Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

Á cremonai hegedűs A szakembereket ma is foglalkoztatja Antonlo Stradlvarlus személyének titka. Stradivarius Cremonában született 1844-ben és meghalt 1737-ben. Már amikor Amati tanítványa volt, 16HÖ-ban elkezdte nevével ellátni az általa alkotott hegedűt. Kezdetben ezek hasonlítottak az Amati készítette hegedűkhöz, csak kisebbek és sötétsárga színűek voltak. 1684ben fogott hozzá a nagyobb modellek készítéséhez; azokat még sötétebbre lukkozta es számokkal látta el. Az újfajta, meghosszabbított formájú modelljei 1690-ben kerüllek ki először kezei közül. A leghíresebb Stradivarihegedűket ma is ismerik és nagy becsben tartják. Antonio Stradivarius két fia, Francesco és Omobono folytatták apjuk tevékenységét. Stradivarius stílusát később minden hegedűkészítő utánozta. de minden igyekezetükkel sem tudták megtalálni a lakk titkát, amellyel hegedült bevonta. Azt a gyengéd ragyogású szint, amely a narancssárgától a vörösig terjed, soha senki sem tudta utánozni. (MTI) A vásárló joga Választ kaptunk dr. Kuti Árpádtól, a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától a rovatunkban megjelent írásunkra, amelyben Losonczi Zoltánná (Feltámadás utca 22.) panaszkodott, hogy pontatlanul számoltak a 8. számú önkiszolgáló boltban. Megállapították. hogy olvasónknak igaza volt, és felhívták az árudavezető figyelmét arra is. hogy köteles minden egyes árun feltüntetni az árakat. Kicserélik-e a hibás árut? Ismét egy panasszal kap- reklamációval fordul a boltcsolatban szeretnénk arról hoz, a boltvezetőnek azonírni, milyen reklamálásl joga nal nyilatkoznia kell, hogy Péter László van a vásarlónak. Becsky Baláasné (Fecske utca 3.) olvasonk szellemes, tréfás hangú levélben nem éppen kis bosszúságról ír. Arról, hogy harisnyanadrágot vett a Centrum Áruházban, s három nap után szétszakadt a nem is olcsó holmi. Visszavitte az áruházba, ahonnét a KERMI-hez (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet) került. Sajnos, kedvezőtlen választ kapott olvasónk: nem cserélik ki az árut. Oljogos vagy jogtalan-e a kifogás. (Azt is meg kell indokolnia, ha úgy dönt, hogy jogtalan a kifogás.) Ila ebbe a vevő nem nyugszik bele, vagy ha műszeres vizsgálatra van szükség, fel kell ajánlani a vevőnek, hogy elküldi az árut a KERMI-nek. A KERMI szakvéleménye a rendeletek szerint mind a két félre kötelező. Ha a vevő ebbe sem nyugszik bele, polgári peres úton keresheti igazát. vasónk kérdezi: a minőségi Nyilvánvaló, ha nagy értékű reklamációknak mi az útjamódja? Rendelet Intézkedik arról, hogy ha a vevő minőségi Anyakönyvi hírek i. kerület Ha/jjwág-. Elek Vidor Béla es Andrásey Zsuzsanna, dr. Svékus Aridra* György és Kovács Ágnes. Papp Lehel György és Fejes Ágnes Márta, dr. Balla László Tmre Tóth Ilona Gizella, Kápolnai Sándor és Dáczt Margit, Jeszenszky Soma én Tihanyi Mária Magdolna, Vásárhelyi István és Dohai Irén Anna, Csókaat István és Hódi Ilona, puaztaazerl Zoltán Tibor és Horváth Rozsa Marin. Megy esi Pál József és Zomnbori Margit Júlia, Raffal János és Németh Etelka házasságot kötöttek. Születés: Laert Menyhértnek és Csongrádi Erzsébetnek Zoltán. renenezl IBtvsnnak és Pataki Annának Illés Csaba, Klndl Józsefnek és Köröst Uonának Jözsof. Bodnár Sándornak Szúnyog Annának Andrea, Dénes lk Imrének és Palatínus Máriának Attila. Trényl Istvánnak és Gall Katalinnak Lajos, Gvurko Lászlónak és Kónya Franetskának László. Béres Lajosnak és Kiss Rózsanak Gábor, Faragó Vincének és Kovács Ere zsébetnek Csaba, Czlnkoczi Jánosnak és Gémes Arankának Aranka Hajnalka, Sánta Lajosnak éa Gyuris Máriának Zsuzsanna. Varga Mihálynak és Tóth Irénnek Erika. Gyöngyösi Györgynek és Blacsy Erzsébetnek György. Tapsi Józsefnek és Sipka Erzsébetnek László, dr. Krizsa Ferencnek ée dr. Dobay Erzsébetnek Ágnes. Masu Andrásnak és Gerabek Évának Beáta Ladányi Miklósnak és SRARVRS Ibolyának Tibor. Kiss Illésnek es Ürmös Máriának Mária. Tóth Lajosnak és Széli Erzsébetnek Erzsébet. Simon Istvánnak és Gortva Irénnek Tímea. Molnur Mihálynak és PlPtcz Erzsébetnek Mihály Fércbe, Radóez Gvulanak és Béncs Katalinnak Gyula Zsolt. Tari MAtvasnak éyt Balázs Annának Ibolva Zsuzsanna. Deák Gyulának II. KERÜLET Házasság: Varga Antal és Szénául írén. Kiss István és Szőke la I Mária, Dékány István AnMária non*, Molnár András és Molnár Anna Ka- indokolt volt-e a reklamáció talin házasságot kötöttek. áruról van szó. ezt meg is teszi a károsult. A vizsgálattal kapcsolatban még mondjuk el, hogy a KERMIhez küldés nem a vevőnek kerül pénzbe, és a bolt köteles elküldeni, ha ehhez ragaszkodik a reklamáló. A rendelet intézkedik arról is, hogy ha történetesen az áru a műszeres vizsgálat következtében használhatatlanná válik, vagy megsemmisül, akkor a bolt köteles teljes értékben kártalanítani a vevőt, függetlenül attól, hogy Szegedi utcák Utcaneveink rendezése Halálozás: Gabnal Pál, Takács József, Szeredat Józsefné Csányl Julianna. Rusal Ferenc. Homolya Gyula. Fehér Józsefné Fogas Rozália meghalt. III. KERÜLET Házasság: Nógrádi Ferenc és Kapust Ágnes, Pintér János és Csóti-Gyapjas Borbála házaosagot kötöttek. Születés: Nagymlhály István Nándornak és Szlráki Francia-1 kának János, Gyuris Józsefnek i és Bozsák Ibolyanak Erzsébet, ' Gyuris Józsefnek és Bozsák Ibolyának Ibolya, Hegedűs Mihálynak és Kaszás Eva Margitnak Erika Hona. Kónya Jánosnak és Kondász Máriának Aranka ZsuZsanna, Rudics Józsefnek és Csongrádi Katalinnak Péter, Szűvagy pedig nem. Számtalanszor reklamálnak az üzletekben a vásárlók, de nem tudják a blokkot felmutatni. A blokk alapján — amennyiben a vásárlás hat hónapon belül történt — köteles a boltvezető foglalkozni a kéréssel, de mi az eljárás, ha nincs meg a blokk? Abban az esetbeji, ha a bolt valamelyik dolgozója emlékszik a vásárlásra, elfogadják a reklamációt. De mindenképpen ajánlatos a blokkot megőrizni. A tapasztalatok szerint, ha naIlona Ibolyának Sándor, Belccz Lászlónak és Dancsó Zuzsannáriak Zsolt, Elekes László Sándornak ts Huszita Mária Magdolnának Tamás, KispAl Istvánnak és Szélpál Ilonának László nevű gyermekük született. Halálozás: Dani Antalné Bódl Anna, Buehwald n vadamé Freund Regina, Virágh Mihályné Kun-Szabó Teréz, Nyíri Laké Gyulának és Rostás Ilonának , , ...... . , . , Eva. szűcs Jánosnak és Németh ^obh erteku arut vásárolnák az emberek, el is teszik a blokkol, viszont nem ] kis bosszúság az seim, ha akár egy tíz forintos zsebkendőnek nem megfelelő a minősége, vagyis ha kidobtunk akár tíz forintot is. Másrészt a gyárat is figyelmeztetni a gyártási hibára a Jos. Komlód! látván. Tűrök panaszok gyakorisága és a György, Németh Pálné Krtfaton Erzsébet, Sárkány Andrásné Bakereskedelem ezt figyelemJánosné Bálint Baria meghalt, delésnél. SzitáiESÍirE lázs Máris. Dobó Márton, Luk.i|be vatóa legközelebbi wnnak Attila László, Rostás Jó- | •zsefnek éa Jakab Máriának Tibor. Virányi Pálnak e.«f dr. Antal Eszternek Dóra, dr. Pintér Sándornak és dr. Lehoezky Helgának Gábor. Meszlényt Ferencnek és vágó Jusztinának Tamás Attila szaszák Mártonnak és Párád! Piroskának Levente, Lakatos Károlynak ée Rácz Gizellának Gizella, Vlg Sandornak és lGsa Erzsébetnek Ferenc, Har jnatl Miklósnak és Nagymlhály Mártanak Hajnalka Mariann. Ábrahám Ferencnek éa Sánta Rónának Andrea Mária. Tóth Bélának és Korsós Juditnak Judit, Zsótér Gáspárnak én Csányl Franetskának Csaba. Kopasz Pálnak és Vincze Ilonának Pál. Erdélyi Laszlónak éa Limák Mlrtanák Mariann. Erdélyi Jánosnak én MSnJk Erikának Tibor rstván. Bodnár Józsefnek é3 Berta Mártanak József, Hegedűs Istvánnak és Lehmann Máriának Katalin, Kucsora Sándornak és Pállnkó Matildnak Sándor, Kormos Ferencnek és Váczl Rozáliának Ferenc. Bodó Zoltánnak és Juhász Saroltának Sarolta. Kalló Györgynek és Balogh Ildikónak Eszter Anna. Győri Sándornak és Kemély Ildikónak Tibor Zoltán, Tart Józsefnek és Retek Jusztinának Szabolcs nevű gyermekük született. A hivatalos utcanévudasok következtében mostanára kialakult következetlenségen, zűrzavaron csak utcaneveink átgondolt rendezése: tervszerű helyesbítése és egységes elvek alapján történő további fejlesztése segít. A rendezés első alapelvére már utaltam: régi utcanevet lehetőleg ne változtassunk meg. Ezt egyaránt megokolttá teszi a múlt, a várostörténet megbecsülése és a gyakorlati szükség, amely nem szereti a sok változtatást. Másik alapelv: új nevet lehetőleg új utcák kapjanak. „Az utcatábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége" — irta, éppen Tömörkény Istvánnal kapcsolatban, Kosztolányi Dezső. Valóban így van, s ez nemcsak hatalmas lehetőséget ad kezünkbe, hogy városunk történelmének és nagyjainak leghatásosabb megörökítő! lehessünk, hanem nagy felelősséget is ró ránk. A harmadik alapelv: ne változtassunk alkalmi ötletek, pillanatnyi hangulat halasa alatt. Az utcanév adásban az a sajátos nehézség, hogy nem lehet tömegesen változtatni a neveket, mert ez megzavarja a lakosságot, még inkább az idegent a tájékozódásban, megnehezíti a kézbesítést, anyagi ki itatásai is vannak; (táblák, bélyegzők, levélpapírok, személyi igazolványokba való átvezetés stb.). Ugyanakkor viszont egy-egy nevet úgy kell megváltoztatni, hogy tisztában legyünk hosszabb távlatban számos más elnevezendővel is. Viszonylag könnyű volt utcákat elnevezni Petöfitelepen és Ságváritelepen, ahol egy sereg névtelen utca állott rendelkezésre. Ezért volt helyes és szép, hogy itt nem egyedi elnevezések tarkítják a város részeket. hanem, együtte- ™ank^™ozgall?V. sek, mégpedig a szegedi munkásmozgalom kiemelkedő harcosainak neveiből. Mégis az elnevezők elkövették azt a hibát, hogy itt adtak nevet pl. Balázs Bélának, holott az ő országos irodalomtörténeti jelentősége, sőt mint filmtudós: világhíre, föltétlenül méltóbb környeszámát, amelyek az ország majd minden városában, vagy nagyobb falujában megtalálhatók, A közelmúltban pl. valaki a Délmagvaroiszag hasábjain javasolta, hogy nevezzenek el Stromfeld Aurélról utcát Szegeden, s Illetékes ígéret volt rá a válasz. Tisztesség-becsület Stromfeld Aurél egyéniségének, katonai zsenijének, hazafias és szocialista helytállásának 19ben és utána pőrében, de nem feltétlenül szifltségies,, hogv Szegeden utca ' viselje nevét. Szegedhez nem fűzte semmi, tán meg sem fordult soha itt. Ha ő kap utcanevet, miért nem kap a Tanácsköztársaság többi jeles szereplője, a Forradalmi Kormányzótanács valameny- gzattaí, jellegzetes, főként ki Nyelvhelyességi követelmény itt a névelő, s ez Is meghoszjzabbílja. Helyesen pl. A Magyar Tanácsköztársaság útja lenne. Hatodik irányelvünk a névadásban: a város törtenetét. sajátosságait őrző utcaneveket ugyanúgy meg kell védenünk, mint a műemlékeket. Szegeden ilyenek pl. azok, amelyek már az 1522. évi tizedlajstromban előfordulnak, szerepelnek az 1879-es nagy árvíz előtti állapotokat tükröző térképen, és történelmi, néprajzi. társadalomtörténeti jellegzetességeket őriznek. Mint a határrész neveket megörökítő vagy az irányt jelölő nevek; továbbá a régi vízi élettel, halányi kommunista és baloldali szocialista tagja? Hiszen még Kun Bélának sincs Szegeden utcája: először talán mégis róla kellene elnevezni! Annál inkább, mert mint az Esti Hírlap április 30-i számúban közölt dokumentumokból kiderült, a Tanácsköztársaság kiemelkedő vezetőjének szegedi kapcsolata volt városunkkal, mégpedig igen jellemző: 1907. és 1909. fordulóján nyolc hónapot töltött a Csillagbörtönben. Stromfeld Aurél neve még másra is példa. Noha ezt olykor nem lehet elkerülni mégis vigyáznunk kell arra, tál sok idegen név ne kerüljön házaink falára. Ezért egy következő irányelv is, amit a fővárosi tanács is kimondott: külföldi személyihalt mesterségekkel kapcsolatos elnevezések; a szegedi népnek H természettel, a földműveléssel, pásztorkodással összefüggő emlékeit, a város topográfiai kialakulását tükröző, gazdasági, társadalmi, néprajzi sajátosságokat, regi családneveket őrző nevek, vagy amelyek nyelvtörténeti szempontból értékesek, jellemzők. Védendők azok az utcanevek is, melyeknek névadója a város történelmében politikai, társadalmi, művelődési haladásában, vagy kiváltképpen a 48—49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az 1918—19-es forradalmakban jelentős szerepet töltött be. A teljesség igénye nélkül, csak példaként és ízelítőül sorolok föl ezekből néhányat: A Gyet>i sor vagy a Gyevitemető a régi Győ (Algyő) ségekről csak rendkívül indokolt esetben nevezzünk el alakból képződött: irányjelöutcát. lő (algyői, Algyő felé eső). Nyelvhelyességi és helyes- Régi a Ballagi tó, a Bánomírást követelményei ls van- kertsor. A vízi életet őrzi a nak a névadásnak. Kerüljük Bárka. Hasító, Sajka stb. uta keltezésből alkotott utca- ca. Török kori múltunkat őrneveket. mert nehézkes ki- zi a Hóblárt basa utca; névmondásuk, leírásuk. Helyet- adójáról Móra Ferenc írt sok tük a megfelelő nap esemé- kedveset, hangulatosat. A nyét válasszunk inkább. Pl. Hétvezér utca a benne volt -r> ,,.„,„„, munkásmozgalmi veteránok Munkásotthon miatt vált ne, bokrok tarhatók Javasolták az újszegedi Kál- megőrzendővé. A nyelvújítás ne,-bokrok találhatók, lai_ligetnek Mójus \-ligetre légkörét idézi föl az Indóház való elnevezését. Ez nem- tér (most Baross tef). A csak azért célszerűtlen, mert nagykörút egy-egy szelvénye ilyen utcanév már van, s ép- a Víz utáni újjáépítéshez pen kerülni akarjuk a párhuzamosságokat, nem szaporítani, hanem azért is, mert bizonytalan a kiejtése: Május egy-liget vagy Május elsejeliget? Helyesebb a Szabad adományaikkal hozzájáruló európai fővárosok nevét őrzi: védelmüket a hála követeli meg (pl. Római körút); Alsóváros mezőgazdasági világát tükrözik az olyan nézetben, gyobb bent a városban, nautcát kívánna. KaMójus-liget. Másutt Október vek. mint Alsónyomás sor, 11. utcát javasoltak. Ehelyett Délibáb utca. Paprika utca. Is jobb lenne Fölszabadulás Pásztor utca. (Régen a mai sonlóan került ki Újszegedre, utca vagy tai£n a 2 ukrán Szabadsajtó utca Sutu utca a város szélére Radnóti Miklós. Az utcaelnevezések negyedik irányelve: a kiválasztandó nevek lehetőleg helytörténeti vonatkozásúak legyenek. Ez nemcsak a személynevekFront parancsnokának Mallnovszkij marsallnak a neve. Utódáról, Tolbuhinról már van utcánk elnevezve. Kerülnünk kell a birtokviszonyt tartalmazó (útja, tere) elnevezéseket, mert szintén re vonatkozik, de elsősorban bonyolultak, hosszadalmasak, rájuk. Nincs értelme szapo- kimondásuk a napi hasznárítanunk az olyan utcanevek latban nehézséget okoz. volt az ottani olajütőkről. A hivatalos névadók félreértéséből lett a mai.) Felsőváros kisipari miliőjét idézi a Tímár utca. Régi szegedi vezetéknév rejlik a Veresács (helyesen Vörösács), Nemestakács (Nömöstakács), Zsótér utcák nevében. (Folytatjuk.) HAlálozOa: parugl Istvánné Kapás M4ria. Katus József. Orbán 7.1 tá. Marót Károly, Dudás Imre, Wágrutr Antal. Cáányl Márta. I Szentandr.Vd Lajos. Katona Imréné Katona Viktória. Varga Fereoc. Váozi Imre. Szűcs Sándorné Asztalos Anna. Délcány János. Dámasül Benedek, Kan tóKálmán Lajosné Juhász Aranka] meghall 11. LÉGIÓ, VAGT INTERN AUOTABOR 1939 fontos esztendő a légió történetében. A Szidi bel Abbeszben és a többi észak-afrikai laktanyában állomásozó alakulatok katonáiból, kivéve a németeket, olaszokat és magyarokat, menetszazadot alakítottak. A francia vezérkar tehát a légiósok jelentős részét átvezényelte Európába. A többiek ottmaradtak laktanyáikban. Kritikus napok. Áramlottak az új emberek Franciaországból. Megérkeztek az első olyan önkéntesek, akik nem öt esztendőre, hanem a háború időtartamára jelentkeztek. A francia hatóságok ugyanis a második világháború kitörése után a következő kérdést tették fel a külföldieknek : — Belép a légióba, vagy pedig az internálótabort választja? Ekkor alakították meg a 13. félbrigádot, amelybe régi légiósok éppúgy kerültek, mint az egykori spanyol köztársasági hadsereg harcosai és a Hitler elől elmenekült baloldali érzelmű csehek és osztrákdk. 1940 márciusában az alakulat Marseille kiköMúlt az idó. Egyre riasztóbb jelentések érkeztek a németek előkészületeiről. Az rngolok azonban haboztak. A légiósok harcra készen várták a pillanatot. A parancs azonban nem érkezett meg. A németek megelőzték az angolokat és megkezdődött Norvégia megrohanása. Hitler csapatai gyors sikerekre törekedtek, és több helyen, főleg légi fölényük révén jelentős eredményeket értek el Norvégiában. Ekkor már két hajó, a Providence és a Bermuda fedélzetén voltak a 13. félbrigád katonái. Senki sem mondta, de mindenki sejtette, hogy Norvégiaba szállítják őket. Május 15-én megérkeztek a katonák a fjordok közé. Már az első órákban érezték, hogy nehéz ellenféllel állnak szemben. A nemetek légi fölényük révén, amikor csak az időjárás engedte, bombázták a légiósokat. Azok nehezen találtak fedezéket, egymás után pusztultak el és sebesültek meg az emberek. Mégis nyomultak előre. Május 28-án elfoglalták Narvikot. Az általanos norvégiai hadihelyzet azonban kedvezőtlenül alakult, a németek újabb sikereket értek el és az angolok ajánlatosnak tartották kivonni csapataikat. Június 8-án megkezdődött a félbrigád elszállítása. 1940. június 14. A félbrigád megérkezett Brest kikötőjébe. Körülöttük pánikhangulat, a végéhez közeledett a* francia dráma. Közvetlen veszély fenyegette az alakulatot is. Néhányan a városba robogó német motorkerékpárosok fogságába kerültek, másokat a bombák sebeztek meg. Altalános kavarodás. Jó alkalom nyílott volna a szökésre. De a i3. télbrigád nem olyan volt, tőjébe érkezett, onnan hosszú és fárasztó utazás, szállítás után jutott el Angliába. Ekkor a felde- mint az idegenlégió általában. Ide politikailag rítok már jelentették, hogy fenn északon készül öntudatos antifasiszták kerültek, és a baloldali valami. Hitler tábornokai ekkor már sok hajót, érzelmű spanyol, cseh, osztrák és német tagjai jelentós légierőt, ejtőernyős és má3 alakulatot nem akartak az ellenség fogságába kerülni. Pavontak össze. Villámháborút akartak indítani rancsnokaik között azonban annál hevesebb viNorvégia ellen. ta alakult ki. Egy ezredes ezt mondta: — Itt maradunk. — Marokkóba kell mennünk — kiáltotta egy másik. Izgatott viták, sok bizonytalanság után kapták a hírt, hogy június 22-én Comptégne-ben Hitler az új behódoló francia kormánnyal megkötötte a fegyverszünetet. Ekkor a fél brigád éppen félúton volt Brest és Rennes között. Dönteni kellett. Pétain tábornok viehy-i kormánya mellé állnak, vagy pedig de Gaulle tábornokot követik, aki Londonból további harcot hirdetett a hitleri Németország ellen? S ami talán sose fordult, még elő a légió történetében: ekkor jól vizsgáztak a katonák. Kilencszázán, tehát az alakulat hetvenöt százaléka úgy' határozott, hogy a szabad Franciaországot választja. Ok elindultak Szudán irányába, a többiek pedig Marokkóba, amely akkor Vichy mellé állt. 1941 nyarán a légió történeteben egyedülálló, különleges helyzet alakult ki: Szíriában szembekerült egymással az angolok mellett harcoló 13. félbrigád és az idegenlégió 6 ezrede, amelynek tisztjel a Vichy-ben székelő kormánnyal rokonszenveztek. A franciák közel-keleti drámája Salnt-Jeand'Acre-ban ért véget, ahol július 18-án fegyverszünetet kötöttek. Ez csak fokozta a feszültséget. Az ingadozó alakulatoknak dönteniük kellettLondon vagy Vichy? A 13. félbrigád álláspontja világos volt, ők továbbra is a szövetségesek mellett kívántak harcolni. Határozott fellépésük kedvező irányban befolyásolta a 6. ezredet is. Az alakulat 1900 katonája kijelentette: — Harcolunk a szövetségesek oldalant A 6. ezred tiszti kara azonban másképp vélekedett. ök nem akarták követni katonáikat. Mindössze ketten tartottak velük. (Folytatjuk.)