Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

Nem pihen a becsei gáz­kitörés A jugoszláviai Becse ha­tárában immár- két hónapja dühöngő földgázkitörés újabb meglepetéssel szolgált. Fél­órára úgy tűnt, mintha meg­szűnt volna a 150 méter át­mérőjű „vulkán", működésé. Ezután váratlanul kisebb épület nagyságú földdarab repült magasba a kráterből. A földdarab „körülsétálta" a vulkánt végül pedig lehul­lott középen. Azóta újból dü­börgésszerű morajt hallat a kitörés és híg sarat lövell 20—25 méter magasba. A vajdasági tartományi kormány újból megtárgyalta a becsei földgázkatasztrófa körülményeit. Megállapította, hogy a földgázkutatásokat végző Náftagas Vállalat kül­földről is segítséget kért — így többek között a Szovjet­uniótól. Franciaországtól, Magyarországtól, az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. A vállalat minden új fúrásnál leállította a munkát, hogy elegendő szakember, anyagi eszköz és felszerelés álljon rendelkezésre a kitörés elfoj­tásához. A nehézségek azon­ban így is felmérhetetlenek, mert nem lehet előre tudni és még kevésbé szabályozni a kitörés irányát és erejét. Be­csén egyetlen eddig bevált módszert sem lehet alkalmaz­ni, mert nemcsak hogy Ju­goszláviában nem fordult elő hasonló jellegű kitörés, de a nemzetközi szakiroda­lomban sem található megol­dás az efL jta gázfeltörés megfékezésére. Elképzelhető, hogy szükségessé válik a la­kosság kitelepítése a földgáz­kitörés környékéről. (MTI) Zenei naptár Mai magyar szerzők művei Zolnai Béla (1890-1969) A szegedi egyetem egy­kori neves professzorát, az irodalomtudományok dokto­rát ma helyezik végső nyu­galomra Budapesten, a Far­kasréti temetőben. Szegeden 1925-től 1940-ig volt a Böl­csészettudományi Kar fran­cia tanszékének vezető ta­nára, és Szeged szellemi éle­tében nagy szerepet játszott országos jelentőségű Szépha­lom című folyiratával, a Dél­magyarországban megjelent cikkeivel. Irodalomtörténeti, nyelvé­szeti tanulmányai révén európai hírre tett szert, és az Études Frangaises (Francia tanulmányok) cím alatt meg­jelent tanítványainak disz­szertációiról a külföldi szak­folyóiratokban elismerő kri­tikák jelentek meg. Tanít­ványaitól — kik rajongva tisztelték és szerették — ma­gas fokú ízlést és tudást kö­vetelt. Tanszékén mindvégig igazi, demokratikus légkör uralkodott. Tanítványa volt Radnóti Miklós (1930—1934), ki volt professzora egyik könyvéről (Szóhangulat és kifejező hangváltozás) 1940­ben elragadtatással ír aNyu­gat-ban: „Ritkán adatik köl­tőnek élvezetesebb olvas­mány ennél a könyvnél. Olyan jelenségeket fejteget és határoz meg, melyeket tudatosan vagy ösztönösen eddig is tudott, élt velük, s amelyek legjobban érdeklik, hisz anyagának, a nyelvnek esztétikai, a költőt elsősor­ban érdeklő megnyilvánulá­sai." Juhász Gyulával Szegeden meleg barátságba került, ki gyakran felkereste Bocskai utcai lakásában. E sorok írója, ki azzal dicsekedhetik, hogy tanítványa volt és ké­sőbb barátja, és aki nagyon sokat köszönheti neki, elbo­ruló szívvel látta egy-egy látogatás alkalmával, hogy a „mester" súlyos betegségé ben mivé lett, és Juhász Gyula egy versét kellett idéznie: „Még élt.,. A színek és [fények törött szemében Fakón köd lőttek ... Még [élt, és búsabb volt, mint egy halott." Az alkotó élet egyetlen ju­talma, hogy a halál nem tud rajta diadalmaskodni. Az al­kotó műveiben á halálon túl is éL Madacsy László A Zeneművészeti Szakis­kola keddi zenei bemutatója a fiatalságot ismertette meg a hazai avantgarde néhány érdekes és újszerűségében valóban meghökkentő ka­marazenei alkotásával. Az előadás központjában két Szegedről indult fiatal, Ma­tuz István (fuvola) és Schmidt Eleonóra (zongora­művész) vállalkozott a tech­nikailag rendkívül igényes, punktnalista muzsika tolmá­csolására. A fuvola új oldaláról mu­tatkozik be: kifejezési skálá­jában sajátos zörejekre fi­gyelhettünk fel, amelyek a ritmusok élességét fokozták. Ezekhez járult a dinamikai árnyalatok sokasága a „mu­zsikáló" hosszabb-rövidebb szünetek. A régi értelmű mo­tívum itt megszűnt, nagyobb lélegzetű tételszakaszok he­lyére ötletek és aforisztikus formák kerültek. Ennek a zeneszerkesztő technikának ma francia földön és Olasz­országban élnek iránytmuta­tó mesterei, mint az ebben az évadban Budapesten is járt Pierre Boulez és az olasz Goffredo Petrassi. ök az ifjú magyar zeneszerző­gárda legmegbecsültebb mintaképei. A zenei hangulatkeltés helyett sistergő, robbanó fe­szültséggel, de helyenként ! mélységével és drámai haj­szájával ragadott meg Sári László fuvola és zongorára írt Pezzo concertanto című darabja. A zongora is szín­hatások, kemény ritmusok tömegével „borzolta fel" a hallgatók képzeletét. De az új anyag sem homályosította el a muzsikát. Hasonló ér­zésünk volt Vidovszky László Versus Nr. 2. című műve hallgatásánál. A zene itt is megtalálható, ami an­nál meglepőbb, miután a ze­nei elemeket a fuvola ma­gában — kíséret nélkül — szólaltatta meg. Magvas kompozíció Jenei Zoltánné, aki a francia színhatású, s Boulez-re emlékeztető mű­vek után kóstolót adott az olasz iskola talán „dallamos" irányából. Solilaquim Nr. 1­nek nevezett műve a ragyo­gó fuvolistának bő alkalmat adott virtuóz színkeverésre. Matuz István 'iggesztív lendületű előadása itt kul­minált. Kissé szétesőbb Róz­mann Ákos Improvizáció-i, amelyek nem adnak ötletek­ből szőtt, meggyőző zenei folyamatot. Pap p Zoltán ugyancsak Improvizációk­ban próbálta a fuvola hang­színéhez illeszkedő monda­nivalóját megformálni. Az új kísérletezés hatását nem kis mértékben a kiváló előadásnak köszönheti. Az előadók végül a klasszika sima, nyugodt atmoszférájá­ban billentették helyre a felzaklatott kedélyeket. Ve­racini Largoja után különö­sen meghaló volt Bach fuvo­laszóló-szonátdjának egy té­tele. Szatmári Géza Katolikus papok gyűlése Tegnap a Hazafias Nép­front 6zegedi bizottságának székházában gyűlést tartott az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának Csong­rád megyei csoportja. A gyű­lésen megjelent dr. Udvardy József csanádi püspök és dr. Rátkai János, a megyei egy­házügyi hivatal tanácsosa is. Berkecz József csongrádi esperes-plébánosnak, a gyű­lés elnökének megnyitó sza­vai után Matolesy Károly, az MTI külpolitikai szerkesztő­je, a Magyar Nemzet rovat­vezetője tartott előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd méltatta a béke-világmozgalom két év­tizedes eredményeit. Dr. Szá­va János miskolci apátkano­nok az Országos Béketanács katolikus bizottságának ne­vében köszöntötte a megje­lenteket és kívánt békemun­kájukban további sikereket. Csongrád megye öröme és gondja Megjelent a Pártélet júniusi száma „emberarcú" szocializmus hirdetőivel vitatkozik Ács Ferenc írása, amely a hata­lom, a politika és az er­kölcs összefüggéseit világít­ja meg a propagandisták A KB folyóiratának most megjelent száma dokumen­tumként közli Kállai Gyula előadását a szocialista ál­lami élet fejlődésének idő­szerű kérdéseiről. Dr. Molnár László cikké- számára, ben a szociológiának a poli- Dr. Sághy Vilmos mi­tikai vezetésben betöltött niszterhelyettes cikkében sok szerepét, módszereit, s a le- hasznos gondolatot ad az hetséges eredményeket fog- élelmiszergazdaság vertikális lalta össze. kapcsolatainak erősítéséről. A szocialista demokratáz- Űj, illusztrált sorozatot mus kibontakozásáról két indít a Pártélet a szocialista cikk is született. Pozsgay képzőművészeti hagyományok Imre a pártdemokrácia erő- ápolására Az első írás a ... ' . századforduló idejen, Kerns­siteset, mint a szocialista tok Munkácsy, Révész korá­demokrácia kulcskérdését vi- ba kalauzolja el az olvasót, lágítja meg. Buza Márton A könyvszemle rovatból ki­tanulmányában — ezt mint- emeljük a marxizmus klasz­egy kiegészítve — az üzemi szikusainak mo6t megjelent demokrácia mechanizmusé- műveiről szóló összefoglalót, ról, a szakszervezeti munka Bőséges, érdekes Csong­új vonásairól ír. rád megyei olvasnivalót is Az utóbbi esztendő egyik találhatunk a júniusi szám­sokat vitatott fogalmával, az ban. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság tit­Épült: 1957—1969 kára cikkében a tanyavilág társadalmi és politikai gond­jairól, s a tennivalókról ír. Kaczúr István a Szegedi Konzervgyár pártéletét elem­zi az új gazdaságirányítási rendszer körülményei kö­zött. Lajkó Ferenc a Pa­mutnyomóipari Vállalati sze­gedi textilművében a fiatal műszakiak és közgazdászok között kialakult versenyről ad rövid és érzékletes ké­pet. Egy összeállításban pe­dig — három Csongrád me­gyei mezőgazdasági KISZ­szervezet életéből — a helyt­állás, a fiatalok megbecsülé­se. s a szervezettség erősíté­se problémáit ismerhetjük meg a júniusi számból. A VÁROS RENDJE Padtalanok Mármint azok a Fiatal párok, akiket nem ásó­kapa, csupán egy deszka hiánya választ el egymástól. Ha a városgazdálkodás: vállalat még sokáig késleke­dik az ülőkék felszerelésével, a Mátyás téren alkal­masint megalakul a Padtalanok Klubja. Erről vall Vass Lajos Kisfaludy utcai olvasónk fényképe is: az .-. üres kőlábak lassacskán kérdőjellé görbülnek, azon -v. szomorkodva, hogy velük senki sem törődik. Tisza-party Ha már a padoknál tartunk, egy Tisza-parti Tisza-party-t is csak félig-meddig lehetne a szegedi rakparton megrendezni. Az ülőkék jórésze ugyanis itt is hiányzik. De nemcsak ez a baj! Jóllehet már egyre-másra érkeznek a külföldi és hazai turista­csoportok, s a rakodópart alsó kövei is szárazra ke­rültek, á Szőke Tisza környékének rakparti része még mindig a külvárosok giz-gazos elhanyagoltságára em­lékeztető állapotban van. Legutóbb, olvasóink fi­gyelmeztetésére reagálva, írtunk a lépcsők rossz ál­lapotáról, ma már a játékok előkészületeinek szel­lemében a rakpart egészének kulturáltabbá tételére szeretnénk a figyelem reflektorát irányítani: a nyál­kás vizet zöldellő hajdani virágágyásokra, a Lenin körút végződésénél levő lépcső tövében díszelgő sze­métdombra — mindarra tehát, ami nem tartozik fel­tétlenül a szegedi látványosságok közé. A ruha és a gombok Az ünnepi hetekig van még másfél hónap, ad­digra sok tatarozás, útépítés befejeződik, mégis jo­gosnak érezzük azokat az aggodalmakat, amelyekkel olvasóink sora teljesek. Mert az ünneplő ruha hiába ragyogó fekete, nadrágját hiába vasalja kardélessé­gűre a szabó, felső zsebében hiába fehérlik elegáns zsebkendő, ha — mondjuk — lógnak rajta a gom­bok. Tanácsülésen már jónéhány hónapja fölvető­dött, hogy legalább ideiglenesen rendbe kéne vala­hogy hozni a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán lebon­tott épület romos helyét. Azóta is kidúlt-bedűlt ke­rítés jelzi, hogy az a táj nem tartozik szorosan a városképhez. NoC legalább egy rendes ideiglenes ke­rítés kellene oda. a belváros közepébe. Egy gond ez a sok közül, egy ideiglenes megoldás. A játékok előtt azonban van még idő felmérni a többieket is: nem lehetett volna tán szebben festeni be a Hungária homlokzatát, el lehetne-e tüntetni szép épületeink ol­daláról a levakart plakátok maradványát, egyálta­lán: érdekes és szép plakátokkal leragasztani a mű­emlék számba menőket? Hogy a szép ruha valóban hibátlan is legyen. Veress Miklós Ultrahang a gyógyászatban Április 4. utjca 24. (97.) Lehet még két emelettel több? Hogyne, ha a ré­gi ház kibírja. Így lett szép nagy épület ez is. Friedl Sán. . dor tervezte. Az ultrahang segítségével az ötödik-hatodik héten meg­bízhatóan megállapítható a terhesség és következtetni le­het ikrekre is —mondotta egy előadó az ultrahang gyó­gyászati felhasználásával foglalkozó első világlcongresz­szuson, Bécsben. A másod­percenkénti húszezer rezgés­nél magasabb, úgynevezett ultrahangokat az orvostudo­mány már évtizedek óta al­kalmazza a reumatikus be­tegségek gyógyítására. A má­sodik világháború óta végbe­ment fejlődés, amelynek nyo­mán több százezertől húsz millióig terjedő rezgésszámú ultrahangokat alkalmaznak, nagymértékben kiterjesztette e technika gyógyászati felr használását. A diagnosztiká­ban az ultrahangos felvéte­lek egészítik ki a röntgen­képet, a többi között olyan területeken (például a szem­gyógyászatban), ahol a ha­gyományos eljárás sokkal bo­nyolultabb. Fokozott szerep jut az ultrahangnak a rákos daganatok felismerésében, a balesetek utáni agyvizsgála­tokban, valamint a szívbe­tegségek kezelésében is. A bécsi kongresszuson mintegy ezer orvos vesz részt a világ húsz országából. (MTI) Erödtemplomot restaurálnak Restaurálják egyik legér­dekesebb középkori műem­lékünket, a vörösberényi erődtemplomot. A szakértők megállapításai szerint a vö­rösberényi templom 1290-ben már ott állott a balatonal­mádi mellett húzódó mosta­ni malomvölgy torkolatá­nál. Az országos műemléki felügyelőség szakemberei megerősítik az erődfalakat és restaurálják a két gótikus j kaput is. CSÜTÖRTÖK. 1969. JŰNIUS 5. 12 DÉLMAGYARORSZÁG t

Next

/
Oldalképek
Tartalom