Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

Magyarországra látogat Barnard A bécsi Atomenergia Ügynökség június 16—20. között konferenciát rendez Budapesten a bilógiai szövetek sugársterilizálásáról. A konferenciára az Atomenergia Ügynökség meghívása alapján a magyar fővárosba érkezik Christian Barnard professzor, a fokvárosi Groote Schuur kórház szív- I sebésze, a világ első szívátültetésének végrehajtója is. I A zene szava A Minerva Színpad bemutatója A bölcsesség istennője, a művészetek, tudományok (és a kézművesség!) pártfogója a római mitológiában Minerva. Róla elnevezett színpad: a városi tanács művelődési központja és a KISZÖV irodalmi színpadainak fúziójából alakult együttes mutatkozott be hétfőn este a Postás Művelődési Otthonban. A műsor címe — A zene szava — egyben ki is jelölte a program szándékát: részint nagy komponistaegyéniségek portréját igyekeztek villanásszerűen felvázolni a szó, a muzsika és a képi megjelenítés erejével, részint pedig egyegy hangulatot, érzésvilágot exponálni összefoglalóan a zeneirodalomból. Döntően tehát a versnek, a prózának adott szerepet a Konter László válogatta-rendezte műsor, s ennek illusztrálására zenei betéteket forgattak magnetofonról, illetve színes diapozítíveket vetítettek ki. Portré Kodályról, Beethovenről, Sztravinszkijról. Mozartról, Wagnerről és Bartókról készült (ebben a sorrendben), a témaköri csoportosítást pedig a Tavasz, Szikla rengett, Dobverők, Hangok, tündérek és más címszavakat viselt. A társművészetek egyidejű alkalmazásának irodalmi színpadi lehetőségeiről seregnyi ankét, vita hangzott már el, amiből a Minerva Színpad annyit mindenesetre profitált, hogy a vezető szerep a szóé, tehát az irodalomé; a többi művészeti megnyilatkozás ezt egészítse ki: színesítse, gazdagítsa, hangsúlyozza. Ebből a szempontból ügyes válogatás a műsor. Ami viszont még kidolgozásra vár: a szereplők mozgatása, a fény-árnyék kontrasztok olyan kivitelezése, ahol a felolvasónak nem kell nyakát tekernie, vagy szemének romlását kockáztatni a szöveg hiteles tolmácsolásáért, meg valamiképpen kimódolni, hogy a hátsó állványra kitett arcképeket teljességükben láthassa a néző. Mentségül szolgáljon, a postás színpad szűknek, kicsinek tűnt ehhez a műsorhoz, más viszonyok között nagyobb hatást keltene. A szereplők így is becsülettel helyt álltak: a társulat öszszetétele jó, legtöbbjük a szegedi amatőrmozgalom már nem ismeretlen, tehetséges alakja. N. L * • rq<e»rr . t Emlékezés Lorcára A spanyol fasizmus világhírű áldozatára, a modern spanyol irodalom legnagyobb alakjára emlékezik a világ. Federico Garcia Lorca Granadában született, jómódú gazda fiaként Sokoldalú, tehetséges gyerek volt: zongorázott, zeneszerzést tanult, népdalokat dolgozott fel és verset írt. Pályáját a granadai táj élménye, a népköltészet hatása és a spanyol líra kibontakozó új iránya határozta meg. Első megjelent kötetei, az andalúz dalok és a cigányrománcok egycsapásra a spanyol irodalom kiemelkedő személyiségévé tették. Lorca példát mutatott a költői hagyomány megújítására, a zárt népi formák és a modern asszociációs, sőt látomásos technika egybeforrasztására. De Lorca verseiben nemcsak a nyelv és a forma minősége érdemel figyelmet. Az általa oly nagyra becsült és továbbfejlesztett granadai folklór világában súlyos társadalmi problémák feszültek. Csendőrök által zaklatott cigányok, üldözött szegényemberek tűnnek fel a versciklusokban. A szegénységgel szolidáris Lorca a költészet mellett az esszét és a drámát is műveli. Különösen a színpadot érzi alkalmasnak művészi és társadalmi eszményei kifejezésére, hatásos szolgálatára. Ma a költő mellett elsősorban a drámaíró emlékét őrzi a világ. A színpadi szerző társadalmi elkötelezettsége, progresszivitása még nyilvánvalóbb, mint a lirikusé. Nagy drámái a modern világszínház izgalmas műsordarabjai: a Vérnász, a Yerna és a Bernarda háza. Drámáinak visszatérő motívuma az életet jelképező nőalakok tragédiája. Ezek az asszonyhősök nem törődnek bele sorsuk reménytelenségébe. Lázadnak és ha nem képesek magukat felszabadítani, megváltani — inkább elpusztulnak. Népköltészet és modernség izgalmas egysége, tragikus és látomásos atmoszféra teszi oly jellegzetessé a Lorca-drámákat. Ezek a darabok a magyar színházak kedvelt műsordarabjai is. Eladták a nem kapható motorkerékpárt értékek A Forró család Szabadkáról küldött levelében köszöni meg Kiss Lászlónénak, a Móra Könyvesbolt eladójának figyelmességét. Forróék két hete könyveket vásároltak a boltban, de a csomagot ott felejtették. Újabb szegedi látogatásuk alkalmával, hiánytalanul átvehették a könyveket az udvarias alkalmazottól. A Lenin körút 55. szám alatt levő élelmiszerboltban felejtette kézitáskáját, benne pénzzel és más értéktárgyakkal Kerekes Gyuláné, Tábor utca 7/b. szám alatti lakos olvasónk. S hogy mindenét érintetlenül visszakapta — és mert az üzletben mindig előzékeny kiszolgálásban volt része — köszöni. Épült: 1969 Bokor utca 9. (96.) Az Április i. útjának mellékutcáiban is sok új ház épült az utóbbi időben. A Bokor utcait a postások építették. Türkössy Attila tervezte. Ráfizetett a kedvezményes jegyre A BNV-re váltott vasúti jegyet Benedek József, Szél utca 36/b. szám alatti lakos olvasónk. Az oda-vissza érvényes jeggyel május 23-én a délután fél nyolckor induló vonaton utazott haza, azonban Kiskunfélegyházán nem figyelmeztették, hogy a kocsi, amelyben ül, Szentesre megy majd. Így jutott el Mártélyra, ahonnan csak újabb teljes áru menetjeggyel tudót' Szeged-Rókus pályaudvarra jutni. Kérdi, miért nem volt érvényes ebben az esetben kedvezményes vasúti jegye? Az idén márciusban vásárolt OTP hitelakcióra P—20as Pannóniát Budapesten, a Csepeli Motorkerékpárgyár Mintaboltjában Berta József, Szeged, Szent Miklós utca 3 szam alatti lakos olvasónk. Hatezer forintot egyösszegben fizetett, azóta havonta 680 forintot törleszt, de a megvásárolt motorhoz sem Budapesten, sem Szegeden nem jut hozzá. A mintabolt vezetője« (Budapest, BajcsyZsilinszky utca 59.) többszöri érdeklődésre csak kitérő válaszokat adott. Pedig erre a motorkerékpárra vásárlási akciót hirdettek. Miért fizetett, s mire fizet ezután olvasónk, ha nem szolgálják ki? Merre jár az autóbusz? A gyálaréti, hattyastelepi és alsóvárosi dolgozók, SZTK-ba járó betegek hiányolják, hpgy hónapok óta nem jár az autóbusz a rendelőintézet felé. Helyes lenne, ha egy járatot erre a vonalra is beállítanának, s a rendelőintézet közelében jelölnék ki a megállóhelyet — írja Horváth Jenőné Szeged, Boszorkány utca 36. szám alatti olvasónk. Megtalált Düledező kerítések Kötelezni kellene a háztulajdonosokat, hogy tegyék rendbe a házak kerítéseit, mert egyes helyeken a düledező kerítések rontják az utca képét. Ilyen a Liget vendéglő mellett a ligeti oldalon, ahol a nyáron gépkocsimegőrző szokott lenni. Az Odeszsza körúton bejül legalább 20 olyan házat látott D. F., Felsőkikötősor 2 a. szám alatt lakó olvasónk, ahol a kerítések egymásra dűlnek már. Miért szégyenkezzenek a szegediek ilyen látvány mi- . att az ideérkező sok vendég előtt? Nem füstöl a kémény A Rózsa. Csuka, Bimbó, Acs és Nádas utca lakói közül többen aláírták Bányay Aladár, Ács utca 3 . szám alatt lakó olvasónk levelét. Ebben az áll, hogy bár egy évre előre be kellett fizetniök a kéményseprési díjat, már tavaly is úgy jártak, hogy nem minden hónapban, hanem egész évben mindöszsze nyolcszor söpörték a kéményeket. Most májusban sem járt arra kéményseprő, pedig a külterületi házak kéményeit állandóan használják. Reklamációjukra az IKV-nál ígéretet kaptak arra, hogy havonta rendszeresen söpretik a kéményeket. Az ígéret nem teljesült, pedig a háztulajdonosok állandóan várják a kéményseprő érkezését. Kerek Attila ária- és dalestje Bár még csak szakiskolai Hallgató, indokolt Kerek Attila önálló hangversenyen való bemutatkozása. Lírai színezetű, jól kiegyenlített, vibráló fényű tenorja egyforma könnyedséggel mozog a dal világában és az operai klasszika olasz és német darabjaiban. Így a műsor változatos volt és megismertük benne a fiatal művész komoly stílusismereteit, technikai felkészültségét, sima koloraturáit és magabiztos előadását, amelynek legfőbb erénye a tartalom sallangmentes kifejezése. Az előadás jellegéhez tartozik az érthető szövegmondás, a világos formálás és a zongorakísérettel való összeolvadás. Az áriákból első helyre kívánkoznak Mozart remekei: Tamino, Belmonte és a két Don Ottavio ária, amelyek felépítése zeneileg hibátlanul sikerült. Külön kiemeljük a helyes tempókat és a mértéktartó dinamikai skálát. A dal intim hangulatvilágában érvényesül leginkább a hang és tolmácsmód egysége. Itt kell rámutatnunk Csóka Béla kiváló énektanári munkájára és zenei irányítására. Kerek Ferenc főiskolai hallgató két nagyszabású zongoraprodukcióban számolt be rendkívüli zenei és virtuóz fejlődéséről. Delley József újabb pedagógiai sikere ez a magasigényű előadás, amely méltó párja a napokban hallott Gyimesi Lászlóénak. Kerek Ferenc játékában a kifinomodott, halkan suhanó líra és a drámai feszültségű szenvedély szerencsésen egészíti ki egymást, imponáló technikai biztonsággal. Szatmári Géza A könyvhéten: Irodalmi est Szegedi szerzők irodalmi estje volt — a könyvhét alkalmából — tegnap a Juhász Gyula Művelődési Központ folyóirat-olvasójában, ahol a szép szó: versek és prózai írások kedvelői hangulatos klubesten találkoztak Andrássy Lajossal, Simái Mihállyal. Polner Zoltánnal és Tóth Bélával. Bevezetésként dr. Kovács Sándor Iván, a József Attila Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékének adjunktusa, a Tiszatáj rovatvezetője mondott rövid értékelést a jelenlevő alkotók munkásságáról, beszélt eddigi köteteikről, terveikről, majd utalt arra a vitára; mely a város szellemi karakteréről folyik lapunk hasábjain. Hangsúlyozta, hogy a szegedi literatúra a hatvanas évek közepétől egyre pezsgőbb szellemi életet teremtett a városban, az addigi néhány költő-író egyéni-; ség mellé pályatársak nőt-; tek fel, akikkel szívesebbé; gazdagabbá vált az itteni alkotói tevékenység. Szinte robbanásszerűen jelentkeztek költők. írók — mint Polner Zoltán, Simái Mihály, vagy a legfrissebb kötet, a Mi, janicsárok tulajdonosa: Tóth Béla — akik alaposan átírták a szegedi irodalom már-már megkövültnek tetsző értékrendjét, ugyanakkor a régiek is újra meg újra hallatnak magukról, mint Andrássy Lajos, aki évtizedes hallgatás után „Nem múló nyugtalanság"gal folytatta nagy elszánásokkal, vívódó-érlelődő konoksággal közéleti-társadalmi arcú líráját. A hálás publikum érdeklődéssel kísérte a verseikből felolvasó költőket: Polner Zoltánt. Andrássy Lajost, Simái Mihályt, s derült figyel lemmel Tóth Béla szellemes epizódjain, amit a minapi megjelent regényéből. á Délmagyarországban folytatásokban közölt Mi, janicsár rokból bemutatott. Veszélyes átkelés A tiszai víziélet megkezdésével minden esztendőben visszatérő problémát okoz a tápéi pontonhíd felállítása. A motorcsónakok és más vízi járművek átkelése a pontonhíd alatt a szűk és alacsony nyílás miatt mindig rizikó, sőt veszélyes. A KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága a pt>ntonhidat kivételesen még ebben az évben üzemelteti, azt követően a tiszai átkelésre motoros kompot állítanak be. Ezek szerint egy szezont még „kibír" az egyébként korszerűtlen, sok bajlódással és munkával járó s egyáltalán nem kifizetődő pontonhíd. a homokon Hasznos tapasztalatszerzésnek ígérkezik a pénteken, június 6-án rendezendő homoki üzemlátogatás. A szegedi járási-városi termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek területi szövetsége, valamint a Gabonatermesztési Kutató Intézet együttes szervezésében Zsombón és Forráskúton szerezhetnek tapasztalatokat a homoki gazdálkodásról az érdeklődők. A szántóföldi növények, szamóca és őszibarack kísérleti területeinek bemutatására Zsombón kerül sor, majd a forráskúti Haladás Tsz-ben az épülő 100 vagonos hűtő: ház és a termálkút hasznosításának bemutatása szerepel a programban. Ugyanakkor a nagyüzemi szőlőterület megtekintése, valamint a háztáji áruk közös értékesítése a központi telep megtekintése egészíti ki a napot. Ezt a homoki üzemlátogatást a szakvezetők továbbképzésének elősegítésére szervezték. Reméljük, nem hiába. A szegedi révörsnél ls elfekvő és visszatérő akta a tápéi pontonhíd ügye. A vízirendőrök számára sem közömbös, hogy mennyire biztonságos a pontonhíd alatti átkelés a sport kishajósok részére. Éppen ezért jóelőre átiratot küldött Szolnokra a vízirendészeti rendőrkapitányságnak, hogy onnan intézkedjenek a biztonságos, veszély nélküli átkelés érdekében. Azzal, hogy a nyarat csak kibírjuk még a régi pontonhíddal, a dolog nincs elintézve. Az ideiglenes jelleg mellett meg kell teremteni a feltételét a híd alatti biztonságos közlekedésnek, a nyílást mintegy 25—30 centiméterrel meg kell magasítani. A nyílásra sem lentről, sem fentről nincs megfelelő rálátás a vízen, s megtörténhet, hogy vízi járművek összeütköznek alatta. A szél és vízmozgás is oda verheti az átkeléskor a kishajót a szűk nyílás „homlokzatához", amely valóban alacsony. A KMP hajózási főosztálya által jóváhagyott pontonhíd-forgalmi engedély szerint a motoros csónakok és evezős kishajók részere naponta biztosítani kell kapukinyitással ls a veszélytelen áthaladást, mégpedig reggel 7-től 7.15-ig, délután 2-től fél 3-ig, és este 7-től fél 8 óráig. Ehhez ragaszkodhatnak is a kishajó-tulajdonosok. motorcsónak osok, vitorlások, csakhogy a lehetőséggel éljenek is. L. F. SZERDA, 1969. JÚNIUS 4. DELMAGYARORSZAG