Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Közönségre néző dallamosság A Peer Gynt hazai bemutatója Ülnökválasztás előtt A 68 éves német komponista, Wefner Egk operáját mutatja be Magyarországon először a Szegedi Nemzeti Színház társulata. A szerző neve nem ismeretlen a hazai színpadon, Varázshegedű, című operáját korábban az Állami Operaház játszotta. A Peer Gynt szombati premierjét várható nagy érdeklődés előzi meg, ami egyébként szól a közismert téma Ibsentől (majd Grieg színpadi zenéjétől) nyert népszerűségének és a szegedi operaegyüttes úttörő vállalkozásának. A bemutató előtt Vaszy Viktorral, az előadás dirigensével beszélgettünk. — A Peer Gynt-öt drámai formában régóta szerettem volna megvalósítani a szegedi színpadon, most operaként törlesztem ezt a régi adósságot Werner Egk egyébként jelezte már, kíváncsi a produkciónkra, s ha a premierre nem is, valamelyik későbbi előadásra valószínűleg ellátogat hozzánk. — A színlap tanulsága szerint az opera nem követi Ibsen drámáját, történetét a szerző szabadon dolgozta át. — Valóban, pusztán a darab szelleme azonos Ibsennel, pontosabban Peer álmodozó, világjáró-világbíró rakoncátlan természete. Részleteiben azonban más a librettó. Ase szerepe például mindössze 60 taktusnyira jelentéktelenedik, a második rész bolyongásai pedig egy dél-amerikai kisállamban zajlanak le. A kilenc képet előreláthatóan két részben játsszuk. — A szegedi közönség régóta tanúja az operatársulat modern törekvéseinek: Prokofjev bemutatókat, Gólovae Eróját, Von Einen Danton halálát, legutóbb pedig Hlndemith Mathis-át látta-hallotta a szegedi színházban. Hogyan illeszkedik ebbe a sorba Egk operája? — Zeneileg más mint például a Hindemith muzsika. Kifejezetten effektus-zene; de Hindemithnél a tartalmi megoldás szövetéből nőtt ki az effektus, itt konkrét célt, hangszerelési megoldásokat szolgál. Sok érdekes kontraszt található a partitúrában, a fortisszimók árnyékában pianókkál, többféle, változatos hangszercsoportok a zenekarban, a parasztlakodalmi részben pedig népzenei elemek lelhetők fel. Közönségre néző dallamosság jellemzi a muzsikát, némi dzsesszes hatásokkal, főleg a darab dél-amerikai fejezetében. Díszletei stilizáltak, atmoszférát adnak — s az előadás időben gyorsan halad előre, alig két és fél órányi. n. 1, Pénzvadászok szerencséje Gazdasági életűnk megúju- utasított vissza, hogy „nincs történik, mint az említett lását, a megnőtt termelési, rá kapacitás". Mikor azon- esetekben: hosszú hónapok, kereskedelmi penspektívát — ban megérkezett a vastag sőt évek múlva derült ki egyszóval az új mechaniz- boríték — mégis csak terem- közönséges bűncselekmény, must — néhányan alaposan tett „termelői kapacitást". A munkások ma már lsfélreértik. A kevesebb kor- Mégpedig úgy, hogy saját merik az új gazdasági rendlátot korlátlanságnak; a ktsz-e lakatosait kikölcsönöz- szer céljait, tisztén látják a megadott önállóságot pedig te egy mezőgazdasági terme- mindenki számára hasznos, a mindent szabad lehetősé- lőszövetkezetnek, amely vi- s az önző egyéni érdekek, gének hiszik. Kis- és nagy- szont elvállalta a sürgős törekvések közötti különbséfajsúlyú manőverekről, kü- munkát Az elnök szerint tu- geket Csak rajtuk múlik, lönböző beosztású gazdasági lajdonképpen mindenki jól hogy az utóbbiak teljesülvezetők finoman árnyalt tért: a lakatosai kétszeres nek-e, csak tőlük függ a vagy egyenesen durva pénz- órabért kaptak, s az intéz- pénzvadászok szerencséje. lekményeikre. Újszeretet saját zsebre Például az egyik gyobb szegedi vasas vadászatéról történetek ke- mény kívánsága is teljesült ringenek. Azonnal meg kell Csak arról nem szívesen szót mondani: ezek nem mind hogy az egészre miért volt költött históriák, jórészük szükség... valódi eseteken alapszik. Ismét egy szegedi ktsz Törvénysértők ugyan ed- esete kívánkozik említésre, dig is voltak, s a csalók, Dolgozói panaszolták, hogy sikkasztók ügyeit rendre el- a vezetők nemcsak hanyagul, ítélték az emberek. Az hanem kifejezetten rablógazújabbak mégis külön figyel- dálkodás-szerűen hagyják met keltenek, mert „hőseik" pusztulni az egyes termelőkivétel nélkül az új mecha- berendezéseket, felszerelésenizmussal próbálnak magya- ket Nem végeztetik el a rázatot adni, enyhén szóira szükséges javításokat, ellenmegmagyarázhatatlan cse- őrzéseket stb„ tönkrement az értékes porszívógép, megrepedt a fűtőkazán stb. Nem törődnek a legalapvetőbb biztonsági előírásokkal sem, mondván: „csak a nyereség a fontos". Illetve az, hogy abból minél több legyen. Sajnálatosan sok szegedi, legna- megyei ktsz-ben gondolkod, ,uze: nak ugyanígy elnökök. A vernünk vezetője előszeretettel zetök csak a nyereség számhangoztatta hogy a gyors Bzerű szaporításában látva az fejlodes erdekeben fel kell egyedül üdvözítő célt, szinte karolni" minden újítást ta- 3o_4o év előtti rossz szociála manyt Az üzem gyakran lis körülmények között enalkalmazta is gyártmány- gedik doigozni munkásaikat, programjaban az ujítasokat, Az indok. mechanizmustalalmanyokat, rövid idő ban vigyázni kell minden alatt seregnyi uj termékkel fillérre" lépett színre. (Más kérdés, A bűnlajstrom - nyugodhogy ezek kozul jo néhány tan mondhatjuk így - tehát bizonyult si ánynak.) Az el- változatos. S itt szeretném nok ráadasul kitűnően oltoz- megjegyezni, ehhez mérten tette a vállalkozást — újért megnövekedett a panaszkotorekvő, ujat segítő, kezde- dók szám aklk minden kül. ményezó gazdasági vezető- s5 fórumot felkeresnek bejenek mutatkozott. Olyannak leütéseikkel. Sajnos, azonaki fokozottan szíven viseli ban csak a külsőket> rend_ uzemenek sorsat. Telt-múlt szerint saját üzemük kerítéaz ido, mígnem kiderült, sén belül hallgatnak, tétlehogy az elnök nem annyira nül nézik az eseményeket... a köz, hanem inkább saját Az említett szövetkezetekben szempontjaiból szerette az uj vajon miért nem bírálták dolgokat. Az érvényesülést hamarabb a vezetőket? Mikereső feltalálóknak újítók- ért nem használták fel a nak nem habozott elfogadni közgyűlések, a párttaggyűléújitásukat vagy találmányú- sek, szakszervezeti és műkat. „Mindössze azt kérte, szaki tanácskozások lehetőhogy az értük járó tetemes ségeit arra, hogy a hibákat díj egy reszet neki engedjek bűncselekményeket nvílat. Hol 5, hol 10, hol még tan leleplezzék? (Szinte "küennél több ezer forintot. Ne- iön cikket érdemelne a furhéz lenne felsorolni az em- csa szemérmesség; az, tudnilitett elnök valamennyi . iUlk hogy a bejelentők névugyét, hiszen azok íveket telenség mögé igyekeznek tesznek ki. Elég ennyi: gaz- bújni. „Nem én tőlem hallotdasági döntéseit lehetőleg ta> kérem, tartsa titokban a úgy hozta, hogy abból saját nevem" — kérik.) hasznára minél több pénz származzon... Féltucat má- \/raQ"7Ő|\/00 sodállás. „közreműködés" ta- VCÖáCiyCÖ lálmányokban — mind-mind ezt á célt szolgálta. a közösségre Nyilvánvaló, hogy az egyéni pénzvadászok, s a szocialista gazdálkodás szabályaira teljesen fittyet hányó nyereséghaj hászók elsősorEgv sokkal kisebb szegedi ban a rájuk bízott koliektíktsz elnöke arányaiban talán vára veszélyesek. De zavarkisebb. de lényegében talanul vihetik végbe bárugyanilyen szemlélet alapján milyen raffinált tervüket, ha jutott külön „prémiumhoz", közvetlen környezetük, beTörtént. hogy egy intézmény oeztottjaik, munkásaik nem sürgős vasszerkezeti munkát próbálják meg a legelején rendelt meg, amelyet azzal megakadályozni őket. Az' Matkó István Néhány hete, március hó 4-én jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6/1969. sz. határozata, amely szerint a megyei bíróság és a járásbíróság népi ülnökeit 1969. május 16. és június 30. között újból kell választani. Alkotmányunk szerint a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A hatalom tényleges gyakorlásának megvalósulását az igazságszolgáltatásban a népi ülnöki intézmény bevezetése jelentette. 1953. január l-től büntető és polgári perekben egyaránt hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek az első fokon eljáró bíróságok. Az egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanacs tagjait egyenlő jogok illetik és ugyanazok a kötelességek terhelik. Rend és jogbiztonság Az évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy jóleső érzéssel soroljuk fel eredményeinket és megállapítsuk, hol, milyen hibát követtünk el, hogyan javíthatjuk ki azokat. Az MSZMP IX. kongresszusán Kádár János a beszámolójában ezt mondta: „Társadalmi rendszerünk szilárd alapokon nyugszik, hazánkban rend és jogbiztonság van. Alaptörvényeink jók, megfelelően érvényesül a szocialista törvényesség. A törvénytisztelő állampolgár teljes védelemben részesül, ugyanakkor éberen őrködünk szocialista vívmányaink felett és senkinek sem engedjük meg, hogy bármilyen formában is veszélyeztesse társadalmi rendünket." A közelmúltban számolt be dr. Korom Mihály igazságügyminiszter az országgyűlésnek a bíróság munkájáról. Az országgyűlés pozitívan értékelte a bíróságok jogalkalmazó tevékenységét, hiszen törvényeinknek a jogpolitikai irányelvek szellemében való helyes alkalmazása megfelelően segíti gazdasági célkitűzéseink megvalósulását, a bírósági döntések alkalmasak az állampolgári fegyelem megszilárdítására, az állampolgárok nevelésére. Ezekben az értékelésekben a szakbírák munkájának dicsérete mellett benne van az országban működő körülbelül 20 ezer népi ülnök tevékenységének, fáradozásának, önzetlen segítőkészségének az elismerése is. Ezt az elismerést juttatta kifejezésre az a számos kormánykitüntetés és miniszteri dicséret, amelyben a napokban tartott országos népi ülnöki értekezlet során részesültek. Közöttük Répási Imre makói ülnök „Az igazságügy kiváló dolgozója'" kitüntető Jelvényt és pénzjutalmat, Apró Mihály szegedi népi ülnök miniszteri dicséretet és pénzjutalmat kapott Eleven kapcsolat Az ülnöki bíráskodás bevezetése óta eltelt közel 20 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a szocialista jogintézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A népi ülnökök méltó utódai a Tanácsköztársaság idején működő munkás-, katona- és földművestanácsok által választott forradalmi törvényRablógazdálkodás Dicséretek zuhognak ránk ezen a héten — azaz nem ts reánk, hanem az eleddig annyit szidott eladókra, gyerekekre, postásokra, sofőrökre. Mégis jónak bizonyult jóslásunk, hogy a rossz idóben türelmetlenebbek egymáshoz az emberek, s a tartós napsütés feloldja majd az ellentéteket. Dc nem azért a szegediek rovata ez a két hasáb, hogy a ferencjóskal megelégedettség uralja: minden nagyon szép. minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. A dicsérő sorok mellett állandóan figyelni kell a Jó szándékkal bíráló, segítségért folyamodó levelekre is. így teljesül ki a kép a heti szegedi kis tükörben. Áz emberség tájairól Tíz éve olvassa lapunkat Zoboki Gyula (Cső utca 9.) és a sajtó erkölcsi erejét veszi igénybe most, amikor arra kér bennünket, hogy tolmácsoljuk köszönetét egy kalauznak. Május 3-án délután fél 5-kor a SzegedCsongrád közötti menetrendszerű autóbusz-járaton történt, hogy a kalauz azonnal helyet teremtett — bár nagy zsúfoltság volt — olvasónk feleségének és 7 hónapos kisgyermekének. Azért tartja ezt különösen fontosnak, mert fel kell hívni arra a figyelmet, hogy nemcsak figyelmetlen, udvariatlan alkalmazottak vannak. de olyanok is, akik minden dicséretet megérdemelnek. Hasonló kérés olvasható ki Vass Lajosné (Borbás utca 22.) soraiból, aki Molnár Józsefet, az 1. sz. postahivatal csomagfelvételi osztályának dolgozóját dicséri bürokráciamentes, gyors munkájáért és segítőkészségéért. Olvasónk Bulgáriába szánt csomagjával már két postahivatalt is megjárt, de seholsem vették a fáradságot, hogy megmagyarázzák, miért nem jó a csomagolás. Molnár József türelmesen és aprólékosan elmagyarázta, hogy a szabályzatnak megfelelően miként kell feladni a csomagot — ezért illeti köszönet és dicséret Lovászi Mártonná (Korányi rakpart 5. I. emelet 9.) arra figyelt fel, hogy egy idős ember rosszul lett az utcán, s ő a szerb templom mellett játszadozó gyerekeket kérte meg arra, hogy segítsenek az öregen. Azokkal a felnőttekkel ellentétben, akik ügyet sem vetettek a beteg emberre, a labdázó gj'erekek közül néhányan karonfogták és hazavezették az idős férfit Olvasónk szerint nemcsak ezek az úttörők vizsgáztak kitűnőre emberségből, hanem -azok a pedagógusok is, akik ilyen szellemben nevelik gyermekeinket. Egy pénztárca nagyon könnyen elvész, boltban, piacon. L. Lajosné (Kállay Ödön utca 6.) idegesen vette észre, hogy bevásárlás közben elhagyta a tárcáját. Nagy volt az öröme, amikor visszatérve a Széchenyi téri zöldségboltba. visszakapta azt. Rovatunkhoz írt soraival mond köszönetet az üzlet becsületes dolgozóinak. Másfél óra a pokolban Meleg Időben másfél órát utazással eltölteni, nem éppen kellemes időtöltés. Mégis ezt kell tennie annak, aki Szegedről Pusztamérgesre akar utazni. L. P. szegedi olvasónk számol be arról, hogy az említett járat indulási idejét a nyilvánosság megkérdezése nélkül megváltoztatták, s így a busz 20 perccel előbb indul reggel Üllésre. Ezt az intézkedést azzal indokolták, hogy ott közvetlen csatlakozással át lehet szállni Pusztamérges felé. Itt kezdődik, a bonyodalom. Először is azért, mert nincs közvetlen csatlakozás, másodszor azért, mert volna ugyan közvetlen csatlakozás, de az nem az Üllésre induló buszról lehetséges, hanem a székesfehérvári gyorsjáratról. Üllésen aztán háromnegyed órai várakozás után meglát az utas egy buszt, amelyen a következő felirat olvasható: Üllés—Gumigyár—Szeged ... S csak a szerencséseknek jut osztályrészül az. hogy megtudják: mindenfajta felirattal ellentétben ez a várt pusztamérges! járat. Csak nincsen másik tábla ... S hogy mi a pokol? Itt is idézhető egy híres francia író véleménye: mások. Á veszélyes Izabella Bőresök Árpád (Borbás utca 17.) olvasónknak az tűnt fel, hogy az Izabellahíd jobboldali járdája nagyon keskeny, némely helyen nagyon rossz, bár néhány napi munkával rendbe lehetne hozni. Másik észrevétele: sosem látott ütemben épül, szépül a város. A nagy érdeklődésre való tekintettel lehetne időnként városfejlesztési állandó kiállításokat tartani, s erre valószínűleg lenne megfelelő kiállítási csarnok is. Ha ezt nem is lehet, jó lenne a kitett képeket, makettokat, cserélni, hogy megkönnyítse a lakosság számára a tájékozódást. Kinek van egy álma? Gyakran játssza a Búbos cukrászda zenekara a Mindenkinek van egy álma kezdetű ősmagyar slágert, melynek dallamaira a környéken lakók éjszakának idején nem éppen a szám hangulatához illő módon kénytelenek reagálni. Czakó János (Mérey utca 20/b.) levele azt bizonyítja, hogy nem mindenkinek van álma, legalábbis nyugodt álma újabban a Búbos környékén. Visszakívánják a csöndesebb téli éjszakákat, amikor legalább az ajtók zárva voltak, mert most minden szeszgőzös vendég szellőzködni jár az utcára. Olvasónk kéri. hogy a rendőrség este 10 óra után fokozottabban ellenőrizze ezt a hivatalos csendháborítást, hiszen annyira hírhedt már ez a környék, hogy lakást sem lehet cserélni. székek tagjainak. Élettapasztalatukkal, a termelés különböző ágaiban szerzett jártasságukkal hasznosan egészítik kl a hivatásos bírák szakmai ismereteit. A népi ülnökök eleven kapcsolatot jelentenek a bíróság és a dolgozó nép között. Az az egy hónap, melyben minden évben a bíróságon működnek, nemcsak ítélkezéssel telik el, hanem olyan tapasztalatszerzéssel is. amelyhez fogható sehol másutt el nem érhető. A népi ülnök a bíróságon közvetlenül találkozik a bűnözőkkel, azzal a társadalmi réteggel, amelynek számaránya ugyan nem aggasztó, de mégis jó lenne, ha számuk sokkal kevesebb volna. Betekintést nyer tlzelmeikbe, láthatja a bűnözést elősegítő okokat, a gazdasági élet fonákságait, ellenőrzési, szervezési tevékenységünk gyenge pontjait. Feltárulnak előtte az állampolgárok egyéni problémái, szocialista szervezeteink gondjai. Ha e tapasztalatokat munkahelyén megfelelően továbbadja, és azokat hasznosítják is, akkor olyan gyümölcsöző kölcsönhatásnak lehetünk tanúi; amely önmagában is igazolja az ülnöki intézmény helyességét, továbbfejlesztésének, finomításának szükségességét Amin változtatni kell! A dicséretek, a kitüntetések mellett a hibákról, azok kiküszöbölésének módjáról is kell szóljunk néhány szót. Sajnos több olyan ülnökünk van, akit egyszer sem tudtunk behívni, mert a vállalata különböző indokokkal ezt mindig megakadályozta. Olyan is akadt aki megtagadta a közreműködést éa viszonylag nagyon sok azoknak a száma, akik részt vesznek a tárgyalásokon, de nem tudnak az érdemi munkába bekapcsolódni. Ez utóbbiak, minden jószándékuk és becsületességük ellenére sem segítik a szakbírót, az egyedül kénytelen feladatát megoldani. Alig van általános iskolai képesítésű nevelőnél magasabb képzettségű pedagógus ülnökünk, pedig a bíróság elé csak olyan fiatalkorú kerülhet, aki már kinőtt az általános iskolás korból. Az értelmiség arányszáménak megfelelően sincs képviselve az ülnökök között. Állami vállalataink, termelőszövetkezeteink, intézményeink néhány vezetője még ma sem érti az ülnöki intézmény jelentőségét és ez a hibák gyökere. Ezért igyekeznek a jelöltek számát most is minél lejjebb szorítani és meggátolni, hogy a termelésben, munkában élenjáró, politikailag fejlett dolgozóik a jelöltek listájára kerüljenek. Egy pillanatig sem vitatjuk, hogy minden vezető fő gondja: az ottani munka minél eredményesebb végzése. De az sem vitatható, hogy nyugodt, eredményes munka csak szilárd belső rend, törvénytisztelet mellett folyhat Bíróságaink ennek a nélkülözhetetlen termelési előfeltételnek megteremtésén fáradoznak és nem is eredménytelenül. Ha vezetők, párt és szakszervezeti titkárok, jelölők, jelöltek és választók, valamennyien, akik felelősek vagyunk a következő három évben folyó bírói munka személyi előfeltételeinek biztosításáért, megértjük, elfogadjuk ezt az érvelést és eszerint cselekszünk, akkor a bírói munkában előforduló eseti hibák a jövőben méginkább csökkennek. Dr. SIMON LÁSZLÓ, a megyei bíróság elnöke CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁJUS 8. DÉLMAGYARORSZÁG