Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

Színházi változások Beszélgetés a színház új igazgatójával Lendvay Ferenc, a szegedi színház új igazgatója, aki — mint ismeretes — február közepe óta áll a színház élén, munkáját a jövő évad előkészítésével kezdte: az címűit két hónapban főkép­pen az kötötte le idejét és energiáját, hogy a lendüle­tesebb, kezdeményezőbb, ele­venebb és színvonalasabb színházi élet feltételeit biz­tosítsa. Munkájának leg­főbb eredménye a társulat újjászervezése és a színházi épületek — az ország leg­elhanyagoltabb színházi épü­letei — régóta húzódó átépí­tésének elindítása. A napok­ban erről beszélgettünk az új igazgatóval. Újjáépül a Játékszín — Mi történik az épületek­kel? — Mindkét épületet, tehát a nagyszínházat és a Hor­váth Mihály utcai Játék­színt is újjáépítjük. Ez a munka több esztendőt vesz igénybe és szakaszosan hajt­juk végre. Az első lépcső a Játékszín rendbehozása. Emiatt jövőre a kis színházi­ban nem tartunk előadáso­kat. Utána — 1970-ben — pedig a nagyszínház re­konstrukcióját kezdjük meg. — Hogyan alakul a műsor­szerkezet? — Egy színházban játsz­szunk. Ennek megfelelően a bemutatók száma mintegy felére csökken. A megszo­kott 20 bemutató helyett jö­vőre tízet tartunk, öt pró­zát, 3 operát és 2 könnyű zenés darabot viszünk szín­re a nagyszínházban. A nyi­tóelőadás október 11-én, a város felszabadulásának 25. évfordulóján lesz. Rögtőn utána, 12-éri tartjuk a má­sodik prózai bemutatót, s a következő napon, 13-án pe­dig egy könnyebb zenés já­tékot — musicalt vagy ope­rettet — mutatunk be. Vál­tozás még, hogy az új évad­ban hétfőn is játszunk. Darabcímeket és szerzőket egyelőre nem mondhatok, elgondolásaink pillanatnyilag még vázlatosak. — Szokatlan ez a három egymásutáni bemutató. — Nem véletlenül. A szín­ház nem ismeri a fokozatos­ságot, a lassú haladást, a lépésről lépésre tempót. Eb­ben a művészetben győzel­met csak rajtaütésszerű ro­hamtól várhatunk; a válto­zást radikálisan, egyszerre kell előidézni. A színészet vándor­mesterség — Ennek megfelelő a tár­sulat újjászervezése is? — Igen. Hibás az a, saj­nos, eléggé meggyökeresedett elképzelés, hogy minden színésznek évtizedekig ugyanannál a színháznál kell dolgoznia, s ugyanabban a városban kell laknia. A szí­nészet vándormesterség, s aki színész lett, nyilván­valóan vállalta is ezt. A mozgás nem gyengíti, hanem erősíti a színházat Ezért határoztunk úgy, hogy jó­egynéhány művész szerző­dését nem hosszabbítjuk meg. Az elmondottakból kö­vetkezik: nem azt jelenti ez, hogy akinek nem újítottuk meg a szerződését, az gyen­ge vagy rossz színész. El­járásunkat teljes mértékben társulatszervezési okok ma­gyarázzák. — Kik mennek el a szín­háztól? — A névsor elég hosszú. Bozóky István főrendező, Halasy Iván gazdasági igaz­gató (nyugdíjba megy), Ke­resztúr)/ Dezső dramaturg, Alpár Mária, Kemény Klió, Vígh Irén, Bordás Dezső, Csernák Árpád, Demjén Gyöngyvér, Horesnyi László, Hőgye Zsuzsa, Kiss Gábor, Kiss István, Meződi Erzsé­bet, Mártha Edit, Szabó Kálmán, Varga Tibor és Imre Zoltán, aki jelenleg Nyugat-Németországban van és levélben közölte, hogy nem tér vissza Szegedre. Nagy Attila Szegedre jön <>» Kik lesznek a színház új tagjai? — Eddig hat Jászai-díjas színész dolgozott Szegeden. Az új évadra szerződtettünk újabb nyolc Jászai-díjas szí­nészt. De előbb talán azt mondanám el, hogy gazda­sági igazgatónak meghívtuk dr. Szakács Kálmánt, aki korábban már dolgozott itt. Űj státusz lesz a szcenikai vezető; erre Kovács Lajost kértük fel. A színház propa­gandaügyeinek intézésére Gergely István díszletterve­zőt szerződtettük a miskolci színháztól, s két szervező­vel is gazdagodott a szín­ház. Dunai József Pécsről és Kozaróczy József a televízió­tól jön a színházhoz. Az új dramaturg Karinthy Ferenc író. — S az új színészek? — Elsőnek Nagy Attilát említeném, aki a budapesti Thália színházból szerződött hozzánk. Veszprémből Fo­garassy Mária Jászai-díjas, Bitskey Károly Jászai-díjas, Végvári Tamás Jászai-díjas, valamint Győri Franciska jön Szegedre. Debrecenből Bánvölgyi Károly Jászai­díjas és Tornyai Magda — Lontay Margitnak, a Sze- j geden is több éven át dol- i gozó kitűnő művésznőnek a ; lánya — szerződött hozzánk, j Miskolcról Varga Irén Já- ! szai-díjas és Jablonkay Má­ria, Pécsről Iványi József' Jászai-díjas, Vágh Mari és Bagó László, Szolnokról Má­riássy József Jászai-díjas, a budapesti irodalmi Színpad­tól pedig Lelkes Dalma kö­tött a szegedi színházzal szerződést. Ezenkívül ered­ményesnek ígérkező tárgya­lásokat folytatunk egy-egy szerep eljátszására Dőry Vi­rággal, a budapesti József Attila Színház művésznőjé­vel, Medveczky Ilonával, aki nagysikerű szegedi szabadté­ri fellépése után több je­lentős filmszerepet kapott, valamint a győri Balogh Emesével. Eck Imre, a Pécsi Balett vezetője koreográfus! munkát vállalt, színházunk­nál. A tájolás új rendszere — Egyéb változások? — Befejezésül két dolgot szeretnék említeni. Az egyik, hogy rövidesen elkészül a Kelemen utcai színészház. A másik, hogy megváltozik a tájelöadások rendszere. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a tájoló művészek ké­ső délután megérkeztek egy­egy városba, este megtartot­ták a bemutatót, utána rög­tön indultak haza. Az új évadtól a színház tájoló művészei hosszabb időt, egy hetet, tíz napot töltenek majd egy-egy városban, s ott laknak majd mindaddig, amíg műsorukat be nem mutatták. ö. K. Érdekes dokumentumok, kozák kard Diákok, tanárok gyűjtötték — Történelmi kiállítás a vasútforgalmi technikumban Országos tanulmányi verseny A Magyar Tanácsköztársa­Szerdán megkezdődött az , feszágas középiskolai tanúi­veteránjainak emlékezései, a j mányi verseny második íme­ság megalakulásának 50. év- KPM megalakulásának és a gyei) fordulója. Ezen a "»«­fordulója alkalmából Szege- Tanácsköztársaság kikiáltásá- j pon írták meg a részvevők den több üzemben, hivatal- nak 50. évfordulója alkalmá­ban és iskolában rendeztek k*51 rendezett országos és kiállítást. Ezek közül ki- szegedi ünnepségek emlékei. emelkedik a Felsőfokú Va- A j(M ^d^t, nagyobb sutforgabni Technikum nagy nyilvánosságot is megérdem­szakertelemmel összeállított 15 kifutással a Felsőfokú gyűjteményé. Vasútforgalmi Technikum ta­A Közekedés- és Postaögyl nárai és hallgatói méltókép­Minisztériumhoz tartozó fel- pen emlékeznek történel­sőfokú technikumok tanul- münk napjaira. Ja pán Pillangó­kisasszony Japán PlUangóJcisassaany, a Bécsben élö Kimiko Sato énekli április 19-én, szomba­ton este Puccini operájának címszerepét a szegedi szín­házban. A híres énekesnő a napokban a budapesti Ope­raházban énekelte kiemel­kedően szép sikerrel ugyan­ezt a szerepet. A vendégművésznő szege­di partnerei: Réti Csaba, Turján Vilma és Gyimesi Kálmán. Az előadást Vaszy Viktor vezényli. : mányi, kulturális és sport vetélkedője alkalmából ren­dezte a szegedi technikum marxista tanszéke a Magyar Tanácsköztársaság politikai, gazdasági tevékenységét, har­cait bemutató kiállítást Ka­nyó Ferenc tanár vezetésével oktatók és hallgatók gyűjtöt­ték össze és rendezték az ér­tékes anyagot A történelmi eseményeket hűen követik a tárlókon, a vitrinekben elhe­lyezett dokumentumok. Ko­rabeli lapok megsárgult lap­jain olvashatják a nézők az I. világháború eseményeit. Féltve őriznek egy tábori posta levelezőlap-köteget, melynek tulajdonosát a félig megírt és üres lapok mentet­ték meg a gyilkos golyótól. Eredeti plakátok, dokumentu­mok láthatók az 1918-as őszi­rózsás forradalomról. Ezután 1919-es emlékek kö­vetkeznek. A Vörös Üjság, eredeti plakátok, kiáltványok, szociáldemokrata pártkönye, nemzetőr igazolvány, a pán­célvonat fékezőjének, Tóth Mihálynak megbízólevele, a Vörös Hadsereg főparancs­nokságának két hadrendi rajza 1919. június 15-ről és sok egyéb értékes dokumen­tum. Külön érdekessége a kiállításnak Oláh Károly szegedi lakos fegyvergyűjte­ményéből bemutatott harci eszközök. Kozák kard, mely­nek markolatára a cári címer fölé ötágú csillagot, sarót és kalapácsot véstek a nagy idők harcosai. A Magyar Tanácsköztársa­ság iránt érzett tiszteletün­ket, történelmünk dicső nap­jainak megbecsülését is jól érzékelteti a kiállítás „1919­re emlékezünk" felirat alatt elhelyezett anyag bemutatá­sával. Itt láthatók a tanul­mányi és kulturális vetélkedő eredményei, a helyezést el­ért szakmai és politikai dol­gozatok, a munkásmozgalom H. Zs. zárthelyi dolgozatukat ma­tematikából, biológiából, magyar nyelv és indiaiam­ból. Csütörtökön kerül sor a fizika és történelem, pén­teken a kémia és földrajz, szombaton pedig a könyv­vitel-dolgozatok elkészítésére. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az országos ver­seny eredményét júniusban hozzák nyilvánosságra. Korszerűsített éttermek Megszépül a Debrecen — A Gambrinusz ügye Nem elsődleges hivatása szen hangulatos kis étterem az Alföldi Üzemi Vendéglá- sikeredett belőle. Üj szolgái­tó Vállalatnak, hogy éttér- tatást is bevezettek: reggel meket működtessen Szege- 6-tól délután fél 3-ig ne­den, hanem mint nevéből is gyedosztályú áron üzemelve kitűnik, ez a cég elsősorban adnak reggelit, majd ebédet; üzemi éttermeket tart fenn. délután és este pedig har­Fejlődése mégis érinti nem- inadosztályú étteremmé „ala­csak az üzemétkeztetésben Jcul". résztvevőket, hanem a város Wd,__„_ lakosságát is, hiszen több Hamarosan megkezdődik nagyfargalmú vendéglője is * Étteremfriují­van. Az egyik a JóSef At- tása iá Még a szabadtéri ja­tila Tudományegyetem ét- előtt megszépül, s kor­terme — amely nemcsak az szerűbbé építik át a kony­egyetemistáké, hanem hát Nagyobb ugyan nem „nyílt" étterem, a másik pe- lesz a Debrecen, de kényei­dig az ismert Debrecen Ét- mesebb és tetszetősebb be­terem. rendezést kap Most adták át a JATE fel- Az ugyancsak ehhez a vál­újított éttermét Elsősorban lalathoz tartozó Gambrinusz a konyhaberendezések ki- sörözőről viszont kedvezőt­cserélése, felújítása volt lenebb hírt hallottunk. An­sasükségee, de maga az éttér- nak idején megírtuk az ígé­rni rész is alapos „kozmeti- retet hogy külön borozó is kárt" kapott A mintegy 300 nyílik majd ott. Az egye­ezer forintos költségből ju- lőre „lekerült a napirend­tott új kovácsoltvas lámpák- ről", a vállalatnak nem lesz ra, új függönyökre is, s egé- pénze rá az idén sem. Épült: 1957—1969 Áz előlegezett bizalom Az alábbi, meg­ható. s az életből ellesett kis törté­netet Török Já­nosné olvasónk küldte be a szer­kesztőségnek. — Gondnok elv­társ! Ez már tűrhe­tetlen ! Nem dolgo­zunk ezzel a nővel, főként nem helyette — rontott be egy asz­szonv az irodába. — Kovácsné már me­gint beivott. A gondnok elspe­kulált: szegény Ko­vácsné. a családjától távol él, rá 6e igen néznek. Férje meg­halt. s a bánat, hogy olyan egyed iil van, az ivás útjára vitte. Hogyan lehetne ész­revétlenül embersé­ges módon vissza­adni az életkedvét? Kitűzni elé egy célt? Megtanulna küzdeni, s közben rátalálna az egyenes útra. Mert ha nincs cél, nincs életkedv, de van bi­zonytalanság, lebe­gés. Felkereste az asz­szonyt, hivatali szo­bájába invitálta, el­beszélgetett vele. A beszélgetés után nem sokkal történt, hogy Kovácsné haza­felé tartott. Három féldeci zsibbasztotta testét. — Hogy is mond­ta a gondnok elv­társ? Igen ..., vál­tozzam meg. Aztán, ha úgy gondolom, ve­gyek magam mellé egy ugyancsak sze­retetre vágyó gyer­meket ... Azok olyan hálásak tudnak len­ni, ha valaki szereti őket Közben a nevelő­otthon udvarának ke­rítéséhez ért. A gyerekek éppen kint játszottak. Meg­állt, megfogta a ke­rítést, s nézte a fiú­kat. — Nem is olyan rossz ötlet — villant át az agyán. Hirtelen egy kis pöttöm vált ki a gyű­rűből, felé szaladt, s ezt kiáltotta: — Édesanyám, édes­anyám! Azt hitte, az édes­anyja. Az asszony hazáig rohant. De azért másnap megint a nevelőott­hon felé indult. A kócos fejű Jancsika, így hívták a kicsit, megint odajött hozzá. Ettől kezdve rend­szeresen felkereste. Aztán elmondta a fő­nökének is a történ­teket: szeretné ki­hozni a fiút. Ügy ér­zi, elég erős ahhoz, hogy fölnevelje. Elérkezett a nagy nap. Kihozta Jancsikát az otthonból. Segít­ségére volt főnöke is, kiállt érte, előlegezte a bizalmat Kovácsné rendes asszony lett. Nemcsak a gyárban, hanem otthon is. Eddig a történet, ami — valljuk be — másként is eshetett volna, ha a gondnok, a főnöke nem segíti, hanem gorombán rendreutasítja, vagy még rosszabb eset­ben, elbocsátja. Jó érezni, hogy ilyen fő­nökök vannak. Akik nemcsak a munkával, hanem a dolgozók egyéni életével is tö­rődnek. (59.) A Magyar Honvédelmi Szövetség kényelmes, a célnak jól megfelelő székházhoz jutott a Kossuth Lajos sugárúton. Az épület terveit Beszédes Kornél készítette. CSÜTÖRTÖK. 1969. ÁPRILIS 17. 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom