Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

Katonai küldöttségünk Romániában A Czinege Lajos vezérezredes, magyar honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség romániai baráti látogatásra pénteken délelőtt Bukarestbe érkezett. A repülőtéren a küldöttséget Iosif Banc, a Román KP KB végrehajtó bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, valamint Sile Patiiinet, a KB titkára. Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere, Cornel Onescu belügyminiszter, Ion Stanescu, az Állambiztonsági Tanács elnöke, valamint a fegyveres erők miniszterének első helyettese. a Külügyminisztérium képviselői és mások fogadták. Jelen voltak Vince József, Magyarország bukaresti nagykövete és a nagykövetség tagjai. Ion Ionita este a honvédség házában fogadást ad a magyar küldöttség tiszteletére. (MTI) Importgépek a járdán j Komputerek? Napirenden a köztisztaság Ülésezett az /. kerületi tanács Indiai vendégek hazánkban Az új-delhi küldöttség, amely H. Gupta főpolgármester vezetésével Budapestre érkezett, tegnap délelőtt látogatást tett a városházán. Az Indiai Köztársaság fővárosának küldöttsége megtekinti a Vízműveket, a metró építését és felkeres több egészségügyi intézményt. (MTI) Csak közösen lehet megoldani a köztisztasági problémákat — így lehet summázni mindazt, amit tegnap, pénteken heves vitában mondtak el a szegedi I. kerületi tanács tagjai és az érintett szervek hozzászólói. A tanácsülés fő napirendi tárgya ugyanis ezúttal az I. kerület tisztasága volt. S hogy ezt mennyire szívükön viselik a lakosok, azt nem kevesebb mint húsz hozzászólás bizonyítja. A vita előtt a tanácstagok megelégedéssel vették tudomásul, hogy a legutóbbi ülés óta végrehajtott határozatok közül megoldást találtak az újszegedi Hatházak vízellátásának megjavítására is. Szigeti János tanácstag felszólalása után az ülés a vb-elnök beszámolóját elfogadta. Ahogy „ráolvasással" nem lehet ma már gyógyítani, úgy nem lehet figyelmeztetésekkel rábírni az illetékeseket arra, hogy a tisztaságra jobban vigyázzanak — fejezte ki az egyik tanácstag az ülés egészének véleményét. Az I. kerület tanácsa évente 4 millió forintot fizet azért, hogy tisztaság legyen, ezért joggal várja el. hogy a felvonulási területeken ne heverjen hetekig törmelék, hogy a boltok körül ne éktelenkedjenek rothadt gyümölcsök. hogy a vendégek előtt ne kelljen szégyenkeznie a városlakóknak. Az utóbbi évek egyik legviharosabb tanácsülésén Pusztai Andor, Börcsök Ferenc, Nyilasi Péter, Nemes József, Balogh József, Oltvai Ferenc. Sirián Gábor, Bodnár Lajos, Havalecz Istvánná, Sallai Ferenc, Ótott Béla. Szigeti János, Csikós Rudolf. Kolozsi Zsigmond tanácstagok bírálatai és javaslatai alapján az a vélemény összegeződött végül dr. Varga János vb-elnök felszólalásában, hogy nem lehet a régi módszerekkel fellépni a rendbontók ellen, nagyobb erélyesség kell. A felszólalók közül Török Károly tanácstag, aki egyben a városgazdálkodási vállalat főmérnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy a városgazdálkodási vállalat sok nehézséggel küzd. Szeles Nándorné az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat képviseletében megígérte, hogy a boltok a jövőben jobban vigyáznak a tisztaságra Bódi János rendőr-alezredes arról beszélt, hogy az idén 21 feljelentést és 42 bírságolást jegyeztek fel eddig tisztaságügyben. Az IKV igazgatója, Kószó József bejelentette a tanácsülésnek, hogy most már csupán a külkereskedelmi vállalatokon fog múlni, mikor kapják meg az import járdatakarító és lépcsőháztisztító nagykapacitású gépeket, amelyeknek vételére már megkapták a devizát is. Ha megérkeznek a gépek, nagyobb lesz a tisztaság. László Ivánnak, az építési és közleekdési osztály vezetőjének válasza után az ülés a helyesbített és kiegészített határozatokat elfogadta. Dr. Falu Györgynek, a szegedi járásbíróság elnökének rövid tájékoztatóját követőleg a tanácsülés megválasztotta a kerület 147 népi ülnökét. Parkolás, kontra parkosítás? Szeged is felzárkózik a nagyvárosok közé — legalábbis erre mutat néhány, valóban csalt nagyvárosokban szorító gond. Itt van például az autók kérdése. Baj van velük nappal — hol, merre, hogy közlekedjenek. hol parkírozzanak. Baj van velük éjjel — hol legyen a garázsuk De még egy gond van velük: másképp vélekednek róluk, min^ olyanról, az autótulajdonosok és azok. akik még csak ezután lesznek autótulajdonosok. Ezúttal — meg sem kísérelve ez utóbb említett két tábor eltérő véleményének egyensúlyozását — beszéljünk a parkolásról. Hol várakozhat a kocsi gazdájára, zavartalanul Szegeden. Hát a parkírozásra kijelölt helyeken! Csakhogy ma már a járókelők is észreveszik, nemcsak a gépkocsivezetők, hogv kinőtte a forgalom ezeket a kis tereeskéket. Hetente kapunk levelet arról. hogy gondatlanul parkírozó gépkocsivezetők letapossák a virágágyak szélét. Vagv „féllábbal" a járdára állítják a személykocsikat. Utóbb a Bartók Béla téri állapotokra hívták fel figyelmünket: a Fémtex előtti parkrész. virágnak szánt terület, milyen dísztelenül ásítozik. Okulva a tavalyi autónyomokon, az idén már fel sem ásták, nem is füvesítették. Könnyű lenne azt mondani." hogy ültessék be gyorsan virággal, aztán büntessék meg. aki azután is ott parkol. Könnyű lenne, de nem igazságos. A legtöbb embernek ma még azért van kocsija, mert munkájához szüksége van rá. de, aki meg hétvégi kirándulásra vette volna, annak ls jogos kívánsága. hogy biztonságban tudja. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy több parkírozó hely legyen a városban. A Bartók Béla téren sem az a megoldás, hogy be sem ültetik a parkok szélét, mivel ..letapossák". A- technika helyet kövelel, teret. Az az okos dolog, ha biztosítunk neki! P. Sz. M. Egy fegyelmi r • r margofara VÉDŐRUHA. Az Országos Villamostávvezeték Vállalat szakemberei különleges elektrosztatikus munkavédelmi ruhákat készítettek. A szigetelt, hálószerűen kiképzett védőruhák nagy jelentősége, hogy segítségükkel az első hazai 400 kW-os berendezések üzemeltetésénél a munkások a feszültség alatti berendezéseken dolgozhatnak. Képünkön: „divatbemutató" az új védőruhával. Holnap: elterelik az autóbuszokat Holnap, vasárnap délelőtt fél 9-től délután fél l-ig lezárják a forgalom elől Szegeden a Széchenyi teret a kerékpárverseny miatt. Ez alatt az idő alatt a Széchenyi tér. a Debreceni étterem. Lakberendezési áruház és az ÁFÉSZ_ zöldséggyümölcsboltja előtti megállóhelyeket nem érintik az autóbuszjáratok. Helyettük a szegedi hídfőnél lesz megálló. A 6-os autóbusz Marx tér felé haladó járata az Éliker 8-as boltja előtt megáll, tehát az Újszegedről érkező járat vonalán nem változtatnak. Kilenc emberélet című cikkünkben nemrég egy fényképről is szó esett. A kép a tetőn heverésző embert ábrázolt, a több emelet magasságban. A cikk megjelenése után szerkesztőségünk levelet kapott a Szegedi Építőipari Vállalattól. Ebben kérték, hogy kivizsgálás végett bocsássuk rendelkezésére a fényképet. Megtettük, s annak főszereplője. P. J. fiatal segédmunkás, elismerte, hogy nem lett volna szabad a cserepekre kimennie, ráadásul heverésznie. Ezért a cselekedetéért aztán fegyelmit kapott. A kis történetnek ezzel jó vége ls lehetne, csakhogy... P. J. — ki tudja miért — dühbe gurult és kijelentette, kilép a vállalattól. S pont ez az, ami elgondolkodtathat mindenkit. Mert hiszen érthetetlen, hogy a fiatalember miért lett mérges? Annál inkább, hiszen életének megvédését, a biztonságát kívánta elérni a vállalat. Persze, nem ő az egyedüli, aki az intő szóra, a gondoskodásra így felpaprikázódik. Rossz „divat" ez! A mérges szó helyett inkább köszönet járna annak, aki intő szóval, figyelmeztetéssel. felelősségvállalással igyekszik védelmet nyújtani. E

gy igazgató arról beszélgetett újságírók körében, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének eddigi tapasztalatai kedvezőek ugyan összességükben, de a munka hatékonysága nem tud fejlődni, egészségesen változni. Megkérdezték, hogy mi ennek az oka? Ebből a beszélgetésből olyan ágas-bogas vita kerekedett. Ennek kapcsán néhány érdekes momentumra szükséges felhívni a figyelmet. Az a baj, hogy nem tudott eléggé erőre kapni iparunkban a műszaki fejlesztés, pedig ez az egyik alapkérdés abban, hogy milyen ütemben és eredménnyel javul egész termelésünk. Igaz, hogy ezt nem lehet házi agitációval megoldani, mert a lelkesedés önmagában még nem teremt új gépeket, korszerű felszereléseket, s főként nagy összegeket nem tud elővarázsolni a műszaki fejlesztést elősegítő beruházásokhoz. Anélkül, hogy eltúloznánk, az igaz, hogy technikai és műszaki fejlődés az egyik legfontosabb probléma. S sajnos, erről nem beszélünk olyan igénnyel, hogy egész gazdálkodásunk egyik központi kérdésévé váljék. Azt már lehetne vitatni, hogy olcsóbb az élő munkaerő, mint a technikai fejlesztés. Ez nem igaz, de viszont meglevő műszaki adottságaink, anyagi eszközeink szűkössége nem teszi lehetővé, hogy valamennyi termelési ágazatban ugrásszerű fejlődés következzék be. Ezért van, hogy a munkaerő száma nemhogy csökkenne, inkább a vártnál nagyobb mértékben növekszik. Nem lehet egészségesnek tekinteni, hogy napilapjaink mindenütt tele vannak hirdetésekkel: munkaerőt keresnek az egész országban. Pontosan az ellenkezőjéről lenne szó; a legszükségesebb élő munkaerő alkalmazásának megoldásáról, s a fölös létszám foglalkoztatásáról más területen. Sajnos, ez lassan halad, és előreláthatólag egy hosszadalmas fejlődési folyamat eredménye lesz, amikor kijelenthetjük, hogy üzemeinkben a kapun belül már nincs munkanélküliség. Másként szólva: a munkaerőt ott használjuk fel, ahol valóban a legnagyobb szükség van rá. Érdekes témakör volt az adminisztráció csökkentésének gondolata is. Ez sem óhajoktól függ. hanem az üzemi irodai munka nagyfokú gépesítésétől. De amíg jóformán 20—30—40 évvel ezelőtti módszerekkel adminisztrálnak, s ráadásul az irodai munka növekszik... érthető, hogy az adminisztráció bővül. Persze az sem megoldás, amit olyképpen hangoztatnak, hogy majd, ha kialakulnak a nagy állami kompjuter-központok és a vállalatok számításait itt bérmunkában végzik ... akkor majd másképpen lesz a technikai fejlesztés is. az adminisztráció is stb. Az igaz, a nyugati magáncégek arra rendezkedtek be. hogy e számításokat elvégezzék az ipari és a tudományos élet különböző faktoraiban úgy mint vállalkozók; az is igaz, hogy ez ménhetetlenül lecsökkentette és lecsökkenti az ipari adminisztrációt és elősegíti az újabb megoldások kimunkálását műszaki-technikai vonatkozásban is. De nálunk sajnos nincsenek ilyen számítóközpontok. ahová általában fordulni lehetne a különböző fejlesztési stb. témákkal. A jövő útja persze ez. Magasfokú matematika kell ahhoz, s általánosan a gyakorlat számára hasznosítható matematika, hogy erőteljesebb és racionálisabb fejlődés következzék be egész gazdasági életünkben, az említett kérdések megoldásában is. De vajon várjunk addig, míg kialakulnak a kompjuter-központok? Természetesen erre senki sem gondol. Már csak azért sem. mert az iparban a technikai-műszaki fejlesztést a meglevő lehetőségek alápján eddig is végeztük, és ezután még intenzívebben végezzük. • Az viszont mégis igaz. hogy az extenzív fejlődés mindenároni erőltetése nem vezet eredményre. Hiába hirdetnek az összes lapokban vállalatok, hogy munkaerőhöz jussanak. Ez az út véges. S előidéz bizonyos fajta torzulást is az, hogy lényegtelen jövedelemkülönbözőségek miatt emberek vándorolni kezdenek ide-oda. A z intenzív fejlesztésé a jövő. Ezt már annyiszor elM mondtuk, leírtuk, hogy mindenki tudja. Komolyan foglalkoznak is a műszaki, technikai fejlesztéssel, de emellett a hangsúly mégis- az élő munkaerő megszerzésén van. Ez a cikk egy fordított arány kialakulását sürgeti: kisebb figyelmet fordítani az élő munkaerőszerzésre és nagyobb energiával küzdeni a műszaki technikai fejlesztésért. Érdemes lenne vállalatainknak a munkát kicsit ebből a szempontból is komolyabban vizsgálni, és ott ahol lehet, számukra segítséget adni. Nemcsak szaktárcal szinten, hanem a helyi műszaki, értelmiség támogatása — az MTESZ — útján. Mert hiszen az MTESZ-nek ebben van gyakorlata és komoly eredményeket is tud felmutatni. Az élet azonban sürgetőbbé tette e problémakört, ezért tettük szóvá L. I. A barátság vonatai A napokban tért vissza az a három tagú szegedi KISZdelegáció, amely az Ukrán Komszomol szervezet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából látogatott el Odesszába. Szögi Bélának, a KISZ Központi Bizottsága tagjának, és Csongrád megyei bizottsága első titkárának vezetésével a delegáció tárgyalt a két megye ifjúsági szervezete közötti cserelátogatásokról. Ennek alapján jelölték ki, hogy' július 13-án 130 Csongrád megyei ifjúsági vezető vonatja indul el Szegedről Odesszába. A magyar csoport három napot Lvovban. hatot Odesszában tölt, s itt találkozik azokkal a fiatalokkal, akik valamely magyar szervezettel állnak kapcsolatban. Július első felében indul útnak 20 magyar úttörő, aki az odesszaiak „második Artyeknek" nevezett nagyszerű úttörőtáborában fognak üdülni. Ennek viszonzásául júliusban Szegeden, illetve a Balatonon fogadják a 20 Odessza megyei úttörőt a Csongrád megyei KISZ-esek. Októberben Szeged felszabadulásának évfordulójára az Odessza megyei Komszomol bizottságtól 5 tagú delegáció jelezte érkezését. A vendégek küldöttségét Alekszej * Jakubovszkij, a Komszomol Odessza megyei bizottságának első titkára vezeti, s részt vesz benne Jura Petropavlovszkij, a Komszo mol Odessza városi bizottságának első titkára is. " A szegedi küldöttség a magyar MHSZ-szervezet képviseletében tárgyalt a szövetség szovjet megfelelőjével, a DOSZAV-val. Megállapodtak abban. hogy jövőre megvalósul a lövészcsapatok és a könnyűbúvárok cseréje. SZOMBAT, 1969. JÜNIUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG. 5