Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! YARORSIÁG MAGYAR SZOCIÁLIS T A M U N K Á S PÁ RT L A P | A 59. évfolyam, 89. szám 1969. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Termelés, kereset, munkaidő A csökkentett munkaidőben nőtt az átlagkereset-1 ivétel azért van Rövidebb ideig dolgozni, s többet pihenni, minden mun­kásember számára előnyös. Különösen akkor, ha a fize­tés nem kisebb, inkább na­gyobb lesz. Érthető, hogy a FűKOZOtt tSíTlÖO szabadszombatos heteknek 1944-ről 2035 forintra nőtt a kereset egy év alatt Nem is akadt számottevő panasz. i minden üzemben osztatlanul örültek, és ma is örülnek. Jó néhány szegedi gyárban van ilyen rend. Többek között a ruha- a cipőgyárban, az ön­tödében, a jutaárugyárban. Kérdés, hogy a több mint félesztendős 44 órázásba az öröm mellé nem vegyült-e üröm? Szerencsések Pontosabban: vajon telje­sítették-e a rövidített mű­szakok fontos feltételeit, nem változott-e előnytelenül az üzemi teljesítmény, s a dolgozók jövedelme? Nézzük tehát a példákat A szegedi öntödében 1968. július 1-től a műszakiak heti 44, a formázok 42, a tisz­togatók, köszörűsök 36 órát kötelesek dolgozni. Az átál­lást körültekintő szervezés előzte meg — s az üzem nagy szerencséjére — bel­ső technikai, technológiai forradalom. A fölszerelt új gépek (a formázás négyszer termelékenyebb lett) segítsé­gével jóformán alig kellett növelni a munkaintenzitást, a többlettermelést a berende­zésekre „bízták". Az átállás nyomán az öntőmunkások, a formázok, különösen a régi dolgozók fizetése nemhogy szinten maradt volna, in­kább emelkedett. Az átlag­kereset 1930 helyett 1950 fo­rintra nőtt, anak ellenére, hogy felhígult az üzem lét­száma, sok új, alacsony óra­bérű segédmunkást vettek íet Hasonló a helyzet az EMERGÉ-gumigyárban, va­lamint a XI. Autójavító Vál­lalatnál. Az utóbbi üzem a szakmában és az ország­ban elsők között lett szabad­szombatos, 1968. január 1­éveL Érdemes megemlíteni az egy esztendő tanulságait: Vannak olyan gyárak, ahol a műszaki fejlesztés, szerve­zés kevés, az elvesző munka­időt a munkaintenzitás nö­velésével kell pótolni. A dol­gozók képzettsége, képessé­ge és természetesen a gya­korlata is különbözik, így aztán előfordul, hogy néhá­nyuk nem birkózik meg azonnal a nagyobb tempó­val. A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyáregységében az egész termelés üteme meg­gyorsult. Az évi átlagkereset 1575-ről 1624 forintra nőtt ugyan, a rövidített munka­idő bevezetése után azonban néhány dolgozó nem tudott azonnal alkalmazkodni a fel­gyorsított gépekhez, munka­folyamatokhoz. Az üzem párttitkára mintegy 12—15 panaszról tud, amelyekben ez játszott szerepet. Három esetben a gyári pártszerve­zet csúcsvezetősége segített orvosolni a panaszokat, és megnyugtató, hogy a cipő-' gyárban csakhamar megol­dották ezeket az egyedi sé­relmeket. Ha kellett, fizetés­emeléssel. A szegedi juta­árugyárban átlagosan szin­tén nem csökkent a kereset, viszont volt olyan munka­hely, ahol az áttérés után csökkent a kereset Miért? A jutaárugyárban jelentős nor­marendezést hajtottak vég­re, hogy megteremtsék a 44 órás munkahét feltételeit Ennek eredményeképp a ke­resztcsévélők, a szőnyegszö­vők, s a kivarrok normáját túl „lazának" találták, s emi­att megszigorították. Ha a munkásnők el akarták érni megszokott fizetésüket, az előzőknél nagyobb erőfeszí­téssel kellett dolgozniuk, ha ez nem sikerült, természe­tesen csökkent a kereset. A ruhagyárban tavaly év közepe óta dolgoznak 44 órás munkarendben; a dolgozók átlagkeresete júniusban 1429, decemberben 1463, míg 1969. januárjában 1501 forintot tett ki. Ennek ellenére kárvallot­tak is akadtak. Azaz; nem mindegyik munkaszalagnak sikerült teljesíteni a megkö­vetelt termelési mennyisé­get, elkészíteni a megfelelő számú munkadarabot — az egész csoport havi fizetése csökkent. A helyzetet a gya­kori termékváltozás, az új és új cikkre való áttérés nehe­zítette. Biztosított bérezés Hogy a dolgozók mégse járjanak rosszul, ne érje őket önhibájukon kívül jelentős anyagi károsodás, új bérezé­si módszert, a biztosított bé­rezést alkalmazta a gyár. Ennek alapján az említett szalagok 1—3 hetes időszak­ra a begyakorlás, az átté­rés idejére, ha nem teljesí­tik is a megszabott normát, teljes munkabérüket kap­ják. Biztosított bérként 1969. első negyedévében több mint 1 millió forintot fizettek ki a ruhagyárban, és mondani sem kell, hogy ennek az in­tézkedésnek milyen sikere van. S ami esetleg elveszik a réven, megtérül a vámon, a szalagok most már nem idegenkednek az új termék­től, az új fazonoktól, a gyári gépezet simábban fut. Tagadhatatlan, hogy a szabadszombatokat nem ad­ják ingyen, s a nagyobb pi­henőidőért elsősorban a mun­kásoknak kell jobban meg­dolgozni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sok ezer embernek minden te­kintetben bevált és jó, de né­hány tucatnak némi anyagi veszteséget jelent. Bele lehet nyugodni ebbe? Nyilván nem. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyetlen sze­gedi üzemben sem nyugod­nak bele, gondoskodnak a roszabbul járt kevesekről, akár áthelyezéssel, akár fi­zetésemeléssel, sőt még anyagi áldozattal is. M. L Megemlé­kezés Az 1894. április 22-én Hód­mezővásárhelyen lezajlott Szántó Kovács János-féle agrárszocialista megmozdu­lás hetvenötödik évfordulója alkalmából szombaton há­romnapos ünnepségsorozat kezdődött az alföldi város­ban. A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János általá­nos iskolában emlékeztek az évfordulóra. Vasárnap koszorúzásokkal folytatódik a program, hét­főn pedig előadások hangza­nak el a mozgalommal kap­csolatos legújabb történeti kutatásokról. Hz MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavai L Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje — a marxiz­mus—leninizmus! X Éljen május 1„ a munkás nemzetköziség forradalmi ünnepe! 4. Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! X Testvéri üdvözlet a Szovjetuniónak, a kommuniz­must építő nagy szovjet népnek! X Testvéri üdvözlet a szocialista országoknak. Éljen és erősödjék a szocialista országok népeinek egy­sége! 7. Testvéri üdvözlet az amerikai imperialisták ellen hősiesen harcoló vietnami hazafiaknak! X Üdvözlet a nemzeti függetlenségért, a demokráciá­ért és szabadságért küzdő népeknek! 9. Éljen a népek antiimperialista összefogása! 10. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 1L üdvözlet a szocialista építőmunkában élen járó dol­gozóknak! IX Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Nép­köztársaság! IX Éljen népünk vezetője, a Magyar Szocialista Mun­káspárt! IX Éljen a szocializmus és a béke! Kitüntetett üzemek vállalatok Az elmúlt esztendei jő munka alapján ismét több szegedi vállalat, üzem nyer­te el irányító szerveinek és a szakszervezeteknek kitün­tetését, elismerését. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a területén alkalmazott hasznos új el­járásokért, valamint, gazda­ságos munkájáért az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a MEDOSZ elnöksége által adományozott Kiváló válla­lat címet nyerte eL Ugyan­csak a Kiváló Vállalat meg­tisztelő címet adományozták a Minőségi Cipőgyár szege­di gyáregységének, a Pan­nónia Szőrmekikészitő és Konfekció gyár szegedi üze­mének is. Az eddigi isme­retek szerint a 11. számú Autójavító Vállalat a SZOT és Minisztertanács vörös vándorzászlójának a váro­mányosa. A Szegedi Kon­zervgyár a Szocialista Mun­dalrrii, szociális és kulturá­lis tevékenysége is jelentős fejlődést mutat, amelyhez a szocialista munkaverseny ke­retében tett vállalások tel­jesítése is hozzájárult. A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága és a Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csa elnöksége együttes ha­tározata alapján a Kiváló vállalat címet és a vele já­ró pénzjutalmat az előírt feltételek legkiemelkedőbb teljesítése alapján a Szegedi Nyomda Vállalat nyerte el. A Szocialista Munka Vál­lalata címet kapta a Szege­di Ecset- és Seprűgyár, va lamint az Ingatlankezelő Vállalat. Dicsérő oklevelet kaptak az 1968-ban eredményesen gazdálkodó és a szocialista munkaverseny szervezésében kitűnt alábbi vállalatok: Szegedi Sütőipari Vállalat; Férfi és Női Divatszabó Vál­lalat; Patyolat Vállalat; Szegedi Közlekedési Válla­lat; Szegedi Városgazdálko­dási Vállalat. A Szeged I. posta élüzem-avatója Új üzem­csarnok A Magyar Kábelművek szegedi gyára új üzemcsar­nokkal gazdagodik az idén. A 8 ezer négyzetméter alapterületű, impozáns új üzem építési munkálatai már befejeződtek, sőt a régi, már lebontásra ítélt mun­kahelyről áttelepítették a sodró- és finomhúzó beren­dezéseket. Ezzel az új épü­let egy részében megindult a termelő munka, a többi területen pedig jó ütemben halad az áttelepítés, a gé­pek beszerelése. A nagyará­nyú, szervezett .költözködés" várhatóan május végére, jú­nius elejére fejeződik be, s június közepén sor kerül az ünnepélyes átadásra. A gyár óriása eddig a müanyagüzem csarnoka volt, amelynek 4 ezer négyzetmé­ter alapterületű épülete a jövőben egyetlen nagy ter­melő-komplexumot fog al­kotni az új üzemrésszel. Tegnap délután tartották ellenőr; Muhari Géza keze­élüzem avató ünnepségüket lő; Pónyai Mihályné főel­a Szeged I. postahivatal dol- lenőr; dr. Czirják Lászlóné, i „/,, , , . . , .... . gozói a József Attila sugár- a távírda csoportvezetője, ka Vállalata cimu kitunte- úti művelődési otthonukban. Másodszorra nyerte el a & i^ÜZf-.'-ii , . , ,„__ Részt vett az ünnepségen hivatalnál a szocialista osz­A tanácsi vallalatok 1968- Szigeti J4nos az MSZMP tály címet a kézbesítő, a Dan végzett gazdasagi, tarsa- Szeged városi bizottságának távközlési osztály, valamint munkatársa, Szente Imre. a a MEHIV. Első ízben ugyan­Szegedi Postaigazgatóság ilyen címet viselhet ezúttal területi szakszervezeti bi- a főpénztári osztály is. zottságának képviselője, Fo- Az élüzem avató ünnepsé­dor István, a Szegedi Posta- gen 175 postai dolgozó ka­igazgatóság vezetője pott pénzjutalmat Király Lászlónénak, a Szeged I. postahivatal szak­szervezeti bizottsága titká-1 rának üdvözlő szavai után Szabó József hivatalvezető | mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy tavaly hivata luk maradéktalanul teljesí­tette a meghatározott fel­adatokat. Ez annak is kö­szönhető. hogy a szocialista brigádmozgalom által ki­fejtett áldozatos munkaver­seny hivataluk szerves ré­szévé vált. Huszonkét szo­cialista brigádban közel 220-an biztosították rnuhká­iukkal, hogy elnyerhessék az élüzem címet. Ezt követően Fodor Ist­ván a résztvevők hosszan­tartó tapsa közepette nyúj­totta át az élüzem kitünte­tésről szóló oklevelet Szabó Józsefnek. Ez alkalommal lett jelvényes Kiváló Dol­gozó Csetényi István főfel­ügyelő, a MEHIV vezetője: Dudás István hírlapkézbesí­tő, Győrbíró Lászlóné ellen­Vas- és alumínium­gyüjtés Tavaly 27 millió dollár ér­téket képviseltek azok az anyagok, amelyeket a MÉH az iparnak átadott. A hasz­nos hulladékok gyűjtéséről tegnap Budapesten tájékoz­tatta az újságírókat Balassa János, a MÉH Tröszt vezér­igazgatója A gyűjtésben kü­lön hangsúlyozta az úttörők, az iskolák szerepét. A MÉH foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy vagy a hulladékok átvételi árának emelésével, vagy jutalmakkal, sorsolás útján honorálja a gyűjtők munkáját. Ez utóbbira ke­rül sor az április 21-től jú­nius 10-ig tartó, tárgynyere­_ • « . mény-sorsolással összekap­, - < , ^ , Pénztán faszt; csolt vas- és alumínium! Somogyi Karolyne felveteleMartonné hírlapkézbesítő- | gyűjtő heteken. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom