Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

Magyarországra látogat Barnard A bécsi Atomenergia Ügynökség június 16—20. között konferenciát rendez Budapesten a bilógiai szövetek su­gársterilizálásáról. A konferenciára az Atomenergia Ügynökség meghí­vása alapján a magyar fővárosba érkezik Christian Bar­nard professzor, a fokvárosi Groote Schuur kórház szív- I sebésze, a világ első szívátültetésének végrehajtója is. I A zene szava A Minerva Színpad bemutatója A bölcsesség istennője, a művészetek, tudományok (és a kézművesség!) pártfogója a római mitológiában Minerva. Róla elnevezett színpad: a városi tanács művelődési központja és a KISZÖV iro­dalmi színpadainak fúziójá­ból alakult együttes mutat­kozott be hétfőn este a Pos­tás Művelődési Otthonban. A műsor címe — A zene szava — egyben ki is jelölte a prog­ram szándékát: részint nagy komponistaegyéniségek port­réját igyekeztek villanássze­rűen felvázolni a szó, a mu­zsika és a képi megjelenítés erejével, részint pedig egy­egy hangulatot, érzésvilágot exponálni összefoglalóan a zeneirodalomból. Döntően te­hát a versnek, a prózának adott szerepet a Konter Lász­ló válogatta-rendezte műsor, s ennek illusztrálására zenei betéteket forgattak magneto­fonról, illetve színes diapozí­tíveket vetítettek ki. Portré Kodályról, Beethovenről, Sztravinszkijról. Mozartról, Wagnerről és Bartókról ké­szült (ebben a sorrendben), a témaköri csoportosítást pe­dig a Tavasz, Szikla rengett, Dobverők, Hangok, tündérek és más címszavakat viselt. A társművészetek egyidejű alkalmazásának irodalmi színpadi lehetőségeiről se­regnyi ankét, vita hangzott már el, amiből a Minerva Színpad annyit mindenesetre profitált, hogy a vezető sze­rep a szóé, tehát az irodalo­mé; a többi művészeti meg­nyilatkozás ezt egészítse ki: színesítse, gazdagítsa, hang­súlyozza. Ebből a szempont­ból ügyes válogatás a mű­sor. Ami viszont még kidol­gozásra vár: a szereplők mozgatása, a fény-árnyék kontrasztok olyan kivitelezé­se, ahol a felolvasónak nem kell nyakát tekernie, vagy szemének romlását kockáz­tatni a szöveg hiteles tolmá­csolásáért, meg valamikép­pen kimódolni, hogy a hát­só állványra kitett arcképe­ket teljességükben láthassa a néző. Mentségül szolgáljon, a postás színpad szűknek, ki­csinek tűnt ehhez a műsor­hoz, más viszonyok között nagyobb hatást keltene. A szereplők így is becsülettel helyt álltak: a társulat ösz­szetétele jó, legtöbbjük a szegedi amatőrmozgalom már nem ismeretlen, tehet­séges alakja. N. L * • rq<e»rr . t Emlékezés Lorcára A spanyol fasizmus világ­hírű áldozatára, a modern spanyol irodalom legnagyobb alakjára emlékezik a világ. Federico Garcia Lorca Gra­nadában született, jómódú gazda fiaként Sokoldalú, te­hetséges gyerek volt: zongo­rázott, zeneszerzést tanult, népdalokat dolgozott fel és verset írt. Pályáját a grana­dai táj élménye, a népkölté­szet hatása és a spanyol líra kibontakozó új iránya hatá­rozta meg. Első megjelent kötetei, az andalúz dalok és a cigányrománcok egycsapás­ra a spanyol irodalom ki­emelkedő személyiségévé tet­ték. Lorca példát mutatott a költői hagyomány megújítá­sára, a zárt népi formák és a modern asszociációs, sőt láto­másos technika egybeforrasz­tására. De Lorca verseiben nem­csak a nyelv és a forma mi­nősége érdemel figyelmet. Az általa oly nagyra becsült és továbbfejlesztett granadai folklór világában súlyos tár­sadalmi problémák feszültek. Csendőrök által zaklatott ci­gányok, üldözött szegényem­berek tűnnek fel a verscik­lusokban. A szegénységgel szolidáris Lorca a költészet mellett az esszét és a drámát is műveli. Különösen a szín­padot érzi alkalmasnak mű­vészi és társadalmi eszményei kifejezésére, hatásos szolgá­latára. Ma a költő mellett elsősor­ban a drámaíró emlékét őrzi a világ. A színpadi szerző társadalmi elkötelezettsége, progresszivitása még nyil­vánvalóbb, mint a lirikusé. Nagy drámái a modern vi­lágszínház izgalmas műsor­darabjai: a Vérnász, a Yer­na és a Bernarda háza. Drámáinak visszatérő mo­tívuma az életet jelképező nőalakok tragédiája. Ezek az asszonyhősök nem törődnek bele sorsuk reménytelenségé­be. Lázadnak és ha nem ké­pesek magukat felszabadíta­ni, megváltani — inkább el­pusztulnak. Népköltészet és modernség izgalmas egysége, tragikus és látomásos at­moszféra teszi oly jellegze­tessé a Lorca-drámákat. Ezek a darabok a magyar színhá­zak kedvelt műsordarabjai is. Eladták a nem kapható motorkerékpárt értékek A Forró család Szabadká­ról küldött levelében köszöni meg Kiss Lászlónénak, a Móra Könyvesbolt eladójának figyelmességét. Forróék két hete könyveket vásároltak a boltban, de a csomagot ott felejtették. Újabb szegedi lá­togatásuk alkalmával, hiány­talanul átvehették a köny­veket az udvarias alkalma­zottól. A Lenin körút 55. szám alatt levő élelmiszerboltban felejtette kézitáskáját, ben­ne pénzzel és más értéktár­gyakkal Kerekes Gyuláné, Tábor utca 7/b. szám alatti lakos olvasónk. S hogy mindenét érintetlenül vissza­kapta — és mert az üzletben mindig előzékeny kiszolgálás­ban volt része — köszöni. Épült: 1969 Bokor utca 9. (96.) Az Április i. útjának mellékutcáiban is sok új ház épült az utóbbi időben. A Bokor utcait a postások építették. Türkössy Attila tervezte. Ráfizetett a kedvezményes jegyre A BNV-re váltott vasúti jegyet Benedek József, Szél utca 36/b. szám alatti lakos olvasónk. Az oda-vissza ér­vényes jeggyel május 23-én a délután fél nyolckor induló vonaton utazott haza, azon­ban Kiskunfélegyházán nem figyelmeztették, hogy a kocsi, amelyben ül, Szentesre megy majd. Így jutott el Mártély­ra, ahonnan csak újabb tel­jes áru menetjeggyel tudót' Szeged-Rókus pályaudvarra jutni. Kérdi, miért nem volt érvényes ebben az esetben kedvezményes vasúti jegye? Az idén márciusban vásá­rolt OTP hitelakcióra P—20­as Pannóniát Budapesten, a Csepeli Motorkerékpárgyár Mintaboltjában Berta József, Szeged, Szent Miklós utca 3 szam alatti lakos olvasónk. Hatezer forintot egyösszeg­ben fizetett, azóta havonta 680 forintot törleszt, de a megvásárolt motorhoz sem Budapesten, sem Szegeden nem jut hozzá. A mintabolt vezetője« (Budapest, Bajcsy­Zsilinszky utca 59.) többszö­ri érdeklődésre csak kitérő válaszokat adott. Pedig erre a motorkerékpárra vásárlási akciót hirdettek. Miért fize­tett, s mire fizet ezután ol­vasónk, ha nem szolgálják ki? Merre jár az autóbusz? A gyálaréti, hattyastelepi és alsóvárosi dolgozók, SZTK-ba járó betegek hiá­nyolják, hpgy hónapok óta nem jár az autóbusz a ren­delőintézet felé. Helyes len­ne, ha egy járatot erre a vo­nalra is beállítanának, s a rendelőintézet közelében je­lölnék ki a megállóhelyet — írja Horváth Jenőné Szeged, Boszorkány utca 36. szám alatti olvasónk. Megtalált Düledező kerítések Kötelezni kellene a háztu­lajdonosokat, hogy tegyék rendbe a házak kerítéseit, mert egyes helyeken a düle­dező kerítések rontják az ut­ca képét. Ilyen a Liget ven­déglő mellett a ligeti oldalon, ahol a nyáron gépkocsimeg­őrző szokott lenni. Az Odesz­sza körúton bejül legalább 20 olyan házat látott D. F., Felsőkikötősor 2 a. szám alatt lakó olvasónk, ahol a keríté­sek egymásra dűlnek már. Miért szégyenkezzenek a szegediek ilyen látvány mi- . att az ideérkező sok vendég előtt? Nem füstöl a kémény A Rózsa. Csuka, Bimbó, Acs és Nádas utca lakói kö­zül többen aláírták Bányay Aladár, Ács utca 3 . szám alatt lakó olvasónk levelét. Ebben az áll, hogy bár egy évre előre be kellett fizetni­ök a kéményseprési díjat, már tavaly is úgy jártak, hogy nem minden hónapban, hanem egész évben mindösz­sze nyolcszor söpörték a ké­ményeket. Most májusban sem járt arra kéményseprő, pedig a külterületi házak kéményeit állandóan hasz­nálják. Reklamációjukra az IKV-nál ígéretet kaptak ar­ra, hogy havonta rendszere­sen söpretik a kéményeket. Az ígéret nem teljesült, pe­dig a háztulajdonosok ál­landóan várják a kémény­seprő érkezését. Kerek Attila ária- és dalestje Bár még csak szakiskolai Hallgató, indokolt Kerek At­tila önálló hangversenyen való bemutatkozása. Lírai színezetű, jól kiegyenlített, vibráló fényű tenorja egyfor­ma könnyedséggel mozog a dal világában és az operai klasszika olasz és német da­rabjaiban. Így a műsor vál­tozatos volt és megismertük benne a fiatal művész komoly stílusismereteit, technikai felkészültségét, sima kolora­turáit és magabiztos előadá­sát, amelynek legfőbb eré­nye a tartalom sallangmen­tes kifejezése. Az előadás jel­legéhez tartozik az érthető szövegmondás, a világos for­málás és a zongorakísérettel való összeolvadás. Az áriákból első helyre kí­vánkoznak Mozart remekei: Tamino, Belmonte és a két Don Ottavio ária, amelyek felépítése zeneileg hibátlanul sikerült. Külön kiemeljük a helyes tempókat és a mérték­tartó dinamikai skálát. A dal intim hangulatvilá­gában érvényesül leginkább a hang és tolmácsmód egy­sége. Itt kell rámutatnunk Csóka Béla kiváló énektanári munkájára és zenei irányí­tására. Kerek Ferenc főiskolai hallgató két nagyszabású zongoraprodukcióban számolt be rendkívüli zenei és virtu­óz fejlődéséről. Delley József újabb pedagógiai sikere ez a magasigényű előadás, amely méltó párja a napok­ban hallott Gyimesi Lászlóé­nak. Kerek Ferenc játékában a kifinomodott, halkan suha­nó líra és a drámai feszült­ségű szenvedély szerencsésen egészíti ki egymást, imponá­ló technikai biztonsággal. Szatmári Géza A könyvhéten: Irodalmi est Szegedi szerzők irodalmi estje volt — a könyvhét al­kalmából — tegnap a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pont folyóirat-olvasójában, ahol a szép szó: versek és prózai írások kedvelői han­gulatos klubesten találkoztak Andrássy Lajossal, Simái Mihállyal. Polner Zoltánnal és Tóth Bélával. Bevezetésként dr. Kovács Sándor Iván, a József Attila Tudományegyetem irodalom­történeti tanszékének ad­junktusa, a Tiszatáj rovat­vezetője mondott rövid érté­kelést a jelenlevő alkotók munkásságáról, beszélt ed­digi köteteikről, terveikről, majd utalt arra a vitára; mely a város szellemi ka­rakteréről folyik lapunk ha­sábjain. Hangsúlyozta, hogy a szegedi literatúra a hatva­nas évek közepétől egyre pezsgőbb szellemi életet te­remtett a városban, az addi­gi néhány költő-író egyéni-; ség mellé pályatársak nőt-; tek fel, akikkel szívesebbé; gazdagabbá vált az itteni al­kotói tevékenység. Szinte robbanásszerűen jelentkeztek költők. írók — mint Polner Zoltán, Simái Mihály, vagy a legfrissebb kötet, a Mi, janicsárok tulajdonosa: Tóth Béla — akik alaposan át­írták a szegedi irodalom már-már megkövültnek tet­sző értékrendjét, ugyanak­kor a régiek is újra meg újra hallatnak magukról, mint Andrássy Lajos, aki évtizedes hallgatás után „Nem múló nyugtalanság"­gal folytatta nagy elszáná­sokkal, vívódó-érlelődő ko­noksággal közéleti-társadalmi arcú líráját. A hálás publikum érdek­lődéssel kísérte a verseikből felolvasó költőket: Polner Zoltánt. Andrássy Lajost, Si­mái Mihályt, s derült figyel lemmel Tóth Béla szellemes epizódjain, amit a minapi megjelent regényéből. á Délmagyarországban folyta­tásokban közölt Mi, janicsár rokból bemutatott. Veszélyes átkelés A tiszai víziélet megkez­désével minden esztendőben visszatérő problémát okoz a tápéi pontonhíd felállítá­sa. A motorcsónakok és más vízi járművek átkelése a pontonhíd alatt a szűk és alacsony nyílás miatt min­dig rizikó, sőt veszélyes. A KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága a pt>n­tonhidat kivételesen még ebben az évben üzemelteti, azt követően a tiszai át­kelésre motoros kompot ál­lítanak be. Ezek szerint egy szezont még „kibír" az egyébként korszerűtlen, sok bajlódással és munkával járó s egyáltalán nem ki­fizetődő pontonhíd. a homokon Hasznos tapasztalatszerzés­nek ígérkezik a pénteken, jú­nius 6-án rendezendő homo­ki üzemlátogatás. A szegedi járási-városi termelőszövet­kezetek és szakszövetkezetek területi szövetsége, valamint a Gabonatermesztési Kutató Intézet együttes szervezésé­ben Zsombón és Forráskúton szerezhetnek tapasztalatokat a homoki gazdálkodásról az érdeklődők. A szántóföldi növények, szamóca és őszibarack kísér­leti területeinek bemutatásá­ra Zsombón kerül sor, majd a forráskúti Haladás Tsz-ben az épülő 100 vagonos hűtő: ház és a termálkút hasznosí­tásának bemutatása szerepel a programban. Ugyanakkor a nagyüzemi szőlőterület meg­tekintése, valamint a háztá­ji áruk közös értékesítése a központi telep megtekintése egészíti ki a napot. Ezt a homoki üzemlátoga­tást a szakvezetők tovább­képzésének elősegítésére szervezték. Reméljük, nem hiába. A szegedi révörsnél ls elfekvő és visszatérő akta a tápéi pontonhíd ügye. A ví­zirendőrök számára sem kö­zömbös, hogy mennyire biz­tonságos a pontonhíd alatti átkelés a sport kishajósok részére. Éppen ezért jóelőre átiratot küldött Szolnokra a vízirendészeti rendőrkapi­tányságnak, hogy onnan in­tézkedjenek a biztonságos, veszély nélküli átkelés ér­dekében. Azzal, hogy a nya­rat csak kibírjuk még a régi pontonhíddal, a dolog nincs elintézve. Az ideig­lenes jelleg mellett meg kell teremteni a feltételét a híd alatti biztonságos köz­lekedésnek, a nyílást mint­egy 25—30 centiméterrel meg kell magasítani. A nyílásra sem lentről, sem fentről nincs megfelelő rálátás a vízen, s megtörténhet, hogy vízi járművek összeütköznek alatta. A szél és vízmozgás is oda verheti az átkeléskor a kishajót a szűk nyílás „homlokzatához", amely valóban alacsony. A KMP hajózási főosztá­lya által jóváhagyott ponton­híd-forgalmi engedély sze­rint a motoros csónakok és evezős kishajók részere na­ponta biztosítani kell ka­pukinyitással ls a veszélyte­len áthaladást, mégpedig reggel 7-től 7.15-ig, délután 2-től fél 3-ig, és este 7-től fél 8 óráig. Ehhez ragasz­kodhatnak is a kishajó-tulaj­donosok. motorcsónak osok, vitorlások, csakhogy a le­hetőséggel éljenek is. L. F. SZERDA, 1969. JÚNIUS 4. DELMAGYARORSZAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom