Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

Eltemették Naméeyi Géza elvtársat Kedden a Farkasréti-temetőben nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Naményi Gézát, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elhunyt vezetőjét. A koszorúkkal borított ravatalnál lerótta kegyeletét Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A gyászolók soraiban ott voltak a magyar újságírótársadalom képviselői, a közélet számos ismert személyisége. Dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője mondott búcsúbeszédet. Az Országiláz pártbizottsága nevében Kerekes Sándor, a pártbizottság titkára vett búcsút az elhunyttól. A simái a MÜOSZ nevében Timmer József, a Népszava főszerkesztője mondott búcsúszavakat. Földi Mihály Nem „lejött" — visszajött | Szegedre, hiszen annak idején medikusként itt látogatta az orvosegyetemi előadásokat. És amire a legszívesebben emlékszik: Rusznyák István professzor — akkor még mint a szegedi klinika vezetője — egy sikeres dolgozata miatt munkatársává fogadta. Dr. Földi Mihály, a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. számú belgyógyászati klinikájának vezető professzora diplomás orvosként is a Magyar Tudományos Akadémia elnökének környezetében dolgozott: 1945-től 1961-ig Budapesten azonos volt a „munkahelyük". Kellőképpen indokolt tehát, hogy a Korányi—Rusznyák iskola folytatójának vallja magát: — Ahogy nagy elődeim, úgy én is a nedvkeringés témakörével foglalkozom — mondja —, s azon belül is elsősorban a nyirokkeringés Az atomkor növénye Megjelent dr. Kiss Árpád Triticale című könyve Az utóbbi években roha- ahonnan a, triticale vatószimosan terjed országunkban nűleg kiszorítja a rozsot Mia triticale, a búza és a rozs vei holdankint 30—40 szákeresztezesebői származó új zalékkal többet terem, kinövény termesztése. Az eddi- számítható, hogy a többletgi terméseredmények azt termés több ezer vagont mutatják, hogy a homoki tesz ki. Mivel ez az új gabogabonatermesztésben nagy nafaj kenyérgabonának is jelentőségű fejlődést hoz ez alkalmas rozs helyett, naaz új növény. A termelőszö- gyobb mértékű elterjedése vetkezetek és az állami gaz- jelentősen megkönnyítené az daságok egyre jobban felis- ország kenyérgabona ellátómerik a nagy lehetőséget és sának biztonságos megoldájelentkeznek vetőmag igé- sát. Nagy jelentőségű azonnyükkel. Ezt ma még csak ban ez az új növény a hoigen korlátozottan lehet ki- moki üzemek gazdálkodási elégíteni. eredményeiben is. JövedelmeAz állami szervek — első- zővé teheti a kenyérgabonasorban a gyakorlat sürgeté- termesztést és biztonságossá sére — a közelmúltban elő- az állatállomány ellátását zetes elismerésben részesí- abraktakarmányal. Abraktették az új növényt Így ként etetve tápértéke felülma már hivatalosan is pol- múlja az őszi árpáét, főleg gárjogot nyert a részvételre nagyobb fehérjetartalma réa termesztésben. vén. Búza-rozs hibridet először közel 100 évvel ezelőtt állítottak elő, s azóta megrpóbálkoztak ezzel, hibrid azonban minden esetMin dezeken túlmenően sokan 'gen érdekes fejtegetést olA vashatunk a könyvben a tri ticalénak a fejlődő országok nyúlt Icaiászai nagyrészt üresek voltak. Először a világon hazánkgéről, amely még jóval nagyobb. mint hazai jelentőséFÍÁNAITV KRSRA^TNAK F®". MINDEN ^vezetónek sikerült előállítania olyan homoí? pze™ triticalet, amely jól termé- ben vesz részt e kell olyaskenyül, telt kalászokat hoz. SkSLSJ^bSTS F.z sí srprfmsnv naffv VI «<.-/uj novenyeknelc a termesztéséről, amelynek jelenléte a legtöbb homoki üzem nővénytermesztésében kívánatos. Ez az eredmény nagy vissz hangot váltott ki szerte a világon. Szovjet lengyel, NDK, bolgár, olasz, nyugatnémet, angol, francia, amerikai és más külföldi szakemberek és üzletemberek gyakori vendégei mostanában a kecskeméti Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek, ahol dr. Kiss Árpád dolgozik, s ahol a triticale továbbnemesítése jelenleg is serényen folyik. Most megjelent könyvében, melynek címe Triticale, dr. Kiss Árpád izgalmasan és érdelcfeszitően írja le az új növény előállításának történetét, a nemesítő munkájának nehézségeit, fordulatait, eredményeit. Leírja az új növény születésének körülményeit, az elterjedés nehéz, de gyors folyamatát, az eddigi termelési tapasztalatokat, s a termelő szakemberek véleményét. Leírja, hogy ma már több országban (USA, Kanada stb.) megkezdték a termőképes triticale előállítását, éppen dr Kiss Árpád módszerével. Ezekben az országokban sokkal nagyobb áldozatokat hoznak e téren, s néhány éven belül várhatóan meg is előznek bennünket. A triticale a homok új gabonája. hazánkban pedig nagyon jelentős homokterületek vannak. Mintegy 100 000 kh-ra becsülik az illetékesek azt a homok területet, Farkas Cs. Lajos, főagronómus, Rúzsa, Népszabadság Tsz. kérdései izgatnak. Azok a problémák, amelyek megoldásával világszerte előkelő rangot vívott ki magának a magyar orvostudomány. Ahogy mondani szokás. a keringések vizsgálatában Magyarország „nagyhatalom". Ezt a nagyhatalmi pozíciót számos tudományos munka is bizonyítja. Többek között az a sokféle és sok nyelven kiadott könyv, amelyet Földi professzor neve mellett Rusznyák István „szignója" is fémjelez, s éppígy az a tény is, hogy az amerikai Thomas cég a II. számú belgyógyászati klinika igazgatójával íratta meg a nyirokkeringés klinikumával foglalkozó könyvet. A felkérésre elkészített munka legtöbb fejezete egyébként egy elég különös helyen került papírra: a homokos-napos, csendjével minden dolgozószobánál jobban munkára inspiráló Marosparton, ahova motorcsónakjával szokott felutazni Földi professzor. Mosolyogva jegyzi meg, hogy új könyve ajánló sorait illendő lett volna a majd mindennap meglátogatott helyhez intézni, hiszen kötetének létrejöttét olyan kedvesen segítette ... Mindez azt is mutatja, hogy a Marospart gyakori vendége jól érzi magát az 1961 óta otthonul választott városban. <=> Annyira jól — mondja —, hogy egyáltalán nem vágyom el innen! Lelkes munkatársaimmal — akik sokszor a nehéz körülmények ellenére is példamutatóan dolgoznak — igen jól együtt tudok működni, s éppígy az egyetem más intézményeinek kutatóival is szoros a kapcsolatom. Szükség is van erre a jó együtt-dolgozásra, hiszen a modern tudomány erős specializálódása miatt eredményt csak a közös igyekezet hozhat. Olyan eredményt, mint például annak az új betegségnek a felfedezése, amely a nyak nyirokzavaraival függ össze, s amelynek eredetét több más klinika segítségével mutathatták csak ki. Legújabban már a József Attila Tudományegyetem matematikusaival is szövetségre lépett Földi professzor. Eddig is dolgozott klinikáján egy alkalmazott matematikus, aki a maga tudományának eszközeivel közelítette meg az orvosi kérdéseket, a közelmúltban azonban a neves matematikaprofesszorral, Kalmár Lászlóval és annak héttagú kutatócsoportjával konzultált arról, hogy milyen segítséget tudnak — többek között — a magas vérnyomással kapcsolatos kutatásaikhoz adni. Tervezik egyébként az érelmeszesedés okainak matematikai alapokon történő vizsgálatát is. Földi professzor azonban klinikai munkája mellett szívesen vállalt társadalmi tevékenységet is folytat. A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke. Mint e tisztség viselője, gyakran vesz részt különböző akciókban, megbeszéléseken, amelyek — mint mondja — feltétlenül hasznosak számára. Az így szerzett ismeretek bővítik látókörét, s általuk a klinika falain kívül folyó életről igen széles körben tájékozódhat. Mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja pedig a mozgalom minden „egyéb" tennivalójából bőven kiveheti a részét. Mindezek mellett még a külföldről gyakran érkező meghívásoknak is igyekszik eleget tenni dr. Földi Mihály, hiszen mint a „magyar" tudományág képviselőjét nem ritkán kérik fel kongresszusi előadások tartására, sőt, még megbeszélések rendezésére ls. Legutóbb éppen Barcelonában akadt ilyen munkája, s hasonló feladat vár rá a közeljövőben. A szaporán érkező meghívó levelekre azonban egyre ritkábban felel a beleegyezést jelentő igen-nel, hiszen elsősorban itthon szeretne helytállni. A klinikáján úppúgy, mint az önként vállalt népfrontmunkában. Akácz László A város rendje Kellemes környezet Hogy szép a Marx téri pályaudvar, az bizonyos. Hogy jó-e, azon talán már lehetne vitázni. Az azonban semmi esetre sem lehet jó, hogy várótermét gyakorta nem arra használják, amire való. Ritka az az állam vagy talán nincs is olyan, amely megengedné, hogy egy saját költségén épült helyen feketézzenek. Márpedig a kishatármenti árucserforgalom nem hivatalos részének most. a tél idején az autóbuszpályaudvar váróterme nyújt kellemes és kényelmes körülményeket S mit csinálnak, akik autóbuszra várnak?- Kint dideregnek vagy áznak a nyílt peronon. Jó minőség Végre, jórészt eltüntették már az időjárás viszontagságai az úttestre festett különböző közlekedési jeleket a Hősök kapuja előtt. Hogy miért kell ennek örülni? Mert ezek a KRESZ-jelzések nem sikerültek, nem úgy irányították a forgalmat, ahogy ésszerű, ahogy az illetékesek szerették volna. Mindennek van haszna, még a hőiének is, amely lerágta, elmosta a jeléket. S szidja még valaki a festék minőségét: majdnem, egy esztendő kellett ahhoz, hogy lekopjon. De ha ilyen jó a festék, talán most majd lehet jó .közúti jelzéseket is festeni vele az úttestre. Hogy ne kelljen a járműveknek átlépniük a záróvonalat, ha akarják, ha nem, ahhoz, hogy egyenesen haladhassanak tovább. Valakit kellene írjunk róla harmadszor is? Kissé szomorú, hogy a Centrum Áruház leszakadt sarka, sőt körül az egész nagy üzlet, még mindig fel van dúcolva. Keneseá Jánosné olvasónk teszi szóvá most, s azt írja, hogy ő bizony szégyelli, hogy egy ekkora város egyetlen reprezentatív áruháza megrokkant a hótól, de még jobban szégyelli, hogy ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kijavítsák. „Én nem tudom, kit kell okolni a trehányság miatt, de hogy valakit kellene abban bizonyos vagyok." Én is. Fehér Kálmán Hogyan váltsam ki a pénzt? áz alkoholizmus ellen Koter Pál (Repülőtér, főépület I. emelet 8.) a Nagykörút és a Tolbuhin sugárút sarkán levő italmérésben szerzett tapasztalatáról számolt be levelében. A zsúfolt helyiségben több italos embert is látott, köztük egy 70 év körüli férfit, aki alig állt a lábán, de még inni kért. A fiatal csaposlány, Nyári Piroska kérlelte a vendégelne igyon már, menjen haza. Majd mikor a szó nem használt, kivette a vendég kezéből a poharat és kivezette az ajtón. Udvariasan, türelemmel, de határozottan lépett fel a fiatal alkalmazott, s tettével többek elismerését váltotta ki. „Sok ilyen kellene" — írja olvasónk. Fenntartásos betétkönyvet váltott Ungi Kálmán (Kiskundorozsma, Kun utca 50.) olvasónk. Pénzre volt szüksége, szeretett volna kiváltani a takarékkönyvből, de mert fekvő beteg, lánya vitte el a postára a panaszos által aláírt kifizetési blankettát De a pénzt nem adták ki, mondván: az aláírás nem azonos a könyv megváltásakor írt aláírással. Még egy biankettát kitöltött Ungi Kálmán, azt se fogadták el. „Én 72 éves vagyok, a legnagyobb igyekezettel sem tudom úgy leírni a nevem, mint 11 évvel ezelőtt" — panaszolja olvasónk. A pénz kellene, mert beteg, elmenni nem tud, az aláírását nem fogadják el — hogyan váltsa ki akkor a dorozsmai postahivatalból a pénzt? A KőrössyKöszönet Sok beteg és idős ember lakik a Horváth Mihály utca 9. és Takaréktár utca 8. sz. sarokházban. A lift elromlott, és éppen azért, mert tudták, hogy ebben a házban csaknem életkérdés, hiszen nem tudnák az idős emberek a tüzelőt felhordani, soron kívül és nagyrészt társadalmi munkában megjavította az IKV dr. Münnlch Ferencről elnevezett brigádja. A ház lakólnak nevében dr. B. I. kéri az ingatlankezelő vállalatot hogy a bérlők köszönetét toldják meg vállalati dicsérettel. ii emlékRRL" Idejében gondoskodjék a szállítási és raktározási feladatokhoz szükséges rakodólapokról! Fából készült sík rakodólapjaink (MSZ 9710, 80x120 cm) MÁV-hitelesítéssel kerülnek forgalomba, a vasút ezeket fogadja el csere-rakodólapként. KEDVEZŐ ARAINK: 5000 db felett darabonként 200 forint 500 db felett darabonként 207 forint Szíves megrendeléseiket kéri a MŰSZAKI ÁRUT ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT 7. sz. fiókja Budapest VII. Jókai u. 38. Telefon: 118-491. H. L. 30 Vitatkozunk az automatával Az automata nem ember, mégis tévedhet Szemünk láttára is nemegyszer megmakacsolja magát. Nem csoda, hogy sok-sok előfizető szidja a posta automatáit, amikor kézhez kapja a telefonszámlát. Mison Gusztáv, Kelemen Sándorné (Lenin körút 18.), Dani Jánosné (Hajnóczy utca 3.) és még négy olvasó aláírásával- levél érkezett hozzánk ez ügyben. ..A telefonbeszélgetések számát hiába írogatjuk fel. Hiába reklamálunk, mert igazunkat bizonyítani nem tudjuk. A posta természetesen saját automatájának hisz, nem nekünk". Felvetik a kérdést: mitévők legyenek az előfizetők, ha hibát vélnek felfedezni a számlában. Nem szándékosan félrevezetést tételeznek fel, de szeretnék, ha a posta tenne valamit a kételyek eloszlatása érdekében. Addig is, míg választ kapnak a postától, van egy konkrét javaslatunk: jelezze a számlán a posta, mikor olvasták le az automatáról a beszélgetések 6zámát. tgy következtetni tud az előfizető, hogy pontos-e a számla, vagy nem. Lehet, hogy ez külön fáradság a posta alkalmazottainak, de a bizonytalanság eloszlatása viszont kötelességük. Senki se szeret vaktában fizetni — írják olvasóink, és így ls van; ellenőrizhetik a villany- és a gázfogyasztási számlát is, sőt az üzletben még azt is, hogy tíz deka töpörtyűt pontosan mértek-e. Csak a telefonautomatával nem vitatkozhatnak? Felhívjuk erre az illetékesek figyelmét! könyvből A múlt héten Horváth Ferenc olvasónk írt a híres Kőrössy-féle halászcsárda történetéről, s ehhez szólt hozzá a család nevében Kőrössy Lajos. Id. Kőrössy József 1933ban súlyosan megbetegedett, napfényre és meleg homokra volt szüksége, azért a mai Sárgának nevezett Tiszaparti részre ment homokfürdőre. ahol fia, ifj. Kőrössy József a harmincas évek elején, -a mai Kőrössy csárda helyén szezon jellegű „napraforgóval körülkerített" üzletet nyitott. A tönkremenés után (ami nem azért történt, hogy nem tudott bánni a pénzzel) a család többi tagja tutajfalból épített, nádfödeles, zsalus-ablakos és búboskemencés igazi magyar csárdát vezetett. A vendégek megismerték a halkészítményeket — a Körössy-féle halpaprikást, rostonsült halakat — és a nevezetes túróslepényt, túróstésztát. A felszabadulás után ifj. Kőrössy József és felesége vezette a csárdát; 1947-ben megyei vendéglátó vállala. vette át, de megmaradt család neve: ma is Körösihalászcsárda néven működűA csárda több kötetevendégkönyvében a dicséiszavak után nagy nevelte olvashatunk: Tildv Zoltái Dobi István, dr. Münnich Fe renc. Erdei Ferenc, Flsche Annié. Simándi József stb. SZERDA. 1969. MÁRCIUS 5. 407 DÉLMAGYARORSZÁG