Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 107. szám

PEER GYNT W, Egk operájának magyarországi bemutatója Szegeden Aki nem hallott még Peer Gynt históriája felől. (a szombati szegedi premier részesei közt kevés ilyen le­hetett) azt tévesen informál­ta Werner Egk operája, aki viszont ismerte Ibsen „drá­mai költeményét" (akit le­bilincselt a Hajdú Henrik fordításából gyönyörű ma­gyar nyelven megszólaló története), azi hiányérzettel távozott a bemutatóról. Tény: a német komponista 1938-han szerzett operája pusztán ihletforrásért nyúlt Ibsen hét évtizeddel koráb­ban színpadra álmodott drá­mahőséhez, nem is annyi) librettójában, szövegi anya­gaban (amelyen a szabad át­költés és értelemszerű rö­vidítés, némi módosítás ellenére nagyjából-felszí­nesen letapintható az ib­seni mii menete) — inkább szellemében. Az opera más hangulatot teremt, más le­vegőt áraszt, mint Ibsen havasokra hágó. elbitangló, naiv hatalmi vágyakat ker­gető, konvenciókat lemo­solygó Peer-je. A „gynti" eszme a „gynti én egy raj ke­mény akarat, harc. izzás, remény — a gynti én ten­gernyi lágy ötlet, kívánság, példa, vágy — más szóval: ami benne (m) lélek" — hiányzik a színpadról. Pon­tosabban más köntösbe öl­tözött Oka lehet ennek az operai tradíciók szempont­ja, miként az anya darab­beli funkcióját szinte telje­sen elhagyja, szerepét át­utalja a szerző a Szerelem, a Nő látványosabb, haszno­sabb operai jelemlétének. Tudom, igaztalan ez a számonkérés, de eltekinte­ni csak úgy hajlamos tőle a hallgató, ha az eredetivel legalábbis eklivalens, hason­ló értékű tnűvet kapott Hogy Egk Peer Gyntjé­nek szombati hazai ősbemu­tatóját mégis örömmel vet­tük, annak nyomós érvei vannak. Részint mert a szá­zad elején válságba, jutott, majd belőle ma is bizony­talan léptekkel, kikövezet­ten utakon bontakozó „tetsz­halott" műfajnak az operá­nak repertoárján világszer­te számon tartják szerzője rázshegedű ment a buda­operai munkásságát (A Va­pesti Operában, de külföl­dön sikerrel játszották az 1958-ban irt A revizort is:) A Peer Gynt akkor kelet­kezett. mikor az opera leg­jelentősebb mai mesterei közül Brttten még nem lép­tette színpadra Peter Gri­mes-t, Albert Herringet, Billy Budd-ot, illetve még nem látta a közönség Orff A hold-ját és remek szín­padi játékait Egk operai lá­tásmódja hozzájuk kapcso­lódik: szemléletesen tanús­kodik erről a Peer Gynt to­nális zenei anyanyelve, ze­nekarának különlegesen gazdag színhatásokra alkal­mas összetétele. illusztrá­ciókra erősen hajló hang­szerelése (kiváltképp a dél­Siflis József felvétele Harmaih Eva és Gyimesi Kálmán az előadás egyik jelenetében amerikai képet élémkiti fel), a színpadi énekszerepeknek előnyös lehetőséget biztosí­tó tendenciája. Ugyanakkor a mű zenekari anyaga ha­sonlítatlanul tehetségesebb, invenciózusabb, bár össze­tételében vegyes hatásokat is kivált: hellyel-közzeli könnyed, operettes hangvé­tele olcsóbb eszkö7.ökkel fürkészi a közönség bizal­mát Komoly tett, rokonszenves, művészileg értékes vállalko­zás volt Vaszy Viktortól a bemutató. A szegedi opera­társulat egy erejét, képessé­gét ugyancsak próbára tevó sorozat látványos állomásá­hoz érkezett a kitűnő kar­mester (aki a premier után még maga is láthatta a te­levízióban róla készített portréfilmet!) azokkal az eré­nyekkel fogta össze az együt­test, melyet már annyiszor megcsodáltunk: a zenét csal­hatatlan pontossággal érzéke­lő, biztos kezű, dinamikus vezetése nem elsősorban a szereplók külön-különi eliga­zításával bíbelődik, hanem a zenekart és a színpadot fog­ja össze, a hangzás egysé­gében szemlélhető ideális hatását keresi. Az ibseni és az egki vonal ellentmondásai­ból fakadt a rendezés legfőbb dilemmája: Bozóky István­nak minden különösebb tám­pont, előzetes tapasztalat hí­ján kellett valami eredetit konstruálni a színen. Szé­kely László díszletei minden­esetre direkt szemléletesség­gel biztosították a két „szín­padi dimenziót", a realitások és az ábrándok színhelyének térbeli elválasztásával, meg­különböztetésével. A rendezés naturalista színfoltjai ellené­re jobbára jelzésszerű, a szereplők mozgatása mindig harmóniát talál a zene szem­pontjaival — ennyivel feltét­lenül jó szolgálatot tesz az egyébként színvonalas elő­adás egységének, bár az egész színpadkép kiállítása deko­ratívebb, fantázia-gyújtóbb is lehetne. A hiányérzetet csak részben feledtetik Takács Katalin színes jelmezei és a vendég Fodor Antal koreog­ráfiáját életrejeltő, a trollok egzaltált-buja mesefiguráit megidéző balettkar. A népes szereplőgárda élé­re a címszereplő Gimesi Kál­mán neve kívánkozik. Ko­rábbi buff ó-szerepei bői rugal­masságot, masszívabb alakí­tásaiból letisztult értelmezést hozott magával, s ötvözött szerencsésen: zenelleg-színé­szileg szinte hibátlan, kerek, egészséges produkcióvá. Ha­sonló erényekkel hívta fel magára a figyelmet a kitűnő diszponált Szabó Miklós öreg Dovre-ja, akinek gazdag kép­zelőerejére és intelligenciá­jára vall ennek az operaszín­padon ritka figurának meg­komponálása. Solvejg finom vonalakkal rajzott alakját Berdál Valéria bensőségesen avatta hitelessé, Aase sze­rényre transzponált szerepét Lengyel Ildikó markáns szí­nekkel töltötte meg, a vörös­hajú nő összetett figurájá­ban Harmath Évának maradt ereje megvillantani az anya és a kurtizán metamorfózi­sait Karikó Teréz Ingridje, Vargha Róbert Mads-a, vala­mint a három kereskedő (Réti Csaba, Szabady István, Halmi László) és a három fe­kete madár (Sztanics Ibolya, Bálint Ilona, Szabadíts Ju­dit) az előadásból nekik szánt helyen és időben találó ka­raktereket elevenítettek meg. Sinkó György az elnök, Ju­hász József az udvari troli maszkjában keltett figyelmet, Gregor József (Az ismeret­len) kellemetlen rekedtségét technikailag ügyesen próbál­ta észrevétlenül hagyni. Bőr­csök István, Teleki Vilmát, és ifj. Rácz Imrét villanásnyi szerepekben hallottuk. A biz­tosan intonáló, egyenletesen éneklő kórus Szalay Miklós előkészítő munkáját dicséri. Nikolényi István Énekkarok versenye Művészeti Szemle Magyar gyár Török­országban A Tanácsköztársasági Mű­vészeti Szemle keretében vasárnap Szegeden a Tömör­kény gimnáziumban rendez­ték meg az énekkarok me­gyei versenyét. A magas színvonalú vetélkedő zsűrijé­nek elnöke Vaszy Viktor ér­demes művész, a Szegedi Nemzeti Színház zenei igaz­gatója volt, s a zsűri tagjai között foglalt helyet Párkai István, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára is. Az értékelés eredménye­ként aranyjelvényt kapott a MÁV Hazánk vegyeskaia (karvezető Erdős János), a Szakszervezetek Általános munkáskórusa (karvezető dr. Mihálka György), és a Vö­rösmarty utcai művelődési ház kamarakórusa (karvezető Kardos Pál). Ezüst fokozatot ért el a szegedi Ifjúsági Ház kamarakórusa, a dorozsmai művelődési ház énekkara és a Szövetkezeti Bizottság ve­gyeskara. Bronzjelvényt a Ladvánszky kórus és a MÁV Hazánk kórusának férfikara kapott. Bemutatók reggeltől estig Vasárnap délelőtt az úttö- vészeti Szemle színjátszó ró népi táncosok kulturális csoportjainak megyei bemu­szemléje megyei bemutatóját tatójára ugyancsak a mű­rendezték meg nagy érdek- velódési otthonban került lődéstől kísérve és szép si- sor. Az elsó helyezést, s a kerrel a makói művelődési 800 forintos jutalmat a Ma­otthonban. Elsősorban a hód- kői Szövetkezeti Bizottság mezővásárhelyi, szegvári, tá- színjátszói nyerték. A zsűri péi, maro6le!ei csoportok három második helyet adott szereplése volt átlagon fe- ki — 400—400 forintos ju­lüli. A Szegeden június 13— talommal — a csongrádi 14—15-én megrendezésre ke- művelődési ház, a szegedi rülő országos gyermektánc- Balázs Béla Irodalmi Szín­fesztiválra a maroslelei út- pad, valamint a szintén sze­törők jutottak. Országos kul- gedi Fiatalok Irodalmi Szín­a^S Vaal°hódmmf£ pada észére. vásárhelyi csoportot java­solta. A Tanácsköztársasági Mű­A maratoni hosszúságú verseny este 7 óráig tartott. Zs. L. Hangverseny az Uttörőházban Vasárnap délután tartotta Illetve Beethoven-műveket meg a 2. sz. Zeneoktatói szólaltatott meg zongorán Munkaközösség tanévzáró elmélyült, pontos játékkal, növendékhangversenyét az Szólni kell a legkisebbek, a Üttörőházban. A zsúfolásig zeneóvodások műsoráról is. megtett színházteremben Megjelenésük, játékuk, üde gyorsan pergő, színvonalas műsort hallott a hozzátarto­zók és érdeklődők népes tá­bora. Luczay Uros tanár, a munkaközösség vezetője el­mondotta, hogy kollektívájuk színfoltot, hatásos meglepe­tést jelentett. Végül a felnőtt közönség egy részének magatartását is meg kell említeni. Ügy vél­jük, a pedagógusok mun­A KGM Gépexport Vál­lalat Budapesten szerződést írt alá az isztambuli Teknő Holding céggel, amelynek alapján a magyar vállalat komplett mész- és mészhid­rát üzemet szállít Törökor­szágnak. (MTI) a műszaki hónap eseményei kapcsolata igen jó az Úttörő- a gyerekek lelkes, oda ház vezetőségével. Kölcsönö­sen segítik egymást, rend­szeresen résztvesznek az út­törők zenei versenyein. Eredményeiket bizonyítják nagy számú arany-, ezüst- és bronzérmes növendékük. A színvonalas vasárnapi hang­versenyük is bizonyíték az újabb sikerekre. A közel kétórás műsor a munkaközösség és a növendékek gondos fel­készülését tükrözte. Igen ha­tásos volt az elóképzősök ala­pos felkészüléssel előadott műsora. A hangszerszólisták közül Kéri József stílusosan, magas technikai képzettség­gel adta elő Bach d-moll toc­catóját, míg Döme Ferenc Bach G-dúr prelúdiumát tol­mácsolta harmonikán — or­gonahatással. Benczik István és Gergely Margit Mozart-, adó játéka joggal megérde­melte volna, hogy minden műsorszámot úgy hallgassa­nak végig a szülők, mintha azt saját gyerekük adta vol­na elő. H. Gy. A IX. műszaki hónap je­les eseményére kerül sor a héten. Országos rangú ren­dezvény is szerepel a mű­sornaptárban. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület Csongrád megyei szer­vezete a Nyomdaipari Egye­sülés és a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közreműködésé­vel kétnapos országos kon­ferenciát rendez Szegeden, a művelődési központban má­jus 14-én és 15-én. A kon­ferencia témája: könyvmű­vészetünk és könyvgyártá­sunk mai feladatai, ezzel a címmel tart előadást a Kossuth- és Gutenberg-díjas Lengyel Lajos. A konferen­cia alkalmából kiállításon mutatják be a Szép Könyv 1968. évi versenyének ki­adványait, mellettük szép külföldi könyvekkel is is­merkedhetnek az érdeklő­dók. Ezen kívül számos üzemi előadás is lesz: Ma délután 2 órakor Tarjántelepen az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében új gépekkel, sikeres eljárások­kal ismerkedhetnek az építő­ipari szakemberek. A kor­szerű mész- és habarcs­technológiai üzemet Szögi László és Albert Ferenc mutatja be az érdeklődők­nek. Több érdekes gazdálkodá­si kérdés is napirendre ke­rül, a reformtendenciák ér­vényesítését vitatják meg több üzemben. Így Csongrá­don a Tisza Bútoripari Vál­lalat vezérigazgatója. Dóm­ján Gyula „Ipar és kereske­delem. Kereskedő ipar" cím­mel tart érdekesnek ígér­kező előadást. Épült: 1957—1969 MŰ JÉG házhoz szállítását május hó ts-évei meg­kezdjük. Előfizetések: Gó­rni u. 38. sz. alatti iro­dánkban. UNTVERZAL, Ktsz. Szeged. XS. a 490 További vizsgálat az ásotthalmi garázdaság ügyében ítéift május 23-án várható Hyárfadeszka príma minőségben eladó a lűvánt méretre vágva. Érdeklődni: Mora Ferenc Tsz. Szeged, Bocskai a. 3/b. A harmadik tárgyalási nap után sem hozott ítéletet teg­nap a szegedi járásbíróság az ásotthalmi garázdaság ügyében. A sértett Csupity Antalné lányától Kazincbar­cikáról érkezett a tárgyalás­ra, mint tanú. Terhelően val­lott Hebők Istvánra, Lakatos Antalnéra, akik a szóban for­gó éjszakán leghangosabban fenyegették meg. Valameny­nyiük feljelentésétől azonban annak idején eltekintett, és később, a szegedi járásbíró­ságon tartott tárgyaláson is megbocsátott nekik. A bíró­ságon azonban panaszkodott is Csupityné, ugyancsak bu­taság, felelőtlenség miatt. El­mondta, hogy Kazincbarci­kára is utána ért a „hire". Még meg is motozták egy ön­kiszolgáló boltban, mond­\ ván, hogy híre után hátha elvarázsolt valamit... Jogosan elvárható, hogy Csupitynénak adjanak védel­met Kazincbarcikán az ille­tékes hatóságok, hogy öreg napjaiban végre nyugalmat találhasson, hiszen becsületes munkával élt eddig is. ellene még büntető eljárás sem volt soha. A rendőrség a hétfői tár­gyalásra elővezette a „má­gus"-t, a 77 éves Mező La­jos mórahalmi lakost, aki beteges, elhagyatott, sajná­latra méltó öregember. Nem vallotta be és a szembesíté­sekor is tagadta, hogy is­merte volna az idegbetegség­ben szenvedett fiatalembert, akire ráfogta, hogy megron­tották. Az igazságügyi orvos- és elmeszakértők is nyilatkoz­tak. Megállapították, hogy a fiatalember tudathasadásos elmebetegségben szenvedett és látomásai, valamint több­szöri eszméletvesztése is an­nak a tünetei voltak. Gyógy­kezelése után azonban már munkaképes. Az ügyész indítványozta Hebők Istvánné és Vér Géza elmeállapotának kivizsgálá­sát. Látomásaik kapcsán ugyanis felmerült a kérdés: a két vádlott tisztában lehe­tett-e cselekménye társadalmi veszélyességével. A bíróság az orvosi vizsgálat elvégzése után május 23-ra tűzte ki a tárgyalás folytatását L. R ­Tolbuhín sugarút (79.) Szemben a 11-es kórházzal, a majdani dél-nyugati városrész peremén épültek fel néhány évvel ezelőtt ezek a szövetkezeti lakóházak. Kellemes, nyugodt környék, a köz­lekedése sem rosszabb, mint a város más kintebb levő he­lyeié. A házakat Szabó Ferenc tervezete. KEDD. 1969. MÁJUS 13. DÉLMAGYARORSIÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom