Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

Előadás a gazdasági reformról az MSZMP politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai akadémiájának előadássorozatában szerdán, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A gazdasági reform kibontakozásának kérdései cimmel előadást tartott. Az előadáson, amelyet Jakab Sándor, a párt Központi Bizottságának osztályvezetője nyitott meg, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány számos tagja is részt vett. Öntöző- 7 rendszer A kiskörei vízlépcső öntő- i zőrendszerének mezőgazdasá- i gi hasznosításával kapcsolatos időszerű kérdésekről ren- ; dezett szerdán országos ta- i nácskozást Szolnokon a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi j Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal. A tanácskozáson Kazareczki Kálmán, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese rámutatott: a vízlépcső és öntözőrendszer építése, illetve előkészítő munkái a tervezett ütemben haladnak. Nyereség - részesedés Kivül fényes — belül nem Egy tisztes külsejű bérház problémái Kívülről olyan, mint a többi öreg bérház Szegeden: nem fényes, de nem is túlságosan kopott. Hozzátartozik a város jellegzetes képéhez. S mivel a Széchenyi téren van, a centrum centrumában, így a jó. Igaz, az épület aljában működő tejivó avit portálját már régen le kellett volna szerelni, de ez sem tűnik fel nagyon: sok még a városban a divatjamúlt kirakati Saketrec. Szabad-e így gondolkozni? A Széchenyi tér 5. számú gázról van szó. Ma is csak kívülről ismerném, ha meg nem hívnak egy kis „háztűzpézőbe". Már a kapu alatt a lépcsőházban meglepetés éri az embert: a lépcsők alá egy kis fészert, műhelyt ragasztottak. Valaki engedélyezte. S ha úgy gondolkozott az engedélyező, hogy Pesten Százával vannak a sötét rideg belvárosi házak kapui alatt ilyen műhelyek, igaza volt. De szabad-e így gondolkozni? Agyonkopott, rozoga lépcsők visznek fel a két emeletre. Kilenc lakás van a házban, az egyik sanyarúbb, mint a másik. Hacsak a lakó rá nem költött néhány tízezer forintot lakására. Volt, aki megtette, tehette. De a többségnek nem volt. Jár- ; tam olyan lakásban, mely | összesen két helyiségből áll: j az előszoba szolgál konyha- I nak ós kamrának is. A la- [ kószoba pedig beillene tánc- 1 teremnek. Ránézésből meg í lehet állapítani, hogy alapterületéből kényelmes egyszobás összkomfortos lakás telne ki. Nagyobb talán, mint ! az új lakóházakban. A konyhába folyik a szennyvíz Kinézve az ablakon, a Széchenyi tér megkapóan nagyvárosi panorámája nyílik ki: fordul a csuklós villamos, gépkocsik szaladnak egymás nyomában, ragyognak az esti fények, Lámpák, neonok, nyüzsög a tömeg. De az ember túlságosan nem feledkezhet bele a látványba, mert az ablakkeret laza, ha nekidől, meginog. Az agyonrozsdásodott rácsú függőfolyosó végén van a WC. Ajtaját nem lehet becsukni. Nem a lakók nyűtték el, hanem az idő. Télen mindig szétfagy. Alatta van az egyik lakás konyhája. Oda folyik a szennyvíz, mióta a világ világ. A legszomorúbb talán mégis az udvar. A házmesternek külön „háza" van. Alagsorában a néhai mosókonyha, most lomtemetö és piszoktenger. Valódi KÖJÁL-csemege lehetne. A vityillót elfelejthették szigetelni, a házmesterlakás falán csurog a víz, s árad a falakból a penész- és dohszag. Szobájukat szellőztetni sem igen tudják, mert az udvarban épült egy garázs is, és annak teteje részben el is fedi az ablakot. Ha résre kinyitják, a szél mind besöpri a szobába a tetőn összegyűlt szemetet. A családnak két gyereke van... Felmehetnénk még a padlásra is. De minek? Teregetni már rég nem lehet ott, a pallók néhány évvel ezelőtt nyomtalanul eltűntek. Nem a jegyzék hiányos A ház lakói 1963 óta harcolnak az épület felújításáért. Mutatják a különböző dokumentumokat, leveleket. Közöttük ezt is: „Levelükre válaszolva közöljük, a ház felújítására a harmadik ötéves tervben kerül sor. bejelentett panaszaikat a felújítás során megszüntetjük. Kérjük levelünk szíves tudomásul vételét Szeged. 1966. május 6. Tarjáni h. IKV. 11. házkezelőség". Tavaly év elején a tervezők fel Í6 mérték a házat, állítólag a felújítás tervei is elkészültek. Az Ingatlankezelő Vállalat most kedden terjesztette a városi tanács végrehajtó bizottsága elé az 1969-ben és | 1970-ben esedékes lakóházjavítások jegyzékét, ötvenhét tétel szerepel benne. A legöregebb ház közülük 1850ben épült, a legfiatalabb is 1912-ben. Gondolom, hogy ha több pénz lenne felújításra, kétszer annyi rászoruló lakóépületet is fel tudtak volna venni a jegyzékbe. A harmadik ötéves terv azonban 1970-ben véget ér. Vagy a jegyzék hiányos tehát (ami nem valószínű), vagy a Széchenyi téri 5. számú ház lakóival űztek csúfot, nekik ígértek olyat, amit teljesíteni nem lehet. E tisztes külsejű bérház nem egészen tisztes belső problémáiról ezért kellett szót ejteni. Fehér Kálmán B

efejeződtek az 1968. évi mérlegbeszámolók összesítő, feldolgozó munkálatai. Érdemes röviden áttekinteni, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első évében milyen következtetésekre lehet jutni a legösszetettebb és leglényegesebb gazdasági mutató — a nyereség — vonatkozásában. A Szegeden és Csongrád megyében levő vállalatok és ktsz-ek — a Szegedi Városellátó Szövetkezet kivételével — a múlt évet nyereséggel zárták. A szövetkezet vesztesége 401 ezer forint volt. A gazdálkodó egységek nyeresége — a népgazdaság egészéhez hasonlóan — általában jóval meghaladta az általuk tervezettet, valamint a népgazdasági tervszámítások során előirányzott nyereséget A jövedelmezőség (nyereség viszonyítva az árbevételhez) általában a szövetkezeti iparban volt a legmagasabb, de a tanácsi vállalatok jövedelmezősége is nagyobb volt, mint a minisztériumi vállalatoké. Egyébként hasonló a helyzet a népgazdaság egészében is. Mire lehet ebből következtetni? Egyrészt arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első évében az új helyzethez gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodtak a kisüzemi jellegű szövetkezetek és vállalatok, mint a nagyvállalatok. Igaz viszont, hogy a szövetkezetek és a kisebb vállalatok kedvezőbb helyzetben is voltak. Az általuk gyártott és forgalomba hozott termékek árai jórészt a szabad és a lazább árformákba tartoznak, s ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a piaci helyzetet — áremelés révén is — jobban kihasználhassák. Ugyanakkor egyes pénzügyi szabályozók hatása is következetesebben érvényesült a nagyvállalatoknál, mint a kisüzemeknél. A vállalatok és a szövetkezetek által előirányzott nyereség jelentős túlteljesítésében több kedvező és kedvezőtlen körülmény játszott közre. így a leglényegesebbek: az 1968. január 1-én bevezetett új termelői árak kialakitásánál a vállalatok jelentős része túlértékelte a költségeket, s ebből eredően a tervezettnél nagyobb nyereségeket realizáltak; több vállalat az indokolt mértéknél nagyobb költségvetési juttatást kapott; az általános érvényű szabályozók alóli kivételek, mentesítések a szükségesnél szélesebb körben érvényesültek. A reform ösztönzőinek (a nagyobb vállalati önállóság, a piaci mechanizmus fokozottabb funkcionálása, a rugalmas ármechanizmus, az anyagi ösztönzés új rendszere stb.) kibontakozása a meglevő nyereségtartalékok feltárását eredményezte. A nyereség osztozkodási aránya a vállalatok és szövetkezetek, valamint a költségvetés között a megyében 62,2 százalék — 37,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységek átlagosan a nyereségük 62,2 százalékát nyereségadó címén befizették a költségvetésbe, és 37,8 százaléka náluk maradt. Ebből képezték a részesedési, fejlesztési és tartalékalapokat. Ugyanez az arány a népgazdaság egészében 61,5 :38,5 volt tavaly. A megyében levő vállalatok és szövetkezetek tehát a nyereségük nagyobb hányadát fizették be a költségvetésbe, mint a népgazdasági átlag. Ez a megye gazdasági, ágazati, szerkezeti sajátosságaiból adódik. Annak ellenére, hogy megyei szinten eltolódás következett be a költségvetés javára, a képezhető vállalati alapok — az előirányzott nyereség összegének jelentős túlteljesítése miatt — meghaladják a tervezettet. A megyében a nyereségből képzett részesedési alap az 1968-ban kifizetett béreknek a 9,3 százalékát tette ld. Ez majdnem megegyezik a 9,4 százalékos országos átlaggal. A megyében minden szektorban és ágazatban jellemző, hogy az év elején kifizetett nyereségrészesedések általaiban meghaladták az előző évit, s átlagosan körülbelül egyhavi munkabérnek megfelelő részesedést fizettek a vállalatok és szövetkezetek. A minisztériumi felügyelet alá tartozó vállalatok közül csupán négy gyáregységnél mutatkozik visszaesés (ládagyár, textilművek, gyufagyár, szőrmekikészítő- és konfekcióüzem). A legnagyobb emelkedést a vállalatok közül a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat érte eL A szövetkezeti iparban két szövetkezetnél van elmaradás. A szegedi Nívó Ktsz az előző évi részesedésnek 88,5 százalékát, a szegedi Minőségi Ruhajavító Ktsz pedig 73,1 százalékát fizette ki ez évben. A szövetkezetek jelentős része az előző évi részesedésnek többszörösét osztotta ki az év elején, a legnagyobb eltérés közel kilencszeres volt. A

nyereség alakulásánál tárgyalt tendencia a részesedési alap képzésénél és felhasználásánál is megmutatkozott. Jelentős nivellálódás következett be ugyanis a részesedési alapok képzésénél és felhasználásánál a minisztériumi, a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok és a szövetkezetek között, az utóbbiak javára. Az egyes vállalatok és a szövetkezetek között nagy eltérések vannak az egy fóre eső nyereségrészesedésben. A megyében az egy főre jutó nyereségrészesedés a következőképpen alakult: I. kategória 2087 forinttól 31 530 forintig, II. kategória 1638 forinttól 16 700 forintig, III. kategória 544 forinttól 9000 forintig. A szóródások súlypontja (alsó és felső határ között) a tanácsi és szövetkezeti iparban a felső határ felső határ felé, a minisztériumi iparban és a kereskedelemben az alsó és felső határ között, megközelítőleg középen helyezkedik el. JEN El TIBOR Bemutatták a TU—144-et Újabb próbaúton a „légicsoda" MUNKA A KELETINÉL. A budapesti Keleti pályaudvar előtti süllyesztett tér betonozási munkálatai rövidesen befejeződnek, utána megkezdik a tér szabadban levő részén a hóolvasztó berendezés szerelését Az utóbbi idők legnagyobb es. Első útjának szovjet szak- kérdésre Alekszandr Kobzaszabású nemzetközi sajtóér- emberek és újságírók voltak rev, repülőgépipari minisztertekezletére került sor szer- a szemtanúi. Most nemzetdán Moszkva seremetyevói közi közönség előtt mutatrepülőterén. Hazai és kül- ták be a „Tupoljev-gépet". földi újságírók, a szovjet fő- A televíziókamerák „ütevárosba akkreditált diploma- gei" irányultak a 43 éves ták és külkereskedelmi kép- Alekszej Tupoljev főkonstviselők előtt indult újabb ruktőrre, a „nagy Tupoljev" próbaútra a TU—144-es szov- fiára, aki részletesen tájéjel szuperszdnikus „légicso- koztatta a jelnlevőket a TU da"\ Alig öt hónapra annak, —144 legfőbb sajátosságairól, hogy december 31-én, az an- Elegancia, biztonság, kényegol—francia Concorde-ot lem és gyorsaság — ezek a megelőzve, a levegőbe emel- TU—144 ismérvei. Fedélzetén az összes sebességek szigorú kedett a világ első, hangse- 120 személyt szállíthat, utazó- vizsgáját, bességnél gyorsabb utasszál- sebessége 2500 kilométer lító gépe. a szovjet TU—144- óránként, vagyis több mint kétszerte gyorsabb a hangnál, ___—__——^^^^^^^ továbbá két és félszerte a jelenleg leggyorsabb sugárhelyettes válaszolt. A szenzáció erejével hatott az a bejelentés, hogy miközben feszített ütemben folynak o TU—144 próbarepülései. a szovjet ipar már megkezdte a gép sorozatgyártását. Arra a kérdésre, miképpen lehetséges ez, Alekszej Tupoljev a következőket válaszolta: biztosak. vagyunk gépünkben, miután pontos mása kiállta Azzal kapcsolatban, hogy mikor állítják be a TU—144est a rendszeres utasforgalomba. pontos határidőt nem jelöltek meg, minden a prőKüldöttség Nigériából A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására szerdán Budapestre érkezett S. A. John, Nigéria felsőoktatási minisztériumának államtitkár és S. U. Bakari felsőoktatási főfelügyelő, hogy felvegyék a kapcsolatokat -a magyar felsőoktatási szervekkel. A küldöttséget fogadta dr. Potinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes. (MTI) Magyar—román növényvédelmi egyezmény Dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Petru Moldovan, a román mezőgazdasági főtanács első elnökhelyettese szerdán a MÉM-ben új magyar—román növényvédelmi egyezményt irt alá, az eddig hatályban levő egyezményt másfél évtizeddel ezelőtt kötöttek meg. Az új magyar—román egyezmény különösen a zárszolgálati rendelkezések tekintetében tér el a korábbitól. A szerződő felek például kötelezték magukat arra. hogy megtartják a növényi küldemények exportjánál vagy tranzitforgalmánál a másik fél zárszolgálati előírásait. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy saját területükön végrehajtják az egyezmény jegyzékében feltüntetett károsítők ellen szükséges védekezéseket. hajtású gépeknél. Leszállás barepülések befejezésétől nélkül két óra tíz pere alatt függ. Mindamellett Borisz repülhet Moszkvából Delhi- Szavcsenko, az Aviaexport be és nem egészen három Vállalat vezetője közölte, óra alatt Párizsból New hogy a szovjet Aerofloton kí| Yorkba. Sebessége gyorsabb vül már eddig is számos ora Föld forgási sebességénél, szag légitársasága kért ajánj A gép hatósugara 6300 kilo- latot a TU—144-ről. A szovméter, utazómagassága 20 000 jet utasszállító gép iránt érméter. Tupoljev hangsúlyoz- deklődő országok között emta, hogy a TU—144 tervezői lítette Hollandiát és Pakiszkülönös gondot fordítottak a tánt is. Mint hozzáfűzte: regép megbízhatóságára. Az méli, hogy két év múlva válösszes berendezések kettőzöttek és tíz évig üzemeltethetők. A konstrukció számos eleme készült titánból, amely képes 1500 hőfokot is kiállni. A sajtóértekezleten több belsejét. lalata már áruba bocsáthatja a TU—144-est. Ezután Alekszej Tupoljev kalauzolásával az újságírók Celsius- és diplomaták megtekintették a szuperszonikus gép CSÜTÖRTÖK. 1969. MÁJUS 22. 10 DÉLMAGYARORSZÁG