Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DBMA6YAR0RSZÁB 59. évfolyam, 102. szám 1969. MÁJUS 7„ SZERDA Megjelenik héttő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Lengyel vezetők hazánkban Kedden egynapos látogatást tett Magyarországon Boleslaw Jaszczuk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnökhelyettes, a KGST soros elnöke. A lengyel vendégeket fogadta Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a KGST-ben, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára társaságában. A találkozón eszmecserét folytattak a KGST 23. külön ülésszakán hozott határozatok végrehajtásának egyes kérdéseiről. A segítés milliárdjai Az. ország nagyberuházásainak építéséhez az utóbbi években jelentős segítséget adtak az új kiképzési rendszerben oktatott polgári védelmi, katonai műszaki alakulatok, amelyeknek éppen ez a békés építőmunka nyújt lehetőséget az elméleti ismereték gyakorlati alkalmazásához, kiegészítéséhez. A honvédelmi és az építésügyi ágazat kereken öt évvel ezelőtt kezdte meg ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést, amely mintegy 2.4 milliárd forint segítséget jelentett a népgazdaság számára. Az idén ezek az alakulatok hat budapesti lakótelepnek és az ország csaknem húsz egyedi nagyberuházásának építését segítik. Többek között ebben az évben kezdik meg a munkát az Orosházi Üveggyár, a szegedi házgyár és a nyergesújfalui viscosagyár építkezésén. Az idei év nyitánya Lassult az ipari termelés növekedésének üteme A statisztikai összegezés szerint az elsó negyedévben az ipari termelés növekedési üteme, mely a korábbi években 10 százalék körül állandósult, 1969 első három hónapjában jelentősen lelassult, s az egy főre (foglalkoztatottra) jutó termelés pedig az előző évek szintje alá csökkent. A termelés és a termelékenység növekedési ütemének visszaesésében, illetve csökkenésében több tényező is szerepet játszott, így például néhány termék iránt megcsappant a piaci kereslet. Emiatt jelentősen mérsékelni kellett néhány vállalatnál bizonyos cikkek termelését: kárpitozott ülőkékből, fűszerpaprika féltermékekből, levesporból, pamutfonalból, nyers pamutszövetből és konzervféleségekből sokkal kisebb volt a kereslet, mint tavaly. Befolyásoló tényező volt továbbá, hogy több vállalat munkaigényesebb termékek gyártására tért át, mint például a ruhagyár és a textilmüvek, de nőtt a munkaerő-hullámzás is, s esetenként létszámhiány volt (például a textiliparban). A munkaidő-csökkentés bevezetését követően az egy órára jutó termelés számos vállalatnál az előző év első negyedének megfelelő szinten maradt, vagy éppen csökkent. A mérséklés további okaként említhető, hogy a vállalatok egy része nem teljesítette az idei első negyedévi szerződéses kötelezettségét. A csökkenés a megfigyelt nehéz- és könynyűipari vállalatok negyedévi termelésének 4 százalékát teszi ki. Jelentősebben elmamaradtak a vásárhelyi mérleggyárban, a Tisza Bútoripari Vállalatnál, a Téglaipari Vállalatnál és a vásárhelyi kötöttárugyárban. Ugyanakkor nagymértékben emelkedett a szegedi és a megyei iparvállalatok exportja, amely 20 százalékkal magasabb a tavalyinál. A szegedi és a megyei beruházási tevékenységet a tavalyról áthúzódó munkák határozták meg, mivel ezek többsége csak az év közepe táján készül csak el. Az 1969-ben induló legjelentősebb beruházást, a Szegedi Házgyár építését áprilisban elkezdték. A földgáz- és olajipari létesítményeknél az út- és vasútépítést akadályozta a magas belvíz, az ipartelep építését pedig a kútkitörésből származó jelentős olajszennyeződés. Kitűnik a jelentésből, hogy több vállalat „revideálta" eddigi hiteligényét, s mivel megszűnt az ingyenesség a beruházásoknál, egyelőre lemondtak az elképzelt fejlesztésről. A megyei építési igények 1969-ben mérséklődtek és közelebb kerültek a rendelkezésre álló építési kapacitáshoz. Az év első három hónapjában a megye építőipari vállalatai az építtetők igényeinek mindössze 4 százalékát utasították vissza. Egy évvel korábban a visszautasított rendelések összege ötször nagyobb volt az ideinél. A megye építőipari vállalatainak kapacitása március végén 60 százalékban volt szerződéssel lekötve. Korábban a szegedi lakásépítkezéseknél a korszerű építést a téglablokk használata jelentette, azonban az idei év elején már — Dunaújvárosból történő szállítással — házgyári elemekből is építenek lakásokat Szegeden. G. I. ÉPÜL A VÁSÁRVÁROS. Május 16-án nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Épülnek az új pavilonok, a dekoratőrök csinosítják a régi kiállító helyiségeket Képünkön átépítik a nehézipari pavilon belső termét fltomkutatók tanácskozása A Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet fotoemulziós, elektronikus és buborékkamrás munkabizottságai kedd délelőtt óta Budapesten, a Royal szállóban üléseznek. A hét végéig tartó tanácskozáson az elemi részek nagy energiájú kölcsönhatásaival kapcsolatos kutatások eredményeit és a következő munkaszakasz időszerű teendőit tárgyalják meg. Gépjavítás és gépgyártás A mezőgazdasági gépjavító hálózatról Enyedi Zoltán felvétele BUDAPESTI TAVASZ, 1969 Tegnap délelőtt Budapesten a MÉM-ben tartott sajtótájékoztatót Nemes Mihály, a Mezőgazdasági Vállalat vezérigazgatója. Először áttekintését adta annak a szocialista gazdaságtörténeti missziónak, amit a gépállomások — a 20 éves mezőgazdasági gépjavító hálózat — betöltöttek a magyar mezőgazdaságban míg nem a múlt év elején országos vállalatba — trösztbe — tömörültek. Jelenleg 23 gépjavító vállalat működik az országban, s mindegyikhez tartozik néhány gépjavító állomás, összesen 111. Az egyesülést és az ezt követő átszervezést, — amint Nemes Mihály szavaiból kiderült — erőfeszítések követték, hogy az állomások immár 40 ezer dolgozója, a tröszt az új körülmények között hasznosan tevékenykedjen. Időközben ugyanis a traktoroknak, munkagépeknek legnagyobb része a tsz-ek birtokába ment át. Szükségszerűen a karbantartás, a javítás, sőt a felújítások zöme is a tszek vállaira nehezült. íme: 1966-ban még 19 ezer 897 traktort újítottak fel a gépjavító állomásokon, 1968ban pedig már — miközben jelentősen szaporodott a mezőgazdaság gépállománya — csak 10 ezer 567 traktor felújítására adott megbízatást mezőgazdaságunk a gépjavító állomásoknak. Ebben a helyzetben alakult meg a tröszt. A dolga könnyű is, nehéz is. Könnyű, mert több ezer új mezőgazdasági nagyüzem jelentkezik partnerként, tehát van mit csinálniok. Másrészt az, új országos vállalat gépeket gyárt. Ügy látszik — erre következtethettünk a vezérigazgató tájékoztatójából — errefelé mutatkozik most a nagyobb orientáció. A tröszt jövedelmének nagyobb része tavaly már nem javításokból származott, hanem új gépek, különféle műszaki berendezések iparszerű gyára lásából. Kétszáz féle különféle gépet gyártanak je-lenleg. Tizenhárom féle géppel már exportőrként jelentkezik a tröszt. Repertoárját 1970-ben további 20 géppel szándékozik növelni. Néhány témában nemzetközi rangú külföldi céggel szervez kooperációt. Az útkeresés tehát biztató kilátásokkal kecsegtet. A vetélkedő azért folyik, hogy az említett 111 üzem a vidék fontos élelmiszergépipari termelő bázisává emelkedjék. Ezt a törekvést ^ Gazdasági Bizottság is megerősítette. Csépi József Virágban Tíznapos késéssel kezdődött meg a földieper virágzása az újszegedi kertekben, ahol az illatos gyümölcsből a legtöbb terem. Az utóbbi években azonban a szamóca kezdi kinőni a kiskerteket, s ma már nagyüzemi ültetvéBővül Szeged fiataljainak és Szabadka kapcsolata Három napon át — május 3—4—5-én — a szabadkai községi ifjúsági bizottság elnökségének vendégeként Szeged jugoszláviai testvérvárosában tartózkodott a KISZ városi bizottságának négytagú delegációja. A Hever László titkár vezette küldöttség tárgyalt a két város fiataljai együttműködésének gazdagításáról. 4 delegáció javasolta, hogy a jövőben már a középiskolák és az általános iskolák között is teremtsenek kölcsönös látogatásokat, levelezéseket. A szegedi fiatalok képviselői megállapodtak Szabadka községi ifjúsági bizottsága elnökségének vezetőivel abban, hogy a III. Szegedi Ifjúsági Napokra a déli testvérvárosból több népes csoport érkezik, amely megtekinti az ifjúsági napok rendezvényeit, emellett baráti találkozókon is részt vesz. nyek is vannak. UgyanaKkor jól jövedelmező kultúra a Tiszántúlról átterjedt a szegedi járás Duna—Tisza-közi homokvidékeire is. A legszebb összefüggő ültetvénynyel a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet rendelkezik. Ez a közös gazdaság ötven holdat hasznosít földieper termesztéssel. Minden évben meghatározott területet felújítanak, hogy a legmagasabb hozamot érjék el. Az eddigi tapasztalatok szerint harmincezertől negyvenezer forintig terjedő árbevételt értek el holdanként. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja megkezdte a szerződések kötését a termelőkkel. Egyedül a forráskúti Haladás Tsz ezer mázsa szamóca értékesítésére kötött megállapodást. Még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés, amit az időjárás nagyban befolyásol. Tavaly például mindössze ötvennégy vagonos mennyiséget vásárolt fel a MÉK, viszont 1967-ben — amikor rekordtermés volt — százhuszonhárom vjvűixosj. i