Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-30 / 122. szám

Szeneiül Milyen szegedi ételkülönlegességet ajánlana vendégeinek, s ezek hol kaphatók? Vagy: Milyen főbb építészeti stílusokat képviselnek Sze- . ged műemlékei ? A kérdések 1 tegnap a Juhász Gyula Mű- i velődési Otthonban egy viza- 1 gán hangzottak el, amelyen! Szeged leendő idegenvezetői- 1 nek tudását tették próbára.! Jócskán a délutánba ért a nap, mire a kétnapos gya- j korlati és szellemi „torna'' • t végeztével 40 újdonsült idegenvezető sóhajtott fel boldogan. Végre befejeződött, sikerült. , Szeged iránt az országban, de külföldön is egyre! nagyobb az érdeklődés. En- j nek megfelelően többen for- : dúlnak meg a városban, j Gyakoriak a nagyobb létszámú turistacsoportok, amelyek kíváncsian járják az utcákat, ismerkedve Sezgeddel. A turistának sok idegenvezető kell ahhoz, hogy minél többet tudjon meg itt-tartózkodása alatt. A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal azért rendezett tanfolyamot, hogy felkészülten fogadja a nyári turistarohamot. A vizsgák eredményét tekintve sikerrel, hiszen az új idegenvezetők becsületesen megtanulták Szegednek és környékének történelmét. Az idegenforgalmi vizsga gyakorlati részében a szorongó jelöltek CÖLÖPALAPOZÁS. A közelmúltban megkezelték a tízemeletes lakóházak alapozását Tarjánban. Tekintettel a magas házak hatalmas súlyára, itt már a hagyományos alapozási mód nem felel meg, ezért vasbeton cölöpökre építik. Képünkön: munkában a lengyel cölöpverő gép Á lakosság többet vár a városellátótól Tavaly egymásután nyitotta meg üzleteit a Szegedi Városellátó Szövetkezet, amely a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj, a balástyai Móra Ferenc Tsz, a Szegedi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és az Állami Pincegazdaság társulásóból alakult. Először a piacokon állított fel pavilonokat, majd húsboltokat rendezett be a Kossuth Lajos sugárúton, élelmiszerboltot a Vadász j utca sarkán, a Dorozsmai panorámabuszon úton, a Szőregi úton és a járták a várost, s ki-ki vá- i reprezentánsnak szánt üz.... , , i letet a Széchenyi teren. lasztott nyelve szerint, oro- Közben Szőregen húsüzemet szul, angolul, franciául, szerb-horvátul, olaszul konferálta a helyhez kötődő érdekességeket. Egy eset jutott eszembe, amely nemrég történt Szegeden, s amelynek „hősei" amolyan botcsinálta idegenvezetők voltak. A külföldi vendégeket a Szegedi Textilművek helyett a kenderfonógyárba kalauzolták.., Végighallgatva az alapos válaszokat, azt hiszem nem kell attól félni, hogy hasonló eset történik majd. M. I. épített a szövetkezet, ahol a tagtsz-ek eladásra szánt sertéseit vágják le és dolgozzák fel. Az indulás A lakosság nagy várakozással tekintett a vállalkozás elé, hiszen a szövetkezet létrehozásának legfontosabb célja volt, hogy javuljon Szegeden az élelmiszer és zöldség- gyümölcs ellátás. Az indulás első hónapjaiban, a múlt év őszének végéig a kezdeti nehézségek, a szakemberhiány és a gazdaságokból nem egyenletesen küldött termékek okoztak T'eíe a — üresek a pincék Késlekednek az utalványok beváltásával A minap a TÜZÉP-telepekre invitálták az újságírókat. Az SZMT tüzelőfelelőse, valamint a TÜZÉP Vállalat képviselői amolyan nyári gondra kívánták felhívni a figyelmet. Arra, hogy a tüzelőutalványok birtokosai nem váltják ki szelvényeiket, a telepen sokasodnak a készletek. Szegeden mintegy 23 ezer tüzelőutalványt igényeltek. (Ebben nincsenek a nyugdíjas utalványok.) Azaz körülbelül annyit, mint az elmúlt esztendőben. Viszont az eddigi gyakorlattal szemben nincs megfelelő érdeklődés a jogosultak köréből. A rókusi pályaudvari TÜZÉPtelepen például tömve vannak a rakterületek. Mintegy 100 vagon tűzifa, 100 vagon brikett, 50 vagon koksz, 70 vagon iszapszén, 20 vagon pécsi, mogyorószén vár elszállításra. A TÜZÉP belső rendelete szerint erre nagy szükség volna, hiszen ha nem biztosítják a folyamatos szállítást, nem tudnak újabb készleteket beszerezni — következésképp a szezonra esetleg nem tudják felújítani a készleteket. Különösen érthetetlen, hogy a tüzelőutalvánnyal rendelkezők miért nem most váltják ki tüzelőiket, pedig mind a mecseki brikett, mind a tűzifa olcsóbb, mint tavaly. Ezen felül most kedvezőbb a fuvarozási lehetőség. Megkérdeztük, hogy a megindult gázprogram vajon nem szorította-e vissza a tüzelőfogyasztást. Nem, mert az érdeklődés hasonló a tavalyihoz, csak éppen a tüzelőutalványok beváltása késik. A nyári szezon, a szabadságidőszak egyébként sok üzemi dolgozó számára takarékoskodásra is lehetőséget nyújt: az üzemekben kínálkozó gépkocsikat vagy más fuvareszközöket a szakszervezet segítségével — úgy, hogy a rendes termelő munkát ne hátráltassa — esetleg igénybe lehetne venni a tüzelőszállításra is. Azaz: a vállalatok megfelelő térítés ellenében segítségnyújtásként dolgozói rendelkezésére bocsáthatják a járműveket. Erre Csongrád megyében, Szegeden már volt példa. M. I. zavarokat. Sokáig elhúzódott a szőregi húsüzem elkészülte, emiatt a szövetkezet nem is tudott annyi élősertást átvenni, amennyire az üzletekben készáruként szükség lett volna. így az árusított hús- és húskészítmények nagyobb részét — 1968. egészére- vonatkoztatva 60 százalékát — a központi elosztásából kapta a városellátó. A zöldség- és gyümölcsféléket, bár nem ilyen arányban, de eleinte túlsúlyban, évvégére már csak 20—25 százalékban szintén nem saját termelésből, hanem a MÉK-től biztosította boltjaiban. Jogos észrevétel Joggal kifogásolták a fogyasztók, hogy nagyjából ugyanazokat az árukat kapják a városellátónál is. mint az állami és a szövetkezeti üzletekben. Hol van hát az a többlet és az a sajátosan termelőszövetkezeti árumennyiség. amelyre számítottak? Bár tavaly év végétől már több és nagyobb választék áll a vásárlók rendelkezésére ezekből a cikkekből — főleg a Széchenyi 1 téri üzletben — ma is felteszik a kérdést, miért nem | még több és miért nem valamennyi városellátó boltban elegendő. A kérdés leginkább a húskészítményekre, a zöldség és gyümölcsfélékre vonatkozik. A húsbolt ugyanis üzletteréhez képest a hasonló üzletek között a legnagyobb forgalmat bonyolítja le a városban. Az árualapok arányán sokat javított a városellátó szövetkezet. 1969 elsó négy hónapjában 1453 mázsa sertéshúsból már csak 309 mázsa származott a központi elosztásból, hús- és húskészítmény forgalmuk majdnem 80 százalékát a tagtszek sertésállományából biztosították. A húsüzem a mostaninál nagyobb kapacitásra nem is képes, illetve a KÖJÁL ennél többre nem ad engedélyt. A vásárlónak mégis kevés, amit a boltokban megvehet. És igaza van a vásárlónak. Mert vagy eleve nagyobb üzemet kellett volna készíteni az üzletek gazdagabb ellátására, vagy egy újat kellene mielőbb üzembe helyezni. s addig a feldolgozott áruk arányát és választékát növelhetnék a tőkehús rovására. Nagyobb választékban A húsüzemben jónéhány szegedi kiváló szakember dolgozik, akik külön-külön is, egyéni receptek szerint tudnak készíteni töltelékárukat. Nem lenne hiábavaló, ha a köztük folyó verseny fokozására s a fogyasztói igények mérésére egy-egy speciális készítményre kiraknák, hogy azt névszerint ki készítette. A vásárló már úgy térne be a boltba, hogy a megszokott mester által készített árut kérné. Bizonyára több, már nem is nagyon ismert szegedi, tájjellegű készítmény válna megint népszerűvé, kedveltté. A sajátos cikkek választékának bővítése, kínálata vonatkozik a gyümölcsfélékre is. Elképzelhető, hogy a városellátó boltjaiban olyan almákat, barackokat. más gyümölcsöket kínálnak, amelyek szebbek, olcsóbbak, mint a többi üzletben. A társult tsz-ek kertészeteiből a zöldségféléket is nagyobb tételekben s naponta frissen kellene szállítani, hozzátéve a háztáji gazdaságok szinte kifogyhatatlan kínálatát is. Mindez a fogyasztói kívánalom növeli a városellátó szövetkezet feladatait és felelősségét, egyben azt is jelenti, hogy a szegediek képesnek tartják a szövetkezetet — most már a „gyerekcipők" levetése után — az eddiginél jóval gazdagabb árukínálatra. K. J. Ki oldja meg? O

lyan lelkesen tudjuk mondani, olyan könnyen megveregetjük vállunkat: „Jóldolgoztunk!" Persze, vannak még hibák, kisebb, nagyobb gondjaink is. De tudja ezt a kormány, tudja a tanács. És majd megoldja, biztosan megoldja. „Amint lehetőség lesz rá" — tesszük hozzá. S ez aféle szállóige lett már. Kevés az óvoda? Nincs elég építőanyag? Bosszúságot okoz, hogy egy-egy apróbb cikk is csak „pult alól", vagy onnét se kerül? Sáros az utca, 1 kövezetlen a városszéleken az úttest? „Majd megoldja, amint módja lesz rá..A kormány, | a tanács. Ebben bízunk. Ez rendjén is volna, csak az emberben azért ágál az ellenkezés: hogyan képzeljük el a kormányt, a tanácsot? Miféle hatalom az? Hogyan „lesz módja", s most miért nincs? Nem elsősorban arra gondolunk most, hogy számoljunk ! utána közös háztartásunk, az államháztartás költségvetési i tételeinek. Az is tanulságos persze, de alapos ismeretek nél1 kül hiába is osztanánk, szoroznánk, úgysem tudnánk következtetni belőle mindenre. Egy-egy tanácsi költségvetés adataiban is „elvesznénk", hiszen az átlagember nem tudja, j mennyibe kerül mondjuk egy kilométernyi út aszfaltozása, ! mibe kerül a város takarítása és sorolhatnánk még a példákat De úgy véljük, mégsem ez okozza, hogy annyi mindent egyszerűen „rábízunk" a kormányra, a tanácsra. Inkább mintha nem gondolnánk végig, mi is a mi szerepünk. Hogy velünk, mindannyiónkkal és csakis velünk lehet megoldani ezeket a ma gondot okozó feladatokat. Amint rövidebb határidő alatt, tehát olcsóbban is elkészítjük, felépítjük a házakat, előbbre hozhatjuk a lakásprogram megvalósítását. De amikor nap-nap után látom, hogy a szemközti ház csak nem akar elkészülni...? Vagy ne ássunk ennyire mélyre, hiszen legtöbbünk szívére tett kézzel vallja: nála becsületessebben, szorgalmasabban nem dolgozik senki. Ez minden tiszteletet megérdemel. De elég-e? Például sok kertvárosi utcánk kövezetlen. Ki tudja, mikor lesz rá a tanácsnak anyagi ereje, hiszen égetőbb feladatok sorjáznak előtte. De nem egy utca egyik felén megcsinálták már a lakók közösen, társadalmi munkában a járdát, vagy elegyengették, járhatóvá tették az úttestet Az utca másik végén pedig a sztereotip szólással takaróznak: majd megoldja a tanács. Igen, amint jut rá. Egyszer majdcsak jut. Nem mintha tudnák, hogy az mikor lesz. De számukra — úgy látszik — ez egyszerűbb. S itt, ezen a ponton már nem lehet megnyugodni. Mert az a várakozás, hogy „majd megoldja", kétségkívül bizalmat sugároz, ami igen fontos, mondhatni: létalapja minden felelős testület munkájának. De amint ez a ráhagyás a terhek áthárítását jelenti, az már egészségtelen, sőt káros. ki becsülettel dolgozik munkahelyén, elmondhatja magáról, hogy nemcsak saját jól felfogott érdekében teszi, hanem a társadalomért is. S érezheti, hogy megbecsülik érte. De ma már olyan sok ember van, aki ennél is többet dolgozik, használ! Aki ötleteivel, aktivitásával olyan feladatokban vesz részt, amiket még a közös költségvetésből nem tudnánk megvalósítani. És minden ilyen segítség egy lépés előbbre nagy céljaink felé. Olyan láncolat ez, aminek láncszemeit magunk kovácsoljuk össze, közösen a tanáccsal, a kormánnyal. És egyforma erősre akkor kovácsolhatjuk a láncot, ha ki-ki a maga helyén mindent megtesz, ha mindenki állja a kötelességek feszítését. Ha nem egyoldalúan várjuk a gondok, feladatok megoldását, hanem részt vállalunk belőle mindannyian. P. Szőke Mária Kozmoszfilmek Szegeden A csillagászati szabadegyetem záróelőadása Hétről hétre nagy siker kísérte a TIT Csillagászati Szabadegyetemének előadásait. Több mint 150 állandó résztvevő és számos érdeklődő hallgatta végig az eddigi 11 előadást. Ennek a nagy sikerű előadássorozatnak lesz ma méltó befejezése. Ma du. 3 órai kezdettel a November 7. Művelődési Otthonban vetítjük le a Tízéves az űrkutatás c. 55 perces szovjet és az Apollo—8 és Apollo—9 c. 25—25 perces amerikai dokumentumfilmeket. Este 7 órai kezdettel pedig az egyetem Béke-épületének Béketantermében „Csillagászat és filozófia" címmel Róka Gedeon, a TIT Csillagászati Választmányának országos titkára tart előadást, majd utána az Apollo-filmeket vetítjük le (ha normál filmvetítőt tudunk szerezni, úgy a szovjet filmet is). A Tízéves az űrkutatás c. film az űrkutatás első tíz évének kiemelkedő szovjet sikereit mutatja be eredeti filmfelvételeken — láthatjuk Jurij Gagarin előkészületeit, startját, Valentyina Tyereskovának, az eddigi egyetlen női űrhajósnak startját, Alekszej Leonovnak elsőként végrehajtott űrsétáját stb. Az Apollo—8 F. Bormann, J. A. Lövell és W A. Anders hold körüli útjuk alkalmával készített filinfelvételeiből, az Apollo—9 pedig J. A. McDivitt, D. R. Scott és R. Schweikart föld körüli útjuk során készített filmfelvételeiből áll. Érdekes felvételeket láthatunk a súlytalanság állapotában végrehajtott feladatokról is. Közelről láthatjuk a hold felszínét és távolról csodálhatjuk földünket. Márki-Zay Lajos Coup tourist Tegnap delelőtt sajtótájékoztatón jelentették be a Szövetkezeti Utazási Iroda, a Coup-tourist megalakulását. Bánki Károly igazgató elmondta: legfőbb feladatuknak a több milliós szövetkezeti tagság utazásainak szervezését tartják. A zömében szakmai jellegű utakon kívül turistautazásokat is lebonyolítanak. A Coup-tourist a hozzánk látogató külföldieknek elsősorban a magyar specialitásokból szeretne többet adni. Terveznek hobby- és folklórtúrákat. (MTI) fi népművészet mestere cím adományozása A Népművészet mesetere hallgatásával. Á kitüntető kitüntető cím és jelvény ado- címmel — a korábbi hárommanyozásáról kormányhatá- ezer forinttal szemben — rozat jelent meg a Magyar hatezer forint pénzjutalom Közlöny 29-i számában. Esze- jár, s a kitüntetett szemórint a kitüntető címet évenként egyszer, augusztus 20. alkalmából adományozza a művelődésügyi miniszter, a Magyar Képzőművész Szövetség véleményének megPÉNTEK, 1969. MÁJUS 30. lyek — például népi fafaragványok készítői, festők, hímzők, énekesek, népi hangszeres művészek — nyugdíjban is részesíthetők. »