Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-15 / 84. szám

A Jeles napok díszletvitája Roberto Benzi Szegeden Á Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei évadjának elő­készítése során újabb dísz­letvitát rendezett a játékok igazgatósága: szombaton — a két tervező, Horváth Mi­hály és Sándor Lajos jelen­léteben — megbeszélték a Magyar Állami Népi Együt­tes Jeles napok című bemu­tatójának színpadképét. A díszletvita részvevői — köztük dr. Tári János igaz­gató és Rábay Miklós, a né­pi együttes művészeti ve­zetője — valamennyien el­ismeréssel szóltak a két sze­gedi tervező munkájáról, amely stílusos keretet és könnyen változtatható szín­teret biztosít az egymást kö­vető 12 táncképnek. A 12 tánckép egyébként a magyar népi kultúra jeles napjait idézi fel. Elsőként a január­ban szokásos regölés énekes­táncos feldolgozását láthatja majd a közönség, február „képviseletében" a farsang játékai elevenednek meg a Dóm téri színpadon, és — valamennyi hónap legismer­tebb szokásának színpadi változata után — a decem­beri betlehemezés zárja majd le a Jeles napok so­rát. Mint Rábay Miklós el­mondotta, az Állami Népi Együttes a korábbiaknál is reprezentatívabb összeállí­tással érkezik majd a sza­badtéri játékok idei előadás­sorozatára. Különösképp a jelmezek mutatják majd azt a szokatlanul nagy anyagi áldozatot, amelyet a szabad­téri játékok igazgatósága — a Művelődésügyi Miniszté­riummal együtt — a bemu­tató sikeréért vállalt. A remekbe készült kosztü­mök viselői már javában készülnek az augusztus 16­án sorra kerülő bemutatóra: a Jeles napok dalainak, tán­cainak többségét már hibát­lanul tudják. Hamarosan megkezdik majd azokat a próbákat is, amelyek során a könnyen mozgatható dísz­letek helyváltoztatását ta­nulják meg. A hónapok ősi jegyeivel „körített" színpad képét ugyanis maguk a sze­replők alakítják majd — jelenetről 'jelenetre. A. L. Házasságkötés külföldi állampolgárral K- I. olvasonk azzal a házasságkötésnek törvényi kéréssel fordult szerkesztő- akadálya nincs, ségünkhöz, ismertessük, Nem ad felmentést az Igaz­milyen engedély kell ah- ságügy-minisztérium olyan hoz, hogy magyar allam- külföldinek magyarországi polgár külföldi allampol- házasságkötéséhez, akinek a garral hazassagot kössön, hazai jogszabályai a külföl­tovabbá, hogyan köthetö divel való házasságkötést en­hazassag külföldi allampol- gedély megadásától teszi füg­garral? gővé. A felmentés megadá­Ahhoz, hogy magyar ál- sára irányuló kérelmet a lampolgár külföldi allampol- külföldi állampolgár közvet­gárral házasságot köthessen, lenül az Igazságügy-minisz­nincs szükség külön enge- tériumba, vagy a lakó-, ille­delyre. Házasságot külföldi tőleg tartózkodási helyén állampolgár csak akkor köt- működő anyakönvwezető üt­het Magyarországon magyar ján személyesen" terjesztheti állampolgárral, ha a házas- elő. ság megkötése céljából a ma­gyar anyakönyv­vezető előtt az illetékes külföldi állam hatósága által kiállított bi­zonyítvánnyal iga­zolja, hogy a házasságkötés a reá vonat­A kérelem be­nyújtásakor be kell mutatni: a magyar állampol­gár személyi iga­zolványát (akivel házasságot kíván kötni); a külföldi állampolgár út­levelét és kiutazó kuzó külföldi jog szerint nem lapját; ha a külföldi háza­ütközik akadályba. A kül­földi állampolgár ezt az iga­zolást hazájában, az igazolás kiállítására illetékes ható­ságtól, illetve egyes esetek­ben a Magyarországon levő külképviseleti szervtől (nagy­követség, követség, konzul stb.), vagy az Igazságügy-mi­nisztériumtól szerezheti be. Jelenleg a külképviseleti szervek közül az említett iga­zolvány kiállítására a szov­jet, a brit, az Amerikai Egye­sült Államok külképviseleti szerve van feljogosítva. Ezen államok állampolgára az iga­zolást a Budapesten levő kül­képviseleti szervtől is besze­rezheti. A többi államnál azt, hogy az igazolás a kül­képviselettől beszerezhető-e. minden esetben a Budapes­ten levő külképviseleti szerv­tői lehet megtudni. Ha a külföldi állampolgár nem hozta magával a házas­ságkötéshez szükséges, hazája illetékes hatósága által kiál­lított bizonyítványt és ezt a budapesti külképviseleti szervtől sem tudta beszerzni, részére a Magyar Népköz­társaság Igazságügy-minisz­tériuma az igazolvány (bizo­nyítvány) bemutatása alól felmentést adhat. Az Igaz­ságügy-minisztérium a fel­mentést csak akkor adja meg. ha a külföldi házasuló hazájának érvényes jogsza­bálya ismert, és e szerint a sulandó fél korábbi házas­sága megszűnt, a jogerős bontóítéletet, vagy a volt há­zastárs halotti anyakönyvi kivonatát. Ha a külföldi állampolgár korábban magyar állampol­gár volt és 1956. év előtt akár szabályszerű útlevéllel, akár jogellenesen hagyta el Ma­gyarországot, a kérelem be­nyújtásakor csatolnia kell a saját, valamint szülei házas­sági anyakönyvi kivonatát is. Dr. V. M. Egy napot, mozgalmas va­sárnapot töltött Szegeden Ro­berto Benzi, az olasz szárma­zású, 32 éves francia kar­mester. Délelőtt a színházban kimentő koncertet dirigált, Ravel Antik menüettjét, Ho­negger Liturgikus szimfóniá­ját, három tételt Mendels-t sohn Szentivánéji álom szvit­jéből és Richárd Strauss Till Eulenpiegel-jét — aztán ép­pen csak átöltözött, már várta a gépkocsi: irány a sza­badtéri játékok igazgatósága. Dr. Tari JánoS igazgatóval négy fal közti szakmai meg­beszélésen, magnetofon mel­lett, partitúra előtt egyeztette elképzeléseit a nyári Car­menról, amit 5 vezényel, s melynek külön érdekessége, hogy címszerepét felesége, Jane Rhodes, a Párizsi Opera művésznője énekli. És még mindig nem ebé­delt: rövid interjú a sajtó­nak, majd helyszíni terep­szemle a Dóm előtt, elismerő csodálkozás a hatalmasat ásító nézőtér meg a csende­sen őrködő világítótornyok árnyékában, körjárat a föld­alatti folyosón, kíváncsi szó­váltás a zenekari árokról, az utcai zajról, vajon nem za­varja-e az előadást, s mire aprólékosan tisztázta az első impressziókból fakadó kéte­lyeit, mire moolyogva nyug­tázta, minden stimmel, több kérdése nincs — jócskán el­szaladt az idő. Késői ebéd, pihenés, hétfőn utazás a pé­csi koncertre, aztán két hangverseny Budapesten és vissza Párizsba. Benzi renge­teget turnézik, többet külföl­dön, mint odahaza. Nyárig fontosabb programjai Lipcsé­be, Pozsonyba, a Prágai Ta­vasz koncertjeire és a hol­landiai fesztiválra szólítják, ahol Offenbach születésének másfélszázados jubileumát ünneplik. Roberto Benzit két filmjé­ből ismerte meg a világ: Az első hangverseny és a Kis karmester nemcsak a mozik­nak biztosított kasszasikert, de a pimaszul-fiatalon, cso­dagyerekként indult mu­zsikus karrierjének sem ár­tott. Pedig akkor már javá­ban dirigált: 11 éves fejjel állt először koncertzenekar előtt Bayonne-ban, s néhány hónap múltán a Champs-Ely­sées színházban dirigálta a Conservatoire zenekarát. 1951-ben vezényelte élete el­ső operáját, a Szevillai bor­bélyt, s aztán ez a műfaj is repertoárjára került; népsze­rű alkotásokkal, mint az Ai­da, a Tosca, a Traviata és természetesen a Carmen, amit Szegeden is fejből, kotta nélkül vezényel, mint általá­ban. — Felszabadultabban, fi­gyelmesebben. artisztikusab­ban tudok dirigálni így — teszi hozzá mosolyogva. — Persze nem csinálok ügyet belőle, nem feltűnési hóbort ez, a versenyműveket példá­ul mindig partitúrából ve­zénylem, dehát a karmester­nek amúgyis betéve kell Is­mernie a művet, s ha már birtokában van, felesleges a lapozással bajlódni. Ami pe­dig az opera- és a koncert­szereplést illeti, jómagam szivesebben vonzódom a szimfonikus művekhez, hoz­zám közelebbi a hangverse­nyek légköre, világa, az cpe­Roberto Benzi terepszemléje tőinek társaságában. ra más hozzáállást kíván. S mindjárt hozzátenném, az operával küzdelmesebb, ösz­szetettebb feladatot kell meg­oldani, koncentráltabb, ala­posabb munka eredménye a színpad és az orchester meg­annyi szempontjaira figyelni, a dráma menetét egészében átfogni, nyomon kisérni, ve­zetni. Repertoáromat azért lehetőleg a teljesség igényé­vel bővítem, hogy békésen megférjenek benne a klasz­szikusok és a modern szimfo­nikus muzsika — különösen Enyedi Zoltán felvétele a Dóm téren, a Játékok veze­Bartók, akit őszintén csodá­lok, Concerto ját, Kékszakál­lúját gyakran dirigálom, ez utóbbit sajnos nem magya­rul — éppúgy, mint a zene­irodalom nagy operái. Roberto Benzi végezetül arra a kérdésre, bogv mit hallott a szegedi fesztiválról, habozás nélkül rábólintott: •egy olyan színpadra, melynek lábaihoz hatezeres nézőtér ereszkedik, s ahol több ba­rátja megfordult már, csak a legjobb előjelekkel érkezik. Ami pedig az előjeleket il­leti — az máris kölcsönös. Zeneiskolák fesztiválja • Idén rendezte meg először a Művelődésügyi Minisztéri­um művészetoktatási osztá­lya a zeneiskolák zenekarai­nak országos fesztiválját. A fesztiválra, melynek rende­zési feladatait Debrecen vá­ros művelődésügyi osztálya vállalta, a tavaszi szünet­ben, április 8 és 11 között került sor. Húsz zeneiskola zenekara szerepelt a fesztiválon, köz­tük volt a szegedi Liszt Fe­renc zeneiskola vonószeneka­ra is. melyet teljesítményé­ért. valamint igényes műsor­választásukért a zsűri elis­merésben részesítette. Az eredmény elérésében döntő szerepe volt Stanics Béla igazgatónak, aki Mozart „Kis divertimento"-ját, valamint Sugár Rezsőnek az ifjúság számára írt vonószenekari darabját betanította és vezé­nyelte. A zeneiskolai zene­karok következő fesztiváljá­ra két év múlva kerül sor. Jövőre kamarazene-fesztivál | megrendezését tervezik. L. K. Koncert a színházban A kis karmesterből nagy karmester lett. Sajátságos módon évekkel ezelőtt, mi­kor nálunk járt, mindez ilyen egyértelműen még nem derült ki róla. Egyfelől a csodagyerek-mítosz (vagy ne­vezzük triviálisan: ügyes­hatásos reklámfogás) — mi­ként rendesen lenni szokott — a közönség várakozását jóval fölélicitálta a realitá­soknak, másfelől pedig az ob­jektív nézőpont számára ép­pen ezek a realitások tűnhet­tek szürkébbnek, kevesebb­nek a hírnévcsapta legendá­nál. Akkor sok külsőséges gesztust éreztünk dirigálá­sában, mint aki a mű mélysé­geinek kutatását hajlamos feladni egy-egy tetszetős póz, látványos megoldás kedvéért. Hangsúlyozom akkor, mert Benzinek vasárnap délelőtti koncertjén már nem volt szüksége előregyártott tap­sokra, előlegezett bizalomra. (Legfeljebb csak addig, míg híre-neve telt házat csaloga­tott a nézőtérre.) S bár szak­mailag támadhatatlan, precíz vezénylésében itt-ott még mindig kísértett a zene il­lusztratív — és nem lényegi interpretálása (Ravel: An­tik menüett), mégis összhatá­sában meggyőzőt, nemes, tiszta, művészetet produkált, helyenként a legnagyobbak kvalitásaival mérhetőt. Tar­talmas, szép műsorát fizikai­lag sem lebecsülendő állóké­pességgel és bámulatos me­móriával: kotta nélkül diri­gálta — nagy közönségsikert aratott. Az Állami Hangver­senyzenekar is láthatóan fo­kozott kedvvel, „feldobott hangulatban" játszotta végig a műsort. Más. Nincs szerencséje a szegedi filharmóniának. Mi­közben a zenekari válság gondjai permanensen izgat­ják, most még újabb kelle­metlenség: Lamberto Gar­delli, betegségére hivatkozva, lemondta áprilisi koncertjét. Ezt bejelentették a színház­ban vasárnap. És azt is, hogy helyette május elején Ferencsik János vezényli az Állami Hangversenyzenekart. A csere cseppet sem mél­tánytalan, s a tárgyilagosság megkívánja, hogy ide írjuk: bár mindig ilyen „pótmegol­dáshoz" lehetne folyamodni. Ilyenformán beérnénk egy egész filharmóniai pótévad­dal. Nikolényi István Képernyő A tévé-műsor sajátos mó­don komédiának minősítette Kamondy László filmszalag­ra rögzített párbeszédekből összeállított dramaturgiai dolgozatát, noha erre az el­nevezésre aligha volt elegen^ dő alap. A Körözés egy csü­törtök körül című adas ugyanis sokmindennel ékes­kedett, csak éppen a ko­média-műfaj elengedhetetlen jellem-jegyeivel nem. Mindent összevetve: majd­hogynem unatkoztunk a Zsurzs Éva rendezte darabot nézvén, s unalmunkat leg­inkább csak az a bosszússág törte meg, amelyet a Ko­vács név szakadatlan isméJ telgetése felett éreztünk, á az a hasonlóképp kellemet­len feszélyezettség, ame­lyet Máthé Erzsi nyelvmes­ternő-alakítása — a maga csinált affektálásával — kel­tett. Tomanek Nándor, Horváth. Ferenc és a képernyőn kJ tudja mikor látott Mészáros Ági aligha ezekkel az ala­kításaikkal írják be nevü­ket a tv aranykönyvébe! L. A. Épült: 1957—1969 Több zsűritag mint versenyző Miután riportert már ke­restettek, egy „új" tehetség­kutató versenyt hirdetett meg az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, a KISZ Központi Bizottsága és a televízió: Idegenvezető Ke­restetik címmel. A hatórás maratoni ve­vizsgáztak. A budapesti or­szágos döntőre Csongrád me­gyéből két fiatal juthatott volna, ha nem alakul lei hármas holtverseny. Ekkor a 12 főből álló zsűri sala­moni ítélethez folyamodott. Három versenyzőt, a szegedi Keresztes Erzsébetet, vala­télkedő, me'lvet vasárnap az "únt Fehfr Istyán és Engedi . . . . Unrtg/.* K / Irtlrrtt KrtMA Ifjúsági Házban tartottak, legfontosabb követelménye a nyelvtudás volt A versenyen tizen jelentek meg, belőlük nyolcan jutottak a második fordulóba, ahol idegenfor­galmi, művészettörténeti, történelifii, földrajzi, zenei és irodalmi kérdésekből Sándor honvédeket bene­vezte az országos versenyre. A negyedik helyezett Pein Obrád 2 napos belföldi uta­zást. 3 fiatal pedig könyv­jutalmat kapott. Ez az „új" vetélkedő­forma, „megtaláltatott", egy újabb pedig továbbra is „kerestetik". B. L. zsonyi lalcei 1. (57.) Hajdan rózsaszínű volt. de mostanra már nem­csak megfakult, hanem vakolata is hullik. A Kossuth La­jos sugárút sarkán álló épület — Kőhalmi József tervei szerint készült már megérett a tatarozásra. Elég hamar. KEDD. 1969. ÁPRILIS 15. DÉLMAGYARQFISÚG .5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom