Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

A Bezosztája nemesítő je Lukjanyenko Szegeden Alkoholellenes konferencia Pénteken a Magyar Vörös­kereszt székházóban tájékoz­tatták az újságírókat a hét­főn, a Magyar Tudományos Arcadémián megkezdődő, az alkoholizmus megelőzését és gyógykezelését célzó nemzet­közi konferenciáról. A tíz­napos tanácskozáson 22 or­szágból rpintegy kétszázan, hazánkból körülbelül három­százan vesznek részt. A 12 plenáris ülésre több mint fél­száz előadást jelentettek be. Támogatásra szorul a kisipar Műasztalosnál jártam a taira ugyanúgy számítunk. A ilyen ellenőrizhetetlen, kizá­minap. Miközben néhány cipészekre, villanyszerelőkre, rólag magánmegegyezés ha­tárai között mozgó .szolgál­tató ipar", vagy a bejegy­zett, törvényesen adózó kis­ipar. A KlOSZ-ra hivatkozva: a külterületeken, Ságváritele­deszkát gyalult — szkepti- bádogosokra, kárpitosokra, kusan megjegyezte: nem so­káig tartja a boltot, beadja QÚCSÚZO az ipart. Munka ugyan van bőven, de valahogy nem tud gGnCTOCÍÓ f a , Ma szegeden összesen 1022 Pfn, Mihályteleken jóformán Elgondolkoztam a dolgon: kisiparos tevékenykedik, szá- nincs kisiparra. De a gyor­az asztalos munkája nem- muk azonban rohamosan san benépesült Odessza la­csak nekem, hanem rajtam csökken A KIOSZ szerveze- kótelepen, a most epulő tar­kívül még igen sok szegedi- ténel szá^n jariott actat^ Jani várraréaz^ „ drta. nek hiányzik majd. Ám nemcsak az ő 1925-ben ala­szerint a legutóbbi hónapok- *°bb tucat mpster, szorgal­ban 39 iparjogot adtak visz- mas cipész, szereié, lakatos, szn. Azaz: harminckilenc kis 6zabó; °rfs stb" Es ha 301 pított iparára, hanem hason- műhelyt számoltak fel, leg­szőrű mestertársai szolgála­Rendelkezés az esti és levelező tagozatról megnézzük, a belvárosban szintén vannak fehér foltok, ahol elsősorban az ottlakók örömére dolgozhatna a mes­ter. Reálisabb Lukjanyenko (középen, szemben) a kísérleti parcellán Pavel Pantelejmonovics Szegedi 423—3-as, amely bő Lukjanyenko, Lenin-díjas termőképességű, tetszetős ka­szovjet akadémikus, a Be- lászformájú, szalmaszilárdsá­zosztája—l-es búza nemesi­tője tegnap délelőtt Szeged­re, a Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézetbe ér­kezett Dr. Szániel Imre igaz­gató köszöntötte. Ezután,el­látogattak az intézet kiszom­bori búzanemesítő telepére. ga nagy és a betegségekkel szemben ellenálló. A szovjet tudós érdeklődött az üvegházak hasznosítása iránt is. A négy, egyenként 100 négyzetméteres klímaház­ban búzát nevelnek télen, hogy ezáltal az új fajták elő­lit a szovjet akadémikust dr. állítási idejét a felére csök­Paczuk István, a Csongrád kentsék. megyei tanács vb elnökhe- ' lyettese és dr. Fazekas La- ^^^^^"Fmme^^mmmm jos, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője kö­szöntötte, majd dr. Lelley János, a kísérleti telep ve­zetője mutatta be a különbö­ző kísérleti parcellákat és táblákat. Számtalan szakmai kérdést tett fel Lukjanyenko és rész­letes feljegyzést készített. Megszemlélte többek között az első magyar intenzív bú­zást, a Kiszombori l-est, amely előzetes fajtaelisme­rést kapott és országszerte sok gazdaságban van már köztermesztésben öt-tíz hol­das táblákon. F;z a fajta a nagyüzemi kísérletek során az elmúlt öt év átlagában 26 mázsát meghaladó holdan­kénti termést hozott. De sok más fajtajelölt intenzív bú­zát, a Kiszombori l-est, zomboron. Ezek közül külö­nösen említést érdemel a végzettsége van; a beiratko­zás évének augustzus hó 31. napjáig 17. életévét már be­A művelődésügyi minisz­ter a dolgozók szakközépisko­lai esti és levelező oktatá­sát utasításban szabályozta. A rendelkezés kimondja, hogy #öltötte; a választott.szakmá­a dolgozók szakközépiskola- ra (szakirányra) előírt egész­jában szerzett érettségi bi- ségügyi követelményeknek zonyitvány azonos értékű a . , , , rendes korúak szakközépis- megfelel; a szakközépiskola kóláiban szerzett végzettség- szakirányának megfelelő gel. A dolgozók szakközép- szakmunkás-bizonyítvány­iskoláiban tanulókat esti és nyal illetve azzal 0gyenérté­tSFSSS? pataira kG -kmai végzettséggel! VOgy IT)GStGrGk ? • •• - rendelkezik; munkaviszony- j többjét elöregedés, betegség miatt. Búcsúzik a régi ge­neráció — s helyettük nincs új. Hogy miért baj ez? Országszerte gyors fejlő­désnek Indultak a kisipari termelőszövetkezetek — ame- j , r . lyek a rentabilisabb áruter- OOOZtOtOSt melés javára — elsorvasz­tották szolgáltató részlegei- Akadályozás nincs. A ta­ket. Például a Szegedi Vas- valyi párt- és kormányhata­és Fémipari, a Felszabadulás rozatok; újabban a szegedi asztalos, a Szerszámkovács, a pártbizottság és tanács állás­Szűcsipari Ktsz-eknél ma foglalásai, döntései világosan már csak elenyésző értékű kifejtették: a kisiparosokra a szolgáltató munka. Viszont szükség van, a kisiparosság a fazekak ezután is kilyu- fejlesztésre szorul. Hát ak­kudnak, a szőrmebundák el- kor? szakadnak, a bútorok el- Bebizonyosodott, hogy a nyagdulnak — csak éppen tanácsi szervek valóban nem alig akad valaki, aki meg- akadályozzák a kisipar fej­javítsa nélkülözhetetlen tár- lesztését — de különöskép­gyainkat. Kontárok megállapított szakosítás sze rint képezik. A dolgozók szakközépiskolájának első osztályába azt vehetik fel, aki igazolja, hogy az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát sikeresen elvégezte, vagy azzal egyenlő értékű iskolai T. Nagy Irén intarziái Nemes hangzású zenéhez hasonlította megnyitó beszé­dében Szalay Ferenc Munká­csy-díjas festőművész T. Nagy Irén intarziáit, ame­lyekből tegnap, pénteken dél­után nyílt kiállítás a Kép­visel, hogy valóságidézés új birodalmának egy értékes darabját hódította meg. Különösen legfrissebb mun­kái jelzik, milyen biztonság­gal járja a társtalanság mi­att is nehéz utat. Konstruk­csarnok Kárász utcai kiállító ció című intarziájából már ban áll vagy szövetkezeti tag. Az utasítás szabályozza a dolgozók szakközépiskolájá­nak magasabb osztályba va­ló felvétel feltételeit is. Az esti és levelező tagoza­ton a képzési idő négy év, a levelező tagozaton a hall­gatók egyéni tanulását heti egy alkalommal tartott öt­hat órás konzultációk segí­tik. Az esti és levelező ta­gozaton — a szakirány jel­j legétől függően — havonta egyszer négy-hat órás gya­korlati foglalkozás is szervez­hető. Az esti tagozaton a ta­nítási órák, konzultációk és gyakorlati foglalkozások láto­gatása kötelező. termében. A költői példázat könnyen továbbvihető: a klasszikus szerzők kamaradarabjainak dallam hangjai. Haso^nlóképp oly természetességgel „szól' a sokféle fa, mint az egyet­len lendülettel felröppentett pen nem is támogatják. Be­széltem sok becsületesen dol­gozó (és önkritikus) mester­rel, akik kivétel nélkül öröm­mel tanúsították, nyugodtabb körülmények "között dolgoz­hatnak, mint azelőtt. De az Szegeden kétségkívül el- adóztatás — minden ígéret kelne erősebb szolgáltató ellenére — mintha nem len­ipar. Az állami vállalkozás ne elég differenciált Ahe­egyelőre nem győzi az Igé- lyett, hogy alaposan megnéz-, nyeket. Ahhoz, hogy gyöke- nék, kik „keresnek" átlagon resen változzon a helyzet felül és ezt a jövedelmet színvonalasabb, megbízha- adóztatnák jobban — sajnos, tóbb, gyorsabb legyen a a hivatal mindenkihez egy­szolgáltatás — nem tévedés! aránt szigorúbb. Aránytola­— több száz kisiparosra len- nul magas összeget vetnek ne szükség. Illetve olyan vál- ki — ahogy a KlOSZ-nál el­lalkozóra. aki a törvény ad- mondták — idősebb, munkát ta lehetőségek alapján mun- már nehezen bíró emberek­kaviszony mellett váltaná kl re, akik végül is lemonda­a „kisegítői" mester-iparjo- nak iparjogukról, got. A másik ok: a kisiparosp­Szegeden — mint az or- kat rendkívül visszatartja 'a szág valamennyi nagyváro- helyiséggond. Szinte gyakor­sában, ahol jelentős ipari lat, hogy egyre-másra kerül­munkás él — „kiépült" a nek állami intézmények, cé­kontárhálózat. A törvény gek kezébe olyan utcai üz­ugyanis így nevezi azokat, lethelyiségek. melyek elsősor­akik szakértelmüktől függet- ban a szolgáltató ipart se­lenül „maszek" munkát vál- gíthetnék. lalnak. Kérdés, mi jobb: az Matkó István A Csm.-/ Tejipari Vállalat Szeged, Budapesti út 6. kéri T. ügyfeleit hogy 6ZÓ1Ó a vállalat részére posta­küldeményeket a JövSben Szeged I. 185. számú postafiók címre, míg a szegedi tejüzem küldeményeit Szeged I. 26. számú postafiók címre szíveskedjenek küldeni. xS. 44 334 egyszerűségét, tisztaságát, formai tökélyét mutatják ezek a nagy mívességgel ké­szült munkák; minden kis részük a megszabott mérték szerint, tévedhetetlen pontos­sággal muzsikál. S ami a legszebb ebben a hangtalan zenében az, hogy a kéttucatnyi ábrázoláson önmagát fejezi ki az anyag. Az erezetek, a görcsök, a tör­zsek rejtett hullámai épül­nek össze olyan kompozíci­ókká, amelyek semmi mással, csupán a fával fejezhetők ki. A műfaj, az intarzia műfa­ja egyébként - önállósult ** bát" amik°Y a ^plaszti a műfaj remekének mondha­tó a Virág című munkája, amely arra bizonyság, hogy ­az önmagukban merev for- I mákkal is milyen Urai han­gulat idézhető fel. Külön kell szólni még két Faliszekrényé­ről. Ezek a funkcionális bú­tordarabok egyszerre a kéz­művesség és a legjobb érte­lemben vett dekoráció reme­kei. T. Nagy Irén — a hajdani Borsos-tanítvány — jó útra műtárgyak formájában — már a századelőn vonzott né­hány alkotót; reneszánsza azonban, úgy látszik, most jött el. Hazai közül Gerzson Pál, Szinte Gábor, Dobi Piroska műve­lik a legtöbb sikerrel, ám arra, hogy kizárólag intarzi­ákból álló tárlattal álljon ki a közönség elé — ráadásul első, bemutatkozó kiállításán — mindeddig csak Szegeden élő művészünk, a Tömörkény István művészeti szakközép­iskola tanára, T. Nagy Irén vállalkozott. Bátorsága — amellett, hogy imponáló — feltétlenül indokolt. Tudnia, éreznie kellett, hogy az, amit csinál, újdonsága mellett vitatha­tatlan művészi értéket kép­kák tervezésétől átpártolt az intarzia újjászületőben levő műfajához. Mostani kiállí­tása a bizonyság rá, hogy művészeink annak máris egyik leg3°bb hazai művelője lett, s hogy igen sokat várhatunk, még a — reméljük töretlenül to­vábbívelő — művészpályájá­tól. Akácz László Első díjas szegedi diák Épült: 1957—1969 A Bolyai János Matema­tikai Társulat értékelte az 1969. évi Arany Dániel kö­zépiskolai matematikai ver­senyt. A II. osztályos (ha­ladó) korcsoportban az el­ső díjat szegedi diák, Szendrei Ágnes, a Szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanulója nyer­te. Tanára: Hajnal Imre. További szegedi díjazottak: első dicséretet és oklevelet nyert: Borbás Zoltán, a Szegedi Építőipari Techni­kum tanulója. Tanára: Tö­rök Tibor. Második dicsére- | tet és oklevelet nyertek: Iglói Ferenc, Katona Endre és Sánta Imre, a Szegedi Radnóti Gimnázium tanulói (tanáruk: Simon Sándor), valamint Szendrei Mária, a Szegedi Ságvári Gimnázium tanulója. (Tanára: Hajnal Imre). Ankétok a tanyákról Lakatos, műszerész, és cipész szakmára ipari tanulót szerződtetünk Április 4. Cipész és Papucskészítő Ktsz, Szeged, Cserzy M. u. 30/b. A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének kezdemé­nyezésére szociológiai fel­mérés indult. A felmérés célja, hogy betekintést sze­rezzenek, milyen társadal­mi változások történtek a megyében, milyen gondok foglalkoztatják az embere­ket. Az elmúlt héten tok sorát rendezték, nyan lakó emberek vettek részt a 15—20 fős kis cso­portok kötetlen megbeszé­lésein. A szegedi járásban Ásott­halmon, Kisteleken, Szaty­mazon és Forráskúton ren­deztek eddig vitákat a ta­nyák soj-sáról helyi, köz­tiszteletben álló vitavezetők anké- közreműködésével. A ta­hogy pasztalatokat tanulmányba a tanyai külterületi helyek foglalják, hogy a gyakorlat problémáival ismerkedjenek, számára hozzáférhetővé te­A legilletékesebbek, a ta- gyék. Saguari iskoBa (99.) A Hősök kapuja együttesét egészíti ki a hason­ló stílusban megépült Április 4. útja 1—3. szám alatti szárny. Snopper Tibor tervezte. SZOMBAT. 1969. JÚNIUS 7. 12 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom