Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Sikeres esztendő Jól vizsgáztak a járás közös gazdaságai Köztudomású, hogv a sze- Nincsenek még végleges Vetkezet közül 6 gazdasággedi Járásban iónéhány adatok, hiszen az elmúlt ban folyamatosan tart a szaítvehge adottságú közös gaz- esztendőt az is jellemzi, nálás. Mindenképpen idedasag dolgozik. Évről évre hogy az új gazdasági mecha- kívánkozik az is, hogy megvisszaterő probléma ilyenkor, nizmus szellemebon, válla- említsük, egyazon gazdasági télidön: hány tertnelőszö- latszerűen gazdálkodtak a adottságok mellett óriási vetkezet zár mérleghiánnyal, termelőszövetkezetek. Így különbségek, eltérések is lehogyan boldogultak a mos- aztán elléróen a korábbi hetnek, így például az üllétoha viszonyokkal, az idója- esztendőktől, nem kellettbe- si Kossuth és a forráskúti rassal, a futóhomokkal. Tar- mutatni a zárszámadási Haladás Tsz esetében Az tanak meg a zarszámadó merleget a tanácson, a szö- előbbi hagyományosán mérkozgyulesek, mégis már né- vetkezeti vezetők maguk leehlánnval eazdálkoriik m-ir hanv alapvető megullupítást hagytak jóvá és maguk vál- , *, „ ! tehetünk. Erről kérdeztük lalják a felelősséget is. k óta- az utóbbl viszont Gyuris Szilvesztert, a szege- Mindössze annyi a „köteles- a négykoronás futóhomokon di járási tanács vb elnök- ségük", hogy gépi összesí- is 7 millió forint biztonsági helyetteset, és dr. Gruber tésre a zárszámadási köz- alappal indult ennek az esz Jánost, a mezőgazdasági és gyules után leadják a pénz- . ek az eSi" élelmezesügyi osztály vezető- ügyi osztálynak. Annyi azon- ne ' jét. ban már bizonyos, hogy a Megemlíthetjük a termelőMeglepőim jó hangulat tavalyelőtti évvel szemben, szövetkezeti csoportokat, hitaposzta Iható valamennyi arrúkoris 19 közös gazdaság szen mintegy 100 millió fozárszámadáson. Ürthető is zérta veszteséggel az évet, rint közös vagyonnal rendelez, hiszen az elmúlt észten- összesen 24,1 millió forint kézinek. Egy év alatt 15—20 dobén jól vizsgázták a sze- mérleghiánnyal, tavaly millió forinttal nőtt ez az gedl járás termelőszövetke- mindössze 9 termelőszövet- összeg. Különösen a két zázetel, sokat erősödtek a kö- keaetnek nem jött ki a lé- kányszéki, a Homokkultúra zös alapok és több jutott a Pés. Lényegesen kisebb a és a Május 1. Termelőszövettagsag zsebébe. Igaz, nagyon mérleghiányok összege is, kezeti Csoport fejlődik bizmostoha esztendő járt ezen alig haladja meg a 11 milli- tatóan, a fent említett közös a tájon, tavasszal „vízhiány- ót. Érdekes, hogy ebből vagyonnak az egyharmadát nyal" kezdődött az esztendő, tübb mint felét ket szövet- náluk találjuk. . később a májusi fagyok, az- kezet viszi el, ahol Igen Különösen a tiszaszigeti tán az aszályos nyár, majd nagy veszteséggel gazdái- Búzakalász, a kiskundorozsaz őszi esőzés jelenTŐ6 ter- kodtak, mégpedig az üllési mai József Attila, a forrásmeskiesóst okozott Mégis, Kossuth 4 millió 81 ezer fo- kúti Haladás, a szőregi a legtöbb helyen jól használ- rint mérleghiányával és a Egyetértés Tsz ért el dicséretük ki a meglevő lehetősé- csengelei Honfoglalás Tsz 2 tes eredményeket a tagok is geket idejében észrevették a millió 300 ezer forint mér- itt kerestek legtöbbet De bajokat és pótolni tudták a leghiányával „jeleskedett", annyi mór most vitathatatkieséseket Részben azért, Érdekes megemlíteni, a kis- lan, nemcsak a közös alomért szigorúan fogták azo- teleki Feketehalom Tsz sor- pok növekedtek, hanem Idkat a kiadásokat, ahol a sát, ugyanis ez a gazdakö- vétel nélkül mindenütt lékasszában maradhatott még zösség mindössze 13 ezer fo- nyegesen gyarapodott a taglal amennyi, megszllárdítot- rint mérleghiányt hozott ösz- ság jövedelme ls. A járási tók a pénzügyi helyzetet, sze. pártbizottság és a tanács jemásrésszt pedig konkrét in- Szigorúbbak a követeimé- lentős segítséget nyújt elLózkedéseket hoztak, így él- nyek a termelőszövetkezetek- sősorban a mostoha körülsósorban több ezer holdon kel szemben. Bizonyltja ezt mények között gazdálkodó termesztettek másodnövénye- az is, hogy az emiitett 9 kollektíváknak, ket. mérleghiányos termelószö- Sz, L. I. 1A papagáj is madár A veréb is madár — olvassa a szegedi ember a plakáton, megcsóválja fejét és a Széchenyi térről (állítólag biológiai reflex hatására) távolabbi tájakra költözött verebek jutnak az eszébe. Esetleg a sürgönydrótokon búcsúzó, csivitelő fecskék a Klauzál téren. Arra a kis üzletre már kevesebben gondolnak, mely a Bartók Béla téren hívogatMost csak a 16 forintos neonhaluk és íantomlazacok sziporkáztatják színeiket. Üres a papagáj kalitka. Ilyenkor megtörténik az is: tavasszal költ, télen hiánycikk a papagáj. Pityuka és a polibé Kopaszodó férfi papagájeledelt vásárol. Az ajtóból ja a madárbarátokat és ak- visszaforduiva ker tanácsot, madarakat. lehetősége ritka madarat tartani. Aki kanárit vagy zebrapintyet akar, annak ismert tenyésztők címét adja meg. Szegedről és a környékről mintegy 40 díszmadártenyésztöt tart nyílván a TIT-hez tartozó szakkör. 40 lelkes amatőrt, aki saját gyönyörűségére tenyészti az egzotákat, a különleges varistákat színes cégtábláival. Hallgatag halak Torma Lajosné diszhal- és díszmadárboltja jelenleg nemcsak Szegeden az egyet hogy mit tegyen, mert Pityuka vedlik. A válasz: keverjenek az ételébe összetört polibé tablettát. A férfit megnyugtatja a válasz, ömlik belőle a szó. — Volt már beteg máskor is a Pityuka. Kijött az or"t""'l1" »«• vos, tüdőgyulladást állapilen, hanem egész Csongrád t tt' Szépen beszél a mi papagájunk, főleg akkor, ha nein figyelünk oda, mondogatja magúnak: puszit Pityunak, rossz Pityu. Megkérdezem, mikor kimegy, hogy megtanul-e a megyében. Amíg beszélgetünk, állandóan nyílik, csapódik az ajtó, megfigyelhetem a törzsközönséget, mely láthatóan megszerette az üzletet. Magas, 30 éves férfi aktatáskával. Hínárt vásárol 11 forintért. Majd munkaru- pap~^j"vaíób^T<£tólni? hós fiatalember: kezében dunsztos üveg, halat kért. Olcsót. Csak távolról nézi az akváriumokat. A fulon tábla figyelmeztet, hogy bámészkodással, kopogással ne zavarjuk a halakat, melyek az áttetsző zöld vízben siklanak fel s alá Kilépek az ajtón, s egy kérdésnyi pillanatra fordulok csak vissza a bugyborékoló akváriumok irányába. — És mondja, van-e otthon papagája? — Nincs — feleli mosotott nieg, s penicillin injek- lyogva a boltvezető. — Hát ciót adott szegénykének, nem elég nekem itt az üzletben? DócVfírtórés •:• Ü5ÍBÜ Veress Miklós C A várfalakhoz a Széchenyi térről több fából való feljárót ácsolnak a makói, vásárhelyi és katonai ácsok, valamint a falukon faburakokat építetenek föl víz esetére, rossz idő ellen. A veszedelmekhez szokott szegediek látván a várfalakon való építkezést, némi keserűséggel eképpen vicceltek egymással. — Hát koma, válasszunk előre a barakokból lakást! — A pontonok, amelyek ott álltak a városháza előtt, úgy tűntek föl, mint megannyi készenálló koporsó. Mintha figyelmeztetnének, itt temetésre készülnek. A város borongó hangulatot öltött, dacára az időnként előbukkanó vidáman verőfényes napnak, amely ragyogó fényt, tavaszi zománcot öntött szét, és megaranyozta az öreg ismerős épületeket,... haláluk előtt. Az utcák elvesztették szokott, mozgalmas jellegüket, elnéptelenedtek, vagy néhol csak siető embereket lehehetett látni, ingóságaikkal, jószágaikat hajtva kifelé törekedvén a városból, s nagy embertömeget, akiket kiparancsoltak a gátak erősítésére. elnéptelenítették az fakad mindazok ellen, akik- semmisülésnek van kitéve, utcákat. nek hatalom van a kezében, Szeged városa irányában az A torony alatt a vízbizott- s ezt nem használják föl ar- országnak kettős kötelessége a ékí ií»l-iijintiíi I eqvíiff íil .... , _ juii ... v—;„„ ...... „1 Idén március 12-re esik Szeged múlt századi katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a jubiláris alkalomból közöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsorozatunkat. ság éjjel-nappal együtt ül ra> hogy a fölismert bajon van. Kötelessége először a legkülönbözőbb elemekkel segítsenek! azért, mert Szeged mint az föleresztve, s mint próka- fölismerés most már országnak nagyságra mátori okoskodásokkal pótolva E a fölismerés most mar £ magyarsógra legelső a szakértelmet, határoz jót döngetni fogja a királyi paés rosszat, a percsorai gáta- lotát, s a törvényhozás kakon lázas sietséggel folyik a munka. A kormánybiztos Kende Kanut is előballagott végre valahonnét a tizenkettedik órában, mindjárt megcsapolta a város kasszáját 15 ezer forint erejéig, miután a Pallavicini őrgrófra kivetett összeget nem bírta beinkaszszálni. A városi vészbizottság napok óta sorozatban küldte kétségbeesett táviratait az éppen ülésező országgyűléshez. Katonát, pénzt, vízi készségeket kért! A Szegedi Híradó így ír: — Három év lefolyása alatt harmadszor zúdul ráhatalommaL'ZA * TlSza-szabá- pu3ót- Döngesse ls' hallassa adóval. Szegedet a töltés erőlyozás szakértő védelmezői riadó szavát, ne csak most, sítésével menthetjük meg. és mentegetői rettenetesen hanem méginkább a vész yzeged mindent megtesz, de vannak megcáfolva, s a után, és kérje, követelje a emberi, anyagi erői fogytán lenézett laikusok szörnyű Tiszavidék megmentését az vannak. E tekintetben múlmódon igazolva. A legsöté- egész ország érdekében! hatalanul fontos, hogy a tebb kassandra-jövendelé- Szeged veszedelme légin- mélyben levó város hiányai seket túlhaladják a tények, kább á Ház folyosóin való országos intézkedés útján póamelyek az érvizek gyako- beszélgetésekben merül fel toltassanak. riságában, mindig növekvő ezekben a napokban. Már- Az igen tisztelt kormányhatalmában mutatkoznak, a cius 5-én Mocsáry Lajos, a nak bőségesen, a legjobb mivésznek és nyomornak oly napirendi pontok előtt mégis- nőségben rendelkezésére állmérvét tárván föl, amelyre csak felszólalt. nak a szükséges erők és eszaz önmagát féltő nemzetnek — Tudvalevő, hogy az or- közök. Indítson a kormány föl kell riadnia. Ki csodál- szágnak egy jelentékeny ré- útnak Szegedre 50 ezer kakozhatik azon, ha az alsó sze veszélyben van. A Ti- tonát, s adjon kezükbe szerTisza-völgy magyar népessé- sza áradása oly nagy fokra szémot, s e módon már több ge, az örökösen fenyegető hágott, hogy különösen a remény mutatkozik e nagykatasztróíával, s a végpusz- Csongrád megye területén le- szerű város megmentésére, tulás iszonyú kilátásával vő népes városok, nevezeszemben elkeseredik, átokra tesen Szeged városa a megvárosa, az országnak gyöngye, fénylő kincse. Másodszor kötelessége azért isj mert Szeged városa a Tiszaszabályozás áldozata. Szeged szenved azért, hogy a Tiszaszabályozás következtében az országnak igen sok vidéke nagy előnyökben részesült. Szeged viszont évek óta folyton a Tiszával küzdve milliókat költött már saját véé delmére, s roppant adósságokba verte magút. Hogy mennyire meg van terhelve, látszik abból is, hogy községi pótadója majdnem egyenlő már magával az országos Neonhal és fantomlazac — Melyik a legolcsóbb és a legdrágább hal? — A zebra és a gupi darabja hat forint, a szkaláriért 30-at is el lehet kérni — válaszol Torma Lajosné, aki öt éve vezeti a boltot. — Egy jól felszerelt, halakkal ellátott akvárium 1000 forintba is belekerül. — Csak a hím. Az is általában kétéves koráig. Utána már nem nagyon. 12—15 évig ls elél, de akkorra ellustul, elhízik. A hím drágább ls: hathetes korában 50 forint, a nőstény 35. Makóról, Halasról kapom őket, meg Komáromból. Messze van Komárom, de szívesen hozatok onnan Is, mert ott vérfrissítő madarak vannak, annak révén, hogy a magyar és a csehszlovák tenyésztők cserélgetik őket. A jövö televíziója Különleges kívánsaggal hiába fordulnak Tormánéhoz. Kicsi az üzlet, nincs 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT. 1969. MÁRCIUS 1. Bátor vagyok ezen helyen nagy fontosságú és igen sürgős halasztást nem tűrő ügyet i a tisztelt kormány figyelméj be ajánlani, kérvén, hogy \ mindent, mit tenni lehet, haladék nélkül megtenni méltóztassék, egyúttal méltóztasi sék felvilágosítani a Házat éa ezúton az egész országot, hogy mi történt eddig a kormány részéről a veszély elhárítására? Mocsáry felszólalására a kormány nevében Szende Béla honvédelmi miniszter válaszolt, de olyképpen, mintha valami államtitokról kellene beszéljen, csupán akörül Amint ezt a francia raj- Több mint száz ilyen ve- akkor az áram megbontotta zoló, Robida 1884 ben meg- gyülette! kísérletezett három a molekulák párhuzamos álálmodta, a jövő televíziója, éve egy amerikai kémikus, lapotát, a folyékony kristályilletve annak képcsöve, csak amíg olyan anyagot talált, réteg zavarossá vált és a néhány centiméter vastag, és amelyik néhány ezredtnilli- molekulák a fényt most már a falra akasztható lesz. En- méteres szivar alakú mole- minden irányban visszavernek a problémának megöl- kulákból áll, es amelynek ték. Az így keletkezett, dásán gondolkodnak és kí- elektromos reakciója megfe- számtalan fénypontból álló I sérleteznek ma a modern lelőnek látszik. A vegyüle- felületre sikerült — ha még technikusok, és a megoldás tet, mintegy három ezred- kezdetleges minőségben is — azt is magával hozhatja, milliméter vastagságban két a vetítési kísérlet. hogy készülhetnek akár üveglap közé zárták, amely Természetesen « használ- I ' J *""'_ ~ zsebrádió nagysagú tv-készü- üveglapoknak belső felületét ható ntgy felületű képér- piSzmogott' hogy 82 utaszka" lékek is. az elektromos áramot jól nyőig még számtalan kísér- l°nát vagy 83 A kísérletek a folyékony vezető, átlátszó anyaggal let szükséges, többek között engedélyezett-e kristályok tulajdonságára vonták be Az első üveglap egy igen komplikáU elektro- Szegedre. További részleteépülnék, amelyek a fényt is átlátszó maradt, a liatso mos kapcsolás megtervezése épp úgy, mint a közönséges tükröződő felületű volt. Nyu- ks amelynek útján az elektkristályok, megtörik, ésame- galmi állapotában a folyé- rPmos töltés elosztása nalyek az elektromos áram ha- kony kristályvegyület, mivel . .... . , ... tására reagálnak. A reakció a molekulák egymáshoz ké- gyobb felületre elosztható abban áll, hogy a kristályok pest párhuzamosan feküd- lesz. A kísérleti folyékonyhalmazállapotukat változtat- tek, szintén átlátszó maradt, képernyő 7,5X10 centiméter ják, sűrűsödnek, VD«y átlát- Ha most a kutató áramot volt. szóvá válnak. vezetett az üveglapok közé. R. L. utászkatonát lerukkolni kért semmi fölvilágositással nem szolgál. De a parlament ezt a választ megnyugodva elfogadta, s részéről ez el is volt intézve < Folytatjuk.) é i