Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

J5TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam, 147. szám 1969. JÚNIUS 28., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Befejeződött az kétnapos ülése Megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság által előterjesztett tudománypolitikai irányelveket A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 27-én folytatta és befejezte a június 26-án megkezdett kétnapos munkáját. Az ülés résztvevői Aczél György elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján megvitatták és elfogadták a Politikai Bizottság előterjesztését az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveiről. A Központi Bizottság állásfoglalásának főbb megállapításai a következők: 4 A tudomány gyors fejlődése, társadalmi szerepének növekedése korunk egyik jellemző vonása. A tudomány sokféle módon hat a társadalom életére: gyökeres átalakulósok mennek végbe a termelésben, az egész társadalomban, s mindezek nyomán megváltoznak az emberek élet- és munkakörülményei. A tudományos és technikai forradalom által felvetett kérdések elválaszthatatlanok a társadalmi viszonyoktól: míg a tulomány vívmányai a kapitalista rendszerben a kiváltságosokat szolgálják, a társadalom ellentmondásait élezik, addig a szocialista rendszerben minden tekintetben a társadalmat erősítik, s eredményeit a nép élvezi. A szocializmus teljes felépítésének feladata hazánkban, a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelése csak a tudomány hatékony közreműködésével mehet végbe. Ezért a párt és a kormány sokoldalúan támogatja a tudományos alkotómunkát. 2

A hazai tudományos • munka felszabadulásunk óta, s különösen a közelmúlt években jelentős eredményeket ért el. Ebben szerepe volt kutatóink alkotó munkájának éppen úgy, mint szocialista rendszerünk gondoskodásának. A hazai kutatási eredmények értékét a külföldi tudományos körök elismerése és a nemzetközi tudományos kapcsolatok örvendetes gyarapodása is jelzi. A felszabadulás óta széles tudományos bázis épült ki hazánkban. Ez a kutatóhálózat — a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is felhasználva — megfelelő továbbfejlesztéssel alkalmas arra, hogy kielégítse a legfontosabb társadalmi, gazdasági igényeket, s néhány jól körülhatárolt területen világszínvonalon álló, új tudományos eredményeket hozzon létre. Q A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy tudománypolitikánknak az elmúlt évtizedben alkalmazott legfőbb elveit a hazai tudományos kutatások támogatása és serkentése érdekében továbbfejlessze. — A pártra, mint a társadalom vezető erejére az a feladat hárul, hogy biztosítsa a tudományos tevékenység minél szélesebb kibontakozását, felszabaditsa és támogassa a nemzet alkotó erőit a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocialista építés szolgálatában. — Szocialista társadalmunk alapvető érdeke a természetben és a társadalomban ható törvényszerűségek tudományos feltárása. Ezért a párt a tudományos kutatás szabadságának híve. Bátorít és támogat minden olyan alkotó tevékenységet, amely tudományos igazságokat tár fel. Az igazság feltárása közérdeket, szocialista céljaink megvalósulását, a nemzet felemelkedését szolgálja. Ennek megfelelően a tudósoknak joguk, hogy megfelelő fórumokon szabadon képviseljék tudományos meggyőződésüket, viszont száínolniok kell az ország lehetőségeivel, ismerniök kell a társadalom igényeit. — A párt támogatja tudományos életünk demokratizmusának továbbfejlesztését, a tudományok egészséges fejlődését szolgáló vitákat. Következetesen síkraszáll a tudományos közélet tisztaságáért, s ezért küzd a szubjektivizmus, a szűk érdekeket képviselő csoportosulások, a tudományos monopóliumok ellen. A párt fontosnak tartja a politikai, ideológiai és szakmai követelményeknek megfelelő tudományos erők kiválasztását, tehetségük kibontakoztatásának segítését, az ehhez szükséges ösztönzési, képzési, tudományos minősítési rendszer továbbfejlesztését. Ugyanakkor népünk nevében joggal várja el a tudomány művelőitől a szocializmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget. — Hazánk korlátozott anyagi forrásaiból következően nem rendezkedhetünk be a tudományos megismerés minden területén nagy erőket foglalkoztató kutatómunkára. Küzdeni kell a kutatások területén is az autarkikus maradványok, az érőket szétforgácsoló törekvések ellen. A A Központi Bizottság — társadalmunk jövőjét szem előtt tartva — szükségesnek ítéli, hogy a tudományok művelése, hazai tudományos életünk erőtelMihez nem keli építési engedély? Július 1-én lép hatályba az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új rendelete, amely szabályozza az építések engedélyezésének eljárását. A rendeletet június 8-án adták ki, s értelmezésével kapcsolatban máris több téves nézet tapasztalható. Érdeklődésünkre a szegedi városi tanács építési és közlekedési osztályán elmondották, hogy a most hatályba lépő rendelet az előzőnek az egyszerűsítése, s azt a célt szolgólja, hogy az építeni szándékozók könynyebben és rövidebb úton juthassanak engedélyhez. Vannak olyan építések, amelyekhez a jövőben nem kell hatósági engedély. Eszerint a nem üdülőterületi községek mellékútvonalak mentén fekvő részein nem kell építési engedélyt kérni tetők és homlokzatok felújítására, de olyan átalakításra sem, amely az épület rendeltetését, engedélyezett használati módját, lakásszámát vagy szobaszámát nem változtatja meg. Engedély nélkül lehet építeni vagy átalakítani 12 négyzetméternél kisebb alapterületű, 3 méternél alacsonyabb párkánymagasságú, nem lakás céljára szolgáló melléképületet. és legfeljebb két személygépkocsi befogadására alkalmas garázst. Üdülőterületi községek főútvonalain és a városokban — így Szegeden is — nem kell engedély az épületen belüli válaszfalak, osztófalak bontásához és építéséhez, ha az a lakások vagy szobák számát, az épület rendeltetését, vagy használatának engedélyezett módját nem változtatja meg. Engedély nélkül lehet építeni másfél méternél alacsonyabb kerti növényházat és bontani 150 köbméternél kisebb térfogatú vagy építési engedélyhez nem kötött, nem lakás céljára szolgáló épületet, ha a bontás a szomszédok jogos érdekeit nem 6érti. Nem kell engedélyt kérni a háztartási célú melléképületek felújítására és a háztartási szükségletek kielégítését szolgáló szabadkemencék, húsfüstölők építéséhez. A műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, műemléki környezet jellegét érintő építési munkáit akkor is csak a műemléki hatóság hozzájárulásával szabad végezni, ha egyébként nem kell hozzá építési engedély. Az engedélyhez kötött munkákat ezután is csak a város vagy község rendezési terveinek, az építésügyi és más hatósági előírásoknak megfelelően lehet tervezni és végezni. Az építtetők és tervezők, kivitelezők munkáját megkönnyíti. ha a munkák kezdése előtt megkeresik a területileg illetékes építésügyi hatóságot, ahol a konkrét esetnek megfelelően ismertetik az új rendelet előírásait. jesen továbbfejlődjék, hatása a társadalom életére tovább fokozódjék. Ennek érdekében: — A következő időszakban a társadalmi haladást és a gazdaság intenzív fejlesztését a hazai kutatásnak jelentős feladatok megoldásával kell segítenie. Ezért a kutatási ráfordítások növekedését ebben az időszakban úgy kell tervezni, hogy meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését. Különös gondot kell fordítani a korszerű kutatási eszközökkel történő ellátásra. — Az anyagi eszközök növekvő mértékű biztosításán túl emelni kell a kutatók szakmai és világnézeti képzettségének színvonalát. Támogatni kell a kutatás és a gyakorlat kapcsolatát. Meg kell könnyíteni a termelésben dolgozó szakemberek részvételét a kutatásban, s a kutatók áramlását gyakorlati munkahelyre, hogy ezzel is gyorsítsuk a kutatási eredmények hasznosulását. A kutatási bázison belül az egyetemi tanszékeknek a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani. — A kormány főbb tudománypolitikai célkitűzéseit tartalmazó, új típusú országos távlati kutatási tervet kell kidolgozni az 1971— 1985-ös évekre. Meg kell javítani a kutatások finanszírozási rendszerét úgy, hogy az a tudományok gyorsabb ütemű fejlődését szolgálja. — A tudományos kutatások felső szintű állami irányításának továbbfejlesztése érdekében a Központi Bizottság javasolja: a Minisztertanács szerveként hozzák létre a kormány tudománypolitikai bizottságát, készítsék elő a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő szervezeti reformját, amely szolgálja a tudományos-testületi, valamint a szakigazgatási feladatok szétválasztását, s növelje a tudományos testületek szerepét és jelentőségét. — A Központi Bizottság támogatja az ország érdekeivel összhangban álló nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztését. A tudományos és műszaki kooperáció keretében elsősorban a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködést erősítjük. (Folytatás a 2. oldalon.) Szegeden épül a házgyár Erdő, betonoszlopokból. Ennyit lat a szemlélő Szegeden, az E—5-ös műút mellett, a tejüzem és az EMERGÉ Gumigyár közötti területen. Itt építik a házgyárat. A hatalmas kotrógépek megállás nélkül markolják a földet és tehergépkocsik sokasága hordja a feltöltésre alkalmas anyagot az új létesítmény alapjaihoz. Mindenütt sok a gép. Három műszakban dolgoznak. A gyártó-csarnok közepén autódaruk, és persze mintegy 150 ember dolgozik. Naponta 60—100 köbméter betont dolgoznak be az alapokba, s a nagycsarnok alapváza már készen van. A betonoszlopok erdeje 2500 négyzetméteres alapterületű csarnok körvonalait jelzi. Egy-egy oszlop, vagyis pillér súlya 14 tonna. Épül a szegedi házgyár. A betonpiUércket helyszínen „öntik" Somogyi Kérolyné felvétel* A nagycsarnok tartóoszlopai, mint az erdő fái, úgy sűrűsödnek Apró Antal Moszkvában Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság VIII. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és N. N. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője. Apró Antal tegnap, pénteken megérkezett a szovjet fővárosba. (MTI) Terven felül Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemegységének olajbányászai péntekre túlteljesítették féléves tervüket: ötezer méter mély furatot készítettek terven felül, ami megfelel két átlagos olajkút mélységének. A szegedi olajbányászok Algyő után a szegedi járás újabb helységeibe. Öttömösre és Forráskútra is eljutottak a fúróberendezéseikkel, s folytatják az új területek feltárását