikor behúzzák a vonaton a vészféket. Az se tesz mást, csak megáll. De közben összedűl benne minden. Trezsálc Erzsébet. Czutor Béla és Vidéki Julianna, Martos László ós Czabén Mária. Klamár Károly László és Kaposvári Mária, Szabó Miklós és Szilágyi Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Matulay Károlyné Forvlt Irén, Marothy Andorné Illés Margit, Nagy János, Fehér Vilmos elhunytak. RN. KERÜLET Házasság: Pásztor Károly és Farkas Gyöngyike. Molnár Lajos és Kiss Mária Irén házasságot kötöttek. Születési Kasza Sándor Dezsőnek és Mlkulecz Erzsébetnek Attila Zoltán, Balogh Jenőnek és Molnár Mária Margitnak Helga Maria. Jeney Zsigmondnak és Tóth Mártának Ágnes, Készé Istvánnak és Szovcsek Rozáliának Eva. Nagy Istvánnak ée Bangó Margitnak Ágnes, Barcsik tstvánnak és Bihari Juliannának Judit Szilvia. Lebák Ferencnek és Onda Jolánnak Ferenc, Miklós Antalnak és Festő-Hegedős Mária Annának Zoltán Antal. Papp Sándornak és Klsmárton Irénnek Erika. Pattk Imrének és Bőrcsök Máriának Ildikó, Salamon Mihálynak és Nagy Juditnak Mihály, Kapuvári Pálnak és Ábrahám Mária Magdolnának Pál László, Borbély Lajosnak és Dégl Mária Magdolnának Gábor, Teszáry Bélának és Obrádovics Verának Zsolt Attila, Turzó János Tibornak és Farkas Anna Margitnak Ágnes nevű gyermekük született. Halálozás: Dékány Lajos. Engl Józsefné Kis Piroska, Polányi Erika Erzsébet. Vámos Sándor. Takács Vince. Bitó József, Eüsüs István, Bakos Jóaaeíné Tóth Etel elhunytak. csolatba a különböző nációk. Egy ideig abban a balhiedelemben éltem, hogy ezekkel a tréfákkal, epéskedő szójátékokkal az örmények szellemi ügyetlenségére ls utalnak. Később aztán fölvilágosítottak a históriai könyvek, meg az anelkdotázva terjedő, ragadó, de mindig valóságmagot hordozó népi bölcsességek. Erdélyben a szamosújvári örmények egykor afféle magánbankár szerepet töltöttek be a Habsburg-ház körül. „Inkognitóban" pénzelték az udvart, persze „megfelelő" kamattal együtt adták a készséget, no meg a pénzt. (Azóta is ott van az újvári templomban az a Ribens-kép, melyet az udvar ajándékozott ezért a gesztusért az ottani örményeknek.) Gyerekkoromban meg apám hívta föl — tréfás hangulatában — a figyelmemet, hogy ügyeljek a Merts Ágostonra, a kocsmárosra; ha nem jól nézem, hogy apám hány fröccsöt iszik, az örmény keltővel biztosan többet számol. (Sohasem számolt többet, de az örmény-furfang azért valahogyan mindig az asztalra került a fröccs mellé.) Humor és alkotás Most aztán, hogy szemtőlszembe kerültem az örmény rádióval, hirtelenjében nem ia tudtam, milyen viselkedés illik itt, Jerevánban. De rendelésre készült, a Magyar Tudományos Akadémia vakéról, körülbelül 8—7 millióra megy az ára. Ezéjt a pénzért föl lehetne építeni néhány házat, de ezek a gépek megkúnynyítik még a házépítést is. ráadásul még olcsóbbá is teszik. A jereváni matematikus gárda most tervezi a nagyobb hatású memóriagépet: „R 30 szakosított számológép" néven, 1972-re már a sorozatgyártása is megindul, a KGST országaiban használják majd elsősorban. S ezek a kellemes, mosolygó, fekete emberek ezt olyan természetességgel mondták, mintha örök életükben ezeket a gondolkodó gépeket gyártották volna. A fények varázsa Szerényen jegyezték meg, hogy a szovjet hatalom számukra nagyon sokat adott. Magamban gondoltam, hogy a tehetség és a szorgalom ki virágzásához jutott ez a nagy múltú nép. Szépen fejlelt iparukban az elektrotechnika és a kémia (mesterséges kaucsuk, amit földgázból állítanak elő. gumiipar. autógumi, amelyből évente egymillió-háromszázezer darabot szállítanak a szovjet—Fiat kooperációnak Togliattiba) és a műtrágyagyártás, műszeripar, könynyű- és élelmiszeripar fémjelzi azt az erőteljes gazdareket középen virágzó almafákra emlékeztető búrak vflágítláK meg, úgy, hogy a rövidebb-hosszab ágak végén villanyégők ontják a fényt. S mindez pontos mértani gömb alakját ölti Ezt ls csak örmény szellemiség képes ilyen csodálatosan szépein megoldani. Városfejlesztési műgond A nappali Jereván sem inarad el ettől. Történelmi építkezéseit megőrizte — már amennyire három évezredes múltja ezt lehetővé tette — és új építkezéseivel annyira alkalmazkodik a történelmi eredetihez, hogy a patinás és a modern stílusnak sajátságosan örmény vagv jereváni irányzata érvényesüljön. Azt mondják, hogv félnek a sematikus, sablonos építkezéstől. (Bér mi is félnénk, legalább egy kicsit félnénk!) Sok lakásra van szükségük, a pénz ott ls kevés, de valahogyan a mennyiségi igényeket első helyen tartva, a költségeket is kímélve, mégis szépet, esztétikailag vonzót csinálnak. A parkok és a szökőkutak meg egészen magas színvonalú városfejlesztési műgondra utalnák, ami persze szintén egyedi. A szökőkutak ott az Ararát léhánál húzódó, majd ezer méter magas fennsíkon épült városban (áradozás nélkül dió viccet elmondtak ők is, mindjárt egyenesbe került a személyes maga tartásom. — Lassan elindulnak a Észrevettem, hogy igen tré>gyerekek a háztól. Azt sze-! fakedvelő nép. ebben haretném, ha legalább látoga- ^f1'1^ ** ... , , ^ ha csak ebben jelentkezne a tóba hazajöjjenek az uno-1 liasunlatossag, nem sokra kákkal. Ebbe az összerogy- j tartanák ök sem és né sem. utolsó fél évszázadban végbement. Százötven országgal amikor néhány örmény-rá- kereskednek. Tizenkét egycfejlődést, amely az írom ie): remekművek. A gyant házba nem jönne senki. — Más fájdalmam ls van. Ha azt mondanám, hogy rém jött a bolondéria, és a hét végét akarom csak itt tölteni, akkor adnák rá az áldást futószalagon. De ha a kénytelenség visz rá, azt mondják, bontsam le. Mit gondol, mennyit sóznak rám, ha fölépül? Ember legyen a talpán, aki eligazodik a dűlőutakon. Sok ház épül a tanyákon. Nem szeretnék szabálysértési előadó lenni. Horváth Deisö Hanem amikor megláttam, ott a fővárosban a Matematikai Kutató Intézetet és vele összekapcsolva a középés kisosztályú számítógépek gyárát, egészein megértettem: az örmény-rádióval jelzett tréfák, viccek a szellemesség, a tudás, egy értékes, nagy jövőjű nép tulajdonságaira utalnak. Az én matematikai ismeretemmel persze sehogyansem boldogultam, nehéz oldalam az egyszeregy, de azért annyit fölírtam, hogy egy középosztályú gép másodpercenként százezer operációt végez. (Nem tévedés, tem működik, ahol ötvennégy-ezer diák tanul; megteremtették a nemzeti káderek képzését s a szellemi élet utánpótlását. Jereván hétszázötvenezer lakosával a szellemesség ós a derű városa. Esti megvilágításban olyan, mint egy mesekép. Nem uniformizált a közvilágítás, mint a legtöbb ismert városban. Ott ezer színből és formából alakul, minden utca szinte egyedi megvilágításban pomvároe centrumában levő parkban van egy olyan kútrendszer, amely kétezerötszáz csőből lövell! a vizet. Távoltól úgy hat ez a tégla alakú vízipálya, mint egy lágy, finom vfraaőnyes A kétezerötszáz cső a 2500 éves várost szimbolizálja; minden megért esztendő itt egy szökőkútcső. (Meg ls értettem Perjés! László barátomat, aki ezeknek láttán azt mondta, hogy ssükséges lesz elővenni otthon is a mi szökőkút-építkezésünket.) Ezek a felvillantott vonások elindíthatják képaelepázik. Henger alakú színes ^^f1' hf«y„ln,1Áe^ ke!r^lmy búrák, egy-másfél métere- " 1 sek a járdaszegélyekhez erősítve, az utcák két oldalán. , , , .. . . ,„ A másik utcában hasonló ,panl szomszédságban. Mlnmunka folyik örméniában, ebben a Kaukázuson túli kis köztársaságban, a török és henger alakú világítótestek fejmagasságban helyezkednek el, egy további helyen egyenes kandeláberek színes égővel, azután ostornyélszeröen hajlított oszlopok stb. A centrumokban égőfűzérek. fehérek és színeaz adatok pontosak.) Meg- sek, több száz méteren körmutatták az egyik gépet és közölték, hogy ez magyar be kanyarogva. A sugárutak torkolatán kiépített köztedig süt a nap, évtizedeken keresztül nem látnak telet, havat, (csak egészen kivételes időjárás esetén, mint például az 1968—89-es tél volt). Érdemes megismerkedni ezekkel a kedélyes, barátságos. százszorosan európai néppel. Barátságosak. szeretik a magyarokat, szívesen beszélgetnek velünk. amh, Tót&gg&n | t^jl janicsárok (20.) Akik engem Ilyen oldalról féltettek és mártogattak, altkor már tudtam, hogy a pártot ugyanazzal a felismeréssel, mint Sátorossy kisasszony Szegeden, csak megélhetésük, kényelmük, ragyogásuk legfőbb forrásául ismerték el maguk fölött valónak. Nem pedig azért, amiről nyilvánosan szavaltak, hogy „meneteljünk a marxizmus—leninizmus mutatta úton". Ok csak engem akartak azon az úton látni, de tudták arról az útról a rejtett lejáratokat, a csali kerülőket, ahonnét mint régi rabló várurak, fosztogatni, zsarolni, csalni, lopni és hazudni jártak. Négyszáz kilométerre voltam Szegedtől, de ugyanaz a mentalitás ismertette meg magát velem itt is. Mintha Szegeden lennék. Pedig ezek nem Szegeden tanulták meg, amit mutyiban az effajta szegediek vallanak. Mi a közös ebben a piszok szemforgatásban? Az hogy a sok ügyeskedő eltanulta, nagyon hamar kisajátította a „terminus technicusokat", ml több. továbbfejlesztette. Tudóbbja. okosabbja lett az épülő szocializmusnak, mint bárki más. Egy lépéssel mindig előbbre van, vakmerőbb, bátrabb, erőszakosabb, tapsolóbb, mint bárki más. Mire a proletár leteszi kezéből a szerszámot, hogy felnézzen a ricsajra, az ügyes már kitapsolta magának a proletársikerek „fölét", ahogy köpülő veri ki az aludttej vaját Hogy én nem légvárakat építek csupán, és párhuzamot a szegedi pimaszok meg ennek a városnak a haszonlesői között, nem az ujjamból szopva vonok, abban a reakciós Dódi erősített meg. Mondanom sem kell, Dódivai dehogy ssOátottam én. Nem a világnézete tetszett A porórségig ragaszkodott nyíltan hangoztatott reakciósságához. Gyűlölte ezt a rendszert Megmondtam, nem tartok vele. Én ennek a rendszernek soha nem lehetek ellensége. — Bolondos ember vagy te. Naivul hivő, szélmalomharcos. Még tíz év, és bölcs nyugalommal magad is hülyeségnek tartod majd a nagy öntudatodat. Ezekkel a tetűkkel. mint amilyen az igazgató, nem bír el a rendszeretek. Teli vagytok kullanccsal. Tudod, ki ő? A párt végrehajtó bizottságának a tagja. Amit ő mond, az szent. Imádkozzál hozzá! Csak egy szavába kerül: te, a nép fia, semmivé válsz. Ezt olyankor duruzsolta Dódi a fülembe, amikor a fürdés után száritkoztam nála. ö ült a régi karosszékben, lezseren elnyújtotta hosszú lábait, pipázott. Kínai dohányt szívott, állólámpa alatt olvasott és kedélyesen beszélt. Ha valami szemben álló bölcsességet akart mondani, mindig megnyugtatott, hogy eszébe sincs a maga oldalára vonni. Ilyenkor kivette a pipát a szájából, és gúnyosan nézett a mennyezetre. — Engem is gyűlöl. Nem azért, mintha politikai ellentéteink lennének, vagy akár gondolkodásbeliek. Hidd el, sem meggyőzni, sem lázítani nem akarlak. Én ludovikás voltam. Gyermekkoromtól katonának neveltek. Apám jó öreg, reakciós úriember volt. Egy Arisztid vagy Tasziló, ahogy akarod. Huszonöt éves koromban mint hadnagy kikerültem a frontra. A ti szempontotokból egy cseppet sem voltam haladó. Amikor a front hátraszorult, Sopronig én is elmentem. Hittem a német győzelemben. De onnét dezertáltam. Gyerekkoromtól gagyogtam szlovákul. Jámbor tót asszony volt a dajkám. A fronton keresztüljütottam, hazajöttem ide a városba. Itt akkor már új közigazgatás működött. A megerkezésem napján elfogtak, internáltak, végül öt évre elzártak, ötvenben szabadultam A várost nem hagyhattam el Nem dolgoztam. Engem úrnak neveltek. Lenin azt írja valahol, hogy a régi burzsoázia hatalma elvesztése után még sok vonatkozásban előnyös helyzetben van az uralomra jutott munkásosztállyal szemben, tanultsága, kapcsolatai, vagyonának megmaradt töredékei révén. Szent igaz! Megéltem! Nagyné-í ném megtartotta a lakást meg sok más egyebet. Egy teljes évig nem dolgoztam. Nem is akartam egyetlen vállalat elvtársaival sem dolgozni. TI azt mondjátok, hogy vártuk a külföldi imperializmust. Talán vártam is. Te azt mondod, hogy neked ez a rendszer az anyád. Én azt mondom, hogy nekem Magyarország az anyám. — Nekem az új Magyarország az anyám. — Ez csak olyan holláré. Oj Magyarország. Mindig új és mindig régi. — Sok minden megváltozott. — Naivság. Megváltozott. Boldog vagy? Az elveket el lehet viselni, de az igazi parazitákat ls ti nevelitek kl. Tulajdonképpen én a direktorra sem haragszom. Nekem jó, hogy ő ott van. örá senki sem mondja, hogy reakciós. Ö a haladó értelmiség. De kinek dolgozik? Olyan szépen aláás bennőtöket, mintha kívülről küldték volna ide. Pedig ti fizetitek. Ti adtok neki hatalmat, tekintélyt, erőt és eszközöket, hogy ásson alá bennőtöket. Ez az ábra, népi káder. Keresed aigazságot. Tessék. Ez az igazság. Természetesen az én szempontomból. — Szomorú. — Nekem nem. Ti akarjátok így. — Majd kitekeredik annak a nyaka. — A tiéd százszor hamarább, pajtás. Te még párttag sem vagy. Te reakciós vagy velenj együtt. — Soha! — Mindegy. Ne vitassuk. Nekik most úgy jó, hogy velem egy ponyván hányódjál te is. — Ez így van, sajnos. — Rossz ez neked? íFolutvtJiiM A