Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-11 / 58. szám
A Tanácsköztársaság jubileuma Iro Pirkadása a magyar égnek. címmel a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a városi tanács művelődési központja vasárnap este — fővárosi és szegedi művészek közreműködésével — ünnepi irodalmi estet rendezett a központ Vörösmarty utcai épületének hangversenytermében. A műsort Fazekas István, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa állította össze. Az Ady Endre, Babits Mihály, Illvés Gyula, József Attila, Karinthy Frigyes. Kosztolányi Dezső, Krúdv Gyula, Nagy Lajos, Radnóti Miklós, Szép Ernő. Tóth Árpád és mások, valamint szegedi klasszikusok, Juhász, Móra. Tömörkény és egy mai szegedi költő. Papp Lajos műveiből összeállított műsor időrendben elvezette a hallgatóságot az első világháborútól a Tanácsköztársaságig, illetve azután tovább egészen a máig, alkalmat tami ®sf újra miskolci Az elsőosztályosok matiné Szegeden bejelentése kötelező lálva arra, hogy a választott szemelvények az eseményeken felül bemutassák a kor lényeges problémáit is. A tartalmas, és egyébként élénk, színes öszszeállításnak egyetlen hibája volt: túlságosan nagy szerepet kaptak benne az informatív jelentőségű, s kevés esztétikai értéket hordozó újságcikkek. Ez kissé hosszadalmassá és fárasztóvá tette a különben is túlméretezett műsort; tömör taps mindig akkor csattant fel. ha az előadók valódi szépirodalmat tolmácsoltak. Közülük — az előadók közül — a legértőbb és a leghatásosabb, a legértelmezöbb és a legátéltebb, tehát mindenképpen a legsikeresebb interpretálást Mensaros Lászlótól hallottuk. A kiváló művész legjobb előadói erényei érvénvesültek ezen az esten is. Kohut Magda tolmácsolását elsősorban a művekben sejlő drámai lehetőségek kibontása tette sajátossá és értékessé, annak ellenére, hogy előadásának némely pontján ez a helyes törekvés külsőségnek hatott. A harmadik fővárosi közreműködő, Balázsovits Lajos, előadása kissé szürkének és jellegtelennek tűnt. A szegedi művészek közül Kovács János elsősorban érzelmi hatásokra. Szabó Kálmán pontos értelmezésre törekedett, Högye Zsuzsa a kétfajta megközelítés szintézisét kereste. Dclley József zongorajátéka — Bartók Allegro bar báróját adta elő — és. Varnagy Lajos hegedűművész közreműködése — a szegedi Vánttis István, József Attila emlékére írt szólószonátájának egyik részletét mutatta be — hangulatos mozzanata volt az ünnepi estnek. A műsort Szász Károly rendezte, az ilyen jellegű estek hagyományainak megfelelően, nagyvonalúan és bizonyos puritánsággal. Ö. F* Szegedi győztesek I SzavalóA KISZ Csongrád megyei bizottságának rendezésében vasárnap a Vörösmarty utcai művelődési központban tartották a Savaria Nemzetközi Táncverseny és a Magyar Táncbajnokság ^C" kategóriás területi döntőjét A versenyt — amelyben szegedi és szentesi párosok indultak — a szegedi Taródi Béla—Kiss Gyöngyi nyerte meg; második lett a szentesi Varjasi János—Földvári Julianna kettős, harmadik helyre a szintén szentesi Kása Ferec—Varga Katalin, párost jelölte a zsűri. A további helyezések: negyedik a Kazi Gábor—Fenyvesi Zsuzsa szegedi, ötödik a Török Sándor—Tóth Erzsébet szentesi, hatodik a Makiári András—Kátai Andrea szegedi és hetedik a Pusztai István—Hepp Éva szegedi kettős lett Az április 13-án, a budapesti Sportcsarnokban megrendezésre kerülő országos „C" osztályú versenyben a szegedi területi döntő első négy helyezettje vesz részt „Telt ház" a Hungáriában A rémhírnek száz szája van. Vagy még több. Izgatott telefonáló közölte velünk, hogy megszűnt a közétkezés a Hungária étteremben. Tudni vélte azt is, hogy a KÖJÁL úgymond: letiltotta a konyhát. A kérdéssel — hogy így van-e? — nagy meglepetést okoztunk a Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson. Ugyanaz az I. kerületi tanács egészségügyi osztályán. De nem kevésbé volt meglepve a Hungária Országos Szálloda és Éttermi Vállalat — amelyhez a Hungária étterem tartozik — szegedi igazgatója, Balikó Béla is. — Nincs szó arról, hogy megszűnt vagy megszűnne c közétkeztetés — mondta Balikó Béla. — Az viszont való, hogy mintegy százzal kevesebb vendégnek tudjuk biztosítani. Ugyanis a rendeletek értelmében nagyon szigorúan be kell tartani az étkezők létszámát. A Hungária étterem konyhája 300 előfizetéses vendéget képes ellátni, a többit nem tudtuk vállalni. — Kik maradtak ki most? — Nehéz volt eldönteni, kinek nem jut hely. Dc elsősorban a régi, 10—15 éve nálunk étkező vendégeket akartuk megtartani. — Más étterem tudja-e biztosítani az ebédet a „létszámon felülieknek"'? — Vállalaton belül csak úgy tudjuk megoldani, hogy ha elviszik az ebédet. Ebben az esetben például a Tisza szálló étterme főzne nekik is. j Nos, ez az igazság a Hungária konyhájáról. Amit még a KÖJÁL hozzátesz: érthetően kellemetlen és népszerűtlen ez az intézkedés azoknak, akik nem kaphatnak ott ebédet, de még így is az ő érdekük is, hogy j így legyen. Túlzsúfolt konyhában nem lehet megtartani az egészségügyi, tisztasági kövelményeket. S hogy abból mi következne — talán nem is szükséges részletezni. P. Sz. M. verseny A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle városi operatív bizottsága vasárnap délelőtt rendezte meg a November 7. Művelődési központban a vers és próza kategória városi versenyét A versenyen harminchárom jelentkező indult, s néhány kivételtől eltekintve kimondottan jó, színvonalas felkészülést mutattak. Tizenkét versenyző érte el az aranyfokozatot a következő értékelési sorrendben: Teszóry Gábor, Lovászi József, Maday Emőke, Zádori Fekete Mária, Dubecz György, Gyürki István, Tolnai Mária, Nóvák Zoltán, Fekete Gizella, Fodor Etelka, Nagy András, Kónya Piroska, Pusztaszeri Emília, Várszegi Sándor, Sebestyén Andrea, Papp Ibolya. A városi Intézőbizottság az első három helyezettnek; Teszáry Gábornak, Lovászi Józsefnek és Maday Emőkének könyvjutalmat adott A városi verseny után megjrei, majd területire kerül sor. Ismét a miskolci szimfonikusok vendégszerepelték vasárnap délelőtt Szegeden a filharmóniai főbérleti sorozatában. ezúttal szegedi dirigens, Szalatsy Istvár\ vezetésével. Szabó Ferenc négytételes Lírai szvitjét. C. Franck d-moll szimfóniáját mutatták be, valamint Bartók III. zongoraversenyét, ahol a szólista Tusa Erzsébet a szegedi konzervatórium egykori, a budapesti zeneművészeti szakiskola jelenlegi tanára volt A matinén tehát három város művészei találkoztak, s aki némiképp tájékozott a filharmómiai próbalehetőségekről, egyeztetési problémákról, könnyen elképzelheti, milyen nehézséget jelenthetett tető alá hozni ezt a hangversenyt Hogy valójában miként történt, nem tudom, tény viszont: a vasárnapi matiné legfőbb értéke, hogy az összeszokottság hiányáról csak igazán kevés momentum árulkodott Szalatsy István nem dirigál látványosan — kívülről szemlélve, mintha mozdulatai részvétlenül, érzéketlenül hagynák a muzsika finom rezdüléseit, s a szuggesztív, dinamikus irányításra törekvésben elvesznek a zene belső kantúrjai. Mondom, látszatra, mert a Lírai szvitben valójában a zenekar és karmester kapcsolata külsődlegesnek, statikusnak tűnt. a Franck-szimfónia viszont mindezekért kárpótolt. Itt láthatóan jobban értették, megértették egymást; a feloldódáshoz a felszabadultabb muzsikáláshoz több lehetőséget ígért, hogy Szalatsy István észrevehető-fölényesen ismerte a partitúrát. A Bartók-koncert sikerének garanciája Tusa Erzsébet volt, aki már évek óta interpretátorunk. (ö játszotta lemezre Bartókné Pásztory Dittával a kétzongorás Concertot is.) Amióta nem hallottuk Szegeden, 1 billentéstechnikája szinte tökéletesre finomodott, mai nuális készségeiről pedig eddig is tudtuk, kivételesek. Bartók-játéka elsőrangú — ám szívesen hallgatnánk a zongorairodalom más remekművelben is. I. N. Iskolára előkészítő foglalkozások Az idén 124 ezer kisgyermek lép tanköteles korba. Azokat a gyerekeket, akik szeptember l-ig betöltik hatodik életévüket, a szülők, (gondviselők) március 15-ig kötelesek a lakás szerint körzetileg illetékes általános iskolába bejelenteni. A Művelődésügyi Minisztérium arra kéri az érdekelteket, hogy a bejelentési kötelezettségnek személyesen, vagy írásban a megjelölt határidőig feltétlenül tegyenek eleget. A nyilvántartásba vételhez a következő adatok szükségesek: a gyermek neve, születési helye és ideje, édesanyja leánykori neve, valamint a pontos lakcím. Helyes, ha a szülők már a nyilvántartásba vételkor jelzik, hogy kérik a gyermek elhelyezését napközi otthonba. • Altalános tapasztalat, hogy azoknak a gyerekeknek, akik előzőleg nem jártak óvodába, az első osztályban elég sok nehézséggel kell megküzdeniük. Ezért helyes, ha — ott, ahol nincs óvoda, vagy a meglevőben nem tudják valamennyi kisgyereket elhelyezni — a következő tanévben iskolába lépők számára előkészítő foglalkozásokat í szerveznek — hívja fel az érdekeltek figyelmét a Művelődésügyi Minisztérium ajánlása. A foglalkozások célja egyebek közt az értelmi képesség, a beszédkészség fejlesztése, szoktatás a közösségi életre, a legfontosabb egészségügyi szokások, a helyes magatartás elsajátíttatása. A könnyítésre szolgáló ajánlást a minisztérium már megküldte a tanácsok illetékes osztályának. Az ajánlás felhívja a figyelmet arra is, hogy a foglalkozásokat a tanév második felében, esetleg a nyári időszakban szervezzék, az adottságoknak, lehetőségeknek megfelelően, mintegy háromhónapos időtartamra. A tapasztalatok szerint az előkészítők iránt országszerte nő az érdeklődés. Somogy és Heves megyében például azt tervezik, hogy minden olyan helységben megszervezik majd az Iskolai előkészítő foglalkozásokat, aho! nincs óvoda. Baranya, Csongrád és Pest megyében ugyancsak elhatározták foglalkozások szervezését Borsod megyében felmérést végeztek az első osztályba lépett gyerekek körében, s egybevágó tapasztalat volt. hogy az előkészítőkön reszt vett gyerekek általában jól megállták helyüket az első osztályban ls. (MTI) Épült: 1957—1969 Képernyő A mai Euripidész Egy rendőr megállít egy autót az autópályán és így szól a kormánynál ülő férfihez: „Gratulálok önnek, ezer márkát nyert, ön a milliomodik utas ezen az új autópályán. Mit kezd a pénzzel?" A férfi a kormánynál: „Mindenekelőtt megszerzem a vezetői jogosítványt." A feleség közbevág: JVe higygyen neki egy szót sem, tökrészeg". Erre megszólal a nagyothalló nagypapa az autó hátsó ülésén: ..Tudtam előre, hogy nem jutunk messze ezzel a lopott kocsival". Nem ismeretterjesztési szándékkal mutat be a televízió görög klasszikusokat. Nem ezért került képernyőre több mint két évezred távolából Euripidész tragédiája, az Iphigeneia Auliszban sem. A mű örök értékeit, mondanivalójának erkölcsi konzekvenciáit, a dráma színpadi patentjait, a vak sorsnak, a végzetszerűségnék kiszolgáltatott szereplőit, azok esendő emberi megnyilatkozásait, a görög mitológia társadalmi vetületéből is hiánytalanul áthallja a ma embere. A rendező Szinetár Miklós elmondta; ezért került képernyőre az Iphigeneia Auliszban. Nemcsak elmondta, remekül meg is rendezte. A kor kitűnő ismerőjének, Devecseri Gábornak avatott kezű adaptálása nagy lehetőséget kínált ahhoz, hogy korszerű drámai közeget teremtsen. így sikerült Euripidésztől a szemünk láttára mai szerzőt avatni, Agamemnonból a hatalommal sarkában önön rontására kárhoztatott uralkodót. akinek az istenektől gúzsba kötött szabad akarata csak olyan torz, a sors kényére-kedvére hitett drámai jelenlétet engedélyez, amivel lányát. Iphigeneiát elpusztítja. Mint uralkodó, felelős országáért, a hadviselés sikeréért, s hogy ebből a felelősség-vállalásból nem hagyhatja ki magánéletét — ez a tragédiája. Remek színészi alakítások töltik fel drámai levegővel a színpadot, Bessenyei Ferenc, Psota Irén, Somogyvári Rudolt és a Szegedről elszármazott főiskolai hallgató. Jobba Gabriella érti-tudja, mennyiben tartozik a mára, mennyiben a ma emberére mindaz, amit Euripidész a görög stadionszínházak hatalmas méretei közt, akkor, elmondott. N. I. Bajcsy*3!si8inszky utca 9. (33.) Ez már a második kapu nélküli ház sorozatunkban. A Bajcsy-Zsilinszky utcára számozták, de a Kiss Ernő utca felől, az udvaron keresztül lehet csak feljutni lakásaiba. Egy régi, talán még árvíz előtti ház düledezett még nem is olyan nagyon régen a helyén, jóval az utca szintje alatt. Tuzai András tervei szerint építették fel utódát. KEDD, 1969. MÁRCIUS 11. DELMAGYARORSZAG