Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
Á szegedi elindulás Program pedagógusoknak az olvasóvá nevelésről Programot, méghozzá nem kicsinyes feladatgyűjteményt, hanem önálló munkára lehetőséget biztosi tő elképzeléseket, terveket adott a pedagógusoknak az olvasóvá nevelésről az egész napos rendezvénysorozat. Ezt a Szegedi Tanárképző , Főiskola gondozta Módszertani Közlemények című pedagógiai folyóirat szerkesztőségének kezdeményezésére rendezték tegnap a szegedi főiskolán az lit tiövetség által éppen egy esztendővel ezelőtt meghirdetett Olvasó népért mozgalom évfordulóján és keretében. Bizonyos értelemben talán túlzás szegedi elindulásról beszélni, hiszen az olvasóvá nevelésben sok minden történt eddig is. Az azonban mégis vitathatatlan, hogy azokat a feladatokat, amelyek az olvasóvá nevelésben a pedagógusokra hárulnak, mostanáig még sehol sem dolgozták ki ilyen részletesen és tudományos alapossággal, mint a szegedi tanácskozáson. A nagy fontosságú vállalkozásnak tekintélyt és rangot adott, hogy munkájában részt vállalt Darvas József Kossuth-díjas író, az írószövetség elnöke, az Olvasó népért mozgalom meghirdetője. Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetője, továbbá a könyvkiadás több vezetője, valamint az ország négy tanárképző főiskolájának, tiz tanítóképzőjének és három óvónőképzőjének számos képviselője. A sajtótájékoztatóval kezdődő programsorozat Németh Istvánnak, az idén tízéves Módszertani Közlemények főszerkesztőjének, a vállalkozás kezdeményezőjének elnökségével tudományos ankéttal folytatódott. A tanácskozás felszólalói azt vizsgálták, mit tehetnek egyrészt a pedagógusképző intézmények, másrészt maguk a pedagógusok az olvasóvá nevelés ügyében. A felszólalások, foglalkozva a feladatokból következő módszertani eljárások részletezésével is, egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az olvasóvá nevelésben a pedagógusok a kulcsemberek, hiszen bármelyik társadalmi szervezetben folyjék is az Olvasó népért mozgalom kibontakoztatása, vezetői nyilvánvalóan mindenképpen pedagógusok. Rámutattak a felszólalások arra is, hogy az irodalomoktatásban szükség van bizonyos tantervi és más változásokra. Az iskola ugyánis még mindig nem képes megvalósítani, hogy az irodalom megszerettetésével neveljen rendszeres olvasóvá. Darvas József kiemelte, hogy ebben a tekintetben valósággal pedagógiai forradalomra van szükség, olyasféle változásokra, mint amit Kodály Zoltán munkássága jelentett az énekoktatásban. A továbbiakban egyebek közt rámutattak a felszólalók, hogy az olvasóvá nevelésben kerülni kell a kampányszerűséget, és eredmények hajszolását. Több évig tartó fáradságos munkáról van itt szó. Formális határozat természetesen nem született a tanácskozáson, de a felszólalások szelleme és konkrét tartalma is azt tükrözte: az ország tanár-, tanitó- és óvónőképző intézetei csatlakoznak az Olvasó népért mozgalomhoz, és Szegedről hazatérve hozzálátnak a jórészt itt kidolgozott lennivalók megvalósításához. Szilágyi Mózes (elvétele Darvas József felszólal az olvasóvá nevelés ankétján. Mellette (balról jobbra) dr. Szendrey János főiskolai igazgató és Németh István A tegnapi programsorozat keretében ifjúsági könyvekből és azokból a plakátokból, amelyeket a hallgatók készítettek az olvasás, a könyv propagálására kiállítás nyílt a főiskolán. A megnyitás alkalmából a legjobb pályamunkák alkotóinak Fischer Ernő, a rajztanszék vezetője átadta a Művelődésügyi Minisztérium díjait. Első díjat Csikós András, II. díjat — megosztva — Stélik János és Sinkó János kapott, a III. díjjal Tándi Lajost jutalmazták. A program befejező akciójaként Hegedűs Ar.drás tanszékvezető tanár vezetésével a főiskola hallgatói a lánykollégium klubtermében irodalmi délutánt rendeztek. Fürdőruha és sétahajó Birkahúsellátás Egyik cikkünkre hivatkozik S. I. olvasónk, amelyben a termelőszövetkezetek birkaexportjáról írtunk. Kérdezi, miért adjuk el külföldre az ízletes magyar birkahúst, amikor azt mi is szívesen fogyasztanánk. A városi tanács vb kereskedelmi osztályán kapott tájékoztatás szerint a birkahúsból rendelkezése álló menynyiséget elsősorban a vendéglők, éttermek, üzemi konyhák részére adják. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a városellátó szövetkezet a közeli termelőszövetkezetekből vásárol esetenként birkát és bárányt hentesüzletek részére. A jövő héten már lesz Szegeden is birkahús, bár korlátozott mennyiségben. Az exportimport kereskedelmet e tekintetben is a népgazdasági érdekek szabják meg, tekintve, hogy Magyarországon a birkahús-fogyasztás nem érint olyan nagy rétegeket ötször csúszott le a parttürdői strand csúszdáján Szíjártó Rozália Párizsi körút 10/a szám alatt lakó VII. osztályos általános iskolai tanuló s új fürdőruhája máris elkopott. Vajon miért csak ilyen áron csúszkálhatnak a gyerekek Szegeden — kérdezi hozzánk küldött, valószínűleg anyukája által írt levelében. Nyári vendégeinek is. saját magának is örömet akarna szerezni Remzső Györgyné olvasónk, aki Kiskundorozsmán a Kun utca 20. szám alatt lakik. Az örömszerzéshez csak a sétahajó hiányzik, amely kár, hogy nem jár mostanában a Tiszán. Talán nem üzlet a sétahajó járatása a fürdővállalatnak? — kérdezi levelében olvasónk. Bárdos Miklós, a Szegedi Fürdők- és Hőforrás Vállalat igazgatója mindkét levélbeni kérdésre válaszolt. A fémcsúszdák mindig és mindenütt a világon koptatták a ruhát, amiben a gyerekek csúszkáltak. A strandon nem rozsdásak, hanem éppen a sok használattól tükörsimára csiszoltak a csúszdák. Lehet, hogy sokkal többször lecsúszott kis olvasónk, mint írta — vagy a fürdőruha készült silány anyagból. Akkor pedig a kereskedelemhez kell fordulni panasszal. Igaz, az sem csúszkálásra adja el a fürdőruhákat. Sétahajó lesz pár hét múlva. Egy teljesen új. 50 személyes az idén kerül először forgalomba. A régi, 23 személyes jelenleg javítás alatt van a váci hajógyárban, de júniusban az is elkészül s akkor két hajón is tehetnek sétát a Tisza kedvelői. A piaci helypénz Szegedi művészek Berdál Valéria Jónéhány éve hallgatom operaszínpadon, a színházban is gyakran megfordultam már előadások előtt, után, próbaszünetekben, vagy a klubban esténként, de civilben még nem találkoztam Berdál Valériával. Most először, minap langymeleg májusi délutánon a Tisza-presszóban, ahová elsősorban egy kíváncsiság csalt beszélgetni vele: hogyan tudja hozni a szegedi operában immár 12 esztendeje önmagát: magas színvonalú, egyenletes, tiszta, nemesen egyszerű, őszinte, rokonszenves művészetét. Hasonlítatlanul kevesek erénye az övé: nincs szürke napja, indiszpoztciója, elrontott szerepe, bakija — ahogy mondani szokás, rá mindig lehet számítani. A legutóbbi Solvejget éppoly kerek, átgondolt, lényegből fakadó énekesi-színészi arcával tárta közönség felé, mint a korábbi lírai szoprán szerepek egész sorozatát Michaelától Antóniáig, Mimitől Gildáig. Aztán kiderült, nem véletlenül kerültük el egymást. Társaságban, még színházi körökben is ritkán mutatkozik, aszkétikusan él a művészetnek és családjának. Szigorúan kerüli a lehetőségét is, hogy a kettő harmóniáját külső és jelentéktelen körülmények zavarják. A színpad könyörtelen kötélidegzetet kíván, a pályán talpon maradni, szerepről szerepre egészségesen -erősen változni, mindig újat, érdekeset, mindig élményt adni: szerzetesi életmódot kíván. Komolyságot, türelmet, ambíciót és rengeteg munkát. Berdál Valéria tudatosan és szívósan dolgozik: a zeneművészeti főiskoláról elhozta a folyton tanulás szükségének, a hang rendszeres karbantartásának, a szerepek kidolgozásának, precíz megismerésének igényét, a hivatás belső parancsát, hogy kedvező vagy mostoha körülmények közepette is nagy alakítást vár a közönség. Berdál Valéria nem hagyatkozik pusztán a próbákra, a korrepeticióra: hetente kétszer jár énekórára dr. Korényi Elemérnéhez, a műhelymunka során legkisebb részleteiben tisztázza szerepeit, hogy a premieren ne érje meglepetés. Egyébként is eleget drukkol, szorít egy-egy fellépése előtt, s ilyenkor a legapróbb bizonytalanság is indiszpozíciót okozhat. Ha az énekes tekintete mágnesként tapad a karmesterre, odavonzza a néző figyelmét is, ha az operaénekes nem tud feloldódni a belépésekre, a ritartandókra, intonációs és egyéb zenei problémákra szánt koncentrációból, ha nem tud színészileg is belekerülni az adott helyzetek, fordulatok kosztümös levegőjébe — félmunkát végzett, a publikum nehezen hisz neki. A kedvenc szerep? Most Solvejg, a Peer Gynt ibseni forrású örök-időtlen alakja, a szerelemben önmagát feláldozó lány havasi tisztasága: az odaadás önzetlensége, a szerelmi alázat szépsége. Kedvenc, mert finom, egyszerű, természetes — ahogyan Ibsennél olvasta, Töröcsik Maritól látta, Grieg majd Egk muzsikájából érzi. Es kedvenc minden szerep, amivel Berdál Valéria sajátos lírai alkata belső rezonanciát talál, melynek titkait érdemes alázattal kifürkészni, melynek emberségét, húsból-vérből gyúrt valóságközelségét az élet realitásaira hallja át. Sokat énekel, majd minden operaelőadáson akad dolga elég — de nem bánja. Legfontosabb éltető közegnek hiszi a minél sűrűbb színpadi jelenlétet, ez ad kedvet, rugalmasságot a sok munkához. Országos fórumokon is elismeréssel, szólnak művészetéről, a szegedi opera előadásainak televízió és rádió közvetítéseiből rangot, tekintélyt szerzett magának, a közelmúltban sikeresen vendégszerepelt a fővárosi Operában, a szegedi szabadtérin is sokan tapsoltak már neki. Azt hinné az ember, ennyi esztendő után egy énekes kijátszotta kártyáit, bemutatta mire képes, nem izgalmas színpadi jelenség tovább, jöhetnek a frissek, az ismeretlen tehetségek, az újak, jöhet a konkurrencia. A konkurrencia valóban jelen van, de Berdál Valériát még sokáig nem kell félteni. Hiszen maga is fiatal, tehetséges és nagyon következetesen, tudatosan dolgozik. Ami biztos recept, garancia a mellőzés, a kudarc ellen. Bizonyára gyakran halljuk még Szegeden a következő évadban is! Nikolényi István A drága piád árak egy főokának látja a, szerinte magas piaci helypénzdíjakat Mészáros József, Szivárvány utca 3/b szám alatti lakos olvasónk. Azt írja levelében, i hogy a tojás, a baromfi, a | zöldség, a gyümölcs és minden piaci áru eladási árába bekalkulálják az eladók a helypénzt. Tegnapi számunkban ismertettek a városi tanács rendeletét, amely a piacok fenntartásától, irányításáról és az új helypénz-díjszabásról intézkedik. Ebből kiderül, hogy a most megállapított helypénzdíjak nem magasabbak — eddig sem voltak —, mint a hasonló nagyvárosokban. AZ új rendelet egyszerűsiti a helypénzdíjazást, ugyanakkor biztosítani kell azt a pénzösszeget, amelyből a piacok fenntartása, takarítása, fejlesztése kerül. Cigarettaújdonság A magyar dohányipar BNV-díjas újdonságából, a Pálma cigarettából a vásáron tiz nap alatt 3,5 millió darab fogyott. A magyar dohányiparnál közölték, hogy az Egri Dohánygyárból szerdáig minden megyeszékhelyi elosztóba és a Balatonra is küldtek Pálmát, amely az ipar számításai szerint a jövő héten országszerte kapható lesz A vásári siker után, a második negyedévben tervezett 20 millió helyett 25 milliót készítenek belőle. Épült: 1957—1969 Könyvheti nyitány Az Idei ünnepi könyvhét eseményei május 31-én, szombaton kezdődnek, de a Szépirodalmi Könyvkiadó által tegnap este az újszegedi November 7. művelődési otthonban rendezett irodalmi esttel, a Szépirodalmi Figyelő című elö folyóirat új szamának bemutatásával, mint valami nyitánnyal, megkezdődött Szegeden a könyvek hete. Az ünnepi esten részt vett Darvas József Kossuthdíjas író, Csák Gyula József Attila-díjas író. Lator László költö és két szegedi prózaíró, Fenáfeel Judit és Tóth F.éla. Az igényesen összeállított műsorban közreműködött Schubert Éva. Kovács János és Mentes József, Egy kis ember nagy temetése A tragikus hirtelenséggel elhunyt Ruff Béla hamvasztás utáni búcsúztatását tegnap délután nagy részvéttel tartották a Belvárosi temetőben. A hamvakat tartó kis ravatalt nem borította el a koszorúk tömege, csak az emléki'zés kis csokrai; nem állták körül gyászba borult, zokogó rokonok, csupán igaz. barátok, színházi és sportemberek, a Virág cukrászda — második otthonának — törzsvendegei, igaz, őszinte részvéte kísérte utolsó útjára. Barátok, akik közel érezték magukat a népszerű kis emberhez. Ok búcsúztatták Limblt és az ő kegyeletük fogja megőrizni emlékét. A búcsúztatás Kertész Lajos vezette Városi Kamara Kórus gyászdalával kezdődött, majd BernátskV László mondott megható nekrológot. Fzt követően a Nemzeti Színház tagjainak utolsó üdvözletét tolmácsolta Komor István a szeretett kollégához, majd Gaál Fe—ne. a színház nyugdíjasai nevében búcsúzolt a „kedves öreg, örökké fiatal baráttól". Mint mondotta: „A függöny legördült!" A „kis emberhez" méltó, szépen megrendezett nagy temetés volt. Jenő István Bécsi körút 16/b. (91.) Nem sok magas lakóház van Szegeden, ez is úgy született meg, hogy már szinte építkezés közben tervezte át a kivitelező 4 emeletesről 8 emeletesre. Pedig az ilyen városképi szempontból fontos helyeken, mint ez is, ahol a Nagykörút egy sugárúttal találkozik, rendszerint kellemes látványt nyújt, hangsúlyt ad a szokásosnál magasabb épület. CSÜTÖRTÖK, 1969. MAJÜS '29. DÉLMAGYARORSM