Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

ÉVEK ÉS KAZÁNOK Színvonal és koncepció Ha hideg van. fűteni kell — cz logikus. Ha sok -szo­ba, terem várja a kalóriá­kat. akkor lehetőleg „köz­pontilag" kell fűteni — ez ia logikus. Ha pedig elrom­lik, vagy pláne, kiöregszik a központilag fűtő beren­dezés, akkor kl kell cserél­ni, s jobb kalóriagyártót kell a helyébe tenni — ez, mi­ként az előbbi néhány kö­vetkeztetés, szintén logikus. Következtetni azonban sokkal könnyebb, mint egy jó fűtőberendezéshez jutni! Ehhez az aranyigazsághoz alighanem a szegedi Móra Ferenc Múzeum gazdasági ügyeinek intézői sorakoztat­hatnák fel a legtöbb érvet, hiszen Iia valakik, hát ak­kor ők ugyancsak megjárták a kalórigyártó masinák be­szerzéseitek kálváriáját... E kálvária első stációja még 1964-re datálható. Egy alaposabb vizsgálat ugyan­is ékkor derítette ki a ha­talmas épület pincéjében duruzsoló széntüzelésű ka­zánokról, hogy a sok szoba, terem bemelegítésérc alkal­matlanná váltak: „erősítés­re" van szükségük. Szén helyett gáz Az erősítés első változata­ként újabb széntüzelésű se­gédkazánok tűnlek fel az ügyintézők képzeletében. Ezt a kézenfekvő tervet egé­szen addig melengették, amíg a láthatatlan, ám köny­ryen lángra lobbanó gáz egy újabb fűtésváltozat be­vezetésére nem ösztökélte őket. Jó, legyen gáz! — gon­dolták akkor, és miként az eiso variáció esetében, úgy a divatosabb-hasznosabb be­rendezés számára is elkészít­tették a szükséges terveket. Csakhogy mire e-zek a tervek elkészültek, megvál­tozott a koncepció. Mármint a gőzfűtési koncopció, amely­nek szellemében csak ott építhető fel gáztüzelésű ka­zán, ahol robbanni is le­het. Természetesen a be­rendezésnek robbani, s oly­módon robbanni, hogy ne az egész „házat", csupán az értéktelen faldarabokat csapja szét az esetleges de­tonáció. És alkalmasnak mutatko­zott az ilyen esetleges deto­nációk elviselésére a múze­um pincéje? Nem mutatko­zott alkalmasnak! A robba­nási ügyek hivatalos szak­értői, a tűzoltók sajnálkozva közölték: ismét újabb tervet kell készíteni. A gázkazán nem lelhet otthonra az épü­leten belüli Hát akkor hol leljen ott­honra? Leljen otthonra az épületen kívül, a Lapidá­riumnak nevezett várrom tö­vében — gondolták a terv­módosításokba már némi­képp belefáradt ügyintézők. Onnan alkalmas vezetékek majd továbbítják a meleget, s ha a kazánoknak netalán robbanni támadna kedvük, akkor ott kedvükre robban­hatnak. Késik a jóváhagyás Űjabb terv, sőt újabb tervek, meg a velük járó tárgyalások. amelyeknek eredményeképp a múlt év őszén — a fűtésakták elsö darabjának lepecsételésc óta eltelt negyedik (!) évben — légre úgy tűnt, hogy tény­leg történni fog valami a múzeum kalóriaellátásának ügyében. Am csak úgy tűnt. mert a gázfűtés! terv jóváhagyásá­ban illetékes Dél-alföldi Gázgyár és Szolgáltató. Vál­lalat az 19G3. szeptember 9­én négy példányban postá­zott dokumentációra csak nem akart válaszolni. Nem válaszolt októberben. nem válaszolt decemberben, de nem válaszolt az új, 1969-es év januárjában sem. Még akkor sem válaszolt, amikor a sok tervmódosításban, já­rásban-kelésben megfáradt ügyintézők első. 1969. febru­ár 17-én elküldött sürgetését megkapta. Csak a második, 1969. március 8-án kélt sür­getésre válaszolt, s küldte el most, március 12-én az any­nyira várt jóváhagyást... Öt esztendő Az annyira várt jóváha­gyást, amelynek birtokában végre már arról is lehet egyezkedni, hogy melyik vál­lalat, milyen terminusokkal vállalja az éppen öt éve hú­zódó munkát. S, hogy mi­lyen eredménnyel végződnek majd ezék a félévtizedet megkésett tárgyalások? Ki tudja! Ki tudja azt meg­mondani, hogy egy régen megkezdett gazdasági év egyharmadában-félidejében hol található szabad „kapa­citás", s ráadásul olyan „ka­pacitás", amely a nem min­dennapi munkát sikerrel vállalja.'.: Ak&cz László Nyilatkozat az Aranykoporsóról Van barna kenyér vagy nincs? Tessék a 36-os szandál! Tietek óta keres kislányá­nak tavaszi szandált vagy félcipót Papósi Mihályné (Alsóvárosi F. F. 117.) olva­sónk és ivem sikerült 36-os gyermekcipőt kapnia. Végül felnőttcipő t vett, a mi persze drágább. De ez nem megol­dás, hiszen évente 3—4 cipő­nél nem szeretné vállalni le­vélírónk a különbséget. Kérdésünkre, hogy miért nincs 36-oe lánykaszandál, Bárvári Mihály, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója válaszolt Mégpedig úgy, hogy azonnal lement a raktárba és onnét hívta visz­sza szerkesztőségünket El­mondotta, hogy 6-féle 36-os lánykaszandál van a raktár­ban és a boltok vásároltak is belőle. Amennyiben kifo­gyott már a készlet, a kis­kereskedelem újabb árut kaphat. Éppen ott találtuk a raktárban a Duna Cipőgyár üzletének vezetőjét, aki el­mondotta, hogy náluk kap­ható 36-os félcipő. Mindemel­lett Sárvári igazgató meg­hívta olvasónkat a nagyke­reskedelmi vállalat minta­termébe (Dugonics tér 11. sz.), hogy ott is nézze meg a modelleket. A szerkesztőség külön is köszöni a gyors és szívélyes ügyintézést. Mintha megszűnt volna Szegeden a barnakenyér­sütés, vagy csak én nem tu­dok venni ebből a tv által is reklámozott, egészséges kenyérbőt? — kérdezi Ko­vács Mihály (Dalos u. 3. sz.) levélírónk. Kérdésünkre Külüs Sán­dor. a Szegedi Sütőipari Vál­lalat Igazgatója elmondotta, hogy naponta 39—35 mázsa barnakenyeret készítenek, ez az összmennyiség 10—15 szá­zaléka. A vállalat naponta 8—9-féle kenyeret gyárt, köz­tük a barnakenyeret és a rozscipót is. Hogy mennyit? Az a megrendeléstől függ, tehát az üzletvezetőktől. Az is ezek szerint, hogy az Önök környékén kapható-e vagy nem bamakenyér. Csomag Itáliába Tapodi Margit (Kiskundo­rozsma, István utca 30.) le­vélírónk méltatlankodik, hogy nem adtak felvilágo­sítást és udvariatlanul bán­tak vele, amikor a dorozs­mai ftostán másfél kilós cso­magot akart feladni Olasz­országba. Ezt mi kivizsgálni nem tudjuk, kérjük, hogy a Szegedi Postaigazgatóságnál tegyen panaszt. Másik kérésére, hogy mi­lyen súlyban és milyen költ­séggel lehet feladni a cso­magot, a szegedi 1. számú postahivatal csomagfelvéte­li osztályán Molnár István csomagfelvevő a következő felvilágosítást adta: Itáliába az 1. számú hiva­talból lehet expressz és tér­tivevényes csomagot is kül­deni; a súlyhatár 20 kiló. Kétféleképp adható fel a csomag: a Magyar Posta gondozására bízva, vagy pe­dig az olasz postára. Ez utóbbi drágább és levélírón­kat nem érinti, mert főleg a nehezebb és terjedelmesebb csomagokat kell így felad­ni, hogy az olasz vasút szál­lítsa. Az első, tehát a ma­gyar postai díjszabás sze­rint 1 kilós csomag 26 fo­rintba, 3 kilóig pedig 33 fo­rintba kerül a szállítás. A Szegedi Nemzeti Szín­ház főrendezője az elmúlt esztendő júniusában szemé­lyesen és hivatalos levélben is felkért arra, hogy Móra Aranykoporsni&t dramatizál­jam, mégpedig .sürgősen, mert a színház legkésőbb karácsony táján szeretné bemutatni, s így a mű elké­szülésének határidejét 'októ­ber 15-ben szabta meg. Én ,— feláldozva egész nyara­mat — október 1-én teküld­tem Szegedre a kész kézira­tot, Meg .kell jegyeznem, hogy közben Bozóky István főrendező és Vefsényi Ida rendező több ízben volt ná­lam. s én előadtam monu­mentális terveimet a darab­bal kapcsolatban, * ők nem­csak hogy jóváhagyták el­gondolásomat, hanem a leg­természetesebbén helyeselték is. Kifejtettem előttük, hogy a darab igazi főhőse Dtoc­lelianus császár, s a drámai feszültség legfőbb tényezője a két szembenálló világnézet utolsó, elkeseredett küzdel­me. Titanilla lírai, s megha­tó szerelme is ennek az ár­nyékában húzódik meg, s a végső harc során válik tra­gikussá. Ennek a játéknak tehát levegő kell, ebben a darabban birodalmi mére­tekben cselekszenek és in­tézkednek, ezt semmiképpen sem lehet kamaradarabbá zsugorítani. Bozóky ezt tu­domásul vette, s nem tett ellene észrevételt. A darab leküldése után február köze­péig a színház, hogy úgy mondjam, a füle botját , sem mozgatta, például még szer­ződésem sincs a mai napig sem. Csak kerülő utakon tudtam meg, hogy Szegeden a színházban nagy a válság, véleménykülönbségek, s rég­óta érlelődő ellentétek dúl­nak, aminek az lett a követ­kezménye, hogy az Arany­koporsót előbb mégis a kamaraszínilázba akarták bepréselni, amihez különben a Móra-család sem járult volna hozzá, aztán meg hosz­szú huzavona után úgy ha­tároztak, hogy a darab a nagyszínházban kerül színre, mégpedig április 19-én, Ver­sényi Ida rendezésében. Er­re megvoltak már a tervek is, nagyjából a szereposztás­ról is tájékoztattak. Ez lett volna a legvégső lehetséges terminus Móra 90. születési évfordulójának megünneplé­sére. Ekkor történt, hogy Vaszy Viktor váratlanul le­mondott a színház vezetésé­ről, ami elég szokatlan do­log a szezon derekán. Hogy mi késztette erre, azt én nem tudom. Az új igazgató azonban, elolvasván a dara­bot, olyan értelemben nyilat­kozott, hogy o társulat nem elég erős egy Ilyen nagysza­bású és ilyen nagyhorderejű mű színrehozatalára, 6 tehát előbb megfelelő színészeket szerződtet, s á darab bemu­tatóját, a nagyobb siker re­ményében. a jövő szezonra halasztja. Ezt velem tele­fonon közölték, amit nem jó szívvel bar. de mégis tudo­másul vettem, s napirendre tértem fölötte. A Dé'.magyarország már­cius 20-i számában közölt cikkből azonban arról érte­sültem, hogy a színház ve­zetősége azért halasztotta el a bemutatót, mert a darab „jelenleg még nem üti meg azt a színvonalat, ami egy Móra-bemutatót megfelelően reprezentálhatna". Ez már nemcsak meglepő, de sárfő fordulat is. En a fent idé­zett kitételt a hitelrontásig menő váddal kereken visz­szautasitom.. A vezetőségnek lehet más véleménye, más felfogása, módosítási javas­lata, sőt több észrevétele is, de ez nem. érintheti a szín­vonalat, amelynek nem utol­só sorban éppen hajdani szegedi színházi munkássá­gom is biztosítéka. De kü­lönben is érthetetlen előt­tem, hogy az én írói munká­mat marasztalja el a be­mutató elhalasztásáért, s anélkül, hogy kifogásairól velem előzetesen tárgyalt volna, a sajtó útján engem szégyenít meg szülővárosom közönsége előtt. Ezt én nem vállalom Nemcsak azért, mert a darabot kitűnő szak­értők olvasták, többek közt Keresztúry Dezső, a színház művészeti tanácsadója is, aki a legel ismerőbben nyi­latkozott róla, hanem mert magamat sem tartom ille­téktelennek arra, hogy egy mű minőségét és színpad­képességét megítéljem. Én a darab nagy sikerében fel­tétlenül bíztam, olyan hely­zeteket teremtettem, s olyan szerepeket írtam, melyeknek drámai megvalósítása való­ban a rendezőtől s a színé­szektől fügött, s mert efelől megnyugtattak a kezdet kez­detén. nyugodtan számíthat­tam rá hogy a színház dia­dalra viszi a Móra-drámát, s magával ragadja a közön­séget is. Persze, én csak a magam koncepciójáért vál­lalom a felelősséget, s ha a színház vezetőségének egyéb tervei vannak, akkor más íróhoz kell folyamodnia, mert én meggyőződésem el­lenére — a szokott, s jól is­mert színházi csiszolgatáso­kon kívül — eredeti (s Mó­rához hű) elgondol ásómon nem kívánok változtatni. S ha a megoldásban mégsem tudnánk megegyezni, akkor — fájdalommal bár — kénytelen lennék visszakérni a kéziratot, s más színház­nak felajánlani. Ettől füg­getlenül azonban szeretném, ha a színház vezetősége megtalálná a módját annak, hogy a számomra sértő, fentidézett kitételt a nyilvá­nosság előtt helyesbítse, Il­letve visszavonja. Berezeli A. Károly Gázkészülékek bemutatója Az országos főldgáz­program valóraváltása nyo­mán a lakosság részéről mind jobban növekvő ér­deklődés és igények kielégí­tése céljából szerdán nagy­szabású gázkészülék-kiállí­tás nyílt a Zománclpari Mű­vek salgótarjáni gyárának művelődési otthonában. A földgáz üzemű főző- és fű­tőkészülékek kiállításán az ország összes gázüzemű ké­szüléket gyártó vállalata be­mutatja legújabb termékét. Különösen nagy érdeklődést váltottak ki a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat által forgalomba hozott, a kertes családi há­zak fűtésére és melegvíz­ellátására gyártott kazánok. A kiállításon bemutatták a korszerűen felszerelt és va­lósággal luxus igényeket ki­elégítő gáztűzhelyeket is. amelyekből idén már száz­ötvenezret gyártanak. Épült: 1957—1969 Veszedelmes rohanás BOLTVEZETŐK FIGYELMÉBE! A SZÖVÁRV VALLALAT 30—50 százalékos engedménnyel árusít mezőgazdasági kisgépeket, vas háztartási cikkeket. Iz árleszállítás ideiglenes. csak április 30-ig 1 Reszletes felvilágosítást ad a Szöváru Vállalat Vegyesiparcikk Főosztálya. Budapest, IX.. Sorok­sári u. 16. Telefon: 343-746. HL 42 Meglepő. hogy az elefántok gyor­san elszaporod­hatnak, pedig 21 hónap a vemhes­ségi idejük. Az emlősök között ez a leghosszabb sza­porodási idő. Az elefánt békés ál­lat, de az önvéde­lem sokszor ve­szedelmessé tehe­ti őket. Ha va­dásznak rájuk, nyugalmasabb helyre rohannak. Általában nem­zeti parkokban találnak menedé­ket és ott néha katasztrófális mértékben elsza­porodnak. Ez tör­tént Karambában. a Kongó és Szu­dán határszélén, Ugandában és Kenyában is. A „Kelet-afri­kai vadállatok" című újság sze­rint most egy ül­dözött és mene­külő elefántcsor­da halad a híres tanzániai Sere­genti-park felé. ; Évente mintegy 2000 elefánt pusz­títja el a nagy fák 6 százalékát. Az elefántok okozta kárt egy kutatócsoport fi­gyeli és állítja: az elefántok örömü­ket lelik abban, hogy összetörje­nek és kitépjenek minden útjukba eső fát. Elvonulá­suk után a feldúlt földet ágak borit­jók, a fák kérge csíkokban van le­hántva Romai körút 26. (45.) A KISZ Szeged városi bizottsága lakásépítő ak­ciójának egyik jól sikerült szülötte ez az 1967-ben épült, hatvan lakást magába foglaló lakóház. Nóvák Istvánné tervezte, típusterv adaptálásával. CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁRCIUS 27. délmagYarorsiág 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom