Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

Tudósítások a szege A Dugonics tér TÍZ alatt 40 Az árvíz éjszakáján sokan a belvárosi templomba menekültek. Mindenki arra számított, hogy a templom magas helyen van, ide nem jöhet be a víz. A hajnali órákban azonban a Boldogasszony-utcából (akkor még nem hívták sugárútnak) érkezett a víz a Rozália-kápolna elé és mire megvirradt már benn volt a víz a templomban is. Aki csak tehette, tovább menekült; az öregek és a betegek azonban nem futhattak el, — fölmentek tehát a kórusra: A nagy izgalomban, melylyel ez a menekülés járt, egy várandós asszony fenn a karzaton egy újszülöttnek adott életet. Szent Demeter oltárával szemben. Aligha volt még valaki, aki hasonló környezetben, oltárok és orgonasípok között látta meg a napvilágot Lehet, hogy ez a történet Igaz, de az is lehet, hogy nem igaz. Az árvíz után mindenütt ahova a Leipziger Illustrierte Zeitung eljutott nagy hatást keltett egy rajz, mely egy tutajra helyezett díványt ábrázolt s a díványon egy kisdedet A víz sodorta a tutajt ismeretlen célja felé. A kép aláírása ez volt: „Sorsára bízva. ." Lehet hogy látott valaki ilyesmit is az árvíz napjaiban. — hiszen akkor semmi sem volt lehetetlen. Nagyon megható volt a következő történet ls, melyet a Szegedi Híradó örökített meg: Lerogyott a szegény család háza a viz betörése reggelén. Az apa és az anya, meg a nagyobbacska gyermek ki tudja, menekültek-e, vagy hogy a leborult háztető alatt az iszapos vízben lelték szerencsétlen halálukat? Egy tagja a családnak bizonyos, hogy megmenekült A ház leomlása alkalmával a lökés ereje kitaszította a lakószobában levő kopott bölcsőt, a benne levő kicsiny gyeimekkel az utcán beömlő vízre. Az ár folyása roppant nagy volt, hamar messze ragadta magával az árván maradt kisdedet. kinek bölcsőjén kívül semmije sem maradt. A mentők észrevették a vízen himbálódzó bölcsőt, nagy nehezen mellé eveztek, s a kisgyermek meg volt mentve. Elvitték azután a belvárosi templom környékére s Itt prnost úr megkeresztelte az apátlan, anyátlan kisdedet, adván neki „Gergely" nevet, mivel a vész Gergely napján tőrt be. A vezetéknév pedig „Szegedi" lett. Szegedi Gergelyt nzután a prépost úr biztos helyre adta ápolásba. Jókait annyira meghatotta ez a történet, hogy „A bölcső" címmel huszonhárom sU-ófás költeményt írt belőle. Szeged hetvenezer lakosából körülbelül hatezer a városban maradt. Ezek a magasabban fekvő szilárd épületekben, a Tisza magas partján és a vasúti állomáson húzták meg magukat. A szegedi ember a régi világban nnevon nehezen hagyta el szülőföldiét. Rókuson egy ház. tizenkét lakója egy tapodtat sem akart menekülni: mikor megjött a víz az előre Idén március B-re esik Szeged múlt századi katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebból a jubiláris alkalomból közöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsorozatunkat. elkészített lápra álltak és ott maradtak, míg a víz el nem ment A néhány négyszögöl nagyságú lápon még főztek is, az asszonyok mostak, az emberek pipáztak és vigyáztak a gyerekekre, hogy bele ne essenek a vízbe. Csak az a csodálatos, hogy meg nem vette őket az isten hidege. Az osztrák államvasút töltése a Back-malomtól az állomásig szintén tele volt olyan emberekkel, akik Szeged földjétől nem akartak megválni. Szinte külön községi élet fejlődött kl a töltésen; az üres vagonokba egyszerűen beleköltöztek az emberek. Az alsóvárosi barátok is lefoglaltak egy vasúti teherkocsit és berendezték plébániahivatalnak: itt gyóntatták az embereket, innen lehetett őket beteghez hívni, ide hozták az újszülötteket, hogy kereszteljék meg őket, s rendes anyakönyvet vezettek az 1607. sz, kocsiban. Néhány száz ember a tanyákra és a homoki szőlőkre ment ki, mert tudták, hogy azoknak a fekvése jóval magasabb, mint a városé. Persze, a víz utánuk ment egé szen Szatymazig, melyet csak dereglyével vagy hajóval lehetett megközelíteni. Érdekes, hogy már a katasztrófa első napján Is élénk volt a forgalom a vá ros és a tanyavilág között: reggel nyolctól kezdve már rendes csónakközlekedés volt a városba, vagy a városból kl a tanyára — elég jól lehetett jönni-menni, ha volt pénze az embernek. A Szegedi Híradó feljegyezte egy felsőtanyai polgár fohászkodását melyet valahol a Rácok-kertje körül figyeltek meg az útitársai: — Istenőm, hogy ezt ls mög köllött érnöm! Lélökvesztőn mögyünk a városba! Máskó ezön a hejjön a Deres mög a Fakó csak úgy rúgta a port!... A magisztrátus legfőbb emberei szintén a városban marádtak — nem szaladtak szanaszét a világba. Mit láttak a látogatók? Alsóváros le a piacig romokban hever, a Tabán nyomtalanul tűnt el és a víz tükre néhol egyenlő volt a házfödelekkel. A Felsőváros és Rókus szintén áldozata lett a romboló árnak, s csak a Palánk áll; kuszálva, megtépve ugyan, de áll, mint egy óriási fej, melynek teste és végtagjai hiányzanak. (Folytatjuk.) Rendelő a gyárban Fő a megelőzés — Audiológiai szoba — Jobbra a folyosón, a harmadik csapóajtó után — igazítanak el a portán, mikor a szegedi textilművekben az üzemi orvosi rendelőt keresem. A harmadik csapóajtó után még nagyobb a tisztaság, hófehér ajtók, rajtuk a két orvosnő neve: dr. Kecskeméti Flóra és dr. Vörös Mária. Most Kecskeméti doktornő ajtaja előtt várakozik egykét beteg. Hamarosan lejár a rendelési idő, beszélgethetünk. — Hogy mi az üzemi orvc* dolga? Könyebb kérdezni, mint végigmondani. Nemcsak akkor gondozzuk az üzemi dolgozókat, amikor panaszuk van, de meg se várhatjuk, elébük megyünk — megelőző vizsgálatok sorát végezzük. Talán kicsit száraz, kicsit rideg-hivatalos ez a megfogalmazás — érzi a doktornő is, s talán hogy jobban belemelegedjünk a beszélgetésbe, elindulunk körüljárni a birodalmát Birodalom ez valóban; külön van még „sebészet" is, ahol elsősegély ügyeletet tartanak éjjel-nappal. Ábrahám Pálné ápolónő az ügyeletes most, aki mint fonókislány lépett a gyárba 19 éve, majd ápolónő lett és lassan 16 éve fehér köpenyben jár. Ritka ideális környezetben dolgozik, mégis mindenki szívből őrül, ha semmi munkája sincs. Ha nincs baleset, ha nincs roszszullét Az úgynevezett audiológiai szobába ldsérnek. A klinika útmutatásai alapján a gyári műhely készítette el a zajmentes fülkét, s egy speciális műszerrel a hallásvizsgálatokat végzik itt Igen drága készülék. De világszerte zajos üzemnek számítanak a szövőgyárak, a hallásvizsgálat itt talán a legfontosabb. Az üzemben működő orvosok munkája — elórebocsátva, hogy mint minden hasonlat ez is sántít — talán a TMK műhelyéhez hasonlítható. Csakhogy az orvosok az embereket gyógyítják. De az ő állandó figyeműk az egyénnek is, a gyárnak is igen fontos. Ezt nemcsak itt a textilben tartják szem előtt: üzemorvosok dolgoznak ma már a legnagyobb szegedi gyárakban mindenhol, s a becsületük egyre nagyobb. — öt éve vagyok üzemi orvos, magam is tapasztalom, hogy jobban megbecsülnek már bennünket. Az emberek is megszokták, hogy telefonálunk az üzembe: öt ember jöjjön fel vizsgálatra, Évente kétszer kerül minden emberre a sor, ilyenkor teljes szűrővizsgálatot végzünk. Es töb időnk jut az alapos kikérdezésre, beszélgetésre, mint az átlag körzeti orvosoknak. A 16—18 éveseket kéthónaponként ellenőrizzük. Megint csak azt szeretném elmondani, hogy lehet ezt afféle „olajozásnak" tekinteni, de sokan elmondták már: törődést éreznek ebben. Ha valakinek panasza van, nem kell a rendelőintézetig szaladni, amit lehet, mi magunk megoldunk. Rengeteg időt megtakarítanak ezzel maguknak is, a gyárnak is. — Táppénzes állományba nem vehetik a beteget? — Mindössze egy napra. Ha valaki komolyan beteg, a körzeti orvoshoz küldjük. Ez különösen vidékieknél lényeges, mi nem tudjuk ellenőrizni, mit csinál a beteg 30 —40 kilométerrel arrébb. Ennek ellenére sokan állítják, jobb lenne, ha kiirási jogot kapnánk. Kecskeméti doktornő egyben a vöröskeresztes alapszervezet elnöke is, s ebben a gyárban közel 900 Vöröskereszt-tag van. Éppen most készülnek filmforgatásra: minta vöröskeresztes alapszervezet a textilgyári, s a többieknek filmen mutatják be az 6 munkájukat. Ügy véljük, már ebből is érthető, hogy minden tisztasági feladat is végeredményben az üzemi orvoshoz tartozik. Az 1967-es évben 47 966 betegünk volt, tavaly pedig 47 253-an fordultak meg a két rendelőben. Reggel 7-től délután fél 5-ig egymás után nyitják a betegek az ajtót a textilgyári orvosi rendelőben. P. Szőke Mária Szálka Bennem maradt a awfflca. Nem a talpamban, nem a kezemben. Vannak Jelképes szálkák is. Szavatoltan jól működnek, védjegyük sok gyáré lehetne Ügy kezdődött, hogy építőkockát akartam venni másfél éves kislányomnak, aki még most ls aokszor szájába veszi a tárgyakat Nyilván ellenőrzi, hogy jól meózták-e őket Ha megvernem a színes kockákat, akkor könnyen megeshetett volna, hogy a szálka a gyereket szúrja meg. A kockák ugyanis szálkásak voltak. Nem egy doboz, nem kettő; nem három. Vettem végül a kislánynak kirakókockát az legalább nem szálkás, vagy ha az is, akkor is védi a papír. A kockák használhatók is. ha egy felnőtt rakosgatja óvatosan őket De még így is látszott azonnal, hogy némelyikre a színes papírt csak Ímmel-ámmal ragasztották, kiönti as ember a dobozból s máris málfic le a borító. Nem fillérekbe kerülnek a játékok. Az a cipó sem. amelyet most kellett visszavinni a boltba, mert csak otthon vettük észre, hogy a talpából belül szög domborodik kL S ehhez már akasztófahumor kell. Arra kell gondolni, hogy lám. lám. még mindig nem érkeztünk el a Mindent a Gyerekért Mozgalom csúcsára. Van még néhány hiánycikk: a gombostűfejű baba. a szavatoltan balesetveszélyes gy erekbl cikli, a mérgezett gyerekkonyha és a magasfeszültségű kisvasút Mégis — komolyra fordítva a szót — ha arra gondolok, hogy a gyerekjátékokat és ruhákat és d pókét ls apák és anyák, vagy legalábbis jövendő apák és anyák készítik — akkor arra kell következtetnem, hogy néha a szív is hiánycikk. V. H. PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGO m DOKUMENTUMREGÉNY * 32. — Tudunk róla, hogy kisebb megbeszélés lett volna magánál — mondta. — Kemény Gábort már értesítettem, 6 is velünk ebédel. Ami pedig Vajnát és Kovarczot illeti, ók amúgy sem kaptak volna engedélyt, hogy kijöjjenek Csobánkára. Az SS-csapatok főparancsnokságán szűkében vannak az őrségnek, nem tudtak volna kíséretet adni, s különben a benzinnel is takarékoskodni kell. Csak a legszükségesebb esetekben vehetünk igénybe gépkocsit. A fronton minden csepp benzinre szükség van. Szálasi azonnal elhatározta: hatalomra jutása után megfizet ennek a pökhendi kis dlplomtácskának. Amikor majd kitüntetést kapnak azok, akik a legtöbbet tették német részről a nyilasmozgalom győzelméért, Kurt Haller kisebb kitüntetést kap majd, mint a többiek. Ettől majd bizonyára észhez tér. Hogy rendreutasítsa, ahhoz Szálasi nem érzett elég erőt. Ilyen történelmi órákban minden energiáját leköti a hatalom útjának egyengetése. Csak a legfontosabb kérdésekben kivan nyilatkozni. Az egykori vezérkari őrnagy az órájára nézett — Mikorra vár engem Veesenmayer úr? — kérdezte. — Pontosan délben kezdjük az ebédet 1 — mondta Haller. — A követ úr nem nagyon bírja a repülést, nem szeret teli hassal gépre szállni. Ügy, hogy nincs sok időnk, tulajdonképpen indulhatnánk te — Szálasi elnézést kért, néhány percre visszavonult a fürdőszobába. Gondosan borotválkozott, aztán fésülködött Jó sok olajat öntött a hajára. Az arcát hosszasan púderezte. Valamilyen gyerekkori bőrbetegségből Szálasi arcbőre meglehetősen rücskös volt, s ezt a szépséghibát igyekezett eltüntetni a pórusokba tömött púderral. Annyira hiú ember, hogy korábban, amikor kis pocakja nőtt, fűzőt is hordott Erre most már nem volt szüksége. Jóllehet önmagának nem kellett kivennie a részét a háborús nélkülözésekből, különösen az utóbbi hónapokban nem, amikor a német főparancsnokság gondos gazdasági hivatala ellátta őt élelmiszerekkel, a sok izgalom miatt jó néhány kilót leadott korábbi testsúlyábóL Amikor elkészült kedvtelve nézegette magát néhány másodpercig a tükörben. Aztán visszament a szobába — Indulhatunk — mondta. Az ajtó felé lépett. Kurt Haller is arrafelé tett egy gyors mozdulatot de Szálasi megelőzte, ó ment ki először az ajtón. S magában bosszankodott az újabb sértésen. Egy német követségi titkár nem akarta előreengedni a magyar államfőt! Nagy meglepetésére a gépkocsi nem a Várba, az Üri utcába tartott a német követségre, hanem egy budai villához. — Ez Rokowski konzul úr lakása — magyarázta Haller. — A követ úr jobbnak tartotta, hogy itt találkozzanak, mert a német követséget esetleg figyelik Horthy bizalmas emberei. Nem lenne kellemes, ha a kormányzó tudomására jutna, hogy Veesenmayer úr találkozott önneL Az ebédlőben Veesenmayer már várta Szálasi L Régi ismerősként üdvözölte, s jóval nagyobb udvariasságot tanúsított mint Kurt Haller. Két kézzel rázta meg a kezét — Örülök, hogy látom, Szálasi úr! Márt azt hittem, hogy nem tudja elfogadni a meghívásunkat. Hiszen önnek annyi teendője lehet most mozgalma vezetésével! Szálasi elégedetten mosolygott. Nem hallotta meg a Veesenmayer hangjából kicsendülő iróniát A német megbízott ugyanis képtelen volt arra, hogy teljesen elrejtse véleményét Szálasiról. Megvetése és utálkozása megmaradt. Mégsem tehetett mást, vle kellett tárgyalnia. S két okból sem maradt más választása. Először: most már senki másban nem bízhatott meg, hio"er. i szovjet csapatok már átlépték Magyarország 1938-as határait, Szeged és Debrecen felé közeledtek, s csak ilyen, a hatalmat minden áron akaró alakok hajlandók a reménytelen helyzetet vállalni. Másodszor: már tudta, hogy Winkelmann és Höttllel szemben elvesztette a játszmát Este Winkelmannak ós neki a főhadiszállásra kell repülnie. Hitler személyes parancsa. (Folytatjuk.)