Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

TISZTA víz«íCsurárék háza A homoki községek vízhelyzete A szege® Járásban a la­kossá* háztartási vízszük­séglete évenként 4 millió 360 ezer köbméter. Ezzel szemben az elmúlt eszten­dőben a vízművek csupán 1 millió 275 ezer köbmétert termeltek, amiből a lakos­ság részére 919 ezer köbmé­ter került fogyasztásra. A számok elárulják, hogy a homoki községek nem dús­kálhatnak, „fürödhetnek" a vízben. Jelenleg a belterületen élő lakosoknak a szükségletét csupán 17,4 százalékban tudják kielégíteni. Megfigyelések szerint az ásott és csőkutak jórészt egészségtelen vizet adnak, ezért a községek vízellátása igen sürgős feladat. Négy helyen. Algyőn, Deszken, Kisteleken és Tápén gló­busz, több helyen pedig, Bordán vban. Dom aszókén, Pusztamérgesen, Forráskú­ton, Szőregen. Oüésen és Zákányszéken 1 égőst és nyo­másfokozó berendezés biz­tosítja a megfelelő nyomású ivóvizet. A járás területén a 30 község intézményes víz­ellátása ezelőtt hat eszten­dővel kezdődött el. Az el­sők, a kísérletezők a magas nyomású vizet községíej­lesztési hozzájárulásból és állami támogatásból kap­ták. Az 1965-ben megjelent rendelkezés nagy lendületet adott a víztársulatok meg­alakítására. Így aztán a ho­moki falvakban is több he­lyen víztársulatot hoztak létre, vagyis a lakosság pénzbeni és természetbeni hozzájárulással segítette a korszerű vízhálózat megte­remtését. azt, hogy jó ivó­vízhez, tiszta vízhez jusson a falu. Több helyen befejeződött már ez a munka, s jó néhány községben folyamatosan ha­lad. Kübekházán például 1966-ban megépült a vízmű. Öttömösön a közelmúltban fejeződött be ez a munka, úgyszintén Pusztamérgesen is. A legtöbb helyen azon­ban még befejezés elótt ál­lanak, s a közeljövőben, a közeli években oldódik meg ez a nagy gond. Említhetjük mindjárt Sándorfalvát, Szaty­mazt. Kisteleket A legutób­bi helyen a nagy község vízellátása 1963-ban kezdő­dött el tanácsi beruházásból, aztán társulatot hoztak lét­re és a munka jövőre feje­ződik be. Sándorfalván is létrehoztak egy társulatot, s úgyszintén jövőre, a harma­dik negyedévre várható, Szatymazon pedig az idén alakult meg a társulat és jövő év végére fejeződik be ez a nagy munka. Egy ér­dekeltségre itt a hozzájáru­lás összege 6 ezer forint. Ez igen magas, ezért a község kérésére a járási tanács anyagi segítséget ad. Ásotthalmon, Bakson, Ba­lástyán. Mórahalmon. Rösz­kén. Sövényházán, Zsom­bori és Dócon az elkövetke­zendő esztendők hoznak „gyógyírt" erre a problémá­ra. Balástyán például az elő­irányzatok szerint a vízmű megépítése 1971-ben tör­ténne meg, ha a lakosság az 5 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulást vállalja. Mó­rahalom egy évvel későbben, s itt szintén ennyi a hoz­zájárulás. Röszkén is hozzá­kezdtek már a tervezéshez, s ha minden jól halad, 1971-ben ünnepelhetik a tiszta vizet. Sövényházán, Zsombón és Dócon lényege­sen később oldódik meg ez a probléma. Mindenesetre az tény, hogy az elmúlt esztendőben a járás vízellátása a megyei átlag alatt maradt. Azon­ban az idén, a tavalyi év vé­gén megépült törpe vízmű­vek javítanak a rossz ará­nyokon. A lakosság is szí­vesen áldoz, hiszen az igé­nyek egyre nőnek, fürdőszo­bák épülnek a falvakban, s a jó ivóvíz, a tiszta víz, el­engedhetetlen szükséglet „Alkotmány" - az Alkotmány-bán Ezekben a napokban került a szegedi járásban működő szakszövetkezetek új alapsza­bálya jóváhagyásra a járá­si tanács vb elé. Általában a házi „alkotmány" elkészíté­sénél azt vették figyelembe, hogy a szakszövetkezetek sa­játos és helyi viszonyait jól tükrözze az új alapszabály. Az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben a többi között az alábbiakat tartal­mazza az új „alapokmány". A közös munkában rend­szeresen részt nem vevő ta­gok havonta három tízórás munkanapot kötelesek telje­síteni térítésért Természete­sen a háztáji föld mértéke itt is a ledolgozott napok szá­mát® függ. így a férfiaknál 800 négyszögöl illeti meg azo­kat, akik 150 tízórás mun­kanapot teljesítenek. 1200 négyszögöl, akik 200 tízórás munkanapot teljesítenek, és 1600 négyszögöl jár azoknak, akik 250 tízórás munkanapot dolgoznak le. A nőknél 50­nel kevesebb ledolgozott munkanap után alakul ki ez az arány; vagyis 100 nap után 800 négyszögöl, 150 nap után 1200 négyszögöl és 200 nap után 1600 négyszögöl te­rület jár. Évenként egy közgyűlést és két küldöttgyűlést tartanak. A küldöttek a tagság 10 szá­zaléka, akiket egyszerű szó­többséggel, nyílt szavazás út­ján választanak. A vezetőség hét (7) főből áll, havonta ülé­sezik. Az ellenőrző bizottság öttagú. Emellett állandó bi­Sokat épít a tápéi Tiszatáj Tsz Tömbösített sertéstelep — Rózsák a csikóknak Sokat épít a tápéi Tisza­táj Termelőszövetkezet Egyik épülő újdonsága egész Európában egyetlen lesz majd. 7700 négyzetméter te­tőfelüietű. egy tömbből álló hatalmas sertéstelepe éven­te 65 vagon hízott sertést ad majd a húsiparnak. A nagy kapacitás mellett külön ér­dekessége, hogy születést® a hizlalás végéig ennek a „kombinátnak" a. lakói lesz­nek a sertések. Az épület egyik fele így tenyészt® rész. a másik hizlaló. Az is az újdonságok listáján szerepel, hogy ezt a hatal­mas épületet fűtik majd. Földgázzal üzemelő központi fűtése télen is a legoptimá­lisabb hőmérsékletet biz­tosítja. Tápén úgy mondják, gazdaságosabb ez, mintha a takarmány egy részét for­dítaná az állatok szervezete a hideg ellensúlyozására. Itt a földgáz a szomszédban. Ugyancsak a Tisza táj Tsz-ben találkoztunk a rit­ka képpel. A csikónevelő mellett rózsakert pompázik. Miért? Hogy szebb legyen. A csikós-kertész. Oláh Ist­ván most a rózsákat gondoz­za. Talán nem is tudják a csikók, milyen rózsás éle­tük van. Majd visszasírnák még lósorukban. zottságként működik, a tagok gazdálkodási bizottsága és a szociális bizottság. A vagyoni hozzájárulás évi mértéke; szántó, rét. legelő, nádas, nem termő szóló vagy gyümölcsös esetén aranyko­ronánként 6 kg búza értéke állami felvásárlási áron szá­mítva. A paprikát, paradicso­mot termelő szántók után a tényleges termés mértékének a 10 százaléka, a termő sző­lőnél négyszögölenként 50 fillér, ami azt jelenti, hogy holdanként 800 forint, a ter­mő gyümölcsösöknél négy­szögölenként egy forint, vagyis holdanként 1600 fo­rint. A szőlőkben levő köz­tes télialma- és őszibarack­fákat holdanként 240 darab­bal számítják, s a hozzájá­rulás mértéke négyszögölen­ként 50 fillér. A szakszövetkezet tagjai a jövedelmből szociális, kultu­rális, fejlesztési, részesedési és jövedelembiztonsági alapo­kat képeznek. A vagyoni hoz­zájárulás alapján a tagoknak részesedést nem fizetnek. A szakszövetkezet a mezőgazda­sági tevékenységen túl a ta­gok terményeinek összegyűj­tésével, értékesítésével, fu­varozással foglalkozik, tag­ja a lápi föld kitermelő és hűtőtároló építő egyszerű gazdasági együttműködésnek. A már kialakult közös nagy­üzem 98 hold szántóból, 38 hold szőlőből és 20 hold gyü­mölcsösből áll. A tagok gazdálkodását a közös értékesítés, beszerzés, gépi és egyéb szolgáltatással segítik. Természetesen mint a termelőszövetkezetekben, itt is illetményföldet juttatnak az alkalmazottaknak. A mun­kadíjazás formái a növény­termelésben, szőlő- és gyü­mölcstermesztésben részes, teljesítmény és időbér, a traktorüzemnél teljesitmény­és időbér, az egyéb munka­területeken pedig havi fize­tés. Ez a ház még kirí a többi közül. Cigányok lakják. Csu­rár István és családja. Azért üt el a többitől, mert ez sokkal jobb szebb, nagyobb. És új. A tanács­elnök úgy igazít útba, hogy abban az utcában a legna­gyobb házba menjek be. A baksiak tréfálnak is velük: valamikor csak a szolgabí­rónak volt ilyen háza. Kint az utcán kőműves ügyködik. Kerítést csinál. Névről nem tudja, kiknek is épít. Nem mondja, hogy ci­gányoknak, ki tudja, miféle: pasas ez. Szerinte újmagya­rok laknak itt. Csurár Istvánné nem szé­gyenkezik a cigánysága mi­att, arra meg egyesen büsz­ke, hogy ilyen szép háza van. Azért kereserri őket, hogy megkérdezzem, meg­szokta-e a cigány a szántást Egyetlen a baksi cigányok közül a Csurár család, akik a termelőszövetkezetből szer­zik jövedelmük nagyobb ré­szét. Annyit, hogy ilyen szép házra is telik. (A szer­zés nem értendő félre!) Csak Csurárné tagja a tez-nek. Az ember Szegeden dolgozik a hídépítő vállalat­nál. A gyerekek — itt is van belőlük bőven, mert a ci­gány fajta szereti a gyere­ket — mondja, szintén a tsz-ben dolgoznak, segítenek anyjuknak. A menye is, mert közös fedél alatt, közös konyhán élnek. A földosztáskor annyi föl­det kaptak, mint a többiek. De ők vigyáztak rá, nem ad­ták eL Három holdjukkal léptek be a szövetkezetbe. A „magyarok" akkor még csak tapogatták a tsz-t, próbál­gatták, jó lesz-e. Nekik nem volt kitartásuk, dolgozni kezdtek mindjárt Most a kertészetben hat holdat vál­laltak részesművelésre. Hat hold, kertben — rengeteg munka. — Vasárnap lesz a búcsú, de mi akkor is dolgozunk. Szállítjuk a káposztát Életmódjuk idomult a föld­del bajlódókéhoz. Várják, hogy világosodjék, ébred a család, és mennek dolgozni Rakosgatták a pénzt, vályo­got vertek, kölcsönt is kap­tak, és hosszas nekirugasz­kodással rövid idő alatt fel­épült a ház. Két szoba, konyha, előszoba, kamra. Csak a külső csinosításra ment rá ötezer forint — Én mindig ilyen házban akartam lakni Azt sajná­lom. hogy nem beljebb épí­tettük, hogy kis virágos ker­,Wm W -zzzzzzz tet csinálhattunk volna az elejére. Mert így összefir­kálják ezt a szép falat az utcai gyerekek. — Mit sz® hozzá a többi cigány? — Én nem tudom, harag­szanak rám, vagy irigyük, de azóta rám se néznek. Ha némelyek közülük erre men­nek, elfordítják a fejüket — Azok miért váltogatják a munkát? — Télen sokan mentek az urammal. Jött a Jó idő, ott­hagyta mind. Mennek a gaz­daságba, Kunfehértóra. Azért, mert ott az egész csa­lád kap enni Pedig, aki itt nem tud megélni az nem tud máshol se. Amíg van az a lds pénzük, mennek a kocsmába. Írni-olvasni nem tud. Gye­rek® is úgy indultak, mint a többi. A Pisti is többször járta az elsőt Most azon töri a fejét hogy tanul még tovább ts. Új igények születnek az új házzal. Az idén kezdik ki­cserélni a bútorokat Saép, modern bútorokat akarnak. Rádiót is, televíziót is. Ha fizet a káposzta. — Hogy megvigasztaljon bennünket a sok munka után. — És a „magyarok?* — Azokkal semmi bajom sem volt Dolgoztak ők is, mi Is, mi bajunk lenne egy­mással? Egyik lányom ma­gyarhoz ment feleségüL — Jobb az embernek Sze­geden ? — Eprezkedünk, hogy Jöj­jön ő is a tsz-be. Jövőre jön­Nem is neki való az építő­ipar. Fájnak a karjai, meg­ette őket a vályog. A vesé­jét is fájdítja. Sok hideg sa­rat taposott már életében. — Mikor ment legjobban a sora? — Hát most Honnan lett volna nekem azelőtt fiyen házam. Pedig én gyerekko­rom óta dolgoztam. Ez a cigány család Bak­son óriási utat tett meg! Horváth Dezső # Uj növényvédő szerek Zlneb, Perocin TS. Szőlő- neb-tartalmú, sárgás-fehér, ben, gyümölcsösben, zöldség- kissé tapadó, vízben jól félékben, kerti kultúrákban szuszpendálható por alakú és szántóföldön peronoszpóra, permetezőszer. Méregjelzés fuzikladium, fitoftóra, altér- nélküli. A méhekre veszélyte­naria, cerkospóra. septória, len. Igen fontos, hogy egyes caldosporium, puccinia ellen almafajtákon, így Golden, 0,2—0,3 százalékos permetlé- Deüciosus, perzselést okoz­ben nyújt védelmet. A hagy- hat A hatóanyag a szerve­ma peronoszpóra ellen 0,3— zetben az alkohol elégését 0,6 százalékos töménységben, akadályozza, éppen ezért talajfertőtlenítésekre 0,5 szá- munkaidő előtt, alatt és után zalékos permetlét használnak, szeszes italt fogyasztani ti­A dohányperonoszpóra eüen los. a palántaágyak permetezésé. re hetente két alkalommal 0,2 százalékos töménységben használják. Jellemző tulajdonsága Zi­Június 28-ig, naponta SZAKTANÁCS­ADÁS A BUDALAKK SZAK­ÁRUDAIBAN. Szeged. Bartók Béla téren ESKEDELMI LALAT A gyár képviselője felvilágosítást ad az új korszerű festékek, lakkok és egyéb vegyi készítmények tulaj­donságairól és alkalmazásáról. A tavalyinál több búza várható A Gabona Tröszt igazgatótanácsa megtárgyalta a ka­lászos gabona felvásárlásán ak előkészületeit A tröszt vezetői beszámolójukban el mondták, hogy a várható búzatermés előzetes becslése még nem történt meg. A betakarításig hátralevő idős zak időjárása még befolyá­solja a terméseredményt, s zámolhatunk azonban azzal, hogy az idei búzatermés jo bb lesz a tavalyinál. A ta­karmánygabona össztermése előreláthatólag nagyjából azonos lesz a múlt évivel. Rézoxidklorid. (Cobox, Coprantol, Cupravit, Cupri­tox 50. Rézoxidklorid 50 WP, Vitigran.) Felhasználható lisztharmat kivételével gyü­mölcsfák és zöldségfélék gombabetegségei ellen 0,25 százalékos töménységben, a varasodás ellen, még virág­zás előtt 0,3 százalékos, a vi­rágzás után pedig 0,2 százalé­kos töménységben. De igen jól bevált a szőlőperonosz­póra ellen 0,5 százalékos per­metlében, s a burgonyavész ellen is. A fent említett sze­rek szervetlen hatóanyagú szerek családjába tartoznak, réztartalmúak. Jellemző tulajdonságok? szagtalan, por alakú, világos zöld színű, réztartalmú sze­rek. Méregjelzés nélküliek. Á méhekre veszélyesek. A sze­reket közömbösíteni nem kell. A rézre érzékeny gyü­mölcsfák permetezése szi­romhullás után tilos, őszi­barackoknál csak rügypatta­náskor használhatók. A kombinált hatóanyagú szerek közé tartozik a Cup­rosan Super D. Ezt pero­noszpóra és egyéb gombabe­tegségek ellen (lisztharmat kivételével) használják a sző­lőkben 0,3—0,5 százalékban. A gyümölcsösben csak egy a! ­kalommal, rügyfakadás után piros bimbós állapot előtt használják. Réz és zineb tar­talmú, szagtalan, kékes­zöld színű, kissé tapadó por. A méhekre veszélyes. Mé­regjelzés nélküü szer. Tűz­rendészetileg óvatosan keze­lendő szerek közé tartozik. Az alkohol elégését a szerve­zetben zavarja, ezért mun­kaidő előtt, alatt és után mindenféle szeszes ital fo­gyasztása tilos. VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 15. DÉLMAGYARORSZÁG 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom