Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

Megkezdődött Ismétlések Párizsban Újabb elismerés a nemzetkőzi konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetközi tanácsko­zás megnyitó ülésén Leo­nvid Brezsnyev üdvözlő be­széde után a résztvevők na­pirendi és ügyrendi kér­désekkel foglalkoztak. Az első ülésen, amelyen Aaróns, az Ausztráliai Kommunista Párt országos titkára elnökölt, elfogadták a tanácskozás napirendjét: O Az Imperializmus el­leni harc feladatai a jelenlegi szakaszoan, és a kommunista és munkáspár­tok. az összes antiimperia­lista erők akcióegysége. O A Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban kiadandó do­kumentum. Megalakultak a tanácsko­zás munkaszervei: a titkár­ság és a szerkesztő bizott­ság. Az első ülésen felszólal­tak: J. Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára, A. Saarlnen, a Finn Kom­munista Párt elnöke, a Li­banoni Kommunista Párt képviselője, G. Dorsilirt, a Haiti Kommunisták Egye­sült Pártjának képviselője, F. Nasszar. a Jordániai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, E. Gil az Ecuadori Kommu­nista Párt végrehajtó bi­zottságának és központi bi­zottsága titkárságának tag­ja. Elfogadták Leonyid Brezsnyevnek azt az újsze­rű javaslatát, hogy az üléseken a küldöttségveze­tők az orosz abc szerint, mégpedig felváltva, az abc elejéről és végéről sorbavé­ve, elnököljenek. A tanácskozás munkaülé­seit moszkvai idő szerint 10 és 14 óra között, illetve 16 óra és 18.30 óra között tart­ják (magyar idő szerint 8 és 12 között, illetve 14 és 16.30 óra között). Vasárnap az értekezlet szünetel. A gyakorlati kérdések Intézésére hivatott titkár­ság és a szerkesztő bizottság tagja lehet minden olyan küldöttség képviselője, amely e szervek munkájá­ban részt óhajt venni. Ez utóbbi két munkaren­di javaslatot az Ausztráliai Kommunista Párt küldött­sége vezetőjének előterjesz­tése alapján a tanácskozás egyhangúlag elfogadta. A titkárság felkérte az első ülés felszólalóit, illetve az érintett pártküldöttsége­ket, hogy bocsássák rendel­kezésre, az általuk jónak tartott szerkesztésben, az elhangzott felszólalások szö­vegét. A sajtóközpontban a köz­lésre szánt beszédszövege­ket az előterjesztő küldött­ség nyelvén és oroszul bo­csátják az újságírók rendel­kezésére. Csütörtökön este a moszkvai sajtóközpontban több érdekes számadatot közöltek. A tanácskozáson résztvevő 75 delegációban a testvérpártok több mint 300 képviselője foglal helyet. Csütörtök estig 345 új­ságírót akkreditáltak. Kö­zülük 105 szovjet, 90 a szocialista országok sajtó­orgánumainak képviselője, 27 újságíró tudósítja a tő­kés országok pártlapjait és 123 a nyugati polgári saj­tó. rádió- és tv-tudósítók száma. # Párizs (MTI) Formális jellegű volt a Vietnammal foglalkozó pári­zsi négyes értekezlet csütör­tökön megtartott 23. ülése. Az ülésen Pham Dang Lam rikai csapatok Dél-Vietnam­ban tartására. Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének he­lyettes vezetője többek kö­zött rámutatott, hogy az nagykövet, saigoni küldött amerikai fél mind ez ideig megismételte a csapatok igyekezett megkerülni a koa­„kolcsonös' visszavonására líciós kormány létrehozásá­íranyuló követelését. Meg- nak problémáját. Ameddig ismetelte titkos tárgyalások az amerikai kormány ragasz­tartására vonatkozó javasla- kodjk a jelenlegi saigoni tát is. azt a látszatot keltve, bábkormány hatalmon ma­mmtha az értekezleten a ha- radásához, addig nem lehet ladás a tanácskozás forrná- komolyan venni azt az állí­jatól függene. tását, hogy „tiszteletben Cabot Lodge nagykövet, tartja a dél-vietnami lakos­aki az ülés után maga is el- ^ szabad választási jogát", utazott a francia fővárosból, A Vietnammal foglalkozó hogy elkísérje Nixon elnököt. párizsi négyes értekezlet so­Midway-szigetére, ugyancsak ronkövetkező 21. ülését jú­a csapatok „kölcsönös" visz- nius 12_én csütörtökön tart­szavonásának követelesét jak hangoztatta és azt próbálta bizonygatni, hogy „vannak közös javaslatok a DNFF tíz­pontos és Nixon elnök nyolcpontos tervezetében". Nguyen Tri Binh asz­szony, a DNFF képviselője felszólalásában vitába szállt Nixon elnöknek azzal az ál­# Saigon (AFP) Az Egyesült Államok légi­erejének egyik Phantom tí­pusú gépe kémrepülést vég­zett a VDK területe felett, amikor a légvédelmi egysé­gek tüzet nyitottak és lelőt­lításával. hogy az Egyesült *k: an?er'kai . ké™gép 4,1, .L.* kísereteben levő más Phan­Allamoknak kötelezettségei vannak Dél-Vietnam iránt. Ki hatalmazta fel az Egye­sült Államokat arra, hogy nemzetközi csendőrként vi­selkedjék és beavatkozzék más országok belügyeibe — tette fel a kérdést Binh asz­szony. Üjra megismételte „a kölcsönös visszavonás" kö­töm vadászbombázók erre megtámadták és bombázták a VDK-nak a demilitarizált övezettől mintegy 80 kilo­méterre északra állomásozó erőit. Az AFP szerint 1968. de­cember 9. óta ez volt az első amerikai bombatámadás vetelése csak ürügy az ame- a VDK területe ellen. A Niion-besiéd visszautasítása Ingerült felszólalásokban válaszolt több szenátor Ni­xon elnök szerdai vádjaira. Az elnök a katonai prog­A Nixon-beszédet határo­zott hangú vezércikkben uta­sítja el csütörtökön a New York Times. A lap azt ír­A bonni diplomáciának minden jel szerint ugyancsak sok dolga lesz, ha folytatni akarja az NDK-t el­ismerő államok elleni gazdasági-politikai „megtor­lások" politikáját: Kambodzsa, Irak és Szudán után Da­maszkuszban is hivatalosan bejelentették, hogy Szíria elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A szíriai fővárosban már alá is írták a nagyjelentőségű egyezményt, amelynek értelmében a két ország kölcsönösen nagykövet­séget létesít Berlinben, illetve Damaszkuszban. Az ünnepélyes aktus után Musztafa el Szajjad szí­riai, illetve az ott tartózkodó Ottó Winzer NDK-külügy­miniszter beszédében hangsúlyozta: a diplomáciai kap­csolatok felvétele hozzájárulás a világbéke megszilárdu­lásához, az antiimperialista erők további sikereihez. Világszerte mind többen ismerik fel, hogy ez így igaz. A békét csak reálpolitika alapján lehet megszilárdítani, reálpolitika pedig csak az lehet, amely a valóságból — nem utolsósorban a két német állam létéből — indul ki. A bonni kormány szóvivője azonban a szíriai kor­mány döntését „barátságtalan lépésnek" nevezte, hozzá­fűzve, hogy az maga után vonja a szövetségi kormány részéről a „megfelelő következményeket". A nyugatnémet haladó demokratikus akciómozgalom viszont csütörtökön felszólította a bonni kormányt, bo­csássa népszavazásra az NDK elismerésének kérdését A szövetségi köztársaság lakosságának nagy része normális kapcsolatokat akar az NDK-val — hangoztatja a mozga­lom elnökségének nyilatkozata. A felhívás hozzáfűzi: két­ségkívül egyre több ország fogja követni Irak, Szudán, Kambodzsa és Szíria példáját az NDK elismerése terén. A demokratikus akciómozgalom üdvözli e fejleményt; amely „hozzájárul a Hallstein-doktrína és az egyedüli kép­viselet elvének megszüntetéséhez, a megértés és az eny­hülés útjának egyengetéséhezt* & normandiai partraszállás ramot védelmezve „szkepti- ja, hogy az elnök „összeke­Tel-Avlv Vibráló feszültség jegyében telt. el az izraeliek által meg­szállt arab területeken a közel-keleti háború kitörésé­nek második évfordulója. A gazai övezetben gerillák tá­madtak meg egy izraeli ka­tonai gépkocsit, Jeruzsálem arab negyedeiben zárva ma­radtak az üzletek és — a megerősített őrjáratok elle­nére — gránát robbant. YVasington Gábriel Valdes chilei kül­ügyminiszter a jövő hét ele­jén személyesen nyújtja át Nixon elnöknek azt a memo­randumot, amely a latin­amerikai államok együttes állásfoglalását tartalmazza az USA és a kontinens többi or­szágának kapcsolatairól. A New York Times értesülése szerint a memorandum első­sorban kereskedelmi és fej­lesztési kérdésekkel foglalko­zik és számonkéri Washing­tontól korábbi ígéreteit. A latin-amerikai külügyminisz­terek az Egyesült Államokba irányuló export lehetőségei­nek növelését kérik, s egy­ben hangsúlyozzák: a kon­tinens országainak nyújtott amerikai „segélyprogram" kereteiből ki kell iktatni a katonai és a politikai feltéte­leket. Róma Az olasz külügyminisztérium csütörtökön közölte. Mario Pej in 1 olasz államtitkár Biaf­rába látogatott, hogy tárgyal­jon a helyi hatóságokkal és Ojukwu tábornokkal. Pejlni találkozott a fogságban levő olasz olajkutatókkal. Az olasz államtitkár visszatért Abid­janba. Elefántcsontpart fővá­rosába. A lisszaboni külügy­minisztérium szóvivője közöl­te. hogy Ojukwu. a szakadár állam vezetője megkegyelme­zett az elfogott olajszakértők­nek. Buenos Aires Ongania argentin elnök bejelentette: kormányát át­szervezi, hogy végre lehessen hajtani a körülmények által megkövetelt változtatásokat. Az elnök néhány órával az­után, hogy az ország történe­tének legszigorúbb kommu­nistaellenes törvényét életbe léptették, „a szélsőséges erő­ket" vádolta azzal, hogy Cor­boda városában „felkelést robbantottak ki egy polgár­háború előjátékaként". Han­goztatta, hogy a kormány nem tesz engedményt, és a rendet minden áron fenntart­ja. Ongania beszéde előtt né­hány órával a kormány be­nyújtotta lemondását. Helsinki Június 1-től június 5-ig a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség meghívására Finn­országban tartózkodott a DÍVSZ egyesített küldöttsé­ge. A delegáció megismerke­dett a vietnami nép támoga­tására augusztus 23—27 kö­zött Helsinkiben megrende­zendő ifjúsági és diák-világ­találkozó előkészületeivel. kusoknak", „izolacionisták­nak" nevezte a katonai költ­ségvetés és a nagyszabású katonai „programok" ellen­feleit. Albert Gor szenátor például kijelentette, hogy a beszéd a „régi Nixon" állás­foglalásait idézi fel és az veri a problémákat, amelyek a katonai hatalom kérdése körül merültek fel". Az el­nök csak általánosságokat mondott a problémákról, s ok nélkül támadta azokat, akik bírálják az évek óta folytatott külpolitikát. és elnök által meghirdetett katonai politikát — hangoz­„kemény vonal" nem esik tatja a lap. A Washington Post sze­rint a Nixon-beszéd a nagy beharangozás ellenére „sem­mi új választ sem adott a nyugtalanító kérdésekre". Nixon nem beszélt például ellenfeleit. Alan Vietnamról, az ellenrakéta­szenátor megálla- programról, a leszerelés jö­vőjéről. „Ez a beszéd sem­miben sem járult hozzá a társadalom problémáinak megoldásához" — írja a lap. egybe az ország érdekeivel. Gaylord Nelson szenátor azt mondotta, hogy a beszéd sértő hangú volt, Nixon a bírálók tisztességét igyeke­zett kétségbe vonni és rá­galmazta Cranston pította: a Nixon-beszéd hang­ja kísértetiesen emlékeztet a Johnson-korszak hasonló jellegű állásfoglalásaira. A második világháború negyedik szakaszát az egyre gyor­suló szovjet katonai előretörés jellemezte Berlin felé. Az angol­amerikai vezérkar már 1914 tavaszán világosan látta: a Szovjet­unió képes arra, hogy egymaga ls elfoglalja egész Németorszá­got. Ezt a nyugati hatalmak el akarták kerülni. Ezért eredeti Ígéretüket két évvel később mégis beváltották, s 1941. június 6-án Normandiai,an partra vetették csapatalkat. Az angolszászok 10 000 repülőgép támogatásával scoo hajót vonultattak fel, rajtuk az 1. amerikai és a 2. angol hadsereggel. A megerősített part­vonal öt helyén sikerült hidfőt létesíteniük, majd július 21-ig, szakadatlan harcokban az állásokat kiszélesíteniük és megerősf­tenlök. Ezután 30 gyalogos és 13 páncélos hadosztállyal tört elő­re az angol—amerikai—lfanadal haderő. Képünkön: amerikai ka­tonák 25 évvel ezelőtt a normandiai partraszállás napján. Tél&BéUr (17.) Elismerem, hogy hibás vagyok életem sorsfor­dulataiban, mert dac az van bennem annyi, mint egy csorda lóban. Valamit morogtam, s eljöttem. Mit vártam én ettől az embertől? Legalább any­nyit, hogy szóba áll velem. Megkérdi sorsomat. Honnét szalajtottak? Mit is akarok? Hogy vár­jak, vagy ne várjak. Vagy akasszam fel ma­gam. Nem. Ilyet nem kérdezett tőlem senki, mi­óta itt vagyok. Hatodik hónapja. Csak Dorgay Dódi. ö, a jólelkű reakciós. Hívott fürdeni. Mi több, azóta felajánlotta lakását is. Háromszoba összkomfortjában. Bért sem kért, csak azt, hogy alkalmanként, majd ha szól, menjek el otthon­ról. Ritkán, amikor áldoznia kell a szerelem ol­tárán. Így szokta meg. Már húsz éve megszokta. Az Igazgatóhelyettes, gondolom, jelenthette si­kertelen órámat a főnöknek, mert március első napjaiban mindjárt reggel nyolckor, kabátját is fönnhagyva, hozzám csatlakozott egy velem ha­sonló korú férfi. Bemutatkozott: járási szakfel­ügyelő. és beült a leghátsó padba. Nem kapkod­tam. Ügy gondoltam, ha sokat reszeli őket az ördög, hogy mindenáron a nyakamat törjék, én ezután sem szégyenlek odaállni a lovak fará­hoz. Kevés csikósbojtár szaladozik még Magyar­országon egyetemi végzettséggel. Hát hadd le­gyen már olyan ls. Nem igyekeztem én jobban azon az órán sem. mint a többln. Van egyfajta igyekezet, aminél jobban már nem lehet. Mert akkor rossz. Hét hónap alatt lehetett egyéni stílusom. Volt is. Tar­tottam a formámat. A szakfelügyelő nem szólt. Kezet adott, elment. A varos járási székhely volt Könnyen módját ejthette, hogy bármelyik napon bejöjjön az órámra. Március második fe­lében egy teljes hétig a nyakamon tanyázott. Egyik napon reggel jött, máskor az utolsó órára. Aztán kihagyott egy-két napot, s legközelebb egész délelőtt ott ült. És akkor .sem szólt. Kezd­tem rá haragudni. Sumákol ez is, mint a többi. Április első napjaiban tanári értekezletet ka­nyarított az igazgató. Vészesen villogtak fejem fölött az ellenőrzés eredményeiből kisugárzó 's­tennyilák. Mondom, ezek nekem esnek, mint lu­dak a disznónak. Mert tanártársaim nem szóltak, de például, amikor az osztályozó naplóban elté­vesztve valamelyik rovatot, kiigazítottam, va­laki mellé írta a margóra: barom! Nem akarom és a gyötrelmes, időt rabló, szak­felügyelő jelenlétében lebonyolított tanári érte­kezlet tárgypontjatt sorolgatni, vagy akár csak hangulatát is idézni. De önző vagyok, ember vagyok. Jobban szeret az ember magával fog­lalkozni. Különösen, ha oka is van rá. Hát ne­kem aztán volt bőven. De ezt sem azért mon­dom, hogy sajnáltassam magam. Mert még az is utolsó szakma lehet. Sajnálatból élni. Az igazgatóhelyettes, mintha valami lovagi tor­nán lenne, biztos fölénye erejében és igazában, szinte föltolta nem létező sisakrostélyát, lábát szétvetette, s az ellenőrzésem során készített pa­pírlapokkal hadonászott: hogy most pacnit csi­nálok belőled, te gyorstalpaló, te álreakciós, büdös lábú paraszt. És módszeresen, ahogy ki­kapós férjek szoktak, ujjheggyel, asszony ke­zébe nem való szerelmes leveleket szétcsip­desni, és a levegőbe szórni, elkezdett tépni. Elő­ször; a tanár belép az ajtón. A tanár belépése az ajtón, kérem, hatásosabb a bomba robbanásá­nál. Ekkor, ha tanár lép be az ajtón, a gyerek megszűnik gyerek lenni. Egy szempillantás alatt átalakul n nevelés alanyává. És mi van Kovács tanár úrnál? Kovács tanár úrnál az van, hogy. .. Másodszor. A tanár öltözéke, kérem. A tanár a létével, minden rezdületével tanít, nevel. Ko­vács tanár úrnak nincs ízlése. Vagy pénze nincs? Kockás ingben jár. Kérem 6zépen, a kockás ing, a csíkos zokni, akárhogy is nézzük, a kozmopoli­tizmus beszüremkedése fiatalságunk tudatába. Nézzen, figyeljen minket, tanár úr, idősebb ge­nerációbelieket. Mi őrizzük, vállaljuk a szociá­Usta kultúra átplántálását minden életmegny'l­vánulásunkkal. Ha megnéz egy szovjet tisztet a tanár úr, mit lát? Harangszárú nadrág a szocia­lista tudat öltözködésben is megnyilatkozó for­mája. A hovatartozást, a gondolkodást kiolva­som az emberek öltözködéséből. Természetes, ez­zel nem azt mondom, hogy a ruha teszi az em­bert, kérem szépen. De megyek tovább. Mert én azt akarom, hogy nemes múltú iskolánk leg­jobb hagyományait megismerve magunk közé asszimiláljuk sokra becsült fiatal kollégánkat. Nem hajszálhasogatás ez. Ml mindig és min­denkit elvezetünk a nevelhetőség legmagasabb fokára. A társadalommal szemben, az új szocia­lista generációval szemben is kitűnő kötelessé­günk nekünk ez, kérem szépen. Megyek tovább. Fellép a tanár a katedrára. Egy pillanatra meg­áll, szeme végigsiklik a feszes, vigyézzba mere­vedő osztályon. A tanár így teszi. Kovács tanár úr rá se néz az osztályra, nem parancsol, nem nevel a tekintetével. Egy szigorú, villámló te­kintet az első pillanatban, kérem szépen, egész órára való figyelmet követel és eredményez. Semmi lazaság, semmi mosoly, barátságos, simo­gató tekintet. Vagy pláne biztatás' Szigor! Rend, fegyelem. Kovács tanár úr bejön, mosolyog. Fellazítja a rendet, amit az egész tanári testület alig tud be­leverni ebbe a csikószellemű kölyökseregbe. Nem hánytorgatom. A szülők a mai gimnazistákat nem az előzőleg gyerekszobában bedresszírozott neveltséggel küldik az iskolába. A gyereknek mindent Itt kell biztosítani. Az iskolában. A számonkérés, kérem 6zépen. A számonké­rést mikor szabad úgy kezdeni, hogy no, fiam, készültél? A gyereknek mindenkor elkészülten kell az órára bejönni. Megint csak lazaság. Ter­mészetes, hogy készült Legközelebb már azt mondja a tanár úr, ha nem tudod, akkor majd én elmondom helyetted. A magyarázat. Kérem szépen, az új és a régi anyag között semmi átmenet. Semmi éles határ, önnél a lecke számonkérésében benne van a következő anyag. Csodálom, hogy jobb fejű gye­rekek eddig még nem kiáltottak bele az elő­adásba, vagy a számonkérésbe. De megérheti. Kovács tanár űr. hogy még belekiabálnak az órájába. (Folytatjuk.) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom