Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

Gondoljunk a holnapokkal Manapság a termelőszövet- csak saját erőre lennének néhány vonatkozásban a kezetekben egyre inkább utalva, bizony-bizony nem- gazdasági mechanizmus beelőtérbe kerülnek a terme- hogy haladni nem tudná- vezetése óta ezek a gazdaiést szolgáló alapok, eszkö- nak, de megélni is nehezen, ságok hátrányosabb helyzetzök. Ez így van rendjén. A Ha a területi arányt vesz- be kerültek az eddigieknél, nagyüzemi keretek, a nagy- szük figyelembe, ezek a gaz- Jelentősen megdrágult a taüzemi lehetőség még nem daközosségek a járási sző- lajjavítás és talajvédelem minden. Stabil gazdálkodás- vetkezetek 65 százalékán költsége. Ugyanakkor a tersal. arányosan kell kialakí- gazdálkodnak, a szövetkezeti melésfejlesztésnek alapja a tani a fogyasztás és a fel- tagság 64 százaléka él. bol- korszerű technika, ám ennek halmozás arányát Az előző dogul bennük. Nem mon- a létrehozásához nem renévhez viszonyítva a terme- dunk újat azzal sem, hogy delkeznek elegendő saját lést szolgáló eszközök csök- egyes szövetkezeti kategó- erővel. Hitelhez nehezen jutkentek, a fogyasztás felhal- riák között igen differenciált nak, igazság szerint sokkal mozás aránya az utóbbi ro- a fejlődés üteme. Ennek nehezebben és gyakran roszvására „eltorzult", vagyis a alapvető oka az, hogy ma szabb feltételek mellett mint termelésbővítés lehetőségei még * szegedi járásban a a korábbi időkben. Ebből is korlátozódtak a szegedi já- mezőgazdasági termelés jö- magyarázható, hogy a költrás közös gazdaságainál. Jól vedelmezősége jelentős mér- ségszint az előző évinél kedpéldózza ezt hogy a fejlesz- tékben a természeti és gaz- vezőtlenebbül alakult. Aszótési alap összege 9.5 száza- dasági adottságok függvé- ban forgó gazdaságoknál a lékkai csökkent, s így a fo- nye. A gyakorlat szerint az termelési költségek nem tégyasztás felhalmozás aránya árbevételekben általában a rülnek meg az elért terme83:17. A termőhelyileg gyen- közepes és annál jobb fel- lési értékben. Ebből az köge termelőszövetkezeteknél tételek mellett működő üze- vetkezik, hogy saját termemég jobban eltorzult ez, mefe ráfordításai térülnek lésükből felhalmozásra, az 98:12. Számokkal illusztrálva meg, éppen ezért a kedve- alapok bővítésére nincs leez azt jelenti, hogy összesen zőtlen természeti és közgaz- hetőség. 36 gazdaközösségnél csök- dasági feltételek rászorítják Figyelemre méltó gondok kent a fejlesztési alapra fel- az „igen-igen homoki üze- ezek. Nem arról van szó tehasznált összeg az előző esz- meket" a rendszeres állami hát, hogy nincs fejlődés a tendőhöz viszonyítva, a ezek támogatásra. S bár igaz, négykoronás futóhomokon, közül 26 termőhelyileg gyen- hogy eredményük javult, esztendőről esztendőre nem ge közösség. Mindössze 17 még igazabb azonban, hogy lépkednek ezek a nagyüzpgazdaság növelte fejlesztési fejlődésük — a nagy' több- mek, hanem arról, hogy a alapját, közülük 9 termőhe- séget figyelembe véve — el- gyors ütemű fejlődésben nalyileg gyenge gazdaság. Nagy különbségek ságok a végtermék dotációs rendszerben kapták az állami támogatást Vele járt ezzel bizonyos fokú merev veA város négy gazdaságá- tésszerkezet kialakítása, s ban 1967-ben 10 millió 426 az állati termékek előállítáezer forint volt a fejlesztési sa is. Vagyis minden áron a alap, az elmúlt esztendőben dotációban részesülő végterviszont ennek több mint két- mékek termelésére töreked szerese, 23 millió 415 ezer tek, fordítottak nagy goníorint A fejlesztési alap dot, ugyanakkor háttérbe ilyen mérvű növelése mel- szorult éppen a termőhelyi lett a felhalmozás aránya adottságokhoz igazodó terkiugróan magas, 31,4 szá- melési szerkezetek ki alakizalék. tása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövedelem . . , , felosztása, a fejlesztési és nátrOnVOS részesedési alap szabályozd- • sara bevezetett intézkedés L _/w__. (adózás) nem funkcionál sze- ne/JrZct repének megfelelően. A járás gazdaságai közül, tíztől A megváltozott támogatási 1 millió 430 ezer forint ke- rendszer hatására már murült elvonásra. Lényeges tatkozik bizonyos jóirányú azonban, hogy ennek az ösz- változás, de leginkább a nöszegnek a 60 százalékát két vénytermesztésben. Igaz, szövetkezet fizette. hogy az állattenyésztésnél Nagy különbségek alakul- más bajok is vannak, amegtak ki a biztonsági alap kép- levő állatférőhelyek rendkírésénéL Ugyanis csak né- vül korszerűtlenek és elaphány kollektíva növelte, sőt rózottak. Jellemző például, a termőhelyileg gyenge gaz- hogy a tehénistállók átiagodaságok csökkentették, jó né- san 38 férőhelyesek, a serhány helyen meg is szüntet- tésépületek pedig 24 férőheték. Erre a legszebb illuszt- lyesek. így aztán igen maráció. a termőhelyileg gyen- gas termelési költséggel törge szövetkezeteknél terület- ténik a termékek előállítása, egységre vonatkoztatva 154 Tagadhatatlan az is, hogy forint, a többi gazdaságnál 230, míg a városi szövetke- ^^^^^^^^^^^^^^^^ zeteknél 155 forint alapot képeztek. marad más szövetkezetek- gyobb - segítség nélkül még hez viszonyítva. hosszú időn át kell számolni A korábbi években agyén- a differenciált előrehaladásge termőhelyi közö6 gazda- saL Sz. Lukács Imre továbbképzés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben szakmai továbbképzést rendez ezen a nyáron. Június 15-ig jelentkezhetnek képesített könyvelői vizsgára a szövetkezetek könyvelói. A tanfolyamon, tíz hónapig tart, kéthetenként egy-egy konferenciát rendeznek a megyeszékhelyen. Az előkészítő tanfolyam díja 400 forint. Igen nagy segítséget jelent majd a közös gazdaságoknak az a mérlegképes könyvelői vizsgára előkészítő, bentlakásos tanfolyam, amelyet Nagytétényben rendeznek. A termelőszövetkezetekből erre az öt és fél hónapos tanfolyamra június l-ig jelentkezhetnek. Tanfolyamot indítanak mérlegképes könyvelői vizsgára is. Az oktatás díja 960 forint, ugyanakkor a vizsgadíjat is fizetni kell a hallgatóknak, ami hat tantárgy után 240 forint Jelentkezési határidő június L Vonzóvá vált a közös gazdaság Hol vannak már az elmúlt évek, amikor „menekültek" a falusiak a szövetkezetekből? Lássuk csak a legfrissebb adatokat: a termelőszövetkezetek munkaerő-helyzetére, a kolépők kétharmada 40 évesnél fiatalabb. Az új alapszabályokban biztosított jogok, a javuló munkafeltételek, a növekvő és év közben is rendszeresen fizetett mun< rábbi évekkel ellentétben, ta- kadí jak a termelőszövetkezeti va]y már bizonyos fokú munkaerő-felesleg volt a jellemző. Sőt a tsz-ek gyorsabb fejlődését, a gépesítés gyorsulását fékezi az a kötelezettség, hogy a szövetkezet köteles munkával ellátni tagjait és azok hozzátartozóit, s így a jelenlegi termelési szerkezet mellett, sok gazdaságban indokolatlanul magas az élőmunka felhasználása. A tavalyi évben 6500 új tagot vettek fel a szegedi és a megyei tsz-ek, de munkaalkalom hiányában további 1100 jelentkező kérelmét elutasították. Az újonnan becsaládtagok számára vonzóbbá teszik a közös gazdaságot, s mind többen választják munkahelyüknek. Az év elején a megye termelőszövetkezeteiben 59 330 tag és 4150 állandó alkalmazott volt, amely szám 2, illetve 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bár a nyugdíjasok és járadékosok aránya állandóan nő, a dolgozók átlagéletkora csak kismértékben javult Az összes foglalkoztatottak átlagos életkora 51 év, ezen belül a nem nyugdíjas és járadékos tagoké 45 év volt január elsején. Speciális jelleg Sokszor elmondottuk már, hogy a szegedi táj speciális jellegű, nem hasonlítható össze más területekkeL Mi tagadás; évszázados elmaradásokat kell itt pótolni, hiszen 100—120 esztendővel ezelőtt a terméketlen homokság, a po6za homok elborított mindent elfújta az emberek feje fölül a házat szélbe szórta a búza, a rozs magját meg a reményüket áldozatos munkájukat A szövetkezetek közül 35 most is kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodik és ha erettségtaett fiúkat W> Tt társadalmi Bartöndfljal és t általánost végző fiúkat húsipari tanulónak szerződtetünk az 1969-es oktatási évre. Jelentkezni Lehet: szalámigyár, személyzeti vezetőnél. Szeged, Maros u. 21. A három Rózsa Sándor Ax apa. ágyban fekszik. Az ágy lábához kötötték a régi gyeplőszárat egy stéggel megakasztották az ágy végén abba kapaszkodik, ha fel akar ülni. Kucsmája ágyban fekve is a fején van, mintha jelezné, hogy számára már a munka a pihenés. Idős is, beteg is, de a szemében még nagy akarat szikrázik néha. A Sándorról, az igazi Rózsa Sándorról sokat tud. Apja vagy nagybátyja szavait idézi vissza, ha rágondoL Az ő elbeszéléseikből ismeri. — Furfangos embernek beszélik nagyon a Sándort — mondja. ö csak névrokona. A hírére sem pályázott soha. Megkérdezem azért, hogy hasznára, vagy kárára volt a névrokonság. — Hasznom nem volt belőle sose. Hol jobban, hol rosszabbúl viseltem. De szégyent se hoztam rá! Amikor egy kicsit élhettem, nem volt a nevemmé, semmi bajom. Még a katonáéknál is tizedes lettem ezzel a névvel. De ha csak qgy kicsit is elmaradtam az adóval, akkor mindjárt emlegették, hogy ja, maga az a Rózsa Sándor? Nem került messze a bandától! Kend is olyan nagy betörő, de adót fizetni mégis muszáj! — Most hogy megy a világ a tanyán? — Sok nyavalyás élet van Itt még most is, de a nép úgy flancol, hogy az borzasztó. Ilyen nagy fényűzést én még nem láttam soha se, pedig sok uralkodónak esküdtem már föl. Földet nem kell venni a mostani embernek, nem is rakja élére a pénzét egy se. Ruházkodnak, hogy azelőtt a polgármester se különben, meg bútorokat vesznek, vagy házat építenek, hogy ránézni is gyönyörűség. Egy bajom van nekem csak, hogy korún születtem. Kiköpök az életből, mire jóra fordulna a sorsunk. Itt ő volt a honfoglaló, ö szántott először ezen a területen. Azelőtt járás volt, baromjárás. Három község köszön itt egymásnak, egyformán messzevan mind a három Ásotthalomhoz tartoznak. A fiú régóta ember már. Mezítláb jön be a szőlőből. — Olyan meleg a homok, hogy nem állja már a lábam. Ha a pék ide vetné ki a kenyeret, hamarabb megsülne, mint a kemencében. ö a gazda. Tizenkét hold homok várja a munkáját, vagy talán csak a verítékét. Körüljárjuk a „birtokot". Van benne olyan rozs is, hogy a föld és a kalász között nehezen lehetne kinyúiDorozsmai májusok A május mindig reménykedéssel töltötte el a dorozsmai földművelőket. Már akkor is, amikor az első közös esztendőt taposták, pedig akkoriban nehéz idők jártak a gazdaközösség tagjaira. Miniterületen gazdálkodtak és az első zárszámadási kifizetéskor bizony-bizony sokan visszatartoztak a szövetkezetnek. Akkoriban dívott a gyapotkorszak is, s a József Attila Termelőszövetkezetben 8—10 holdon termesztették ezt a „kitalált" növényt. De a májusok leginkább vidámabbak, reménykedőbbek voltak. Hiszen esztendőről esztendőre ekkor tárulkozott ki igazán a határ, nemcsak ígérte, de meg is teremte a fehér kenyeret. Tavaly is jó tavasz járt a határban. A korábbi esztendőt eredményesen zárták, becsületes tartalékkal, készpénzben és hízómarhában csaknem 3 millió forinttal indultak az esztendőnek. Bár a nyár megfogta a kalászosokat, az aszály sok mázsa búzát elvett a közösségtől mégis igen-igen szépen adtak számot az esztendőről. Ezen a tavaszon bizakodnak leginkább. Hiszen a gazdaság három pénzes üzemága: a gabonatermesztés, állattenyésztés, a fűszerpaprika termesztés sokat Ígér. A tavasz, a május jó hozzájuk. tóztatni egy sánta araszra az ujjakat, ha mérni akarnánk. A szőlő öreg, a gyümölcsfák sorba pusztulnak ki. Vad homok ez a 12 hold. Ide a várvarárt májusi eső is jéggel érkezett. Amit elért, el is ütötte. Rongyos a szőiőlevél, foltos lett a borsónagyságú meggy is. Nincs panaszkodó kedvében, hiszen a munkáját mutatja. Látszik is a kezenyoma mindenütt, de az is szembetűnik, hogy a föld itt-ott visszabeszél neki. Miért vergődik vele? — Itt egyes típusú tsz alakult Azt hittük, az lesz a jobb. De ha most se lesz jó termés, tovább már nem nagyon van kitartásunk. Kérjük akkor a hármas típusút. Az unoka most éppen katona. ősszel szerel majd le. — Vái»iák-e haza? Az apa válaszol. — Tanult szakmája van, autószerelő, Civil korában kezdő emberként keresett 2400 forintot havonta. Igaz, hogy az olajos, piszkos mesterség, de itt annyit nem tud megkeresni, ha betegre dolgozza magát, akkor se. Bolond lenne, ha hazajönne. Ha a homokról beszélünk, jólesik az aranyat érő homokra gondolni. Még nem mind arany! Horváth Dezső Száraz Jánosné munkacsapata egyeli a mákot Cpfll a tehenészeti telep A fűszerpaprika-palántákat gyomlálja Pestiné munkacsapata Erkölcsi tartozás Ilyen is van. Konkrétabban, amikor az algyői Napsugár Termelőszövetkezet legutóbbi új vezetőséget választott, bizalmat szavazott az elnöknek. Kis kollektíva, kis közösség ez. Eddig a főidből éltek, ezután is abból akarnak. De bajbajutott a szövetkezet. Mérleghiánynyal zárták az elmúlt esztendőt, a szanálási bizottság befejezte munkáját, rövidesen a megyei tanács vb is jóváhagyja a működési engedély megvonását. Más út nincs. Szomorú ez nagyon. Hiszen sokan ügy érzik, az eddigi munkájuk teljesen fuccsba ment. Felszámolási bizottság alakul majd, s a megmaradt értékeket átveszi a szegedi Felszabadulás Tsz. Testvéri segítséget nyújt, hiszen aki dolgozni akar, mindenki talál munkát. A legutóbbi közgyűlésen — az algyői Napsugárban — erről a szomorú pen a legilletékesebb, az elnök hiányzott. Nem jelent dologról tárgyaltak. S épmeg. Sértette a tagokat, hiszen jóban, rosszban együtt voltak, bizalmat adtak neki, s amikor félrevitte a termelőszövetkezet szekerét, akkor már annyira se méltatja őket. hogy a közgyűlésen megjelenjen, a tagság előtt beszámoljon, vállalja a felelősséget. A tagság úgy döntött, nem adja ki a közösből, maradjon csak közöttük. Az erkölcsi adósságból törlesszen. Elvégre ilyen tartozások is lehetnek. VASÁRNAP. 1969. MÁJUS 18. 10 DÉLMAGYARORSZÁG