Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

Május be alkalmából: Vándorzászló a szoregi tsz-nek Szegedi lakásgondok és ki/átások (Folytatás az 1. oldalról.) tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, aki ünnepi beszedőben méltatta a kertészfalu eredményeit, s átadta a megtisztelő kitüntetést, a zászlót és a vele járó pénzjutalmat. dr. Csizmás Sándor, a járási pártbizottság titkára, Rácz Lajos, a megyei pártbizottság tagja és Csoóri Sándor József Attila-díjas költő kísérte el Szóregre dr. Erdei Ferencet. Már a reggeli órákban erkeztek a táviratok, amelyekben gratuláltak az Egyetértés Termelőszövetkezetnek, hogy 1968-ban országos versenyben a speciális kategóriában első dijat nyertek. Táviratot küldött többek között dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Mint az ünnepi szónoklat megemlékezett róla, méltó helyre került a vándorzászló, á szövetkezel jogosan foglalta el helyét az ország legjobbjai között, hiszen az elmúlt öt év alatt különösen megbecsülendő, eredményi ért el a gazdaközösség. Az elmúlt év adataiból is említett néhányat, így a 44 millió forintos árbevételt, a 22 millió forintos bruttó és a 10 millió forintos nettó jövedelmet, ami egyben azt is jelentette, hogy 12 millió forintot osztottak ki a tagságnak munkadíjként, s egy tagra átlagosan 30 ezer forint jövedelem esett. A józan paraszti számítás egyesült itt a korszerű, okos gazdálkodásra való törekvéssel, s az új gazdasági mechanizmus szellemében. A tsz vezetősége és szorgalmas tagsága így méltóképpen tarthatta tegnap a „második" zárszámadását. Dr. Erdei Ferenc az elismerések mellett felhívta a figyelmet a jövőre, a fiatalsággal való törődésre is. Majd a vörös vándorzászló átadása után Gulyás Győzőnek, Lengyel Károlynak és Koszó Györgynek átadta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. Hárman miniszteri dicséretben is részesültek, a szövetkezet pedig pénzjutalommal tisztelte meg a jók közül is a legjobbakat. A jó munka újabb elismerése NKFV Sikeresen készült fel a rendszeres olajtermelésre, valamint üzemfejlesztési feladatainak is jól eleget tett a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — s ennek szegedi üzeme. A kiemelkedő munka alapján az NKFV elnyerte a Minisztertanács és SZOT vörös vándorzászlaját. A központi, szolnoki ünnepség mellett erről Szegeden is megemlékeztek tegnap délután az algyői ipartelep ebédlőjében. Az ünnepségen a Csongrád megyei, valamint a Szeged városi pártbizottság nevében dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője köszöntötte a dolgozókat. Ott volt az ünnepségen Kovács Attila, a városi pártbizottság munkatársa is. ECSET- ÉS SEPRÜGYÁR Több millió forint értékű munkával teljesítette túl exporttermelési feladatait a Szegedi Ecset- és Seprűgyór. A szép eredmények alapján a gyár másodszor nyerte el a Szeged m. j. városi tanács és az SZMT által adományozott Szocialista Vállalat címet. A sikerről tegnap a seprűgyár nagytermében tartott megemlékezést a gyári kollektíva. Az ünnepségen megjelent és köszöntötte a dolgozókat Reseterics Sándorné, az MSZMP Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja; az elnökségben ott volt dr. Komáromi László, a Szeged városi pártbizottság tagja is. A Szocialista Vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet Halász Árpád, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese adta át Végvári Istvánnénak, a gyár igazgatójának. KÖOLAJFÜRASI ÜZEM Tegnap a köolajfúrási üzem dorozsmai munkásszállásán ünnepséget rendeztek, amelyen részt vett — és a megyei, illetve városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta — Berta István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Ott volt Szalybély Mihály, a Szeged városi pártbizottság tagja, valamint a szegedi városi, társadalmi, politikai szervezetek, a test vérüzem több vezetője is. Csizmeg István párttitkár megnyitó szavai után Mezősi József, az Alföldi Kőolajfúrási Vállalat igazgatója beszélt a szegedi kutatók munkájáról, majd átnyújtotta az Élüzem-cím elnyerését tanúsító oklevelet Hingl Józsefnek, a szegedi üzem vezetőjének. FŰSZER ÉS VEGYIANYAG NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT A Csongrád—Bács megyei Fűszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat tavalyi eredményei alapján az ország ilyen jellegű nagykereskedelmi vállalatainak legjobbjaként elnyerte a Kiváló vállalat címet, s az oklevelet Molnár Károly, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tegnap adta át A vállalat ünnepségén megjelent és felszólalt dr. Varga Dezső, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője is. SÜTŐIPAR A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat tegnap este a Hungáriában központi rendezvényen ünnepelte azt, hogy első ízben nyerte el a Kiváló vállalat címet Az ünnepségen részt vett dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője. Csápenszki István, az MSZMP szegedi járási bizottság első titkára, Csaba József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Hegedűs Ottó, az ÉDOSZ-központ elnökségének képviseletében. Sinkó Ferenc igazgatónak dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese nyújtotta át az oklevelet. HÁZIIPAR Tegnap Kisteleken meleg hangulatú házi ünnepség keretében adták át a tápéi Háziipari Termelőszövetkezet kisteleki részlegének a „Kiváló csoport" cím kitüntetést, amelyet Nagy Pál, a Háziipari Termelőszövetkezet elnöke nyújtott át a részleg vezetőjének, Kis Pálnénak. VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap délelőtt a Tisza Szálló nagytermében tartotta ünnepségét, amelyen a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját adták át az igazgatóságnak. Az ünnepségen megjelent és a zászlót átadta Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyttese, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ országos titkára és Halász Árpád, a városi tanács vb elnökhelyettese. H

a az isten kőműves is volna . .. Azt bizony elgondolni is nagyszerű, mert akkor — a mármár reménytelen lakásigénylők szerint — csak irgalmas jóindulatát kellene megnyerni, s teremtene lakást amennyi kell. Mivel azonban a lakáskérdés Szegeden nem tréfadolog, megj érdemli, hogy komolyan fog' lalkozzunk vele. Nem azért, mintha ezzel rögtön száműznénk a bajokat, de legalább lemondunk a csodavárásról és józanul vesszük számba lehetőségeinket. Vajon hányan várnak lakáskulcsra ebben a kamaszosan növekvő, sok bajú, törekvő városban? Már évekkel ezelőtt is hét-nyolcezres regimentről beszéltek a „torony alatt", s ma a szinte gigantikus erőfeszítések ellenére sem vigasztalóbb a helyzet. Sőt tartozunk az igazságnak annyival, hogy megmondjuk: a tanácsnál sincs megbízható kimutatás a jogos lakásigénylők számáról, tekintve, hogy időközben sokan kiutaláshoz jutottak, mások megunták a várakozást, s elköltöztek, vagy a maguk erejéből vágtak neki a tengernyi gonddal járó építkezésnek. Kilincselnek, morgolódnak, „szocialista összeköttetések" ügyében járkálnak az emberek, aztán némelyik — ha számítása nem válik valóra — gyanúsítgat, vádaskodik, bolond beszédre ragadtatja olykor magát Látja, mert van jó szeme és lelkiismerete, hogy valóságos házerdőt telepítettünk az utóbbi évtized alatt, tudja, hogy négyszáznál is több dohos odúból, pincéből, roskatag viskóból, mosókonyhából költöztek családok egészséges körülmények közé, mivel azonban mindenki a maga fájdalma miatt szokott sziszegni elsősorban, a lakástalanok szemszögéből nézve érthető a türelmetlenség. Sokaknak a szövetkezeti Kiváló vállalat a Szegedi Nyomda Szerdán a kora esti órákban bensőséges hangulatú ünnepség keretében emlékeztek meg a Szegedi Nyomda dolgozói arról, hogy elnyerték a kitüntető Kiváló vállalat címet. Az ünnepségen részt vett dr. Antalffy György egyetemi tanár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, dr. Pataki Antal, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb titkára és Ivánku Jánosné, az MSZT képviseletében. Bene Gyula üb-titkár megnyitó szavai után Vincze György vállalati igazgató emlékezett meg május l-e jelentőségéről, a szocialista munkaversenyről és a vállalat eredményéről. A beszámolót követően a Könnyűipar Kiváló dolgozója „ kitüntetést adták át Vincze György igazgatónak, Erményi Lajos műszaki igazgatónak és Kiss Lajosné főkönyvelőnek. Teleki István gépszedő brigádvezetőnek és Ördögh Antal matematikai csoportvezetőnek. A Vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt 13-an kapták meg. Á vállalat 30 szocialista brigádja közül most 2 brigád az arany-, 1 az ezüst-, 3 a bronz- és 6 a zöldkoszorút érdemelte ki, négyet oklevéllel jutalmaztak. A kitüntetettek jutalmazására mintegy 60 ezer forintot fordítottak. Apró Antal elvtárs a nagygyűlés szónoka A mai ünnepi program Ma, május elsején, a v i tágproletáriátus nagy ünnepén Szeged dolgozói is az alkalomhoz illően ünnepelnek. 6—7 óra között zeneszóra ébred a város. A kerületeikben a munkásőrség a MAV fúvószenekara és két népizenekar ad zenés ébresztőt. 9—10 óráig a város dolgozóinak felvonulása hét útvonalon a Széchenyi térre. A felvonulás és a nagygyűlés idején, illetve utána is egy ideig a város egyes részein korlátozzák a közúti járművek forgalmát. 10 órakor ünnepi nagygyűlés a Széchenyi téren. A nagygyűlés szónoka Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Rossz idő esetén a nagygyűlés a Szabadság moziban lesz. 11 órakor térzenét ad a Széchenyi téren a munkásőrség zenekara. Az újszegedi ligetben megkezdődik a vidám majális. 15 órakor kulturális műsor az újszegedi szabadtéri színpadon. Vidám zenés május címmel. Ugyancsak 15 órai kezdettel a bábszínházban a Toldi című bábdarabot adják elő. Munkásmozgalmi veteránok kitüntetése Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a „Szocialista Hazáért Érdemrend" kitüntetést adományozta a munkásmozgalom 11 Csongrád megyei veterán harcosának. A kitüntetéseket május 1., a proletár nemzetköziség nagy ünnepe alkalmából nyújtották át tegnap délelőtt a szegedi megyeházán. Részt vettek az eseményen a megyei pártbizottság, a szegedi városi pártbizottság, a Csongrád megyei, valamint a szegedi megyei jogú városi tanács vezető képviselői, közöttük Győri Imre elvtárs a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkara. Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Sipos Géza elvtárs, a szegedi városi pártbizottság titkára, dr. Biczó György elvtárs, a szegedi megyei jogú városi tanács vb elnöke. Győri Imre elvtárs méltatta a munkásmozgalom, a kommunista párt, a szakszervezeti, valamint a szociáldemokrata baloldal harcainak jelentőségét. — Partunk javaslatára államunk a legmagasabb elismerésben részesíti azokat, akik a múltban és a felszabadulás első perceitől napjainkig a küzdelem első soraiban haladtak — mondotta. Majd Török László elvtárs, a megyei tanács vb elnöke átnyújtotta a kitüntetéseket. Rövid pohárköszöntőben kívánt erőt, egészséget a veteránoknak. A kitüntettek nevében Horváth Ferenc elvtárs mondott köszönetet az elismerésért. vagy a Uusashazra való tobt tízezer forintot is nehéz előteremteni, általában mégsem ez okozza a fő gondot. Hanem a kínosan lassú előbbrejutás, s ebből eredően sokak szánjára a kilátástalan helyzet. Éppen ezért a lakásépítkezést már régóta politikai kérdésként fogja fel a városi pártbizottság és a tanács is. Egy fiatal tanár panaszkodott: rendszeresen esti külön órákat ad, nap mint nap késő éjszaka vergődik haza feleségével együtt a szülei szoba-konyhás otthonába, ott alszanak, ott kosztolnak, csakhogy „összeverjék" a szükséges pénzt egy Alsóvároson építendő társasházhoz. Már nincs is sok híja, sikerült befizetniök az esedékes összeget, mégsem tudják, mikor lesz fedél a fejük fölött. Ügy készül a ház, mint a lucaszéke — nem halad vele a vállalkozó. És ők tehetetlennek érzik magukat. Egy rendőr őrmester többedmagával az újszegedi Bérkert utcán vágott neki a költséges építkezésnek. Amikor elkészült áz alapozás, a termelőszövetkezeti építőbrigád vezetői otthagyták félbe a munkát, mert más építtetők többet ígértek nekik. Most a rendőr és társai kétségbeesetten szaladgálnak szakemberek után, mert a következő télen mór a sajátjukban szeretnének lakni. Ki tudja, sikerül-e? Szegeden a mögöttünk levő alig több mint másfél évtizedben összesen 9129 lakás épült fel. Sok ez vagy kevés? A „városatyák" nem tétlenkedtek, sőt a megyei és a városi pártbizottsággal együtt mindent megmozgattak azért, hogy évről évre több lakáshoz jusson a város. Ügy ránéztére elég mutatós képet is kapunk: száznál jóval több új, emeletes lakóházat tartanak már számon a városuik csinosodására oly büszke szegediek. Igen ám, de az 1960. évi népszámláláskor még a százezret sem érte el egészen, az itteni lakosok száma, ma pedig kevés híján 130 ezer ember vallja magát szegedinek. Ezt tudva rögtön szembetűnik, hogy bizony alig léptünk előre, különösen, ha figyelembe vesszük az úgynevezett csökkent értékű lakásokat is, amelyekben csak meghúzódni lehet, de kényelmet már kevésbé nyújtanak. Ezért teljesen egyetértünk a városi párt-végrehaj tóbizottságnak azzal az álláspontjával, hogy a jövőben csak az összkomfortok építését érdemes szorgalmazni. Svédországi példákra hivatkozva még a szaklapokban is elhangzottak olyan vélemények, hogy gyors megoldásul Szegeden különösen helyes volna tetők alatti, olcsó manzardoikat kiképezni. Csakhogy Svédországban a lakásoknak mintegy 90 százaléka teljes értékű. Szegeden pedig — ahol korábban eléggé beugrottunk a „többet, ha kicsi is" nézetnek — vétek lenne tovább szaporítani az igen szűk „lyukak" számát. Használhatóságukat, lakóik hangulatát tekintve ezek az igazán drága lakások, ezért a jövőben fölösleges költeni rájuk. kár energiát ölni beléjük. Több lakásra van szükség Szegeden, ezt mindenki tudja. De hogyan? — erre a kérdésre már jóval nehezebb válaszolni. Dicséretes a városi tanácsnak az a szándéka, hogy a lemaradást megszüntetendő a IV. ötéves tervben épüljön fel 11—12 ezer állami lakás. Ez még az építendő nagykapacitású házgyárat számításba véve is túlzottnak tűnik. Az „adj uramisten sokat, de rögtön" lehet szimpatikus, mindanynyiunknak tetsző óhajtás, de a lehetőségeinket ismerve aligha valósítható meg Arra alkalmas lehet, hogy maximális erőkifejtésre serkentsen minden illetékes szervet, s ez önmagaban is feltétlenül hasznunkra válik. M

ire számithatunk, milyenek a kilátásaink? Sokat számít legelőször is az a tény, hogy most már kezd gazdaságossá, nyereséget hozóvá válni nemcsak a gyárcsarnokok szerelése, hanem a lakóházépítés is. Ez olyan húzóerő az új mechanizmusban, hogy várható az építők nagyobb igyekezete, gyorsabb és ki fogástalanabb munkája. Éppen ezért a tanácsi építő vállalatot szintén képessé kell tenni arra, hogy többszintes házak építését is el tudja vállalni. Szükség van erre azért is, mert ez a vállalat eddig zömmel inkább csak tatarozással foglalkozott, amiből elég vékonyan csurrant számára a pénz. Ahol pedig kevés a kereset, onnan előbb-utóbb elmenekülnek a munkások. Kinek használna ez? A lakásprogram meggyorsításának semmiképpen. A megye és a város vezetői elősegítik, hogy ez a vállalat kapja meg lehetőleg a blokkos építkezéseket, s a téglablokkból az eddigi nyolcszáz helyett ezer lakást lehessen évente építeni. Munkáskéz nélkül természetesen ez is csak óhaj lenne, már most elkezdődik tehát a szervezés, a toborzás, s általában a IV. ötéves terv helyi tennivalóinak kidolgozása. A házgyár is „belép" majd a termelésbe. Jó reményeink vannak arra, hogy 1971 második felében már megkezdje a próbaüzemelést, ós az utána következő esztendőben már teljes kapacitással működjék, lehetőleg a megyei állami építőipari vállalat keze alá. Ha figyelembe vesszük, hogy a házgyár évente 2500 több típusú lakást produkál majd, bízhatunk a III. ötéves terv idején felépülő lakásszám megkétszereződéséiben 1975ig. Az elgondolások olyanok, hogy minél kevesebb költséggel sok kényelmes lakás épüljön fel. A telepítés szempontjából azért kerül első helyre Tarjántelep, utána a délnyugati városrész, később pedig az Odessza-lakótelep befejezése, mert ezeken a területeken lényegében szanálások nélkül lehet több ezer új lakást emelni. Emellett azonban nem mondunk le a belső városrészek fejlesztéséről, sőt az emeletráépítésekről sem. Mintegy 2 ezer lakást terveznek Szeged belterületére ós a sugárutakra, hogy a városkép még impozánsa bb, megkapóbb legyen. A város lakóházainak megóvása, felújítása olyan magától értetődő, állandó feladatunk, mint ahogyan az igényes gazda rendben tartja saját portáját. Fontos ez a közművek karbantartása végett is. Másrészt figyelembe veendő hogy a közintézmények zöme a központban helyezkedik el, amelyektől nem szívesen települ messzire a lakosság. Különösen sürgőssé vált az egyre forgalmasabb Kossuth Lajos sugárút felújítása, továbbá a szegedi postaközpont felépítése. Ha nem intézkedünk ideiéiben, maholnap kínlódássá válik a közlekedés a főútvonalakon és az interurbán telefon be^róleetesek is lehetetlenné M

'denekelőtt az építőipari vállalatok tel'osftőképesséeét műszói fokozni. A területek előkészítésérői már gondoskodott a város vezetősége, most munkásokra, gépekre, a különféle szervek és vállalatok harmonikus együttműködésére van szükség, hogy 1970-től kezdve öt év alatt legalább 6—8 ezer új államá lakásba beköltözhessenek a nagyon rászorult családok. F. NAGY ISTVÁN CSÜTÖRTÖK, WjfsfTf m/'VJ'i'l'f/Jimkc.-m 1969. MÁJUS 1. ••iii iái« wiiiíiiL ÍMS^ Jffl