Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Időjárás a szülőszobába ri Technika a konyhában Néhány szó a sző­nyegről Néhány éve még esküd­tünk arra, hogy legjobbak a lakásban a kis szőnyegek, elhelyezésük más-más jelle­get a'd a szoba részeinek. Es könnyen tisztíthatók! Most viszont egyre jobban hódit a faltól-falig szőnyeg (legtöbbször a ragasztott ..szőnyegpadló" formájá­ban.) De a szőnyeg tisztán­tartása — nem divat kér­dése. Különösen azoknak a csa­ládoknak a figyelmébe ajánljuk, ahol kisgyerek ián: a rendszeresen és ala­posan, porszívóval takarított szőnyegen is négyzetméte­renként mintegy 15 deka por-piszok rakódik fel éven­ként Elképzelhető, "hogy mennyi baktériumot tartal­maz. Legalább azokban a csa­ládokban. ahol tipegő, apró gyerek van, ideális lenne, ha a felnőttek is csak pa­pucsban járkálnának otthon. Könnyebb lenne a háziasz­szonynak a takarítás, bár a szőnyegeknek a mindkét oldalrói porszívózása — leg­alább a heti nagytakarítás­kor — így is fontos. A pad­lón látszik, ha poros — a szőnyegen nem. De ez nem szabad, hogy megtévesszen bennünkell Szárítani vagy törülgetni Mosogatni mindenki tud! — vallják sokan, pedig... Tisztán mosogatni kevesen ludnak. Sajnos, sokan nem használnak öblítővizet, pe­dig a mosogatóié igen ha­mar zsíros, szennyezett lesz, s alig néhány tányér elmosása után már a többi nem is lesz tiszta. Az ide­ális az lenne, ha folyóvíz­ben mosogathatna minden­ki. de ahol ez nem meg­oldható, feltétlen meleg víz­ben öblítsük az elmosott edényt. Nem okvetetlenkedés. ha­nem egyszerű kérdés: mennyit „bír ki" egy törül­gető ruha? A legtisztább háziasszony sem hinné: alig 4—5 mosogatás után (na­gyobb családoknál még előbb) tiszta edénytörlőt kell elővenni. Nem vélet­len, hogy a vendéglátóipar­ban nem törülgetik, hanem hagyják megszáradni az edényeket. Az a leghigiéni­kusabb megoldás, különö­sen ha mosogatószerrel mo­sogatjuk az edényt: akkor — az evőeszközt kivéve — a megszáradt edény szép fé­nyes lesz. Ha választani kell, a szá­rításra nem pedig a törül­getésre szavazunk. H. Brezowsky meteoroló­gus, valamint H. Dietel ham­burgi orvosprofessszor vizs­gálatnak vetette alá az idő­járás befolyását a vajúdás kezdetének és a magzatburok felszakadásának időpontjára. Kutatómunkájuk eredmé­nyeiről a Zeitschrift für Geburtenhilfe und Gynáko­logie-ben számoltak be. Fej­tegetéseik értelmében a va­júdás többnyire kialakulóban levő időjárás-változáskor in­dul meg. vagyis amikor a mi­nimumzónák frontoldalán felszállnak a meleg levegő­tömegek. Az első szülők erősebben a hatása alatt áll­nak ennek a jelenségnek, mint azok az asszonyok, akik már túlestek egy-két szülé­sen. Ebből a függőségi vi­szonyból logikusan az követ­kezik, hogy a vajúdás idő­tartamát meleg levegő be­nyomulásának meg kell rö­vidítenie. A rendelkezésre álló teljes statisztikai anyag kiértékelése valóban igazol­ta is ezt a következtetést, amennyiben megállapítást nyert, hogy a meleg levegő­áramlás idején mért vajúdá­sok átlagban 8,4 óráig tartot­tak. míg a hideg levegőtó­duláskor lebetegedett nők fá­jásai átlag 9,6 óráig jelent­keztek. Még egyértelműbben je­lentkezik az időjárás ilyen­irányú befolyása, ha össze­hasonlítjuk a zavartalan, periodikus időjárás-változá­sok kihatását a megzavart, rendszertelen lefolyású fá­zisokéval. Míg ugyanis az előbbieknél 6,7 óra volt a va­júdás átlagos időtartama, az utóbbi esetekben 9 óra. A magzatburok időelőtti felsza­kadása ugyancsak függvénye az időjárásnak. Itt azt ta­pasztalták a megfigyelők, hogy hideg levegő áramlásá­ra kiváltképp a nem először szülő nők reagálnak érzéke­nyen, míg a meleg levegő a koraszülők vajúdásának meg­indulását váltotta kl. Érdekes, hogy a königstei­ni Becker, egy másik mun­kamódszer alkalmazása mel­lett hasonló eredményekhez jutott, ö is megállapította, hogy a levegő beáramlása sietteti a vajúdás megindu­lását. Rajta kívül a frank­furti de Rudder professzor és dr. Cyran is felfedezték ezeket az összefüggéseket. Az e téren szerzett ismeretek mai állása szerint a meleg levegő beáramlásának biotró­piája két, egymással össze­függő. okra vezethető vissza. Egyrészt a felmelegedés és a magas légnedvesség bizo­nyos termikus terheléseket idéz elő a szervezetre nézve, másrészt a viszonylag hosz­szú ideig tartó levegőáram­lás és a nyomában végbeme­nő új légtömeg-beáramlás megbontja az összes meteoro­lógiai tényezők összhangját és megzavarja az „exogén periodicitás" ritmusát Egy­szerűbben: a küiső körülmé­nyek megzavarodására a szervezet is rendellenes ma­gatartással reagál. A hidegfrontok átvonulása ezzel szemben gyorsabban végbemenvén, csak kisebb mértékű biotrópikus hatással jár. (Frankfurter Allgemeine Zeitung.) Kritikus ifjúság Egy ötéves kisfiú megkér­dezte az édesanyját, hogyan született. „Ó — válaszolta a mama zavartan —, egy ró­zsalevélen''. A fiúcska elégedetlen volt a válasszal, elment az apjá­hoz is és ugyanezt a kérdést tette fel. „Engem a húsvéti nyúl hozott" — hangzott a válasz. A kisfiút azonban ez a vá­lasz sem elégítette ki, a nő­véréhez sietett és őt is meg­kérdezte: „S te rózsalevélen születtél-e vagy pedig a hús­véti nyúl hozott?" „Sem az egyik, sem a má­sik — hangzott a nővér vá­lasza —, engem a gólya ho­zott". „Nahát — sóhajtott fel a kisfiú —, ha jól értettem, eb­ben a családban egyetlen rendes szülés sem akadt.. " Mosogatás géppel A szegedi mosogatógépben így kell elhelyezni az edényeket Az edénytisztítók két megoldással dolgoznak. Az egyik típus fúvókából ló­véit folyadékicai, a másik pedig örvénylő folyadékkal mosogat. A mosogatógépekkel ná­lunk fenntartással élnek a fogyasztók. (Nincs forgalom­ban még a szegedi BIA—6 sem.) A legtöbb 'külföldi cég ma nemcsak felső vagy mellső berakású mosogató­gépeket gyárt: hanem —­mivel kevés a hely a kony­hákban — asztali, illetve falra szerelhető mosogató^ gépeket is. Az álló készü­lékeknek többnyire ideáli­sak a méretei a konyha szempontjából, például 60 cm x 60 cm x 85 cm. Ezeket a készülékeket átmenő munkalap alá is lehet be­építeni. Ennél a megoldás­nál elmarad a fedőlap és ebben az esetben a beépí­tési magasság 82—83 cm. Az egyik korszerű edény­mosogató automata például felső berakással működik, legyezőalakban elrendezett fúvókarendszerrel és kering­tető szivattyúval mosogatja az edényeket. A készülék sajátosságai közé tartozik a nagy befogadóképesség, a hordozhatóság és az igen egyszerű csatlakoztatási le­hetőség. Egy kisebb család­nak a nap folyamán össze­gyűlt piszkos edényét este egyszerre akarják elmoso­gatni, úgy a reggelitől és az ebédtől visszamaradt edény behelyezése után előbb áz­tatni kell. Ekkor az edény hidegen leöblítődik és zárt fedél alatt nedvesen marad vissza az automata tartály­ban, úgyhogy az ételmara­dék nem kérgesedik rá. A különc A tanulás pszichológiája A hét vicce Miért? Épp férfi viharosan sze­relmes éjszakát tölt el egy lánynál, aztán megkérdezi: „Mondd, tulajdonképpen én voltam az első?" A lány rövid gondolkodás után: „Tudod, lehetséges, az arcod valahogy nagyon is­merősnek tűnik..." — Vádlott, miért tört be háromszor ugyanabba az üz­letbe? — Először loptam egy ru­hát a feleségemnek. Másod­szor és harmadszor vissza­küldött, hogy cseréljem ki. Az ember szinte csecse­mő korától tanul. Tanulás­ról azonban mégis csak az iskola vonatkozásában be­szélünk. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a gyermek hatéves korától már csak az iskolában ta­nul. Hanem otthon is, sőt az otthoni tanulás szoros összefüggésben áll az iskolai tanulással. Az iskola épft az otthoni tanulásra. Ezért — szülők­nek szólva — nem is ar­ról beszélünk, hogy a taní­tás folyamatában milyen lélektani eszközöket, mód­szereket használ a tanító, a tanár. Senki sem várhat­ja el a szülőtől, hogy ugyan­azon ismeretek és eszkö­zök (szemléltető eszközök stb.) birtokában legyen, mint a pedagógus. Jó, ha tudja azonban: milyen lel­ki folyamatok mennek vég­be gyermekében a tanulás során. Ennek megértéséhez gondoljunk vissza saját gyermekkorunkra. Amikor új ismeretekről hallottunk, első és egyszeri hallásra még csak emléknyomok maradtak meg bennünk. Amikor azonban már többször hallottunk az új­ról, az emléknyomokból em­lékképek váltak, amelyeket már könnyen felidézhettünk, olykor úgy, hogy a tanító mozdulataival kísértük be­szédünket. Ez nem ment másként, csak úgy, hogy otthon és az iskolában elő­ször a felnőttek igyekeztek mindent megtenni az érdek­lődés felkeltésére. Az érzékelés-észlelés-em­lékezés hármas egysége szin­te második énünkké vált Érzékeltük például, hogy két alma több, mint egy. Észleltük, hogy kétszer any­nyi. Aztán már csak egy lépés választott el bennün­ket attól, hogy emlékez­zünk, hogy törvényt alkos­sunk arról: egynek a kettő a kétszerese és ezt a tör­vényt már álmunkban is tudtuk. Sőt azt is, ami eb­ből következik: az egész kis- és nagy-egyszeregy, vagy később az algebrai képletek is, amelyek emlé­kezetünkbe vésett törvé­nyekké váltak. Az érzékelés-észlelés-em­lékezés folyamata világos folyamat. E folyamat egyes állomásainak rendszeres, tervszerű gyakorlása során tanultunk meg tulajdonkép­pen gondolkodni. A gya­korlás egyenlő a megszer­zett új ismeretek folyamatos ismétlésével. „Ismétlés a tu­dás anyja". Mennyire igaz ez! S most érkeztünk d tu­lajdonképpen mondandónk céljához. Hogyan segíthet) a szülő gyermeke tanulását? A fent vázolt lelki folya­matok ismeretében termé­szetesen nem azzal, hogy gyermeke helyett — most már pszichikai tudatosság­gal — megtanulja a számá­ra új, vagy már elfelejtett „leckét". Hanem egyszerűen úgy, hogy megteremti a feltételt gyermeke számára a tanuláshoz. Tehát ahhoz, hogy az emléknyomokból • emlékképek váljanak, hogy érdeklődése állandóan éber legyen. (Ne legyen a gyer­mek testileg-lelkileg fá­radt, amikor tanul). Nyu­godt környezet vegye kö­rül. (Emlékezetét állandóan fejlessze például ilyen kér­désekkel is, emlékszel, ami­kor itt, vagy ott jártunk, mit is tapasztaltunk, hogy is van az amit abban a könyvben olvastunk. Emlék­szel kis korodban, ami­kor. .. stb.). Végül pedig, de nem utolsósorban — különösen a nehezebb fel­fogású gyermekeknél — a gyakorlás, ismétlés szándé­kával, szorgalmazásával se­gítsük, hogy ne csak napra, hanem tegnapra, tegnap­előttre készen is tudja a „leckét". Dr. Kolozsváry Gyula Inkább... Egy koca horgász lesi a halat a tóban. — Nem szabálytalanság, ha itt fogok halat? — Nem, inkább csoda! Az más! Fogorvos: — Mi baj? Még hozzá sem nyúltam a fogá­hoz! Paciens: — Ahhoz nem, de rálépett a lábamra! minta A könyv Régi somogyi szőttes ken­döszélről másolta papírra, többszáz változatos mintával együtt, ezt a kedves, egysze­rű motívumot a tiszavidéki keresztszemes hímzésminták népszerű gyűjtője, Kocsisné, Szirmai Fóris Mária. Talán rövidesen könyvben is meg­ismerkedhetünk majd a sok szép somogyi szőttes, rész­ben már feledésbe merülő gazdag motívumkincseivel. Keresztszemes öltésekkel hímezve, felhasználhatjuk ezt a szőtteseken alkalmazott mintát is, ötletes elhelyezés­sel. modern terítő, futó, fal­védő. vagy akar étkezési szett készítésére is. QmMAGYARORSm VASÁRNAP, 1969. MÁJUS 25. Gorkij egyik mondását és két könyvének címét idéz­zük rejtvényünk vízszintes 2., és függőleges 1., vala­mint vízszintes 78., és 61. számú soraiban. VÍZSZINTES: 2. A Gor­kij-idézet, a vízszintes zárt betűk: L—B—E—S. (Folyta­tása függőleges 1.) 12. De­rékszíj. 13. Silány ló. 14. Ady múzsája. 15. Tüzel. 16. Gyönyörérzet. 17. Kötelez­vény (ford.) 19. Angol sör. 21. Virág fakad belőle (ford.) 23. Lő. 25. Ázsiai eredetű növényevő hal. 27. Életnedv. 28. Igen — né­metül. 29. És — latinul. 31. Az izmokban van. 32. Ze­nemű röv. jelzése. 33. Fő­városi strandfürdő. 37. Mu­tatószó. 38. Tagadás. 39. Krúdy kedvelt városnegye­de. 40. Kötőszó. 42. Tojás alakú, csőrös fuvola. 44. Táncos, énekes ' játék. 46. Ütlegel. 47. ... Tin Tin. 49. Végtag. 50. Morsehang. 52. Veszekedés. 55. Mutató név­más. 56. Menyasszony. 58. Mint a vízszintes 38. szá­mú. 59. Személyes névmás. 60. Dísze. 61. Becézett cukrászda. 63. Lel. • 66. A Dnyeper mellékvize. 67. Tej­termék. 69. Oldalirány (ford.) 70. Harag — latinul (IRA). 71. Utóirat röv. 73. Porció. 75. Az egyik szovjet köz­társaság fővárosa. 77. Vi­rág része. 78. Gorkij leghí­resebb és legismertebb re­génye. FÜGGŐLEGES: 1. , Az idézet folytatása, a zárt be­tűk: K—N—K—Z. 2. Idő­egység. 3. Rágcsáló. 4. Egészséges ital. 5 Háziállat. 6. Előre meghatározott étel­sor. 7. Német folyó, eredeti írással. 8. Asszonynévkép­ző. 9. Tisza menti község Jugoszláviában. 10. Megye. 11. Olló közepe! 16. Szaba­don választott műkorcso­lyázó versenygyakorlat. 18. Vidékre járó kereskedelmi ügynök (ford.) 20. Mutató névmás. 22. Munkát végző eszköz. 23. A játékban részt nem vevő kártyák. 24. Elő­regyártott épületelem (ford.). 26. Svájci kanton. 28. Mint a vízszintes 26. számú. 30. Szovjet repülő­géptípus. 33. Péksütemény. 34. Művésznő neve, névelő­vel (Margit). 35. Fordítva: borsodi községből való. 36. Rívás. 38. Maró folyadék. 41. Sérülés. 43. Szivárvány — görögül. (IRIS). 45. Len­dület. 48. Formai (ford.) 51. Portéka. 53. Hajít. 54. Ég­táj. 55. Mezőgazdasági szer­szám. 57. Vonatkozó név­más. 60. Időszak, korszak. 61. Az író elbeszélése, ame­lyet tifliszi munkaskorá­ban írt. 62. Tempó. 64. Mo­szat. 65. Kep. 66. Algíriai kikötő. 68. Ünnepélyes han­gú költemény. 70. Járom. 72. Jegyez. 74. Kicsinyítő képző (ford.) 76. Zamat. 77. Tantál vegyjele. BEKÜLDENDŐ: a víz­szintes 2., és függőleges 1. sorok megfejtése. E. B. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti meg­fejtés: Ez tényleg szamár felelete volt, mert a szep­tember csak harmincna­pos. — A megfejtők közül könyvvásárlasi utalványt kap a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász ut­ca.) ahol azért ott vásárol­hat: dr. Gáti Ákos Zrínyi u., Koncsek Imre Bem u., Radnai Géza Lengyel u„ Seller István Mátyás tér, Török Katalin Madách u. Széli Jánosné Postaigazga­tóság. Könyvet kapott pos­tás: Gyánti István Dorozs­ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom