Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

Országos í Külön hitelkeret »paflpropngamla diáknapok a járás tsz-eínek Május 21. és június 1. kö­zött öt városban rendezik meg az országos diáknapokat. Az eseménysorozat május 21­én Sopronban kezdődik, fák­lyás felvonulással, ünnepi megnyitóval. A rákövetkező napokon a Vasas Kultúrház­ban a diákszínpadok tarta­nak bemutatókat. Soprontól Keszthely veszi át a „stafétabotot", ahol má­jus 22-én kezdődnek az or­szágos diáknapok helikoni ünnepségei. Egy nappal ké­sőbb, 23-án Gyulán kezdőd­nek az Erkel Ferencről elne­vezett diákünnepek. Bács­Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Szeged vá­ros középiskoláinak és ipa­ritanuló-intézeteinek kultu­rális találkozóján 11 művé­szeti ágban rendeznek ver­senyeket. Egerben május 24-én a Do­bó téren lesz a Gárdonyi Gé­za diáknapok megnyitó ün­nepsége. Eger város tanácsá­nak vb elnöke itt adja át1 a városkapu kulcsát a diák­tanácsnak, a fesztiválváros önkormányzatának, majd Emlékezés az egri várban címmel történelmi hang- és fényjáték-bemutatót ii tarta­nak. Egyre nagyobb jelentősé­get kapnak a különböző ter­melőszövetkezeti társulások, együttműködések. Ma már szűknek bizonyulnak egy-egy gazdaságban a kialakított nagyüzemi keretek és a na­gyobb befektetés, beruházás, jobban megtérül, ha össze­fogva, közös erővel nagyobb létesítményeket, társuláso­kat hoznak létre. Tavaly a járásban több tsz-közi társu­lás dolgozott. így négy tsz triticale termelési társulást hozott létre, egy közös gaz­daság és négy szakszövetke­zet lápföld kitermelésében működött együtt, négy nagy­üzemi gazdaság tejbegyűjtés­re társult, nem szólva a szö­vetkezetek közös vállalkozá­sáról, a TÖVÁLL-ról. Az idén ugyancsak több társu­lást hívnak életre, így elő­készítik és építik a hűtőtá­rolókat, amelyek üzemelte­tésében többen érdekeltek. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek megerősödését a jelenlegi beruházási politi­ka esetenként megnehezíti. A területi arányoknál kisebb volumenű külön beruházási A közeimúltban hitelkeret áll rendelkezé­sükre. Erre az esztendőre a megyében a termőhelyileg gyenge gazdaságok részére több mint 5 millió forint kü­lön hitelkeretet adtak — or­szágos rangsorolás alapján —, amelyet teljes egészében a szegedi járás tsz-ei hasz­nálnak fel. A hitel megosz­lása: 3 millió 600 ezer fo­rintot hűtőtárolók építésére, 922 ezer forintot szarvasmar­ha-telepek létesítésére, s 1 millió 180 ezer forintot gé­pek beszerzésére, kutak fú­rására fordítanak. Nehezíti a gyengébb, kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok helyzetet az is, hogy pénzben sokat kell tartalékolniuk. A szegedi járás közös gaz­daságaiban arányeltolódás következett be a saját erő és az idegen forrás, a hitelál­lomány között. A tavaly fo­lyósított hitelek összege 14 millió 926 ezer forinttal ke­vesebb, mint a korábbi év- I ben. A szövetkezetek rend­szeresen törlesztik a hitele- 1 ket, s az elmúlt esztendőben egyenletesebbek voltak a hi­tel-visszafizetések Két vasat tartanak tűzben Érettségi a zenegimnáziumban öt fehér-blúzos. matróz­gallérqs lány kuporodott az asztalok fölé, a kétnapos vizsga utolsó „áldozatai" tegnap délelőtt a Tömör­kény gimnáziumban. Az érettségi szezont hosszú évek óta a zenegimnazisták kez­dik a városban: már április végén írásbeliztek magyar­ból, matematikából és a vá­lasztható orosz vagy olasz pyelvből — most szóbeliz­tek magyarból, történelem­ből, matematikából meg egy szabadon választott tan­tárgyból. Az osztály létszáma sze­rény, 16-an végeznek, zöm­mel lányok. A szabadon vá­lasztott szóbeli érettségit nyolcan kérték oroszból, ha­tan olaszból, ketten fiziká­ból. Művészeti szakközépis­kola lévén továbbtanulási szándékaikat két intézménybe is jelezhetik. Többségük persze a pályán marad: ket­ten még nem végeznek a szakmai tagozaton, egy-egy a budapesti zeneakadémiára, illetve a Szegedi Tanárkép­ző Főiskolára jelentkezett, tízen az akadémia szegedi kihelyezett tagozatára, egy a pécsire, egy pedig a Jó­zsef Attila Tudományegye­temre: matematikusnak ké­szül. Közismereti tárgyak­ból az osztály tanulmányi átlaga félévkor és most egy­aránt 3.4, a művészeti tár­gyakból sokkal jobb: 4,4 volt félévben, s legalább ennyi várható év végére is. Az érettségi átlaga viszont 3,78 lett — várakozáson fe­lüli ! A tanulók négy esz­tendő során ugyanolyan közismereti órákat hallgat­tak, mint a gimnazisták, csupán arányosan kevesebb, összevont, lényegre kon­centráltabb tananyaggal. A végzősöket nehéz próba elé állítja a kétirányú vizsga kötelezettség, ám az érettsé­git előreláthatólag már jö­vőre összevonják a szaktár­gyi elméleti vizsgákkal, a tanulóknak utána csak a gyakorlati részre kell ké­szülniük. Hosszú ideig mostoha gimnazistáknak nevezték a zenészeket. Lebecsülték a közismereti órák értékét, gyorstalpalónak, féloldalas­nak mondták képzésüket, mint akiknek a zene a fon­tos, a hangszeres gyakor­lás, az elméleti ismeretek elsajátítása — a gimnáziu­mi anyagot csak amolyan szükséges summázásban. ki­vonatosan kapják. Tény, kö­zépiskolásoknak nehéz két fronton helytállni. Petőfi szerelmi költészetét vagy a logaritmus-számítást épp­úgy precízen, alaposan ta­nulni, mint a gimnazisták — ugyanakkor napi 3—4 óra gyakorlással, az elméle­ti anyaggal zeneileg is meg­felelni a követelmények­nek. Akik vállalják, egy­szerre két vasat tartanak tűzben, s ha egyiküknél- i másikuknál a zenével kap­csolatos elképzelések nem válnak valóra (művészeti pályán ezzel komolyan kell i számolni), még nyitva a le­hetőség bárhová. Az érettségi bizottság el­nöke, dr. Kunfalvy András tanulmányi felügyelő azon­ban kellemesen csalódott a zenészek „közismereti" eredményeiben. Mint el­mondta, már az írásbeli nyomán kedvező képet ka­pott tudásukról: a központi feladatok egyrészt lehetősé­get) biztosítottak a jobb ké­pességűeknek felkészültsé­gük igazolására, ugyanakkor az általában közepes gimná­ziumi erősségű kérdésekre valamennyien szépen felel­tek. így történt a szóbelin is, mely vizsga a tavalyi­hoz képest lényegesen kor­szerűbb, az érettségi sza­bályokat inkább megközelí­tő feltételekkel zajlott. A kérdések gondolkodtatlak voltak, az élet realitásaihoz jobban alkalmazkodók: ön­állóságot, rendszerezett anyagismeretet kértek szá­mon a korábbi leckeszerű, adatfelmondó, merev felada­tokkal szemben. A vizsgáztató pedagógusok pedig otthonos. izgalom­mentes légkört teremtettek, : ahol a tanulók valóban tu­dásuk legjavát nyújtják, l Emancipációs jogot nyert a ! zenegimnazisták érettségi ie. N. t a Központi Bi­zottság Agitá­ciós és Propaganda Osztályának kezde­ményezésére tanácskozásra gyűltek össze Szegedeft Bács, Békés és Csongrád me­gye pártszerveinek, valamint társadalmi és tömegszervezeteinek azok a megyei vezetői, akik részt vesznek a propagan­damunka irányításában és maguk is ve­zető propagandisták. Napirenden a pro­pagandamunka, a politikai oktatás to­vábbfejlesztésének feladatai szerepeltek. Az előre megadott vitaanyag, valamint a vitát bevezető előadás és a résztvevők gazdag tapasztalata a tanácskozást igen eredményes vitafóruma, sokszínű tapasz­talatcserévé tette. A tanácskozás célja az volt, hogy a leg­fontosabb feladatokat — tartalmi és szer­vezeti vonatkozásban —, egyértelművé tegye, és így a cselekvés is hatékonyabb legyen, a Politikai Bizottság 1968. novem­ber 12-i állásfoglalása megvalósításának érdekében. A résztvevők között élénk vé­leménycsere alakult kl a propaganda­munka legfontosabb kérdéseiről. Egyhan­gúan megállapították: az utóbbi években sokat fejlődött a pártpropaganda, és a korszerűség igénye e területen is jótéko­nyan befolyásolta ezt a tevékenységét. A szocializmus építésének új feladatai azonban még többet követelnek a párt­propagandától. Továbbfejlesztését indo­kolja egyrészt az a körülmény, hogy a szocializmus teljes felépítésének útján számtalan új elméleti, közgazdasági, tár­sadalompolitikai probléma került felszín­re, amelyre válaszolni kell. Az emberek az új kérdésekkel szemben sokszor ta­nácstalanok, mért nem ismerik az össze­függéseket, a megoldások módját és a megoldások érdekében történt intézkedé­seket sem értik. Másrészt növelni kell a propagandamunka meggyőző, marxista szemlélet formáló erejét. A szocializmus építését nagyban befolyásolja az embe­rek szocialista tudatosságának foka, ezen alapuló tevékenysége. A pártpropagandá­nak nagy szerepe van a társadalmi tudat, de az egyes emberek tudatának fejleszté­sében is. A nemzetközi helyzet alakulása, a két világrendszer között folyó nemzet­közi osztályharc az utóbbi években az új kérdések, ellentmondások, problémák egész sorát hozta felszínre. E kérdésekre választ, vagy legalábbis magyarázatot adni csak a propagandatevékenység tar­talmának és módszerének állandó, célra­törő fejlesztése alapján lehetséges. A propagandamunka állandó tökéletesí­tésére tehát éppen úgy szükség van, mint gazdasági vagy társadalmi életünk bár­mely területének fejlesztésére, és most. amikor meggyorsult a fejlődés üteme, a propagandában is gyorsabb előrelépésre van szükség. A tanácskozáson ^ltat45rűea propaganda továbbfejlesztésének tartalmi feladatait, a továbblépés feltételeit és szervezeti formáinak fejlesztését. Vegyünk sorra néhányat azon kérdések közül, me­lyek a vitában szerepeltek: Sokan elmondták egyetértő véleményü­ket arról, hogy a propagandamunka haté­konyságának növelése érdekében szoro­sabbá kell tenni a kapcsolatot a propa­ganda és a tudományok között; jobban fel kell használni a tudományos kutatá­sok eredményeit. El kell érni, hogy a tu­dományok által feltárt eredmények egy részét a propaganda mindinkább képes legyen olyan ismeretanyaggá alakítani, mely közérthetően- alkalmazható a politi­kai oktatásban is. A kapcsolatjavítás alapján egyrészt sok, újonnan felmerült kérdésre adhat tudományosan megalapo­zott, elfogadható választ a propaganda, másrészt pedig a tudomány is gyorsab­ban értesülhet arról, milyen kérdések ve­tődnek fel a fejlődésük jelenlegi szaka­szában. Megyénkben kedvezőek a feltételei an­nak, hogy szorgalmazzuk a tudományos eredmények felhasználását a propagan­damunkában. Mindenekelőtt olyan pro­pagandistáink tevékenykednek a pártote; tatás felső szintjein, akik alkalmasak ar­ra, hogy korunk fő kérdéseinek magya­rázásánál jól hasznosítsák a tudomány eredményeit. Itt nagy felelősség hárul az e munkát irányító szervekre, hogy a to­dományos eredmények elsajátításában és felhasználásában segítségére legyenek a propagandistáknak. A megyében a hallgatóság szempontjá­ból is jók a feltételei a színvonalasabb propagandamunkának. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett azoknak a párttagoknak a száma, akik a magasabb színvonalú szervezett pártoktatás tanfo­lyamain akarják tanulmányozni a mar­xizmus—leninizmust A másik fontos kérdés, mely jelentős helyet kapott a vitában az volt, ami a propagandamunka konkrétságához, hely­zetismerő voltához kapcsolódik. Itt arról van szó, hogy a propagandamunka ered­ményességének fokozása csak úgy bizto­sítható, ha jobban figyelembe vesszük azt a közeget, ahol ez a tevékenység fo­lyik. A propagandának — bár továbbra is alapvető feladata, hogy egyértelmű mar­xista választ adjon korunk legalapvetőbb kérdéseire — jobban számolnia kell azzal a rendkívül változó igénnyel, mely nap­jainkban az egyes területeken, egyes tár­sadalmi rétegeknél, csoportoknál meg­nyilvánul. Az emberek azt várják, hogy az őket leginkább érdeklő vagy érintő kérdésekről essen szó a propagandamun­kában. Ehhez azonban az szükséges, hogy nagyobb gonddal történjék az az előze­tes vizsgálódás, melynek alapján az irá­nyító szervek és a propagandisták megfe­lelő következtetéseket vonhatnak le — a helyzetismeret alapján —, így munkáju­kat konkrétabbá tehetik. Vagyis: több is­meretszerzés az adott területről, több elemző tevékenység, tapasztalatgyűjtés annak érdekében, hogy propagandamun­kánk konkrétságát és ezzel hatékonysá­gát is növeljük. Az utóbbi időben ebben a vonatkozás­ban is értünk el eredményeket, azonban ezek még elég szerényeknek mondhatók. Az általánosság, a sematizmus, a rutin még gyakran rontja a propaganda tevékeny­ségünk értékét. A következő években töb­bet kell tenni azért, hogy ezt az igényt munkánk jobban kielégítse. Nagy súlyt kapott a vitában a propa­gandamunka hatékonysága, mely az em­berek marxista meggyőződésének erősíté­sét kell, hogy segítse. A politikai oktatás nem egyszerűen ismeretnyújtást, közlést jelent, hanem egyben eszköz a marxista­leninista világnézet, a szocialista meggyő­zés kialakításához. UaníoínL'han rendkívül nagy szük­rSdpldlHKIidlI ség van arra, hogy az embereket a reális társadalomszemlé­lethez segítse a propaganda. A valóság­nak megfelelő képet kell, hogy adjon a szocializmus és a kapitalizmus mai hely­zetéről, a hazánkban és a világban vég­bemenő folyamatokról. így, csakis így ad­hat segítséget ahhoz, hogy az emberek önállóan, helyesen, marxista alapon ítél­jék meg a világban lezajló eseményeket. A reális társadalomszemléletre való nevelés szoros összefüggsében áll a mai bonyolult viszonyok közötti helytállás kérdésével. Harcolnunk kell az illuzórikus szemlélet és hangulat ellen. Propagan­dánknak kendőzetlenül meg kell mutatnia a szocializmus építése útján jelentkező problémákat, az új módon felmerülő el­lentmondásokat. Ugyancsak hasonlóan kell szólnia a nemzetközileg folyó osztályharc­rőL A reális társadalomszemlélet feltétele az emberek cselekvő aktivitásának is. Sokan szóvá tették, hogy éppen a politi­kai oktatás hatékonyságának javítása, nö­velése érdekében többet kellene foglalkoz­nunk módszertani kérdésekkel, szintén ezen a téren csupán némi próbálkozás tör­tént központilag és megyeileg egyaránt. A következő években erre is sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk. SZILAGYI JÚLIA, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja Külföldi vendégek, tárgyalások a BNV-n Kedden már a hivatalos vásárnyitás előtt több külföldi es hazai delegáció kereste feJ a BNV-t. Dr. Allinakhi Alki hani iráni gazdasági miniszter, a könnyűipari, az élelmi szeripari és a kohó- és gépipari kiállítást tekintette meg. A délelőtti órák másik neves külföldi vendége Tiémoko Marc Garango, Felső-Volta kereskedelmi minisztere volt. A sajtótájékoztatók sorozatában több érdekes üzleti tárgyalásról és kooperációs kapcsolatokról számoltak be a hazai vállalatok vezetői. Az autó- és traktoripari pavilon­ban például bejelentették, hogy szovjet és svéd vállalatok­kal tárgyalnak a vásáron kooperációról és áruszállítások­ról- _ , Képeinken a BNV látványosságaiból mutatunk be ket­tőt. Az élelmiszeripari pavilonban valóságos konzervpa­rádét láthatnak a szemlélődök: A pavilonban ott vannak a Szegedi Konzervgyár elismert készítményei is. (Első ké­pünk. A Minőségi Cipőgyár a könnyűipari pariionban ál­lította ki modelljeit /

Next

/
Oldalképek
Tartalom