Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

KéSZÜ! /ogos igény: a BNV Ezekben a napokban a költözködés jellemzi a bu­dapesti városligeti vasárvá­rost. A BNV területén még előző hetekben több szak­kiállítás zajlott, ezek anya­gát most viszik el a pavilo­nokból, s helyükre már hoz­zák az árut a BNV-re. A Szovjetunióból az ünnepe­kig már 50—60 vagonnyi, összesen 158 tétel kiállítási anyag futott be, s kedden újabb 10 vagon árut fogad­tak. De más pavilonoknál is jelzik az első vagonrakomá­nyok, hogy megkezdődtek a BNV érdemi előkészületei. Érkeztek NDK, lengyel, ro­mán szállítmányok. Az ame­rikai kiállítók részére két kisebb tétel jött. Megkezd­ték a helyszini munkát az NDK-beli Dewag dekorációs cég szakemberei, akik a Német Demokratikus Köz­társaság pavilonjának első kiképzésén dolgoznak. Ta­valy 600 vagon és 300 kami­. on áru érkezett, ebben az évben ennél is többre szá­mítanak. A kereslet és a kínálat egyensúlya Falra hányt B eszélgető partnerem járatos lehetett körökben is, mert legutóbbi cikki egyet: „Falra hányt borsó", — mondta nosztalgiku­benfentesebb" cikkünkre legyintett san, s folytatta, hogy egy-két napig téma lesz. vitatkoznak, beszélnek róla de később minden marad a régiben. ..Annak a negyven családnak a lakóháza egyelőre nem épül fel. Kaptak valamely hivatalos fórumtól választ?" „Intézked­nek az ügyben?" — mondtuk neki csendesen, hogy egye­lőre senki sem reagált „Ugye mondtam! — csapott le iga­zát bizonyítva. Igaza lenne? Falra hányt borsót jelent az ember mun­Dr. Varga Jenő elnöklete- A nagyobb nyereségből vedelemszabályozási rend­vei szerdán a Parlament természetesen magasabb ér- szer finomítására is torek­Gobelin termében ülést tar- dekeltségi alapok is képződ- szik. Ezt egyébként már egy tott az országgyűlés kereske- tek. így a belkereskedelem sor eddigi intézkedés is delmi bizottsága. A tanács- dolgozóínak bérből és része- szolgálta. Ilyen például a kozás témáját Az 1968. évi sedési alapból származó sze- vendéglátásban az ételár- ki­kereskedelem — politikai mélyi jövedelme az előző év- egészítés 150 millió forinttal i célkitűzések realizálásának hez képest mintegy három való csökkentése, illetve bi- i kaJa> szava, amelyet a nagy nyilvánosság előtt mond el?! tapasztalatai a belkereskede- és fél százalékkal emelke- zonyos adókedvezmények I s most legyek mérges, hivatkozzam a törvényre: az lemben címmel juttatták el dett. Fejlesztésre 1616 millió megszüntetése, A Belkeres­a képviselőkhöz. Az ülésen forint jut, ezenkívül 430 kedelmi Minisztérium meg­részt vett dr. Dabrónaki Gyu- millió forint összegű tarta- ítélése szerint a különböző la államtitkár, a KNEB el- lékalap szolgálja a kereske- szigorítások ellenére hatéko­nüke és Bartolák Mihály, a delmi vállalatok működésé- nyabb gazdálkodással — a nek biztonságát. belkereskedelem idei nyere­A belkereskedelmi minisz- sége valamivel meghaladja majd a 9 milliárd forintot. SZÖVOSZ elnökhelyettese. A témához Keserű János­né belkereskedelmi minisz­terhelyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. A többi közt el­mondta, hogy terhelyettes felhívta a kép­viselők figyelmét, hogy a vállalatok egy része viszonylag könnyen érte el a magas nyereségei. Ezért a Belkereskedelmi Mi­köz kereskedelmet is — nisztérium — a társ-tárcák­T968-ban csaknem 8 mii- kai közösen — a közgazda­a belkereskedelmi ágazat — beleértve a termelőesz­A hálózatfejlesztés nehéz­ségei miatt a Belkereskedel­mi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál az elmúlt esztendőben mind­össze két szálloda, valamint öt idegenforgalmi jellegű liárd forint nyereséget ért sági szabályozók" fejlesztésé- yendé.fátó egység építését el. vei együtt a jövőben a jő­Ab új élharcosai A szocialistabrigád-mozgulom évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik, s a munka­verseny legjobban bevált formája üzemeinkben. A szocialista brigádok vezetői holnap rendezik meg harmadik országos konferenciájukat Budapesten. Ez alkalommal be­mutatunk két küldöttet, akik a szegedi gyárak élharcosait képviselik a konferencián. Dani Istvánné Ügyes asszonyok A Szege­di Falemez­gyárban dolgozik Da­ni Istvánné, a tűzőgép mellett. Lá­dákat gyár­tanak, an­nak egyik oldalát. Ti­zenegy esz­tendeje jár ki a város széli üzem­be. — Szegez­tem, fon­tam, mindig szerettem azt a mun­kát, ahol egy kis kéz­ügyességre is szükség van. Később gépre tettek. A szak­szervezeti titkár tömö­ren jellemezte: „Ügyes kezű asszony, az elsők között van mindig." Gondolom, nem csupán a keze ügyes, de kitartó is. Tudni­illik másodszorra alakított már brigádot a gyárban. — Az első brigád széthullott. Mindig volt közöttünk „tűzfészek". Hiába indí­tottunk el valamilyen új dolgot, megbu­kott. Lassan szétzilálódott a brigád, képte­len voltam egybefogni az akkori tagokat, lemondtam. Persze nem sokáig maradt brigád nél­kül a tűzőüzem. — Három évvel ezelőtt újra neki ugrot­tam, mivel a dolgozók is kicserélődtek kö­rülöttem. Most tizenhármán vagyunk a brigádban, mind asszony, örülünk, hogy elnyertük a szocialista címet. Elmondja Daniné a szokásos mondato­kat: jobb minőségért indultak harcba és szeretnék, ha a mennyiséget is rendszere­sen túlteljesítenék. — Ez ugyanis kettős dolog, jó a válla­latnak és nekünk is. A kereset nagyon fon­tos, mi tudjuk azt legjobban háziasszonyok. Talán legszebbek az apró emberi dolgok, amelyek szépen összekovácsolták a fale­mezgyári kis kollektívát. Elhamvadtak a hajdani tűzfészkek, nincs már olyasmi, ba­rátság van és egyetértés, segíteni akarás. — Szülési szabadságon van két kismama tőlünk. Kurucsai Jánosné és Zelenák Zol­tánné. Gyakran meglátogatjuk őket, közel is laknak. Egy kis ajándékkal és persze a gyári hírekkel. — Gondolkodik egy keve­set aztán örömmel mondja. — Elment tő­lünk a Tóth Endréné, mert házat vettek Szatymazon. Húsvétra képes lapot küldött a brigádnak. Jól esett mindenkinek, hogy megtartott bennünket emlékezetében. Mondtam is a brigád „levelező'' felelősé­köszöntük az üdvözlő sorait. nek, hogy adjon fel egy dísztáviratot, meg­— Felszólal-e a konferencián? — kér­deztem Daninét. — Nem tudom, nem voltam még ilyen helyzetben. Ha mégis szóhoz jutnák, csak jót "tudok elmondani a mi kollektívánkról. Tudia, mi az üzemben nem az országos gondokat érezzük, hanem a mi apró min­dennapjainkat. Ugy családi alapon. Orszá­gosan is így kellene, valahogy „családi ala­pon" szót érteni. Ennyit elmondanék, ha mód adódik majd. L U. Emberformáló erő Csontos János neve, tevékenysé­ge össze­forrt a „szo­cialista mó­don dolgoz­ni, tanulni, élni" jelszó­val a Fém­feldolgozó és Finom­mechanikai Vállalatnál, ahol 18 esz­tendeje dol­gozik. Az egykori Iro­dagép-mű­szerész. aki­ből időköz­ben részleg­vezető lett, ma egy jól összeforrt, bronzpla­kettel kitün­tetett szoci­alista bri­gád az Áp­rilis 4 Csontos János kollektíva brigadérosa. S küldött a szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozására. Előttünk az asztalon a meghívó, benne különféle „mellékletek", köztük egy hozzá­szólási jegy. — Sok-e a mondandó? — Igen, sok. A saját brigádunkról is szívesen szólanék, minél többet, meg az üzem szocialista brigádjainak életéről, cél­jairól. De ennél is több a megbízatásom: a megyei helyiipari, városgazdálkodási üze­mek szocialista brigádjainak képviselete. Nyilván egy-egy hozzászólásra kevés idő jut majd. — Mi a legfontosabb, amit mindenképp szeretne elmondani? — A külső versenyfeltételek általában adottak. A csapatokon belül azonban foko­zottabban kell érvényesítenünk a szocia­lista szellemet. Hogy valóban szocialista módon éljen, alkosson, így érdemelje ki a címet, a fokozatokat egy-egy közösség. Segítőkészség, emberség, másokkal váló törődés, nemes emberi tulajdonságok, ma­gas erkölcsiség jellemezze a szocialista bri­gádokat, ez különböztesse meg őket más kollektíváktól, s ez jelentsen példát-von­zásf. a többiek számára. Így vélekedik Csontos János, majd elmondja, hogy a többször emlegetett felhígulás valóban ta­pasztalható. 1966—67-ben például náluk is ugrásszerűen nőtt a címet elnyert brigádok száma. A nem eléggé alapozottan szerve­zett brigádok azonban többnyire nem is feleltek meg a követelményeknek; ez is egy fontos tanulság a továbbiakra nézve. Nézegetem az Április 4 brigád pirosko­tésű, tetszetős krónikáját, a gyöngybetűs bejegyzéseket. Ez a napló egyben útitársa is a brigadérosnak. A közösség hétköznap­jairól, apró örömeiről, terveiről beszélő so­rok is kitesznek egy hosszú hozzászólást. Egyben tanúskodnak arról, ami jó, ami kö­vetendő. Nagyszerű emberformáló erő a mozga­lom — ezzel a bizakodással indul a ta­nácskozásra a küldött. Lényeges mondani­valót visz a tarsolyában, s újabb gondola­tokat, tennivalókat hoz majd minden bi­zonnyal. S. M. kezdték meg. A fogyasztási cikk kereskedelem üzlethá­lózata viszont 1968-ban 1160 egységgel bővült Számolni kell avval, hogy a fogyasztá­si cikk kereskedelem harma­dik ötéves tervének fejlesz­tési célkitűzései nem valósul­nak meg teljesegészében. De még is így — 1965-höz mér­j ten — a kiskereskedelmi I bolthálózat alapterülete 23 J százalékkal, a vendéglátóhe­lyek alapterülete 16 száza­lékkal, a nagykereskedelmi raktárak alapterülete pedig 15 százalékkal nő, s 52 szá­zalékkal emelkedik a szál­lodák befogadóképessége. Keserű Jánosné a továb­biakban hangsúlyozta, hogy az új árrendszerrel és ár­mechanizmussal szpmbsn az volt a legfőbb igény, hogy biztosítsa a kereslet és a kínálat egyensúlyát. E tekintetben már lehet bi­zonyos eredményeket el­könyvelni. Ilyen például le­hetne felsorolni nemcsak a választék igényes ruházati szakmából, hanem még egyes építőanyagoknál is. Nem le­becsülendő az a tény sem. hogy a szabadabb árkialakí­tási lehetőségek a kulturál­tabb csomagolás fejlődését is elősegítették. Kevésbé va­lósult meg viszont az a cél. hogy az árak segítségével megszüntessék a korszerűt­en cikkek gyártását — vagy éppen az árcsökkentés segít­ségével növeljék az egyes áruk piacképességét. A miniszterhelyettes refe­rátuma után élénk vita alakult ki. A képviselők hoz­| zászólásai egyöntetűen azt bi­' zonyították. hogy a belkeres­kedelem sikeresen kiállta a gazdasági reform „próbáját". Az elhangzott vélemények nem nélkülözték a kritikai hangot sem. többen a kiszolgálás kulturáltsá­gának hiányát tették szóvá, számosan kér­ték az áruellátás aránytalan­ságainak megszüntetését ' 1014/1963-as kormányrendeletre, amely előírja a megbírált szervnek, illetve a felettesének, hogy indítson vizsgálatot és a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről értesítse a sajtóorgánumot. Más szóval; reagáljon, reflektáljon min­den olyan sajtóközleményre, amely valamilyen módon érinti őt, illetve a vezetése alatt álló szervezetet, intéz­ményt, vállalatot, üzemet. Tisztelet a kivételeknek, akik eleget tesznek kötelességüknek. Más esetben azt mondták társaságom tagjai, hogy óva­tosak, félősek vagyunk. Miért nem nevezzük meg nevén a „gyereket", akkor talán több lenne az eredmény is, meg a reagálás is. Ebben az esetben csak bólintani tudtam. Az általánosítás tényleg keveset ér, s gyakran borsóvá válnak a szavak, azok az őszinte és segítőkész szavak, amelyeket az ember közügyekben, gazdasági kérdésekben elmond nap mint nap. Visszapergettek előttem egy tavaly megírt (május 31-1 számunkban megjelent) írást, amelynek Két pénztárca volt a címe. Való igaz, név nélkül adresszáltuk mondanivalón­kat. Ügy éreztük, olyan ügyről írunk, amely esetben ele­gendő az általánosítás, hiszen többen is ingüknek ismerhe­tik el azt. Hittük, hogy eredményt érnek el a sorok s talán nemcsak azon a helyen, ahol valóban magukra ismerhet­tek, de máshol is, mert nem tartottuk egyedi esetnek a történteket. Most, közel egy év távlatából visszatérünk a dologra, — névvel. Előbb idézem a korábbi sorokat: „Az egyik szegedi nagyvállalat területén évek óta építkeznek. Las­san befejeződnek a munkák, és ilyenkor rendet teremte­nek a gyár udvarán, és közvetlen környékén. Ez így szo­kás, s így is van rendjén, mivel az építkezések általá­ban nagy rumlival járnak. Az anyagot sem lehet ponto­san kimérni, marad ebből is, marad abból is. E neveze­tes helyen is maradt. Csak a nagyját sorolom: körülbelül tízezer tégla, 4—5 köbméter oltott mész, pallódeszkák és egyebek. Ezeket az anyagokat az építőipar valószínűleg megfizettette a gyárral, benne van a költségekben, az építmény árában, a gépek szerelésének összegében... A téglák és a pallódeszkák belekerültek a meszesgödörbe. Földet húztak rá, mintha örökre el akarnák temetni. Így kétszeres a kár ..." Erre az írásra nem reagált sem a Szegedi Textilmű­vek vezetősége — ugyanis ott történt meg ez előbb em­lített eset — sem pedig az ottani építést végző vállalat, a 31 -es Építőipari Vállalat illetékese. Vigye kánya a ren­deletet — mármint az értesítés kötelezettségét, de leg­alább célt értünk volna el, hogy kiszedik azokat a téglá­kat, a meszet, meg a drága faanyagot, és amikor tisztáz­ták az anyag hovatartozását, dönthettek volna ügyében is. Akkor azért mondták el a textilművek dolgozói az ügyet, mert ők szívesen kibányászták volna az értékeket. Sokszorosan hasznosan járnak el, ha hallgatnak a mun­kásokra: vagy elviszi az építővállalat és valahol felhasz­nálja, vagy — ha benne volt a gyárnak küldött számla árában — akkor a textilművek gyarapodhatott volna az értéken. De tovább menve, a dolgozó Is valahol beépíti azt az anyagot, úgy is hasznos érték marad. így elveszett mindenki számára. Akkor így írtuk: „Paradoxon, de ennél még az is hasznosabb, ha valaki ellopta volna és felhasz­nálja." Ugyanis az az anyag meg ma is ott hever a föld alatt! Legfeljebb annyi történt, hogy a faanyag előbb­utóbb veszít értékéből, mert elrohad a nedves földben, a tégla is, a mész meg „kifullad". Meglehet, hogy nem tíz­ezer darab tégláról van szó, többnek látták, akik el­mondták — én nem ástam fel a meszesgödröt —, de akár tíz darab legyen is, akkor is kár származott. Mind­nyájunknak kárát jelenti az ilyen eset. S oroljunk több példát? Sorolhatnánk, de gondoljuk, értenek az elmondottakból is azok, akiknek né­hány „üzenet" szólt. S ismételjük, nem rosszindu­latból, nem a kákán is csomót kereső oldaláról választ­juk a nyilvánosságot, hanem a jobbért, a közösség érde­keiért. A millióknál is. meg a filléreknél is. Lelkiismereti kényszer ez, szeretnénk több jót látni és kevesebb rosz­szat. Ezért szállnak szavaink, s milyen jó lenne, ha ke­vés válna belőlük borsóvá, amelyet a falra hánynak. Gazdagh István Ma Szegeden: / Fizikatanárok ankétja A középiskolai fizikata- A mai programban szere- az Eötvös Loránd Fizikai nárok háromnapos országos pel a fizikatanárok kísérle- Társulat Csongrád megyei ankétja kezdődik ma Sze- ti eszközeinek bemutalása, csoportjának elnöke nyitja geden, az Eötvös Loránd Fi- Az Országos Tanszergyártó meg az egyetem Dugonics zikai Társulat és az Orszá- és Értékesítő Vállalattal, va- téri aulajában. itt hangza­gos Pedagógiai Intézet ren- lamint a Műszer- és Iroda- nak majd el a soros lefe­dezésében — tájékoztatta gépértékesítő Vállalattal ratumok is. S ugyanitt zar­tegnap a sajtó képviselőit közösen berendezett eszköz- ják be szombaton, április dr. Makai Lajos kandidátus, kiállítás megnyitójára dél- 12-én fél 12-kor a tanácsko­egyetemi docens. Hasonló után 3 órakor kerül sor a zást, s kerül sor az 1969. jellegű összejöveteleket Ságvári gyakorló gimnázium évi Mikola Sándor fizika­évente tartanak, s ezúttal a dísztermében, ahol az eszkö- tanári díj, valamint az esz­szegedi ankétot csúcsjelent- zöket működésbe hozzák, va- közkiállítás díjainak kiosz­kezés előzte meg, mintegy lamint elektromosságtani kí- tására. Ebből az alkalomból 300 pedagógus jelezte rész- serieteket is végeznek. adja át a Művelődésügyi Mi­vételét. Az ankéton, mely Az ankétot ma délelőtt 9 nisztérium képviselője két részint továbbképző, részint órakor dr. Budó Ágoston pedagógusnak az Oktatásügy tapasztalatcsere jellegű, elő- akadémikus, egyetemi tanár. Kiváló Dolgozója címet, adások hangzanak el az elekt­romosságtan néhány elmé­leti és gyakorlati kérdéséről, majd szakmai bemutatókra is sor kerüL CSÜTÖRTÖK, 1969. ÁPRILIS 10. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom