Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK k 'AGYARORSZAB AMA G^Y A R SZOCIALISTA M U N KÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 82. szám 1969. ÁPRILIS 13., SZOMBAT Megjelenik üétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Megkezdődött a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának renuezésében az építők székházának kongresszusi terűiében pénteken reggel 9 órakor megkezdődött a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. Csaknem 97 ezer brigácl több mint egymillió tagjának képviseletében mintegy ezer küldött vesz részt a tanácskozáson. Az állami vállalatokon és intézményeken kívül képviseltetik magukat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjai is. Ott van valamennyi szakma és korosztály képviselője, nagy számban vannak jelen a szocialista brigádok alapító tagjai. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai. Pullal Árpád, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács első titkára. Ott volt a kormány több tagja, a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti mozgalom vezetői. Tagja volt az elnökségnek a szocialista brigádmozgalom számos kitüntettje. A tanácskozást az elnöklő, dr. Beckl Sándor, SZGTtitkár nyitotta me. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Közpomti Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. A továbbiakban Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozást, s mondott korreferátumot. A szünet után Molnár Györgynek, a KISZ KB titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás, megkezdődtek a tartalmas hozzászólások. Felszólalt Fábián Sándor, a Nógrád megyei vegyesipari vállalattól, Konrád Gyula, a Magyar Állami Pincegazdaság budafoki üzemének szocialista brigádvezetője. Farkas Pál, a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó üzeme szocialista brigádjának vezetője. Mészáros Istvánné, a Tisza Cipőgyár gyártásközi ellenőre, Hernádi Péter. az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjának vezetője, Millesich Jánosné, a Lajtahansági Állami Gazdaság baromfitenyésztő brigádjának vezetője. Imreffy István, a Nitroüémiai Ipartelepek fűzfői gyárának csoportvezetője, Király Tibor, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt vájára, Pásztélyi Miklós, a balatonkenesei Egyetértés Tsz baromfiüzemének vezetője, Bánkúti Zoltánné. a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tanboltjának vezetője, Soltész István, a Borsodi Szénbányászati Tröszt KISZista frontbrigádjának vezetője, Szűcs Ferenc, a hatvani vasútállomás jegyvizsgálója. Véleményt mondott Pintér József, a Vagon- és Gépgyár TMK-előadója, Harsányt István, áz IPARTERV szocialista brigádjának vezetője, Szappanos Mihály gépkocsivezető, a XX. Autóközlekedési Vállalattól. A tegnapi tanácskozási nap utolsó felszólalójaként Kádár János mondott nagy tetszéssel és tapssal fogagadott beszédet. (Kádár elvtárs beszédét lapunk holnapi, vasárnapi számában ismertetjük.) Magyar -szovjet ratifikációs okmányok kicserélése Pénteken Moszkvában, a szóló jegyzőkönyvet magja; Szovjetunió Külügyminiszté- részről Szipka József moszkriumában kicserélték a Ma- vai magyar nagykövet, szovgyar Népköztársaság és a jet részről fjedig Leonyid IISzovjetunió között kötött, jicsov külügyminiszter-he1968. november 16-án Buda- lyettes írta alá. A magyarpesten aláírt kulturális és szovjet kulturális és tudotudományos együttműködési egyezmény ratifikációs mányait. Az okiratok kicseréléséről mányos egyezmény a ratifiok- kációs okmányok kicserélésének napján hatályba lépett. Az űrhajózás napja Kádár János a tanácskozás szünetében beszélgetett Lassán Mártával, az Ózdi Kohászati Művek Tyereskova szocialista brigádjának vezetőjével is A -szocialista brigádvezetők leyíziö pénteken este hangországos tanácskozása ma, versenyt adott a szocialista szombaton reggel 9 órától brigádvezetők országos tafolytatja munkáját. nácskozása résztvevőinek Á Magyar Rádió és- Te- tiszteletére. Gáspár Sándor bcszédo Bevezetőjében Gáspár Sándor utalt arra, hogy a szocialista brigádmozgalom létrejötte a magyar munkásosztály történelmi jelentőségű állásfoglalását, hitvallását jelentette a szocialista rendszer mellett. Ezután a szocialista brigádmozgalomra jellemző vonásokról szólt. Kiemelte, hogy a brigádmozgalom része a szocialista munkaversenynek, abból nőtt ki, annak magasabb formája. A brigádmozgalom alapvető törekvése, hogy hozzájáruljon hazánk gazdasági erejének növeléséhez. A szocialista brigádmozgalom másik fő törekvése, hogy társadalmi tömegméretekben mind több dolgozót tegyen műveltebbé, kulturáltabbá. Fóruma és egyben kerete is az önképzésnek, a magasabb szakmai ismeretek, a tudomány, a korszerű technika elsajátításának. A mozgalom kifejezi a munkásosztály egyre növekvő kulturális igényét, s ezzel számolniok kell mindazoknak, akik hivatásuknál fogva kulturális szükségleteket elégítenek ki. — A szocialista brigádmozgalmat — folytatta — mi sem akarjuk idealizálni. A brigádok sem gyártják futószalagon a szenteket. Nagyon is reális, emberi közösségek ezek, amelyekben egyaránt jelentkeznek az építőmunka, a társadalmi együttélés örömei, gondjai és nehézségei. Ugyanakkor egyértelműen kifejezésre jut törekvésük a jóra, a szépre, az igazra — és ez bennük a döntő. — A brigádmozgalom a szocialista humánumon alapuló emberi kapcsolatok fejlesztésének eszköze is. A brigádmozgalomban testet ölt a munkásoknak az a természetes tulajdonsága, hogy önzetlenül, egymást segítve, egymásra hatva, egymás sorsáért felelősséget érezve alakítják, fejlesztik a szocialista társadalom munkahelyi kis közösségeit. A szocialista brigádmozgalom legtiszteletreméltóbb vonása az, hogy kereteiben megvalósul az emberi, ba(Folytatás a 3. oldalon.) Peri teke n, este ünnepelyes : esemény színhelye volt a Kreml kongresszusi palotája. A moszkvai dolgozók és a szovjet főváros helyőrségének katonái, az SZKP és a szovjet kormány vezető személyiségének jelenlétében emlékeztek meg április 12ről. az űrhajózás napjáról. Az ünnepi ülés elnökségében számos külföldi vendég között helyet foglalt Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. M. Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szüntelenül újabb és újabb lépéseltet tesz a világűr meghódításában. Széles panorámát vázolt fel a Szovjetunió ürtevékenysegéről. az első szputnyik felbocsátásától Jurij Gagarin űrrepülésén át, a Szojuz—4 és a Sojuz—5 űrhajóik nagyszerű sikeréig. Keldis akadémikus a szovjet űrhajózásra váró feladatokról szólva rámutatott arra, hogy a kozmikus utazások terén nagy szerepet fognak játszani az állandó jellegű bolygóközi űrállomások. Ezek lehetővé teszik, hogy az emberek hosszú ideig tartózkodjanak a világűrben. A naprendszer távoli bolygóira való eljutás kérdésével kapcsolatban kijelentette: könnyebb űrhajót valamelyik bolygó kori vezényelni, mint a bolygó felszínére irányítani. A pályán keringő űrállomásról azután különleges berendezés; bocsátható ki tudományos kutatások céljaira. Hangsúlyozta, hogy a kozmikus kísérleteket jelenleg főképpen automatikus berendezések segítségével végzik. Ezeknek lehetőségei még koránt sincsenek kimerítve. Mindamellett — tette hozzá — a távolabbi kutatások során felvetődhetnek olyan feladatok is, amelyeket nem lehelne goldani ember nélkül. A tudományos akadémia elnöke beszélt arról, hogj az űrkutatás nem öncél eredményeit máris nagymértékben hasznosítja a szovjet népgazdaság, mindenekelőtt a távközlésben és a meteorológiai prognózisok előkészítésében. Az ünnepi ülésen felszólalt Vlagyimir Satalov ezredes, a Szojuz—4 parancsnoka. Megemlékezett az űrkutatás nagy szovjet alakjairól: Ciolkovszkijról, az elméleti megteremtőjéről. Koroljovról, az első űrhajók tervezőjéről és Jurij Gagarim-ól, akinek kozmikus útját, április 12-ét, mint az, űrhajózás napját az idei .évtől kezdve már nemcsak a Szovjetunióban ünnepiig meg. hanem, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség határozata értelmében, az egész világon. (MTI) Magyar autóbuszok az NDK-nak Az Ikarus szakemberei jelentős üzletkötésekkel jöttek haza az idei Lipcsei Vásárról. Az eredeti megállapodások szerint 1970-ben 1200 'autóbuszt kellett volna az NDK-ba szállítani, ez a szám Újabb Molnyija Tanácskoznak a szocialista brigádok vezetői A Szovjetunióban pénteken újabb Molnyija—1 típusú távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel. A szputnyikot erősen elliptikus pályára vezérelték, amelynek legmagasabb pontja 39 700 kilométer távolságra van az északi féltekétől, legalacsonyabb pontja pedig 470 kilométerre a déli féltekétől. Egy fordulat ideje 11 óra 54 perc, a pálya hajlásszöge 65 fok. A távközlési műhold feladata, hogy biztosítsa a táivolsági telefon, távíró és rádiórendszer működését, valamint a központi televízió adásának továbbítását az „Orbiia"-hálózat északi, szibériai, távol-keleti és középázsiai állomásaira. A szputnyik fedélzetén a televíziós adások közvetítésére szolgáló berendezésen és a sok-csatornás rádióközvetitő készüléken kívül utasításra működő mérőműszerkomplexumot, tájékozódó, pályakorrekciós és energiaellátó rendszereket helyeztek el azonban a vásáron módosult: az NDK további 495 autóbuszt rendelt. Tárgyaltak arról is, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron előreláthatólag újabb 55 autóbuszt rendelnek majd. 1970-ben tehát a tervezett 1200 helyett 1750 autóbuszt gyártanak as Ikarusban az NDK-nak. A vásáron az 1971—75 közötti idős'zakra is megkötötték a szállítási keretszerződést. Ennek értelmében az NDK öt év alatt tízezer autóbuszt rendel az Ikarustól. De mert még nem tisztázódott, hogy ezekben az években milyen típusokat készít maja a budapesti gyár, a megrendelők a kocsik hosszméreteit adták meg. Rendeltek 8,5, 9,5, 11, 16,5 és 18 méteres autóbuszokat. Mint érdekességet kell megemlíteni, az első tízezer autóbuszt az Ikarus 15 esztendő alatt gyártotta, ám a második tízezret már egyharmad idő — öt é\ alatt — készíti el és szállítja le. S